Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-03-19 / 34. szám

34. szám, Kedd, 1080, március 18 Ötvenedik évfolyam. AHOMI LAPOK POLITIKAI LAP. ElSfiaetési &i uekniorik értékbe«; S#Sybe* ét vitákra poitai ítétküldéaiel t Sitiét évre SO K, félévit 40 K, negytiév*» SO K. - külföldön 150 «. vyai «sása ára I 80 Hüér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Ssexkeaaióiég ét kiadóhivatal! ládor-a. 86a Megjelenik hatenkint háromitori kedden, csütörtökön és szombaton. Kossuth Lajos Komárom, — március 18, Holnap lesz évfordulója a turini száműzött halálának, az utolsó magyar szabadsághősének, akit dalába foglalt a nép. Kossuth Lajos akkor született, amikor a napóleoni háborúkban a népek szabadsága ellen szövetkeztek Európa autokrata uralkodói. Ifjúkora akkor virul ki, amidőn megkötik a szent szövet­séget és Metternich megkezdi rend­őruralmát. A magyar alkotmány emléke csak a vármegyék gyűlésein él és a rendőrállam ezekre is rá akarja tenni kezét. Az 1825. évi országgyűlés emlékeitől fázva, a kormány nem igen akarja viszont­látni a karok és rendek törvény­­alkotó munkáját. A sajtószabadságnak embriója azonban már olt él a Kossuth szerkesztette Törvényhatósági Tudó­sításokban, melyet a jurátusok lúd­­tollai sokszorosítanak és küldenek szét az országban. Azután pedig megindul a Pesti Hírlap és abban lángszavának visszhangja hangzik szerte az országban. Hiába akarja elnémítani a rerdőruralom, Kossuth a börtönben sem törik meg, hanem előkészül fényes és gondviselésszerü politikai pályafutására. A nemzet­nek férfiakra van szüksége, akik tenni akarnak és tudnak, akik nem riadnak meg a hatalom kopóinak szaglászásától, hanem tudják med­dig terjed a jog és azt körömsza­­kadiubig megvédik. Ebben Kossulh jár elől ragyogó példával Pestvármegye rendéinek hatalmas erkülc-i támogatása mel­lett. A reakció riadtan nézi ezt a munkát, de tenni nem mer ellene. A reformok reggele elérkezett és a fölkelő napot megállítani nem ké­pes még Metternich sem rendőreivel. Az orszátban egy név jár szájról­­szájra, Ko-sulh neve, mely egybe­forr a magyar alkotmányos sza­badság fogalmával. A nagy év szent tavaszán, ami­kor Kossuth varázsos példájának lelkesítő hatása alatt kivívják a sajtószabadságot országgyü és nél­kül és kibocsátják a politikai fog­lyokat, elérkezik a tettek ideje. Az uj törvényeket szentesíti az ural­kodó, de az uj minisztérium, mely­nek Kossuth pénzügyminisztere lesz, nem sokáig viheti hivatalát; az olmützi államcsíny ntan a ma­gyar nép szembekerül évszázados elnyomóival és éére áll Kossuth Lajos, milliók lelkesedésének inkar­nációja és felzendül a dal a Duna- Tisza közében: Kossuth Lajos azt izente .. . Az ősi ellenség minden oldalról reátör a magyar nemzetre és vé­delmét egy ember szervezi meg: Kossuth Lajos. Jönnek a dúló csa­ták, a szabad-ágharc förgetegében csodákat mivel a szabadságától meg-Komárom felett Nagyleélig még áll a jég! Az Erzsébetsziget elárasztása attól függ, hogy Komárom alatt fog-e torlódni az innen elinduló jég. - Lehet, hogy még ma megindul a jég. