Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-01-01 / 1. szám
1929. január 1. Komáromi Lapok. 3. oldal. Szenzációt keltenek KARÁCSONYI ÁRAI. Zephir ing 2 gallérra! . . 2T - Dupla kemény gallér . . 4 50 Zöld munkás ing ... 15 — Férfi v. női béleli keztyü . 6 50 Selyem magánköíő . . . 6'— 45 Ctm Vulkán börönd . .40 — Bőr keztyü bélelt női . . 38.— Leányka teli alsónadrág. . 6- Bemberg m*6w\y. harisnya 22-Jäger alsó ing v. nadrág . 22*Férfi hálóing la ... . 35 - Férfi sveíter gyapjas. . . 33 - Férfi zsebkendő . . 1 50—3 -Legszebb választékban férfi poupplin selyem ing, Pyjamas, Szőrmével bélelt keztyü, Szőrme boa, fr. Batiszt zsebkendő, Selyem nadrágtartó, Selyemsálok, Pulóver, Kötött kosztüm, Alpacca evőkészlet, Manikür, Bőr Kasetta és Pénztárcát, Baba játszókocsi, Selyem ernyő, Sport gyapjú harisnya s Wimpassingi hócipő. Egyleteknek téli alsó ruházni és harisnyából 10% engedmény. járaiánál a iejeskocsik falvontafá3a n3gy nthézségeískel járt. A hídfeljáró síkos feljáróján különben a lovak is életveszedelemben forogtak. Egy szegény pára ott pim;u!t el, elcfuszott és anynyira összezúzta magát, hogy oti lehelte ki a szegény állat a páráját. Végre nagy nehezen átjutottak a lejei szállító kocsik a nagy tejmennyiséggel a túlsó oldalra. A gyors szállítmányként feladott tejet a legnagyobb gyorsasággal kellett a tár indulásra kész vonatra felrakni. Ackermann Mariska ezt a munkái te ellenőrizni és a hátsó vágányon vonathoz akart sietni. A magyarromi személypályaudvar tele volt nenő, tolató, vagy veszteglő vo~ al. A vonatok útvesztője között is ügyesség és bátorság kellett hogy a már mozgó vonalok áthaladjon valaki a pályatestek igányához, ;,z vállalkozást még veszedelte'íe a vasúti sínek közölt miéit csapadéknak sima jéggé 3a, amelyen át a járás egyeveszélyessé vált, hiszen a •’ is életveszélyes, hát még és a talpfák közűit a járás, már nagyon fogytán volt, ít nagyon mérlegelni a ve. sélyeit, mert ha késlekedik munka, az egész tejmenyrbavész és a vállalatot nagy szteség éri. an sietett tehát át a vasúti . Sajnos, amitől tartani lehetett, •kezet». K. Ackermann Mariska sínpár között megcsúszott és it vágódod, a fejét belevágja az . ginvasba, mire elvesztette esz.etét. Kritikus helyzete veszedelmesegét növeile, hogy az egyik vonat épp?n akkor Indult meg és a mozdony már csak kát méternyire volt az áléit elesettől. A helyzet mind kéíségbeejtőbb, amikor szerencsére e^y másik mozgó vonal kalauza észté veszi az elalélt nőt, villámgyorsan ieugrik vonatáról és az elalélt r.őf libánál fogva kirántja a már ruháját érintő mozdony kerekei alól, a biztos halálból. Közben a mozdonyvezető is észre veszi a balesetet és fékez, de a mozdony eleven ereje még tovább vitte a gépet és ha a derék kalauz nincs, az elalélt nőt borzalmasan szélszeletelie volna a mozdony kereke. Az elesés és a mozdony kerekei elől való villámgyors kirántás, természetesen súlyos íútödásokat okozott és egyik karján inszakadást is szenvedett, de legalább a borzalmas haláltól megmenekült, A bátor kalauz mentette meg életét. Az elájult K. Ackermann Mariskát a főnöki irodába vitték, ahol élesztgetni kezdték, mire eszmélete visszatért és kocsin