Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-03-30 / 39. szám
*ií), !>z.um. Szombat, 1ÖSO. március 30. Őtvei»e<lilí évfolyam. MAROMI POLITIKÁI LAP. StSfiafctési is eseSssíIovák éjtókbe»: %8wsh 6a vidékze postai **étküldé*»sl s H&a é?ra *® I, Íéiéví« 4® X, nojyeíéTSs $8 K, - Külföldön 150 Ki, 5?y«s Rsia árai 89 Hűéi. ALAPÍTOTTA s TUBA JANOS. Felelős Sősxerkmtő: GAÁL GYULA dr. Sierkewtő: BARANYAY JÓZSEF dr, ................. i i iniffiiii Húsvéti gondolatok. Komárom, — márc, 29. A próféta jövendölése beteljesült és az Isten fia a Go'gotán feláldozta magát az emberi nemért. Hogy pedig bizonyosak legyenek afelől, hogy nem támad fel, amint hirdette, sziklasirba zárták holttestét és annak bejárata elé nagy követ hengerilének. Harmadnapon reggel meglátogatták a űrt és ott csodás jelenésnek lettek tanúi a szent asszonyok: a sir üres volt, őrzői elszaladtak és a feltámadás müve befejezteteft, amint azt előre megmondá: leroníom a templomot és harmadnapon felépilem azt. A megfélemlített tanítványok leikébe bátorság szállott, mert megjelent nekik és a tizenegynek hitét megerősité, a tizenkettedik pedig öngyilkos lett, aki hőhérkézre adta mesterét és zsebében megtalálták a harminc ezüst dénárt, az árulónak vérdiját. Ez a feltámadásnak nagyszerű és felemelő története, mely minden esztendőben megtölti lelkeinket hittel és nyugalommal, hogy a halált legyőzte a világ Megváltója és megnyitotta az örök élet kapuit azok előtt, akik a boldogságot nem ezen a földön keresik, hanem hisznek az örök megújhodás csodálatos ígéretében. A hajrá megszűnik egy napra, a tülekedés é3 lárma e ül és helyébe lép a feltámadást hirdető harangok ércszava, mely végigárad az egész világon. A feltámadás misztériumán érzett ujjongó öröm bejárja az utcákat, megzörgeti a kunyhók ablakát és a paloták hatalmas kapuit. A fűszálnak senki sem újságolja a nagy hirt, az mégis elődugja zöld fejecskéjét, az ibolya is megjelenik elrejtőzve a pázsit szőnyegében és illatával hirdeti az uj élet kezdetét. A nemzetek csak akkor halnak meg, ha túlélték önmagukat és elszállott belőlük a nemzeti lélek. A feltámadás szimbóluma első sorban azoknak nyújt vigaszt és reménységet, akik nem csüggednek és hisznek a nemzetek örök életében. Mi is azt hisszük, hogy a magyar nemzetnek még nagy útja van, amelyet meg kell tennie és nekünk, kisebbségi sorsra jutott magyarságnak nincsen okunk a kétségbeesésre, bármilyen veszteségek értek is bennünket uj sorsunkban. Ezt az uj sorsot elviselhetővé tenni, nemzeti öntudatunkat megőrizni és a magyar jövőn szüntelenül munkálkodni: ez a feladata a most élő magyar kisebbség nemzedékének. A nemzet ne bízzék idegen istenekben és azokat ne imádja. Ne bizzék idegen jelszavakban, amelyeket bővesen hirdetnek előtte a kozmopoütizmusnak zsoldosai, de bizzék vezéreiben és a maga saját elejében. A magyar egység minden téren, ez legyen a hitvallásunk úgy a politikában, mint a kultúrában és a gazdasági téren is. Annyi csalódás ért bennünket tiz esztendő óta, hogy a legnagyobb óvatossága int bennünket minden jelszó, önrendelkezési jog, wilsoni elv, demokrácia, amelyek tudjuk, hogy önző célokat takarnak és nemzetünk meggyöngitésére valók. Vannak és lesznek megíántorodoítak, akik elengedik magukat kábítani ígéretekkel, amelyeket soha be nem vallanak és elhagyják őseik hitét, megszegik a magyar tűséget, hogy nyomoiultu! csalódjanak és később sirassák meg kisemmizeltségükeh Majd később, belátva megcsaialiatásukaf, ezek a szegények is jelentkezni fognak ismét segiíő jobbot kérve: ne tagadjuk meg őket, ha vétkeztek is A salovenszkóí országos választmány első ütésén interpellációi intéztem az oisrágos elnökhöz a magyar nyelvi kisebbséghez tartozó országos képviselőtestületi tagok nyelvhasználati jogának gyakorlati rlkalmazása ügyében. Az országos