Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-03-16 / 33. szám
33. szám. Szombat, 1929. március 16. Ötvenedik évfolyam. POLITIKAI LAP. UÜiUfclégi ás ssekailoTfek értékben: Sstlybe* é* YÍltóre po*t*i ssétküláé***!: fejfos önt# 80 í, iáién# 40 I. ntjtyflJÖTto se e. - *.alfölden iso se. »y*B wám Ant l 80 fillér. ALAPÍTOTTA i TUBA JÁNOS Felelős fősxerkeaztő: GAÁL GYULA út. Szerkesztő: BÄRAMYAY JOÄSEF dr. B*frtwu.töfé| éi ki»dóhí»*tai; Sádoi-ft. iAs, i Megjelenik h*tenkint bárom*«» t I kedden, csütörtökön és szombatos. Komárom, — márc. 15. Csehszlovákia külkereskedelmi mérlegének aktivitása mindig hangos cáfolatul szolgált azokkal szemben, akik az állam közigazdasági életének realitásában kélelkí-dui merészeltek. Ezeket a januárfebruári külkereskedelmi mérleg jogosan ejtheti aggodalomba, mely több száz millió passzt i a-i mutat, úgy a kivitelben, mint a behozatalban. Az előbbi sokkal aggasztóbb tünet, mert azt jelenti, hogy az állam termeléséi nem képes elhelyezni a vámkülföldön, ahol egyre épülnek a védőgátak a kivitellel szemben. Csehszlovákia, mint ipari állam, eddig kitudta egyeusulyozni termelését, sőt abban tekintélyes többletet is produkált. Behozatalát leginkább nyersanyagok és élelmi szerek képezték. A közgazdasági helyzet eltolódása az ipar javára az ipari növények termesztésének kedvez és a mezőgazdaság fokozottabb mértékben tér át ezek termelésére, a kenyérmagvak rovására, amelyből az állam évről évre nagyobb behozatalra szorul. A mezőgazdasági védővámok az éielsziuvonai megdrágulására vannak befolyással és ezt főleg a munkásosztály érzi meg. Újabban ismét várható a harc ezen a téren, mert az agrárius párt programjához híven ismét védekezni kiván a mezőgazdasági bevitel, főleg az élőállatok importja ellen. Hogy ez simán nem fog lefolyni, az kétségtelen. Az agráriusoknak kapóra jön argumenlum gyanánt a külkeresk-delmi mérleg passzivitása, amelyet a behozatal megszorításával szeretnének kiküszöbölni a közgazdasági életből. A másik aggasztó jelenség a lökének a magatartása. A tőke tudja a leghívebben megítélni a közgazdasági helyzetet és a tőkének jelentékeny része a külföld felé orientálódott, ott keresvén elhelyezést. Nem lepne meg bennünket a bankkamatlábnak eme ése sem, ami pedig megdrágítaná úgy a mezőgazdasági termelést, mint az építkezéseket és a gyári üzemek vitelét. Hogy a tőke másfelé orientálódik, ez annak a jele, hogy a közgazdasági élet konszolidációja nem befejezett folyamat, a pénz körforgásának akadályai vannak. Ezt az akadályt minden nagyobb közgazdasági szakértelem nélkül is felismerhetjük abban, hogy az ingó tőke nem bírja el a megadóztatásnak reá nehezedő súlyát és ez elől menekül. A pénz elhelyezési relációinak legjobban a rövid lejáratú, kifogástalanul biztosított hitelek felelnek meg, amelyek a belföldi pénzintézetek az állami jegybank utján kifogástalanul látnak el A befektetési lehetőségek másik fajtája, a részvények, ipari érdé' kéltségek az adott viszonyok közt távolról sem olyan kedvezők ismét az adózás súlya, a termelés drágasága és a szállítási költségek tuimagas volta köveik* zíében. Ezért keresi a péűz fel a külföldet, ahol szívesen látott és marasztott vendég. Nagyon t< rmészetes, hogy mindez kedvezőtlenül befolyásolj* a közgazdasági életet és ez kifejezésre jut annak minden vonatkozásában. A pénz, a forgó tőke hiánya hiányokat idéz elő minden téren és nyomában jár a drágaság. A cukortermelés egy része nem talál piacra, a szén kivitelét és versenyképességét akadályozzák az adók é3 a szállítási adottságok, amiről meggyőződhetünk abból is, hogy a dunai kikötők forgalmának