lakására men*. A Komáromi Kereskedők Testületé ismeretterjesztő előadásai. A Komáromi Kereskedők Testületé az 1929. év folyamán tagjai részére ismeretterjesztő előadásokat rendez. Ez előadásoknak célja ay, hogy a testületi élet éiéukitése kapcsán a kereskedő társadalom tagjai résiére módot nyújtson a kereskedelmi életet érintő törvények, rendeletek ismertetésére és gyakorlati tanácsokkal szolgáljon. Az előadás sorozatot Ivdnfy Géza ipartársulati titkár kezdi meg: A tisztességes verseny \ védelme cimmei. Aktualitást ad ez elő- | adásnak a tisztességes verseny védelmét ? célzó cetn rég életbeléptetet törvény, j amely szigorú büntető szekciókkal védi f a kereskedelem és ipar terén elhsra f póíOtt tisztességtelen verseny kilen* 5 gések ellen a kereskedelemnek s e,zel | egyúttal a fogyasztó nagyközönségnek 5 is érdekeit. A verseny kérdésének ma | már igen figyelemre méltó irodalma | van, és neves közgazdászok és ipar- i jogászok különösen az újabb időben j foglalkoznak behatóan a verseny meg- \ jelenési típusaival és hatásaival a gaz- | dasági élet szükségleteire s a kivánaios ) jogvédelemre való tekintettel A köz- j gazdasági szakirodalom terén is ismert , nevű előadó tudományos értékű fejte j getései mellett felöleli a kereskedeimi 1 verseny egész komplexumát és a gya j koriad életből vett példákkal mutat a j korrekt és inkorckt verseny jelensé- j gekre, ismerteti a tisztes verseny védel- \ mérői szóló törvényt s praktikus alkal* ! utazásának módjait; kitér az u n. f árronlások (slciderei) kérdésére is, j amelyik ma kiváltképpen romboló i hatással vannak valamint a kereskedő, ’ iparos existeneiákra, de az egész gaz- l dasági életre is. A Kereskedők Tes- 1 tületének elnöksége értesíti tagjait s az érdeklődő iparos és kereskedő közönséget, hogy az előadást a Testüld helyiségében (Kultúrpalota) 1929 január 6 án esti 6 órai kezdettel tartja, s kéri a gyakorlati üzletemberre tanulságos előadásra a tagjai és az érdeklődő nagyközönség megjelenését. A további , előadásokról külön fogji a Testület ; elnöksége a tagokat értesíteni, j A Komáromi Kereskedők f Testületének Elnöksége, * i Amikor a tolvajtársbari j megszólal a lelkiismeret1 és beszól az ablakorv f A cserben hagyott tyuktolvaj. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — d e. 31. ? Csak a napokban járta be a napile- I pok u ján az a hir, hogy a tolvajok egyes helyeden t gászen kis államot \ alkottak az államban külön törvények- j kel, szokásokkal. E zsiványtörvényszék j a Iegsulyosábban büntette a zsivány- j becsület megséríőit, az inkollégiaüiásf. { Volt eset, hogy az ez ellen sértői I egyenesen eltelték a iáb alól, hogy ne j lübalallsnkodjék többet olt közöltük, a \ tisztességes zsiványok között. A bűnkrónikákban is ritkán előtör- | dúló eset történt a Csallóközben Bőgöiy- I és Dióíförgepatenyban, ebben a két | szomszédos lözségben. A zsiványbecsüieten ill olyan súlyos 1 sérlés föríént, hogy a zsiványok Sör- I vényszéke bizonyára halált mond na a 1 zsiványmorál ellen suyos vétkezőre. | A karácsonyi ünnepek előtt történt, * hogy két diősfőrgepaíonyi asszony I megállapodott abban, hogy a karácsonyi I iinrepekre tjukhust is fognak