Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-03-21 / 35. szám

35, lüzám. ötvenedik évfolyam. Csütörtök, 1989, március 21. POLITIKAI LAP. SU5íÍ*eté*i és <*etfslovák értékben: Sfctlyi** és yíáékre postai scétkűiáéssel I e.ása é»js £0 X, íéié-rf* 4C K, SS E. — ERfíöidön ISO Eí. ‘ ssea ««ám ára t 80 filfár. ALAPÍTOTTA! TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. SserkesstSséf és Kiadóhivatal; Sádot-s, ISB Megjelenik hstenkint hiromixoi t kedden, csütörtökön és szombatos; Ha a vén Duna nagybeteg. Tavas/ elején most észrevesz­szült, hogy a vén Duna komolyan beteg, á téli nagy hidegben nem vigyázott eléggé magára, meghűlt, a vérkeringése rendellenes lelt, nehezen lélekzik. A vastag jég­burok alatt olyan, mint egy súlyos beteg. Az e'ső tavaszi napok va­rázsát a beteg vén Duna is meg­érezte. Szeretne megint egészséges lenni, mert érzi az örök törvényt, hogy a tavasz csak az egészsége­seké és tudja, hogy az egészség fiatalságot jelent. A vastag jégbur­kot, a krónikus meghűléséi el akarja hagyni, a vérkeringését, a lélekzését megint rendbe akarja hozni. A beteg Duna megint vi­dáman szeretne futni medrében, a tavaszi ég alatt. A beteg Dunát most tavasz ele­jén orvosai állják körül. Állan­dóan szól a telefoncsengő és jön­nek a diagnózisok a nagybeteg állapotáról. Pozsonynál rohama volt, mert Körtvélyes körül kifáradt a tavaszi futásban a vastag jég­­burokkal. Komárom felelt még bajok vannak a vérkeringéssel, Komáromtól lefelé újra kezd lassan lélekzeni és ha valamivei lejebb ismét kifárad a futásban, Komá­romnál megint rohama lesz a be­teg Dunának. Csak most ügyelünk rá, amikor beteg lett, hegy a Duna milyen hires az életünkben. Körüláljuk mi is, mindnyájan, nemcsak az orvosai és mindennap megnézzük, hogy javult-e az állapota vagy sem ; ha valamivel javult, fellélekzünk, ha pedig rosszabb lesz az állapota, ijjedt lesz az arcunk. A Duna nagy beteg lett és beteg­ágya körül gondterhes arccal nézzük hideglelős agonizálását. Tudjuk, hogy pár nap múlva megint egész­séges és fiatal lesz a tavaszi ég alatt ; de most, amikor szivszo­­rongva nézzük a Természetnek a Dunán velünk űzött játékát, újra eszünkbe kell, hogy jusson em­beri gyarlóságunk. A gátat, ame­lyet a mi kezünk épített, átlépte a mi kezünknél erősebb erő, az otthonunkat, amelyet a mi kezünk épitett, lakhatatlanná tette a mi kezünknél erősebb erő. Van valami nagyszerűen félelmetes a Duna betegségében és az Embernek a beteg Dunával való küzdelmében. Azonban ne csak emberi gyarlósá­gunk jusson most eszünkbe a be­teg Duna ágyaszélén, a parton állva, hanem gondoljunk emberi erényeinkre is. Ha most veszély idején megtaláljuk egymást, kéz a kézben, újra a mi kezünk lesz erősebb, mint az az erő, amely a gátat átlépte és lakhatatlanná tette az otthonunkat. A teremtés koro­nája mégis csak az Ember 'és akkor | Csütörtökre virradó éjszaka újra kiöntött a Buna árja az Erzsébetszifjetre. Komáromra nézve a Duna h*iyze!e ma. szerdán érte el a kritikus nrpof. K ddi számunkban megiriuk, hegy a Duna jegének zajlésa már csak órák kérdése, azonban szerdára virradó éj szaka is elmúlott anélkül, hogy a Duna jege, an iy Komáromtól Nagyleélig állt, megirdu >. volna. így biztosra vették, hogy tt j ás' ak ma délelőtt okvetle­nül met * i! ir dúlni*. A vizáhás egyéb­ként tegnap óta emelkedett, ma reggtl Komáromnál 487 centiméter volt a teg­­mp reggeli 432 centiméterrel szemben. A szerdán délelőtt megin­dult jégzajlás Harcsásnál torlódott össze és emiatt délben az Erzsébeí-sziget árvíz alá került Munkatárs unk ma reggel kilenc órakor Gyalckay Miklós ármentesitő társulati igazgató