Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-03-16 / 33. szám

1929. március 16. Komáromi La»«* 5. oldal. Városunknak ezen jalentékeny iparát a fokozatosan épülő, gyarapodó gőz­­malmok annyira leapasztották, hogy idők múlásává! az teljesen megszűnt s ma már csak hírmondóként láthatunk egy*két dunai malmo*. Az eddigi vázlatomban eljutottunk a Matomrévig, ahol a Ráce u'ca balfelőü házsorának végső háza áll. Most tér­jünk át annak tu’oldilára, ahol úgy akkor, mint ma is három ház áll. Igaz ugyan, hogy ezen hizak homlokzata a Dunspart felé néz s igy inkább nevez­hetők Dunasori, mint R ez* utcai há zaknak, aminthogy nevezve is voltak, no da az nem változtat ismertetésemen s tegyünk említést most ró'uk, midőn csak néhány lépésnyire állunk előttük. Ä Fazekas u cába s röge! lő sarokház, mely ma özvegy Dmisné !u!ajdona, egykoron Füssv Gsrge’y molnár mester, a mellette levő ugyancsak fö'dszirrtes ház Tóth Ignác szintén mo’nár mester háza volt. Ezen házat a gyermektelen Tó h há­zaspárak mán budapesti rokonai, ha nem csalódom. Pissingerék örökölték, kik a régi házat jeboniobák s helyébe került azoa emeletes bélház, mely ké­sőbbi eladás u ján Freystsdil Oszkár vspy fivérének birtokába ment át. E t követi egy alacioiy kis földszintes ház, mely circa 18 éve örökösödés u’­­ján csekélységem rutsjdona. Ismerte téseimet ezideig csak teljesen a memó riátr.ra lámaszkodva irtani, ezen kis háznál azonban boldogult édesanyám után reám maradi 6 darab nagy má­­relü diósgyőri meriiel? p-pirosra irt 1799—1832 tg terjedő okmányokra is hivatkozhatnék, de nincs szándékom azokat részletesen ismertetni, mert bár feltételezem, hogy akadó- edves ol­vasók közö t néhány ki ilyen, nerrcsak egy századot, hanem 130 évet is meg­haladó céh esfimoniáiis levél, házas­sági szerződés, végrendelet, h gyaíé&i leltár s egyéb hasonló okmányok bő ismertetése egy kis szórakozást is nyúj­tana, dj tartva attól, hogy az igen hosszúra nyúlna, igy csak azokról id­olt fogok em i ést lenni Elsősorban a2za!, hogy a nevezett kis ház már akkor, midőn boldogult öregapám megnősült, az ő tulajdona volt. Itt most idézek néhány sort azon 1806 szeptember másodikén kelt két­oldalas Házassági Conlraciusból, melyet Nagy Pzl komáromi evangélikus pré­dikátor és a menyasszony rétzá ői való násznagy sajátkezüleg irt, melyet még Győry György, a vőlegény részéről va ó násznagy irt a menyasszony és vőlegényen kivüi, Ezen conírafeíus Nagy Pa! és Győry György urak p3- cséíjéve! is el van látva. Ezen okmány­ból idézem a kivetkezőket: Vaskó János szabad fcir. Komárom városában lakozó és liszttel kereskedő városi polgár a Felséges Ur Isten szent rendeléséből és a közönséges Országos Törvényes Rend és Mód szerint házassági éleire adta magát néhai Nemes és Nemzeíes Felkusházi Satsuy Pá! városi Polgár Fazekas mes terembernek és felesége S iffier Rozina asszonynak Katalin nevű leányával. Itt a contractus folytatódik két oldalon a szokott kézfogásról a megtett gyűrű­­váltásról a ceranmalt Érdemes Urak és Úrasszonyok előd. Ezután a a Ke­resztyén Anyaszentegyház törvényei Influenzajárványnál 1 tudják az emberek -paloíától-kunyhóig, hogy mindennemű meghűléstől eredő fájdalmak csillapítására, torok öblítésre, náthánál, belélegzésre, fejfájásnál-boro­gatásra, szaggatásnál dörzsö­lésre, azonkívül belsőleg is cukorra cseppentve, páratlan hatású a valódi DIANA iránti tiszteiéből, egymás iránti szives indulat és tökéletes igazi szerétéiről, az