elnök az ir fe'peíláciőra az országos választmány március 15 én tartott ülésében adta meg az írásbeli választ, melyet azóta a magyar sajtó nagy része egész terjedelmiben közölt. Mivel az országos választmány tanácskozási rendje tárgyában kibocsátott végrehajtási utasítás szerint az interpeliálónate nincsen joga a válaszra nézve a tudomásulvétel tárgyában nyilatkoznia, tehát arra vonatkozóig észrevételeimet egyelőre csak a sajtó u'ján tehetem meg. Az országos elnök válasza az 1928, évi december 14 én kiadott 229. számú kormányrendeletre alapi ja megállapításaimat, amelyek lényege szövetkező: mivel a szlovenszkói magyarság a lakosságnak 20 százalékát meghaladja, ezen az alapon íz országos üléseken teendő nyilatkozataik, interpellációik, panaszaik és névszerint való szavazásaikban kisebbségi nyelvük abszolút és korlátlan használata biztosítva van. Az országos képviselőtestület elnöke és szervei, a tisztviselők, a kisebbségi nyelven telt felszólalásokra tett nyilatkozataikhoz az illető kisebbség nyelvén fordítást is csatolhatnak, az elnök beleegyezésével. Az elnök kötelessége, hogy a jogosított nyelvi kisebbség panaszaira vagy interpellációira adott válaszhoz csatolja annak kisebbségi nyelven irt fordítását. Az országos elnök válaszának harmadik részében arra utal, hogy a meghívókat, amelyeket csak az államnyelven adhatná ki, a saját személyére való korlátozással (tehát hivatali utódának e precedenssel való megkötése nélkül), magyar kisebbségi nyelven is kiadja abban a feltevésben, hogy a kisebbség tagjai a nyelvhasználat tekintetében szintén az előzékenyságálláspontjárő helyezkednek. Az országos elnök végül kijelenti, ellenünk. A Megváltó a megbocsátást hirdette és a megbocsátás a legszebb erény. Magyar fajunk és hitünk vezérlő gondolata legyen a céltudatos munka, mert enélkül mm lesz szebb jövendő. Mindenki a maga helyén teljesítse nemzetével szemben való kötelességét és akkor tiszta Öntudattal mondhatja el, hogy jő munkát végzett. Húsvéti csodavárő napokban nemzetünk minden tagja elmélkedjék az Istenember sorsán, akit a hatalmasok közönye, az ellenségek gyűlölete és tanítványainak, híveinek megfélemlített gyávasága juttatott a keresztre. A hatalmasok ma is közömbösek irántunk, ellenségeink ma is, balsorsunkban gyűlölködnek velünk, de vájjon lehet e gyáva és megfélemlített a nemzetnek öntudatos tagja ? Félni csak Istentől féljünk é3 irva vagyon, hogy gyáva népnek nincs hazája. hogy eszet a jogrend által előirt kötelezettségeket túlhaladó módon biztosította a magysr kisebbség nyelvhasználatát, ha ezen lulmenne, az az érvényben levő jogrend megsértését jelentené, Az idézett 229. sz. nyelvhaszná'ali kormányrendelet 3. szakasza nagyon szükmsrkuau intézkedik a kisebbségek nyelvhi srnátaíáról, mer! megengedi ugyan az országos kípviselőtesiüiet és választmány tanácskozásaiban a kisebbségi nyelvhasználatot, azonban arról nem intézkedik, hogy az előadók határozati javaslataikat a kisebbség nyelvén is ismételjék, vagy legalább is összefoglalok E tekintetben tehát a kormányrendelet ípenséggel nem liberális, mert megsérti a demokrácia első és legfontosabb alapél vét, azt, hogy az állampolgárok egyenlők. Ez a rendelkezés kétféle, illetve háromfje állampolgárt különböztet meg: a teljes jogú cseh és szlovák lakossághoz tartozókat, azufán a kvalifikált többségű nyelvi kisebbségeket és olyanokat, akik csak egyes járásokban érik el a 20 százalék nyelvi kisebbségi határt. A többnyelvűséget a kormány kifogástalanul elismeri akkor, amikor a sorozási rendeletekel, vagy az adókra vonatkozó hirdetményeket tesznek közzé. De már Sz'ovenszkó Országos Hivatalos Lapja tisztán szlovák nyelven jelenik meg, annak ellenére, hogy több százezer magyar lakos számára is szerkesztődig akik zárt nyelvlömbökben laknak. Az országos elnök engedélyével