hetven százalékát a lengyei szén foglalja ei, amely sokkal messzebbről, jön és mégis versenyképesebb a külföldi piacon, m'nt az elsőrangú szene a belföldi oszírau-karwini medencének. A közgazdasági élet az ál'ami élet alapja és ez azon a viszonyon épül fel, amely a környező államokkal való jó vagy rossz összeköttetésben nyilvánul meg. A csehszlovák külpolitika végzetes tévedése, a francia orientáció, arra vezetett, hogy a környező, szomszédos államokkal tiz év után még a kielégítő viszonyig sem érkezett el az állam külpolitikája. A parlamentben általános volt a felzúdulás a francia-cseb kereskedelmi szerződés miatt, amely az egyes szónokok szerint gazdasági engedményekre egyáltalán nem hajlandó és kizsákmányolásszerüen akar kereskedelmi kapcsolatot teremteni. A prágai közgazdasági élet megint visszatér kedvenc vesszőparipájához, a gazdasági kisantanthoz, melyben uj cégér alatt akarja elhelyezni a volt dunai monarchia gazdasági egységét Prága vezetése alatt. Hogy a közgazdaság alaprétegei milyen kevéssé szilárdak és teherbírók, ezt láthatjuk az elmondottakból, a nagyipar helyzetéből, a pénz magatartásából és a külkereskedelem mérlegéből. Az uj orientációnak be kell következnie és ez nem lehet más, mint béke a szomszédos államokkal gazdasági és politikai téren, az elzárkózás politikájának a felszámolása, a gazdasági háborúk gondos elkerülése. Csehszlovákia határain Németország, Ausztria és Magyarország áll, tehát mi sem természetesebb, hogy a jó viszonyt ezekkel kell megteremteni. Fenyegető mozdulatok Németország és Ausztria felé a csatlakozás miatt, Magyarországgal szemben a királykérdéstől elkezdve a határforgalomig nem alkalmasak arra, hogy a gazdasági béke létrejöjjön, már pedig erre a békére nem utolsó sorban éppen Prágának van szüksége. Komárom, — március 15. Befejezték az őszi ülésszakot. A képviselőház szerdán tartotta őszi ülésszakának utolsó üléséi. Az ülés félóráig tartott, amelyen második olvasás ban megszavazták a csehszlovák E!ba- és Dunagőrh józásí Társaságról, apol-. gárri perrendtartás és végnhijtási eljárás módosításáról és a villamosításról szóló törvényjavaslatokat. Majd több mentelmi ügyben határozott a képviselőház. Az ügyek között szerepelt Szüllő Géza dr.-nak mentelmi ügye is, a<inek mentelmi jogát azonban Rsrasz Viktor dr. indítványára nem függesztette föl a képviselőház, Fedor Miklós kér. szoc. párti képviselő mentelmi jogát ellenben két esetben felfüggesztették. A ház legközelebbi ülését, amely március 20 án lesz. Írásban hívja össze az elnökség. Ez ülésen kezdődik a tavaszi ülésszak. A szenátus elfogadta a sajátermésü bor eladásáról szóló törvényt. A szenátus csütörtöki ülésén tár gyaíta a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban élő szöl'őluíajdonosok maguk termelte borainak jeladásáról szóló, úgynevezett „Heuriger“ törvényjavasla tot. A bortermelő iparengedély nélkül a járási hivatalnál történő bejelentés alop fán üzemének helyiségében árusíthatja . borát. Csak este 10 óráig szabad bort kimérni, más i al, dohánynemü árus! láss, tánc és zene, valamint kártyázás tilos. A tárgyalás folyamán a zene megtiltása ellen több felszólalás történ», de az előadó kijelentette, hogy Schrammel zene továbbra is játszhitik a bormérésekben, de nem szabad a zenészeket szeiződtetni, ami u án a szená ur a törvényjavaslatot megszavazta. A képviselőház elnöksége a választási bírósághoz terjeszti Juriga és Tomanek ügyét. A szlovák néppíit elnöke tudvalévőén kérvényt nyújtóit b? a képviselőház elnökségéhez, hogy a páribói kizárt Juriga és Tomanek képviselőket fosszák meg képvi élői mandátumuktól. A