egymásnak moringoit rénusi forintok összegeiről, netaláni gyermektelensé­­gük és elhalálozásunk esetében pedig vagyonuk és allaturiájuk eltestálásárói beszél. Ö eg apámnak ezen házasságából csak egy fia volt, az én apám, ki há­zasságuk 14 ik évében született. Öreg apám fent megnevezett felesége elhalt i s ő ismét megnősült s második fele­li sége Műül Erzsébet lett, ! öreganyámst nemsokára öregapám is követ e, mert 1831 ben ő is elhalt akkor, midőn apám a pozsonyi evan­­! gélikus lycaurn ötödik gimnáziumi osz- i táiyának tanulója volt a két, ugyancsak komáromi születésű Samas jayaHksl együtt. Keresztnevüket nem tudom, csak annyit, hogy tanulmányaik befe­jezése u‘án Pozsonyban maradtak és I ezek egyike kiváló s tekintélyes po f zsonyi ügyvéd let’, a másik pedig j alighanem egyetemi, illetve jogskadé- j mlai tanár. I A nevezetteket nem ismertem, da f i igen jó! édesanyjukat, mert édesanyjuk apámnak kereszianyji volt. Elemi isko­­| lás koromban bo doguit apámmal I minden névnapján meglátogat us ez ősz matrónát, hoíy atyám ezen alka- j lomból őt üdvözöbe s rendesen engem \ is magával vitt Ő mindannyiszor ka- \ «tejjel és varjuvsjjal készült friss ka- j becsal kínált meg s néhányszor meg- I l cirógatott. Mindez azon emeletes csa- • S iádi házban tőr én!, ameiy a Huszár , j | a későbbi Thaíy Kálmán-utcában yan j I s hosszú ideig KonkolvTh.Kálmán lulsj- j j dons volt. Ft méar felemlítem, hogy ’ j Somoijayné dr. Nagy Vilmos komá- j \ romi ügyvéd dédanyja volt. Még egy * j nem komáromi iíkolafársáró! is tett ’ ? nékem apám emiitést, ujy hiszem, , l Lxhnernek hívták, ki szintén jogaka- * • démiai tanár lett. I Azt hiszem, apám is jó tanuló lehe- ! í te t, mert néhány Ízben említést tett j | arról, hogy mennyire sajnálja azon ) arany metszésű, Ciceró vagy Caiő sző- \ f noklataií magában foglaló juíalomköny- | : vet, melyet mint jó tanuló a pozsonyi j \ Ivceurn 5 ik osztályában käpott, de az ? | 1848 iki tűzvész " idejében a többi ■ , könyveivel együtt elégelt. ! Hogy mégis emiitést tegyek ezen j birtokomban levő okmányokról, felem- \ í íi/ek egy hagyatéki leltárt 1832-ről, | j melyben ezen ház szerepel, j 1. Egy dupla és egy szimpla ceá- \ szári arany per 11 f 15: 90'— 2. Á Dunasorán való Revidenciális j Civiiis ház, jól lehet, elégett, de újon- I j tand felépült, azért kitétetik ugyanazon j \ árban: 4556 f 20 kr. Az Piatzon levő j j lisztes bolt meghagyaük az régi árban: | 1105 f az Győri szigetben levő civilis i kert 525 f Az Pesti kereskedő Bódé § 4000 f. 135 Lat mindenféle ruházatra j való ezüst per 2—270 forint. Hat da- I rab ezüst kanalak 22 Lat per 2 f 45: j 60 f 30. 60 akó bor hordó nélkül per \ 10 forint 600 fount és igy folytatódik i : még vagy 65 téiel a bútorok, ruházat. I í óra, könyvek, ágynemüek s egyebekről \ j a legnagyobb részletességgel, melyben j I 2 forintos kard, 2 forintos puska s 2 j 5 forint 10 krajcáros ezüstös nádpálca j j is szerepel. Is Ezen hagyatéki leltár, mely 1832 ok- l tóber 22 iki dátummal van ellátva, Russay József szabad kir. Rév Komá­rom városának Scuatora és Rauch Jó­zsef szabad és királyi Rév Komárom | városának levéltárnokja által van a!