főmé'nökökkei autón bejárta a DunatBlíést ön-ujfaluig. Amikor az autóval s vasú i hid mellett lévő gát­házig ériünk, cppen akkor körülbelül fél tiz órakor indult meg a jégzaj'ás a vasúti hid kö­zelében. A zéjiá8 természetesen gyorsan haladt az első percekben, azonban nemsokára mar látni le­hetett, hogy az Erzsébefsziget or­ránál torlódás következik be, Gya­­lókay igazgató erre azonnal szük­ségesnek látta, hogy a gálházbó! telefonon értesítse az ármentesitő társulatot, hogy a zajlás éppen fjekben a percekben megindult. Ugyancsak összeköttetésbe lépett a járási és városi hivatalokkal is, hogy tegyenek meg minden előké­születet az Etzsébelszigefi lakók érdekében, mert a zajlás menete oíy. nnak mutatkozik, hogy az Erzsébeíszigetre su’yosan károssá válhat. A jégzajlás hatalmas elemi erőve! in­dult meg, a partmenti fákat (övestül szakította ki és itt-ott kisebb vízi­malmot is szétl&piíott. A vasufi híddal szemben pár peiccel a zajlás előtt a magyarországi oldalról két férfi éppen csolnakba szállt, hogy a már kitisztult részen halásszanak, amikor a zajlás hirtelen megakadályozta őket és kény­telenek voltak a csolnakból kiugorva menekülni. A zajlás erejét különösen jól lehetett megfigyelni a vashid alap­zatánál, ahol a hatalmas, még most is átlag negyven centiméteres vastagságú jégtáblák összezuzódlak. A megindult jégzajlás következtében a Duna vízállása hirtelen emelkedett, amit Örsujfaiunál lehefett észrevenni. Reggel a korai órákban az ármentesitő társulat vízmércéje még csak 480 cen­timétert jelzett, mig tiz óra után pár perccel már 588 centimétert mutatott a méice. Néhol a töltés mellett a jégtáblák feltorlódtak négy öt méter magas­ságban is, mintegy jéggátakai ké­pezve. Visszafelé menet megállapittotluk, hogy valahol lejebb beállott torlódás által a viz az állandó emelkedése miatt is annak kell maradnia, ha a ha­talmas és nehezen megfékezhető Természet, amelynek lágy ölében élt eddig, lázad fel haragosan eKeoe. KÖRNYEl ELEK. — Saját tudósítónktól. — már átlépte a keresztgátakat, amelyek a télikikötő körül voltak. Amikor az ármentesiíőtársulaii bizott­ság tizenegy óra tájban a Dun&hidhoz érkezeit az autóval, akkorra már a ren­dőrséget is alarmirozták az árvízve­szélyre és megkezdődött az Erzsébefsziget kilakoltatása. A Duna egyre fenyegetőbben emelkedett, a komáromi mércén már 616 centi­métert nutatoíí. A hídnál természetesen a kivár csiak százai nézték a Duna zsjiását, amely most a déli órákban még hatalmasabb erővel folyt, mint eddig. A megindult jég Komáromtól lefelé Haicsás környékén újra megszorult és éppen emiatt a torlódás miatt kezdett a zajlás egyre fenyegetőbb ler.ni az Erzsébeíszigetre nézve. A torlódás miatt a jég nem tudott simán lefolyni és bekövetkezett a várható kaíaszrőfális helyzet, hogy a megindult jégtáblák megakad­tak és egymásra foriódtak. A Har­csás körüli torlódás hatását külö­nösen lehetett észrevenni a Vág torkolatánál. A Vág tudvalévőén Komárom, — március 20. még be van fagyva s szilárdan ál?. Miulán a Dunáról fdüljövő jég­táblák nem tudlak tovább haladni a Dunán a torlódás következtében, a zajló Duna ereje ezeket a jég­táblákat visszafelé nyomta a Vágba, természetesen most ott is újabb torlaszokat idézve elő, ami az! jelentette, hogy a Duna víz­állása még rohamosabban emel­kedett. A dáii órákban a Vág torko­latánál 560 centimétert jelzett a vízmérce, alig fél órával későb­ben már 580 centimétert. A kikötő pariján a jégtorlaazok már mintegy három-négy méter magasságra is emelkedtek. A helyzet a Dunán egyre kritiku­­sabbá vált és már percek kérdése volt hogy az Erzsébet-szigetet elöntse az árvíz, ami