két kamara elnöksége együttes ütésben foglalkozott ez üggyel és elvi döntőét hozott arra nézve, hogy mikor lehet valamely törvényhozó lemondását mandátumáról kifogástalannak tekimeni. Kimerítő jogi szakvélemény alapján és beható vita után egyhangúm arra az elvi álláspontra helyezkedtek, hogy a törvényhozás valamely tagjának mandátumáról való lemondása, amelyet más mint a mandátum tulajdonosa nyújt be, akkor tekinthető kifogástalannak, ha azt a lemondó sajátkezüleg irta alá, ha annak a lemondó törvényhozó nem mond ellent és ha vissza nem vonja addig az időpontig, ameddig azt az illető ház elnöksége el nem intén. Ez elvi álláspont következtében a képviselőház elnöksége Juriga és Tomanek képviselők esetérői jelentést tesz a vdlasztdsi bíróságnak. Eszerint tehát a képviselőház elnöksége nem intézi el saját hatáskörében a kizárt néppárti képviselők ügyét. A kormány német félhivatalosa úgy értesül, hogy ezek után a szlovák néppárt is a választási bírósághoz fordul. A magyar kormány memoranduma a magyar kisebbségekről. Budapesti jelentés szerint Walkó Lajos magyar külügyminiszter a sajtó képviselői előtt nyilatkozott a népszövetségi hármas bizottsághoz a kisebbségek ügyében benyújtandó memorandumáról. A tanács határozata folytán — mondóba a miniszter — a hármas, bizottságnak a népszövetség bármely tagállama beterjeszthet a kisebbségi kérdésben memorandumot. Ezzel a joggal Magyarország is él. A memorandum magában foglalja az általános kisebbségi helyzetet és külön-Külön foglalkozik az egyes országokban élő magyar kisebbségekkel, tiszta képet nyújtva helyzetükről, A kérdést valószínűleg júniusban fogja a népszövetség tárgyalni és ekkor valószínűleg napirendre kerül a magyar memorandum is. A lese Dérer alapján nyert állampolgárságról nem állítják ki a bizonyítványt. Ruszinszkóban Nagy Sándor kisgejőci református lelkésznek, d?cira, hogy a iex Dérer alapján a belügyminiszter megadia neki a csehszlovák állampolgárságot és Nagy Sándor az ennek ellenében reá rótt 2000 korona illetékei 1927. d.c. 8 án megfizette, az állampolgársági bizonyítványt mind a mai napig sem állították ki, Nevezett ellen a vele ellenséges viszonyban levő egyének politikai vádakat kovácsoltak és állítólag ezek miatt nem juthat hozzá az uj állampolgár az állampolgársági bizonyítványhoz. De ezzel szemben meg keli állapítani, hogy Nagy Sándor soha államellenes dolgot nem cselekedett, lojális polgára az államnak és mégis 14 hónap óta várja hiába a meglevő állampolgárságáról szóló bizonylat kiállítását. A sérelmes ügyben Egry Ferenc, a ruszinszkói magyar pártok szenátora interpellációt intézeti a belügyminiszterhez, akit arra kér, hogy az ügyet sürgősen vizsgáltassa felül és az állampolgársági bizonylat kiállítását minél előbb intéztesse el. Felhívás a magyar közönséghez a szegény fő iskolások menzáinak támogatása érdekében. Pár héttel ezelőtt jelent meg a csehszlovákiai magyar diákmozgalom támogatására alakult társadalmi bizottság vezetőinek kérelme a prágai, brünni, pozsonyi diák- és a prágai leányotthonok támogatása érdekében. Komáromban és környékén is adakozásra kérjük fel azokat a jó sziveket, akiknek nem közömbös a felnövő, uj magyar nemzedék sorsa. Ez a magyar diákság ma komolyan teljesiti feladatát: dolgozik és munkájának gyönyörű eredményei bizalommal tölthetik el a magyarságot a felnövő nemzedék értékéről. A társadalmi bizottság komoly mérlegelés után egyénenként a legjobbakat részesíti támogatásában, a magyar közönség fillérei csak az igazán érdemeseknek jutnak. Hz az akció tehát a magyar jövőt hivatott építeni, melynek POLITIKAI' SZEMLE
