Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-03-14 / 32. szám

JKi9 március 14. Komáromi Upon 5. o'dal A „Szibériai garnizon“ harmadik kiadása megjelent. Ára: Ke 28 80. Kapható a SPITZER-féle könyves­boltban Komárom., Nádor-u. 29. A háború utáni magyar iroda­lomnak egyik legnagyszerűbb mű­vét irta meg Mar k ovit s Rodion, egy szatmári újságíró, aki a >Szi­bériai garnizon« cimü könyvével máról holnapra lett egyike a leg­ismertebb magyar Íróknak. Mar­­kovits Rodion könyvét a magyar sajtó egyformán lelkes kritikával fogadta és hasábos cikkekben is­mertették a legkiválóbb magyar kritikusok és esztétikusok ennek a kitűnő' kollektiv riportregénynek az értékét, amelyre nézve jellemző, hogy egy magyar irodalmi társa­ság a Nobel-dijra Í3 akarja aján­lani. A hadifogság, Szibéria, amely a háború alatt annyi magyar em­bernek lett keserves élménye: ez a témája Markovits könyvének, de emberibben és igazabbul, ugyan­akkor művészibben nem lehetett volna ezt a témát feldolgozni, mint ahogy éppen Markovits Rodion, ez az éles szemű és melegszívű új­ságíró dolgozta fel a »Szibériai garnizon«-ban, amelyben valósá­gosan egy kis állam életének a keresztmetszetét rajzolta meg. Aki ezt a könyvet kezébe veszi, az nem tud annak hatása alól szaba­dulni és csak a legnagyobb elra­gadtatással beszélhet erről a cse­lekményekben riportszerűen, tehát a mai ember idegeinek megfelelően feldolgozott, kollektiv regény nagy művészi és etikai értékéről. — Rom uira tért. Maják Éva, tótmegyeri lány feljelentést tett a csend­­őrségen, hogy ismeretlen lettes meg dézsmálta ismételten kosarát s főleg pénzt lopott tőle. A nyomozás megái­­lapította, hogy a lopást Haíyina Pál, egy rossz társaságba keveredett fiatal­ember követte el Tóth Károly társasá­gában. Hatyina bevallotta, Tóth azon­ban tagad. A beismerésben levő f ut szabadon engedték, Tóthot azonban bekísérték az érsekujvári Járásbíróság fogházába. — Párkány védekezik az árvíz «dien. Párkány kOzség elöljárósága az olvadás következtében előrelátható árvizvesze­­delem elleni védekezés módozatainak megbeszélése céljából értekezletet hivott össze, melyen a katonaság, rendőrség, tűzoltóság és polgárság képviselői is résztvettek. Választottak egy szükebb bizottságot, mely árvízveszély esetén teljhatalmúig intézkedik. Preventív in­tézkedések is történtek, amennyiben összeírták az esetleg kilakoitatandók elhelyezésére felhasználható helyisége­ket, a mentési akciónál kötelezik a jár­műtulajdonosokat a díjtalan közremű­ködésre, a veszélyeztetett területeken kellő számú csónakot és dereglyét he lyeznek készenlétbe. A polgárság kö­réből parti őrséget szerveznek, hogy meglepetés ne érje a lakosságot, melyet egyébként falragaszokon fognak kiok­tatni az árvíz elleni védekezésről. — Erdőkerülőre vadásznak a vad­orzók. A napokban a Károlyi-féle negyedi birtokon fevő vadászterületen Gyertyák Sándor zemnei legény Borky József és Kovács Lajos nevű társaival vadorzókiránduláson volt. Pechükre azonban meglepte őket Szécs János erdőkerülő, aki gyors léptekkel közele­det a társaság felé. Egyszerre c jak egy lövés dörrent é3 a go^yó Szécs János füle mellet! sivitolt el. Szécs, miután mindhárom vadorzónál fegyvert látott, kilátástalannak találta azt, hogy h ucba bocsátkozzék velük. Mive! mindhármu kát fölismerte, azonnal a csendőrségre sietett -is jelentette a történteket. A csendőrség hamarosan