nemsokára be is következett. Déiu'án 2 óra tájban, amint az ármentesitő társulattól értesültünk, Komáromnál a vízmérce 680 centi­métert mutatott. Eszerint az Erzsé­­bet-szigetet már teljes egészében elöntötte az árvíz, miulán az Er­zsébet-sziget töltése csak 625 centi­­méteres vízállást bir ki. Délután a harcsási jégtorlasz magától összeomlott: a Duna vízállása Komáromnál több mint egy métert apadt. Ma délután a Duna helyzetében je­lentős változás állott be. Fé! négy óra tájban a Duna vizszine mintegy nyolcvan centiméterrel apadt és így az Er­­zsébeíszigetet nem fenyegeti egye­lőre újabb árvir. Az apadásnak az a közvetlen oka, hogy megszűnt a harcsási torlasz. Jelentettük, hogy a megindult jég Ótzőnnyel szemben feltorlódott és ezért a viz hirtelen emelkedett. Gyalókay Miklós ármentesitő társulati igazgató, amikor megállapította, hogy a jég Ko máromtól lefelé feltorlódott, azonnal jelentene ezt a járási főnöknek. Még a kora délutáni órákban Novotny Richárd járási főnök, Csizmazia György polgár­­mes'er és a katonai parancsnokság vezeíője Gyalókayval autón elindultak, hogy a torlódás helyét megáik pitsák. hsánál, illetve Harcsásnál meg is talál­ták, mint az előre látható volt és a helyszíni szemle után abban állapodtak meg. hogy a tor­lódás megszüntetése céljából igény­­beveszik a katonaságot is, miután a komáromi parancsnokság közben utasítást kapott az országos kato­nai parancsnokságtól, hogy szük­ség esetén robbantással lépjen közbe a torlaszok megszüntetése érdekében. A Harcsásnál megakadt jégmennyiség csaknem emeletnyi magasságot ért el és úgy döntött ez a helyszínre kiszállt bizottság, hogy a katonaság aknavetőkkel fogja ezt a torlaszt szétrobbantani, azonban előbb a robbantást beje­lentik a magyar hatóságoknak. Alighogy ezt elhatározták, pár perc­cel rá magától megindult ez a torlasz és igy feleslegessé vált a katonaság közbelépése. Mihelyt a*. Ószőnnyel szemben lévő torlasz megszűnt, a Duna hamarosan apadni kezdett Komáromnál. A Dunának mintegy két tized ré­szén zaj ik még a jég Komárom feiet*. Egyébként Pozsonyból újabb apadás­ról érkeznek hitek, ma ott három mé­tert apadt a viz. Most még Püs pöklnél áll a tcyíasr, noha ez már nem lehet végzetes kimenetelű Komáromra. Aknavetőkkel fogják ma szétrobbantani a dunaradványl jégtorlaszf, amely miatt az Erzsébet-szigetet másodszor is ellepte az árvíz. Komárom, —máicius 21. Ma, csütörtökön reggel kilenc óra­kor a Duna helyzetéről illetékes helyen munkatársunk a következőkről értesüli: Tegnap este Komáromnál a víz­állás ismét emelkedett, aminek az volt a közvetlen oka, hogy a har­csási jégloriasz lejebb, Dunarad­­vány környékén újra megakadt és igy eltorlaszolta a Duna zsjlásának szabad folyását. Este nyolc óra tájban Komáromnál a vízmérce újra csaknem 640 centimétert jelzett, miután előbb már leapadt 680 centiméterről több mint egy méterrel. Ma reggel a komáromi vízmércén a vízállás 670 centiméter körül mozog* az Erzsébetsziget újra viz alá került, az ottani lakósság ladikkal közlekedik. A Duna áradása most már lassúbb menetet tüntet fel, aminek az az oka, hogy a jégtorlódás sokkal lejebb vonult s igy a viz vísszh­­duzzasztása kisebb méretű. Remélhető ezenfelül, hogy a Dunaradványnál felduzzasztott víz az esetleg külső baavatkazá?, vagyiBa torlasznak a katonaság ak­navetőivel való széjjellövése ál­tal, elősegítve, rövidesen erőt vesz a jégtorlaszon s akkor az árvíz veszély Komárom és környékére a jégzajlásból kifolyóan megszűntnek tekinthető, mivel a torlasz még alantibb vidékekre való levonulás Komáromra nézve veszélyes jelei - tőséggel nem bir. r

Next

/
Thumbnails
Contents