kisebbségi nyelvi fordításokat is kaphatnak a magyarság képviselői. Az elnök azonban köteles az interpellációkra az államnyelven megadott válaszhoz magyar fordítást is mellékelni. A nyelvtörvény, melyet a legjobb akarattal sem mondhatunk liberális törvénynek a fordítási rendszer meghonosításával még jobban kiélezi a lakosság között Sevő nyelvi különbségeket. Az országos elnök válaszának harmadik része hangsúlyozva emeli ki, hogy az országos ülésekre való meghívókat és tárgysorozatot fordításban A magyar nemzeti kisebbség nyelvi jogai az országos képviselőtestületekben. Irta: Alapy Gyula dr. farlománygyüiési képviselő. BxerkeutSaég <?» kiadóhivatal: Kádoi-it. Sí,. Megjelenik Letenkint háiomixoi i kedden, csütörtökön és szombatoi. is kiadja a magyar tagoknak, ezt azonban csak a msga személyére vállalja, úgy hogy ez uódát nem köti. De ezzeí szemben elvárja a magyar kisebbségtől azt, hogy a nyeivhasználal tekintetében az előzékenység álláspontjára helyezkedik. Hogy az országos képviselőtestület magyar kisebbséghez tartozó tagjai az országos elnökkel szemben milyen regarddal viseltetlek, arról meggyőződhetett; ilyen körülmények közöd tehát az országos elnöknek ezen udvariassági ténye leljesen megokolt. Mi ugyan arról vagyunk meggyőződve hegy az ülések megnyílásánál néhány magyar szóval való elnöki enur.ciáciőnak semmi akadálya sem lehelne. Az országos elnök válasza nem elégítheti ki a magyar kisebbséghez tartozó országos képviselőtestületi tagokat, mert azt az elvet állítja fel, hogy az érvényes jogrend lenne megsértve, ha a nyelv használati rendelet határain lulmenne az országos elnök. Minden jogász tisztában van rzral, hogy a jogi korlátozásokról szóló rendelkezések liberális végrehajtása a kiterjesztő magyarázat melleit szói. Elvégre a jogrend semmi sérelmei nem szenved, ha az ü éseket magyar nyelven is megnyitják. A csehországi országos képviselő testületben lezajlott események bízó nyára meggyőzik a szlovák köröket is arról, hogy a kötelességét lojálisán teljesítő kisebbséggel szemben szintén lojálisán kell fellépni. Ennek a kisebbségnek számos mód áll rendelkezésére, hogy nemtetszésének kifejezést adjon a kormányzási rendszerrel szemben, amire — bizton reméljük — hogy nem fog kerülni sor. A mértékadó körök meggyőződhettek volna arról, hogy a magyar kisebbséghez tartozó országos képviselőtestületi tagok ezeket az akadályokat el akarják kerülni. Hiszen ez az együtfmunkálkodási készség legszebben megnyilatkozott az országos választmány március 15-i ülésének egyhangú határozatában, ahol a választmány egyhangúlag, vita nélkül, en bloc fogadta el az országos költségvetést eredeti alakjában. Az őslakosság közös érdekeit a nyelvi különbségek meg nem zavarhatják. Végül az országos elnök nyilatkozatának arra a részére, amely szerint a magyar nyelvi kisebbség, ezen liberális nyelvjoga sem részemről, sem az említett testület valamely szerve, vagy az országos avagy egyéb hivatal tisztviselői részéről egyetlen esetben sem volt megsértve, korlátozva, avagy használatában megnehezítve — ebben az általánosításban egyáltalán nem hzlytálló. A tényleges helyzet az, hogy igen sek — és ezt hangsúlyozottan emeljük ki — alsóbbfoku közigazgatási hatóság egyszerűen iulteszi magát a nyeivrendeletnek azokon a rendelkezésein, amelyek a vegyes nyelvi területek közigazgatásában mérvadók. Ezeket az eseteket, sajnos, tudjuk és nyilván is taríjuk és bizonyára találni fogunk alkalmat arra, hogy ezeket konkrét formában hozzuk elő, mert általánosan tudott dolog az, hogy a nyelvtörvény és a végrehajtására kiadott utasítások azok, amelyeket a kisebbségek rovására legkevésbé tartanak be a különböző hatóságok, bíróságok és más állami hivatalok. — Legmegbízhatóbb nKozme‘ tikau „Iza* Pozsony, Stefánia- ut 19. II. 7. Lapunk mmi száma 1 kor.