á- I írva. 1 Öregapám elhunyta után második \ feleségét, Toos An al szintfn molnár mester vette nőül, kiknek elhalálozása után ezen kis ház, mely vagy négy Ízben az akkori gyakori tüzesetek al­kalmával leégett, de mindannyiszor új­ból felépü l, fia, Toos Lsjos birtokába került, ki tekintettel ana, hogy a ház már 1806 ban az én öregepámé volt, neki pedig gyermekei nem voltak, igy azt végrendelete értelmében nékem ha­gyományozta vissza, hogy a lezajlott 105 esztendő után ismét egykori elne­vezését kepja meg. SÓSBORSZESZ átírni t«H.t Folyt. köv. A Diana-sósborszesz az egész országban mindenütt kapható. Ügyeljünk a Diana névre, közismert sárga csomagolásra. Ne téveszd össze a Gyermek­­konyhát a Népkonyhával! mind­kettő az iskola pincéjében van, — de külön — külön. I Gombaszögtől Komáromig Válasz két hírlapi cikkre Irta Alapy Gyula dr. Ritkán térek le arról az elvi alapról, hogy a kormánylapokban rólunk meg­jelent közleményekre válaszolni nem szokás. Most is csak azért teszek kivé­telt, mert a Komáromi Lapokban jelent meg a pozsonyi Sarló tagjainak a nyi­latkozata és egy pozsonyi déli kormány­­lapban bizonyosan egyik pozsonyi sar­lós vág belém, a politikusba és a kato­likus egyházközség elnökébe. I. Miért nem adott termet a Jókai Egyesület ? Komáromi megbízottjuk uíján a Sarló isgjai az* a kérelmet intézték a Jókai Egyesülethez, hogy olt előadást tart­hassanak. Töhb előadásról volt szó, melyek közül egyik ezt a cjmet viselte: „Az ifjúság és az irodalom.“ Ugyan­ezt az előadást Biró Lucián főg. tanár január 12 én tariolta. Az előadás szövegét a bevett szokás ellenére nem küldötték be, tehát — ismerve egyéb helyeken történt megnyilatkozásaikat — fel kellett tennünk, hogy rz polémia akar lenni egy e.sőévss tö’csészettan­­hallgató részéről, aki most fejezte be első félévét az irodalomtanárral. Entiél az oknál fogva a Jókai Egyesület az előadás megtartását társadalmi szem­pontból nern tartotta kívánatosnak. Határozatát egyhangúlag hozta. A Sarló tagjai a főiskolai ifjúság ra­dikális csoportját alkotják, több éíet­­nyilvánuiáíukkal, különösen hírlapi cik­keikkel kihívták maguk ellen a kritikát. A főiskolai magyar hallgatók közül csak néhánysn csatlakoztak hozzájuk ircda­­lompo itikai, szociálpolitikai türelmetlen­ségük é3 radikalizmusuk miatt, II. A Katolikus Legényegylet A Sarló azonban mindenáron Komá­romban akart előadást tartani; vannak még msgyár városok: Érsekújvár, Léva, Rimaszombat, Losonc, Beregszász, Mun­kács, de ezek nem sürgősek. Komárom a sürgős. Megbízottjuk utján a Kar. Legényegylet termét kérték propagan­dájuk céljaira, Meggyőződéses katolikus ember va­gyok és ha a Sas lónak lenne egy pa­rányi kis köze a katolikumhoz, kész­ségesen álltam volna kérelmük mögé. Komáromban azonban nemcsak két terem van, hsnem több is, ahol a po­zsonyi fiatalság és hallgatósága egészen jól elférnek. Fel kellett ismernünk ebben a Komárom bevétele körül folytatott ostromban azi a célt is, hogy a piops­­ganda az iíteni kath. főgimnázium ta­nuló ifjúsága megnyerésére irányul, melyet ők „visszatartott“ ifjúságnak tar­tanak azért, mert még hisz a magyar szerin ük „potemkin kultúrában“. Bámji őket az, hogy s Jókai Cserkészcsapat­nak sem öreg, sem fista cserkészei között nircícmdí híveik, aminihogy sem Pozsony, sem Érsekújvár ifjúsági veze­­zetőinek bizalmát nem tudták megnyerni. Hol lehet itt a hiba? Igazán csak a „vaskaíspes“ pedagógus vezetőkben ? Nyilvánvaló, hogy pedagógiai okokból sem kívánatos, hogy diákságunkat taná­raik, vezetőik ellen hangoltassuk. Komá­rom társadalmának nincs fogalma arról, mennyi zavart csinállak ezek a fiuk eddig Pozsonyban, Ujvárotf, III. A kultúrbotrány A Sarló úgy a kultúrpalotában, mint a Legényegyletben megtartandó előadá­sokat hirdetie már akkor, amikor