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —március 18. Ami előre sejthető volt, az árvíz 'e- 8zedelem egyre inkább izgalomban tartja a Duna menti lakósságot. Előállott a veszélyesebb eset, a Duna j-gének olvadása nem délről ktzdödött el, hanem északról és emia ti most jégtorlaszok állottak elő. A pozsonyi lápok már ma arról szá­molhattak be, hogy a Duna a jobb­­parion kiöntött és árvizet zúdított az Elizium mintegy négyezernyi lakos­ságára. A7 árvizveszéty természetesen Komá­romban is fennáll és elsősorban az Erzsébetszigetre vonatkozik ez, amelyet már hetekkel ezelőtt árvizterületnek jelentettek ki. Amikor ezeket a sorokat írjuk, hétfőn este az Erzsébetszigetet egyelőre még nem Ontöte el az ár, noha lehetséges, hogy rövidesen viz alatt lesz az Erzsébetsziget. Ma délelőtt Csikónál jégtorlasz ke­letkezett, azonban az ebből eredő veszély már elmúltod. A karakterisz'ikon jelenleg az, hogy a zajiás felülről jön és igy a jég­torlaszok állandóan fennakadnak, a jég egyre-másra torlódik, majd tovább sodortatik, ami által duz­zadások keletkeznek, azonban ezek a duzzadások csak helyi jeteggel bírnak. Szerencse, hogy a jelenleg lefolyó víztömeg nem oly nagy és az eltorlaszolt rrnder mellett a buliám'ereken mégis talalhit Holyást. A csicsói torlasz megszűnt és elsodró. dőlt egészen Keszi ig, amelynek foiya­­mányaképen a viz a felette lévő sza­kaszon hirtelen emelkedik és ez a hir­telen emelkedés helyenként méleren fe ül is van. Az emelkedés csak addig tar», amíg az igy felduzzasztott viz a hullám erek magasságát túllépve,azokon keresztül lefolyásra talál. Veszé'yesebbek azok a szakaszok, ahol nincsenek ilyen hullámterek, mivel ott az emelkedés mérve na­gyobb lesz, mert nem találván a viz o'dslt lefolyást. A Dunaradvány és a Dunaalmás közöni jégtorlasz, amely a ma délutáni jelentések szerint képződik, Komaromra nézve kedvezőtlen hatással lehet, mivel a felülről megindult jégtorlaszok megakadhitnak rajta 8 azt erősít­hetik. Az Erzsébetszigeinél az a helyzet, hrgy a vá hs'ó vizszin a komáromi vízmércén 5 20—5 50 méterig fog emel­kedni. Ez azonban az Erzsébetszigetre nézve még veszélyt nem jelent, mert csak 620 méteres vízállás mellett önt ki rá a Dű'ia. Azonban ez a 70 centi méternyi differencia, éppen a jégtor l88zok miatt, nem nagy magasság és ezert számitani lehet arra, hogy az árvíz bármely órában elöntheti az Erzsé­betszigetet. Jó lesz tehát a lakosságnak minden eshetőségre felkészülni, nehogy a gyors vizemeiktdés katasztrófában érintse őket. Az atsécsallóközi ármentesiiő tár­sulat állandó permanenciában van éjjel nappal és szivatty u’elepeit is üzembe helyezte a jégtorlódás folytán termé­szetes lefolyást nem találó belvizek kiemelésére s állandó kontaktust tart a komáromi és szerdahelyi járási hiva­tallal, hogy a hatósági intézkedések kellő időben megtörténhessenek. Az Erzsébetsziget kritikus órája még nem étkezett el* Komárom, — márc. 19. Ma, kedd reggel 9 órakor a Duna helyzetéről Gyalókay Miklós az alsó­csallóközi ármentesiiő társulat igazgató főmérnöke a következő jelentésben informá ta munkatársunkat : A he'yzet nagyjában változatlan. A jég jelenleg Komarom felett Nígyleélig all. Tegnap reggeltől ma reggelig Ko­máromnál a víz 60 centiméterrel 432 re emelkedett. Újabb emelkedés akkor várható, ha az itteni jég mozgásba jön, ami a délután folyamán bekövetkez­­hetik. Az Erzsébetsziget helyzete is attól függ, hogy az innen meginduló jég valahol lejebb fog e torlódni. A Komárom feletti eddigi torlaszok megszűntek, csak a Pozsony alatti torlasz áll még Körlvélyes körű1. Hí ez elsod'ódik, akkor egy napon beiül uj áradas all elő. (k. t) POLITIKAI SZEMLE fosztott nemzet annak visszaszer­zéséért. Azonban hiába minden erőfeszítés, a szabadságvágyat vér­­befojtja az orosz segítség és a Haynauk becstelen fajtája, a pribé­kek belefáradnak aljas munkájukba és a nemzet virága oszrák börtönök mélyén senyved. Kossuth Lajos pedig elindul a száműzetésbe, de Törökországból megteszi diadalutját a szabad Anglia és Amerika