előkeritetie a triumvirátust. A lövés leadását illetőleg Sz‘C3 Gyertyák ellen tett terhelő vál­tom 1st. A vadorzók elten folyamatba tették a bűnvádi eljárás*. — UjaDb szomorú képak a vadállo­mány pusztulásából. A szibériai időjírás nemcsak az embereknek okozott sok bajt. A vadállatokat olyan kasztrófába sodorta, aminek ezrével lettek áldoza­taivá. Szakértők szerint az érsekuivári határban pl. a vadállományban több, mint a fele elhulló t élelem hijján. Pe­dig a vadászati terület bérlője saját érdekében igyekezett eieségge! ellátni a foglyokat, nyulakat s erre állítólag kőid 50 000 koronát köiíötíek, mégsem lehetett megakadályozni a hidegtől és éh jégtől sokat szenvedő vadállomány nafc pusztulásán S ombalon délelőtt, e hó 9 én pá'dául meghaló je'enetre ka. rtlit a sor Érsekújvár főterén. Egy kis csoport fogoly száli! fárad an, nehéz­kesen a Főtér fdieít Nyilván olyan helyre szerettek volna kerülni ahol „mindennapi kenyerű sei“ megtalálhat­ják. A foglyok riem bírták tovább és fáradt repüléssel leszálltak a földre. N gy feltűnést, valóságos ribiliót kel­tett ez a Fő éren. Az emberek minden o'diirő! egybefulotíak s bizony a fir;dt állatokat puszta kézzel összefogdosták. Kiéhezett, sovány, halálosan findt ál­latkák ... Csak ember képes elviselni azt a szenvedést, amit ezek a szegény páriák kíp'elenek voltak elviselni. 8zinház. (Sz nászai a Qalagyesületben.) Mivel a Legényegylet helyisége vasárnapra már e őzőleg lefoglaltatok, Földes Dezső srinigazgató társulata vasárnap a Dil­­egyesüie! nádor u cai helyiségében ját­szik. (Juiftioüijáték’jk.) Mindig a színházi szezon végét jelenti, ha szinlapokon már jelzik a jutalomjátékokat. Az itt működő Földes Dezső színigazgató tár­sulata is eike d e már a julalomjátéko­­kat, amelyen alatt a közönségnek al­kalma erKölcsi és anyagi sikerben ré­szesíteni a kedvenceit. Ma, csütör­tökön Főldessy Gézának és Reményi Jánosnak a Dybukb n, szombaton d. u. Miklós Ernőnek a Párizsi divatban!} va­sárnap d. u, Erdődy Kálmánnak és Csillag János az Eltörött a hegedűm­ben tartja jutalomjálékáf. Biztosra ve­szik, hogy a szinházbajáró közönség ez alkalommal is kitart kedvenc színé­szei melleit és tömegesen látogatja a jutalomjátékckat. (Sucsaalő-dás.) A sziniszezon végé­hez értünk. Még csak pár nap és a színészek, akiknek sikerült a komáromi közönség közönyét megtörni, tovább vándorol. Innét Komáromból Lévára megy a társulat Komáromban a buc;u előadást vasárnap este tartják meg a Dalegyesü’etben. A C-ókágói hercegnő­ben, Kálmán Imre hatalmas nagy ope­rettjében buc úrik el a társult a ko­máromi közönségtől. (Szombat délutáni előadás) Földes Dezső igazgató társulata most szomba­ton délutáni előadást fog tartani és pe­dig olcsó helyárakkal. Ez alkalommal a Párizsi divat cimü népszerű operettet mutatják be Miklós Ernő jutalomjá’éKa­­képen. Színházi műsor: Magyar színészet a Legényegyletben. Márc. 14. Csütörtök. Dybuk. Héber ka­­balista legenda 3 felvonás­ban. Főidessy Géza és Re­ményi János jutalomjátéka. Mátc. 15. Péntek. Szünet. Márc. 16. Szómba*. Díluán 3 órakor olcsó helyárkka! Párizsi divat, operett 3 felvonásban. Mihályi Ernő jutalomjátéka. Este Csikagói hercegnő. Kál­mán Imre hatalmas operettje. A Dikgyesület helyiségében: Márc. 17. Vasárnap d. u. olcsó hely­­árakkal Eüöröti a hegedűm. Zerkoviíz bájos operettje. Erdődy Kálmán és Csillag János ju alomjátéka. Ede bucsuelőadás Csikagói hercegnő. Kálmán Imre ha­talmas operettje. KÖZ|gar2Kd.S.»