még a terem átengedéséről szó sem volt. És megtévesztette a közönségei, mert nem azt hirdette, hogy a pozsonyi Sarló rendezi az előadást, hanem a magyar főiskolai Ifjúság. Ez pedig nem mind­egy. Sem Prága, sem Brünn magyar ifjúsága nem áll mögöttük, (Vö. PMH. f. h. 15 i számban tett Nyilatkozattal) A déli kormánylapnak az a hire, hogy a Legényegylet választmányában felvo­nultak aktacsomókkal dr. Majer Imre apátplébánoF, dr. Hajdú Lukács, Biró Lucián és négy óráig tarló vitát ren­deztek a Sarló felett, jellemző ezeknek a sarlósoknak igazmondására. Egyik sem volt jelen ezek közül az urak kö­zű’. Dthlt a cél és a tendencia az, hogy Arcbőrét rontja az utca pora és az izzadság. Ez ellen minden nőt megvéd az alpaI menthol - sésborszesz. Ez a kitűnő háziszer feloldja a zsíros izzadmányt, megöli a levegő és por ba­­cilusait, úgy hogy a megtisztított póru­sok ismét lélegzőnek és a tainí felfrissül. 840-8 f ütni kell a katolikus pedagóguson és papon, ha lehet. Hohó, fiatalemberek ! Azután pedig megyünk panaszra Richter szenátorhoz és Móricz Zsigmondhoz. Richter szenátor, aki katolikus pap, nem mondhatta a szájába adott nyilat­kozató*, ezt egyszerűen nem hisszük el a kormánylap sarlósának. Richter sze­nátor nagyon is tisztában kell, hogy legyen, mit szabad és mit nem szabad egy katolikus egyesüleiben rendezni. Tudomásunk szerint a neki tulajdonított nyilatkozathoz semmi köze. IV. Kutyából nem tessz szalonna ». * A Sarló tagjai nyilalkozafukban ter­vezett matinéjukról annak célját abban jelölték meg, hogy az uj nemzedék szociális és Kulturális törekvéseit meg­ismerteim és munkaprogramjukat be­mutatni, a támadt „téves véleményeket“ eloszlatni és az idősebb és fiaialabb magyar nemzedékek közöld ellentéteket áthidalni akarják. Hát ez szép dolog. A programot már ismerjük jórászben, arról itt beszélni most nem lehet. Az ellentéteket nem mi, idősebbek csinál­tuk. Mi a Sarlóról nem irlunk piszko­lódó cikkeket, de a Sarló tagjai mocs­kolták nem egyszer az idősebb nem­zedék tagjait. Aki a szakadékot ásta, az temesse is azt be ; ha Móricz Zsigmond is segitetf ellentéteket felfedezni, hát ismerje be, hogy tévedett, vagy félrevezették. Mi nem tudunk idősebbek és fiatalok közt levő eiientéiekről. Még egyet a Sarló tagjairól. Eddig a pozsonyi To!dy Kör adott nekik otthont, most ezt megszüntette. Egyik sariős az inditványkönyvbe vala­melyik progresszív irodalmi lap meg­rendeléséről irt be javaslatot. A választ­mány nem feljesiietíe. Erre az inditvá - nyozó folytatta az inditványkönyvben fiíozófálását és azt ezekben a szavakban foglalta össze: „Kutyából nem lesz szalonna. ..“ Mindenesetre elmés kri­tika h Toldy Kör véneiről. Akik a vendégjogot csak ilyen ke­vésre becsülik, azok ne csodálkozzanak azon, hogy nem szívesen látott vendé­gek másutt sem. Régi utazások Komárom megyében (Irta: Dr. Baranyay Józseí, Komárom. Spitzer Sándor kiadása. 1928.) Komárom ma elhagyatott és szegény város. De nem mindig volt igy. A ne mes város volt népes, nagykiierjedésü és jómódú is. A Duna partján feküdt. Ez a körülmény sokat jelentett. A mi, ősi nagy folyamunk hosszú századokon át a világtörténelem országufja volt és igy a kezdetben kicsiny földvárat és vidékét korán belekapcsolta a politikai, gazdasági és művelődés történelembe. Komárom és környéke igv nagy és dicső múltra tekinthet vissza. Először a világ­hódító római hatalom emel itt bástyát a népvándorlás tengerébe, romjain a

Next

/
Thumbnails
Contents