föld­jére, hogy letiport nemzetének itt szerezzen segítséget. Lángszavára Ausztria ellen ökölbe szorulnak a kezek, de a kormányok óvatosak. A magyar szabadság atyja vissza­vonul torinói magányába és időn­ként innét izén a nemzetnek. A hálás magyar nemzet ezeket az izeneteket evangélium gyanánt olvassa. A megjósolt bomlási pro-Komárom, —március 18’ Gazik dr volt miniszter nem törekszik a szlovák néppárt szétbontására. A csehszlovák lapok Qazik dr. volt unifikációs miniszternek a szlovák nép­párthoz való viszonyáról írva, azt kö­zölték, hogy Qizikot semmiesetre sem ft gják kizárni a szlovák néppártból, mert súlyos kompromittáló anyagoknak van birtokában HUnka ellen. Qazik e közleményekre nyilatkozatot tesz közzé, amelyben a kompromittáló anyagról szóló híreket politikai pletykának mondja. A szlovák néppártnak — úgymond — olyan tagja vagyok most is, mint a kezdet kezdetén. Alávetem magam a párt szervezeti szabályainak is fegyel­mének mindenben, továbbra is keretet között akarok élni, benne akarok dől gozni, képességem is energiámhoz ké­pest. A szlovik neppirt egységírek cesszus bekövetkezik, Solferino, Königgrätz megpecsételi az osztrák zsarnokság bukását és a császár visszaállítja az alkotmányt, mert nincsen más kiút. A turini remete óva inti a nemzetet a kiegyezé-től és Deák engedményeit elitéli. Köz­jogi pártja félszázadon keresztül viseli irányítójának nagy nevét. Pátriárka korban halt meg a nrgy számü/ö't és halála megbuktatja a szabadelvű kormány elnökét, mert a halottat hazahozatja nem­zete. Temetésén nem volt ott a hatalom, de ott állott a mély gyászba borult nemzet, mely. Kossuthban szabadságának rettenhetetlen baj­nokát siratta. Sirton-sirbatsz is ma­gyar nemzet, mert Kossuth Lajosod csak egy volt, akinek testét elte­mették, de lelke örökké köztünk él. ügye ma már százszor inkább szívügye Qiziknak, mint eddig volt bármikor. Kijelentette továbbá, hogy nem érzi magát alkalmas tényezőnek a szlovák néppárt szétbontására, ilyen célra sóba senaivel sem szövetkezett és a jövőben sem fog soha. A nem állami iskolákban alkal­mazott tanerők fizetésrendezése. Az iskolaugyi minisztériu'nbm most készült el a szlovenszkót is ruszinszkói nem állami elemi is polgári iskolákban alkalmazott tané'ők fizetésrendezésit tar­talmazó javaslat, amely az em iiett iskoiahban rnUkCdMt régi nyugdíjas tanerőket a történelmi országodban hasonló iskolakategóriák tanerőivel egyenlő nyuedijban akarja részesíteni. A régi nyugdíjasok nyugdíjemeléséhez nyo c millió koronára volna szükség és ebben a kérdésben az iskolaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel még nem tudott végVg megegyezni, ami igen nehézkessé teszi ennek a javaslat­nak tőivénnyé való megalkotását. Az egyetemek autonómiájának megrendszabály ozása. Stefinek, az uj iskolaügyi miniszter csak alig néhány napja vette át tálcá­jának vezetéséi, mégis oyan terverői imák a lépők, amely nagy visszatetszést kelt az egész köztársaságban. A prágai lépők arról írnak ugyanis, hogy az iskolaügyi kormány törvénytervezetei dolgozott ki, amely szerint jóga lesz a kormánynak a főiskolák tantervit is szervezetit rendeleti után megvaitóztatnl. Eddig udvalevöen csak törvény utján volt lehetséges a megvál Ózíatás, az egyetemi tanszabadság elvének megfe­lelően. S efánek iskolaügyi minisz ernek ezen abszurdumnak minősi hetö szán­déka ellen a prágai és brünni német főiskolák tanári karai máris állást fóg­­laitak és a törvénytervezetet a főiskolák autonómiája elleni merényletnek bélye­gezték meg.

Next

/
Thumbnails
Contents