ersni, | mert hiszen az álmoskönyv is ezt | mondja, hogy íyukhust enni álomban j jó dolog Ezt mondja az álmoskönyv, 1 de azt bölcsen e'hdlgatja, hogy Syuk- | kust enni a valóságban még jobb do | ’og, mint az álom leple alatt. Ha mindezt az aranyigazságot ci is halmaija az álmoskönyv, azért a két diósförgepatonyi asszony nagyon jól tudta Mind vigad és boldogan él, A mosástól senki sem fék Hisz Rádión magától mos, A z t hass n álja, aki okos! wfmmmmmtm. ezt, csak egyet nem tudtak, hogy akinek nem adott az Isten fyukot, sz hogyan szerezzen magának a szent ünnepekre Íyukhust. A két diósfőrgepaionyi asszony erre is talált ksdenciáí, sőt sokkal okosabbnak látszottak mint a többi asszonyok, akire nem egysrer rájuk olvassa a férjükuraimék, hogy annyi eszetek sincs, mint egy tyúknak No ez a két diós förgepaíonyi asszony nagyon is megmutatta, hogy sokkal több eszük van. Más asszony, ha lyukra éhes és nincs tyúkja, elmegy éjszaka a szomszédba és onnét lop tyúkot, a szőbanforgó két asszony nem vetemedett ilyen nagy könnyelműségre és ügyetlenségre, nem ment tyúkot lopni a szomszéd házba, hanem a szomszéd faluba, Bögölypatonyba, ahol nemcsak a bögölyök röp ködnek, hanem a kövér tyúkok is. Megállapodtak abban, hogy a legszebb tyúkjaik egész Bögölypatonyban Képesi Jánosoknak van. Ezt a házat szemléltek ki tehát, hogy éjszakának idején látogatásukkal tisztelik meg Képesi uramék tyúkólját. Tizet ütött éppen az őre, amikor megérkeztek Képestek háza elő. Abban állapodtak meg. hogy egyikük a ház előtt őrt ál! és ha baj van, jelt ád a másik asszonynak, aki a tyukállományí dézsmálja meg. így is történt. Az egyik asszony bement a tyúkólba, a másik pedig a ház élőit őrködött. És most történt valami nagy dolog, amelynek hallatára a kishitüekben meginog a hit és ezt mondják, hogy mar zsiványbecsüiet sincs ezen a romlot világon. Az történt ugyanis, hogy az az aszszony, aki kint strázsált, azt érezte, hogy valami megmozdul és pedig a saját lelkiismereíe. Már nagyon megbánta, hogy erre a piszkos dologra szánta magát. Szerette volna az egész dolgot vissz?csinálni. Ahelyeit azonban, hogy beszólt volna a tyúkólban dolgozó asszonytársához, egészen mást cselekedett. Bezörgetett Képesiékhez azzal, hogy tolvaj jár a tyúkólban. Ezzel aztán, mint aki jól végezte a dolgát, elment haza. Képesiék azonnal kimentek és a tolvaj asszonyt e! is csípték. Az elcsipeíf tolvaj egy darabig nem is sejtette, hogy éppen a társnője lett az árulója, nem is mert arra gondolni, hogy a társnője ennyire megmerte volna sérteni a tolvsjbecsületel. Hamarosan megtudta a rideg valót és most már ő leplezte le a másikat, aki egy cseppet se külömb a Deákné vásznánál, mert hiszen ő volt az egész ierv kifőzője és őt is az a másik ugratta bele és még az mrr sütkérezni abban a dicsőségben, hogy ő fedezte fel a tolvaj*. Ezzel aztán az fgérz környéken elvesztette a hitelét az a másik. Még a tolvaj népség se becsüli — mondván —, hogy abban mág zsiványbecsület sincs és árulója tudott lenni a saját társának.________- A Falhő Klári előadása. A bögöly paionyi tűzoltók műkedvelő kara ma Szilveszter estélyén és holnap, újévkor előadják a Felhő Klári cimü népszínművet.