&gg fl Szlouák Általános Hitelbank mérlege, Bratislava, március 9. j A Szlovák Á'íalános Hitelbank májú? 3-ára egybehívott közgyülésn elé az I igazgatóság a következő mérleget ter- I jeszti: \ Aktívák: 1. Pénzkészletek: 13,704,43980. Külföldi valuták és ér­­: mes 1,533.026 09 2. Azonnal esedé­­j kés követelések a csehszlovák pénzin­tézeteknél: a) A csehszlovák Nemzed j Banknál, a postacäekkhivatalnä! és \ or8z, pénzintézeteknél 7,827.93J01, b) betétkönyvek kiadására jogosított pánz- i intézeteknél 10,414.407 50. 3. Devizák és csekkek Külföldi valutában 2,094 1 ezer 898-90. 4. Váltók 105 012.745*65. 5, Értékpapírok: a) csehszlovákok: 1. í a csehszlovák Nemzeti Banknál elzá­­{ logosithatók 8,165.547 36. 2. C3ehszl. ; tőzsdéken jegyzettek 3419301, 3, I egyebek 787 91607, b) külföldiek: I. állami értékpfpirok 2 27167, 2. egye­bek 89.117 45, c) esedékes szelvények 263. 6. Részesedés 17,77252308. 7. ' Adósok: a) értékpapírokkal fedezettek 589743 20, b) egyéb adósok 294,221 ; ezer 965*76. 8, Ingatlanok é3 leltár a) saját céíokra szolgálók 12.921,999 96, \ b) egyéb ingatlanok 5 mill. 833.320*17, : c) leltár 818 737 24 9, Átmeneti akii­­\ vák a) előre fizetett adók, házbérek, j kivetések síb. 436.06760, b) másne­­- műek 8,085.760*54. 10, Egyéb aktívák: | 2,761.315 24 11. Átfutó tételek 180 millió 223690 30 Aktívák összege 500 ; millió 608 772 26. 1 Passzívák: 1. Bafizeíeit részvény­­í tőke: 50,000 000 2. Tartalékok a) kö­­\ telezőek 7,735 178 65, b) önkéntesek [ 1,750 000, 3 Alapok a) nyugdijpótló i alap 1,126 497*25 b) tisztviselői se­• gélyalap 200 000, 4 Betétek betéti ; könyvekre 721,628.459 86 5. Hitele­zők a) pénzintézeiek 89.019 708, b) . egyebek 113,227.145*78 6. Átmeneti j passzívák a) adó, fizetési, biztosítási l díjhátralékok, számlák kamattartozásai ! stb. 515 852*68, b) egyebek 6 millió 853 795 27. 7. Egyéb passzívák 5 mill. 106 595*09. 8 Á futó tételek 180 mill, í 723.690*30 9 Tiszta nyereség a) át I hozat az 1927. évről 104 803 96, b) a folyó 1928 év eredménye 3 miilió 840.435 72 A passzívák összege 500 millió 608,772 26, Visszleszámitolási obiigó: Ke 22;500 000, 5 Veszteségek: 1. Kamatok a) betétek ú*án 11502.53790, b) egyebek 8 mill. 741212 84 2 Kiadások: a) dologiak 2 518.18514, b) személyiek 9 miilió 083.962 53. 3, Adók, illetékek, törvé­nyes járulékok 8) kereseti adók 411.506, b) egyéb adók és illetékek 97 511 12, c) Külön alapra fizetendő I törvényes járulékok 50.000. Tiszta I nyereség: e) áthozat az 1927. évről > 104 803 996, b) a jelen, 1928. év cred­it ménye 3 millió 840.435*72 Veszteség­­l számía Összege 38,350.155*21. Nyereségek: 1. Nyereségéi hozat ez j elmúlt 1927. évről 104.803 95. 2 Ka­­\ mátok a) értékpapírok után 439654*70, j b) váltók u‘án 8 73048508, c) köve­­; telések után 17,770.643 51. d) egyebek | 70 517 65. 3. Ju’alékok 6.690328 46, ; 4 Különféle nyereségek a) érlákpapi- I roknál, vaiu'áknál és devizáknál 2 \ millió 083.90849, b) részesedésekből • 459 81336 Nyereségszámla összege 36,350 155*21. A Ke 3,945.239 68 összegű tiszta nyereség tekintetében azt indítványozza az igazgatóság, hogy a rendes tarta­lékalap dotálása után az ingatlanokból és berendezésekből 1,200.000 Kő íras­sák le, 2,400.000 Kő fordittassék tar­talékcélokra az adósoknál beállható veszteségekre és 153 217.90 Kő vite­­leztessék át uj számlára. A váltótárca Kő? 2,500.000-el Kős t 105 000.000-ra emelkedett és 19.202 visszleszámitolásra alkalmas váltóból állott. Az értékpapirállomdny, az inté­zet állampapiráilományának növelése folytán Kős 1,650 000-el emelkedett. Az értékpapirállomány az eredeti vételi árfolyamokon szerepel, amelyben az 1928 december 31 én mutatkozó ár­folyamnyereség nincs elszámolva. A konzorciális részesedések Kcs 2 millió i 200.009-el Kős 17,200.000 re csökken­­; lek, ami egyes kisebb részesedés el­adásával van összefüggésben. Az adó­sok a múlt évvel szemben Kős 65,000.000 val emelkedtek. Amennyí- 1 ben a közgyűlés az eléje terjesztett I javaslatot a tiszta nyereség felosztására J vonatkozóan elfogadja, az ingatlanok r és berendezés mérleg értéke Kő 3 1 <* millió 200.000-val fog csökkeni. A | takarékbetétek állaga ismét emelkedést f mulat és pedig Kő? 18,000.000 val, a • hitelezők 47,500.000 Kőt val növeked- I tefc. A mérlegösszeg emelkedése Kős l 65,000.000-t tesz ki. Az intézet bruttó ? nyeresége a tavalyi Kő? 14,600.000 el f szemben 16 millió Kős ra emelkedett. \ A tiszta kamatnyereség Ke? 6 millió I 700.000, ami a múlt évvel szemben { Kős 1,200.000 emelkedést jelent. Az } intézet, úgy mint az elmúlt évben is, j a cukorüzlet finanszírozására szolgáló l váltóktól eltekintve, visszleszámitolási hiteit nem vett igénybe. J A tárgyi ás személyi költségek Kős 600.000 el növekedtek, amely emelne­­j dés a íizéves állami évforduló alkal- i mával kifizetésre került külön pótlék­ban és a tisztviselők fizetésemelésében [ leli magyarázatát. ’ Jutalék és különböző nyereségek j cimén az elmúlt évhez képest Kős 1 200.000 el nagyobb volt a bevétel. ; Adók c!mén Kő? 400.000-el többet ! fizetett ki az intéze*. A fiókok és affiliált intézetek az el­múlt évben is állandó és örvendetes [ fejlődést mutatnak ki. A koncernváila- I latok ugyancsak kielégítő eredménnyel ! dolgoznak. ! PIERRE BENOIT: I I 2)Xeve\mes eUenséc^eV Ford: KOMLÓS ALADÁR. A Genius „Uj Utakon“ cimü regény sorozatában jelent meg, amelynek minden egyes kötete Í méltóan társa Markovits Rodion e könyvének. S valóságos pen­­, dantja, kiegészítője a Szibériai garnizon-nak a Szerelmes ellen­ségek cimü regény, amelyben ugyanolyan szemléletes elevenség­gel és meggyőző művészettel idé­zik elénk a német hadifogságba került francia katona életét, mint Markovits Rodion könyvében az orosz fogságba került magyarét. Pierre Benoit, a Szerelmes ellen­ségek szerzője, a világ egyik leg­népszerűbb írója — másféle, kissé romantikusabb és érzelmesebb művészi egyéniség, mint Markovits Rodion. A háborús és fogságbeli élmények sorát egy megkapó, tiszta szerelem történetével szövi át — egy bűbájos szerelmével, amelyben a francia katona, Henri Dumaine találkozik a porosz arisztokrata leánnyal, Axelle-al; s a szerelmet, melyet a legréme­sebb háborúság sem tudott meg­zavarni, szettépi a fegyverszünet, I a németek veresége, melynek ha­­\ tása alatt a lány keserűen vágja oda szerelmesének, hogy nem le­hetnek egymáséi, mert az egyikük német, a másikuk pedig jrancia... Aki ezt a könyvet a Szibériai garnizon után elolvasta: a kétféle szempontú megvilágítás után tisz­tában látja a háború társadalmi és lelki megrázkódtatásainak lé­nyegét, mint bármely vaskos tu­dományos müfejtegeiései nyomán. A könyv ára 28 80 korona. Kapható: a Spitm-féle Hapesholthao.

Next

/
Thumbnails
Contents