Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-02-19 / 22. szám

Otveuedik évfolyam. 22, sxAra. Kedd, 1929. február 10. KAI LAP. BiSSiaetéíi &a ssskssloriik értékbe*; éi fiíékre poiUi MÍtkflláé»wű; -íséas é»*a 80 K, félé«» 40 K, negy«Um 30 K. — íölföldön ISO 16, <•'¥««( eautm. ini 80 flUéí. ALAPÍTOTTA* TUBA JANOS, Felelős fősserkewtő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF d?. t SsarkeisUfiég ét kiidótuTiUl: Üidor-E. tt„ i Megjelenik hstenkint hiromixox! kedden, csütörtökön és szombatos. Ulitz Komárom, — hbr. 18. A felsősziléziai kétmillió német annak idején, amikor a népszövet­ség elrendelte a népszavazást, a Németországhoz való csatlakozásra szavazott és elérte a többséget. Meg volt a többség és ennek elle­nére a népszövetség mégis Len­gyelországnak ítélte Fesősziléziát. A felsősziléziai rémetek azután be ekerüitek a lengyel pré,-be és az asszimilációs folyamat megkezdő­dő.t. Ez adott ösztönzést StCc se­­maunak, amikor legutóbb Lugano­­bau asztalra csspolt az öklével é3 a kisebbségi ügy a népszövetség márciusi ülésszakán már tárgya­lásra is kerül. Itt ke/.d belekapcso­lódni a kisebbségi kérdésbe U ilz képviselő esete, akit a lengyel kor­mány mo3t, közvetlen a népszö­vetségi tárgyalások előtt letartóz­tatott katonaszöktetés, okiratöami­­sitás és más ürügyek alatt, amiben a kisebbségek felett uralkodó kor­mányok nagyon találékonyak szok­tak lenni. Ulitz képviselő ma a rendőrség foglya és iegközeitbb bevonni a bíróság fogházába bírósági vizsgá­lati fogolynak. Lehetséges, hogy azért, mert Uii!z-nak hívják és a német birodalmi saj’ó letartóztásá­­ból világbotrányt csiná t, az ügyét gyorsabban fogják elővenni és a lengyel bíróság ügyében ki fogja szabni az ítéletet. Akár elítéli Uotz-ot, akár nem, a lengyel kor- ] mánynak veszett ügye van a kép- j viselőnek letartóztc.fásával, mert ] semmi sem mossa le ró a a gyanút, j hogy Ulilznak g nfi útját akadá­lyozta meg ezzel az intézkedésével. A kisebbségi kérdés ügyében el­sősorban a sz'áv államok vannak érdekelve, ahol a kisebb-égekn-k legtöbb pana za merül fe! a béke­­szerződések intézkedéseinek a meg nem tartása miatt. A lengyel kor­mány magatartá-a a sziléziai né­metekkel szemben az oka annak, hogy a két állam közt a viszony nem csak hűvös, hanem inkább feszültnek mondható. A lengyel delegátus volt az, aki a kisebbségi konferencián Brüsz­­szelben igen hangsúlyozta a kisebb­ségtartó államok szuverénitását. Hiába mentek idáig Genfbe a pa­naszokkal, mert ott az érdekelt kormányoknak kiadták azokat és azok természetesen olyan tisztára mosták magukat, mint a hó és legfeljebb a panaszltevőkn.k gyűlt meg a baja a kormányretorziókkal. A kisebbségek személytelensége volt az oka annak, hogy a panaszaikat soha érdemben meg nem vizsgál­ták. A kisebbség nem lehetett egyenrangú bizonyító fél a meg­vádolt kormánnyal a kontradiktó­­rikus eljárás keretében, amelynek meg kellett volna indulnia. A kor­mányok azonban ettől nyugodtan albattak, mindig nekik volt igazuk Géniben. Stresemann és Dandurand fellé­pőié azonbau mintha reményt nyújtana — nem ugyan a kisebb­ségi helyzet javulására — ami hosszú időbe fog még betelni, ha­nem arra, hogy ez a kérdés egy­általán nemzetközi diszkusszió tár­gyát képezhesse. Mert hiába volt a békeszerződésekben a kisebbségi jog kodifikálva 'és hiába tették meg a népszövetséget a békeszerződések őrének és ellenőrzőjének, a kisebb­ségi kérdés Genfben mély hallgatás tárgyát képezte mindezídeig. Már­ciusban azonban elkezdenek majd Ulitzról beszélni és azt hisszük, hogy a többi állam Uiilzai is szóba kerülnek a kisebbségi vitában, mert minden kisebbségnek megvan a maga U itza, akiről beszélni keli és akiről beszélni fognak. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — feb;u4r 18. Udf'zal kormánynyilatkozatát tudomásul vették. A február 14 én megnyílt képviselő házi ü ésen, mini ismeretes, Udr/ai kor­­mánydnöx korm,inyryi!aikozatoi ter­­jcü’teü e ő. A szürke és 8z i ddigi rend szer feni-mását h-mgoitaió nyilatkozat lelet megindul! vitában az elenzék képviselői veltk részt, akik vala­mennyien élguer» fámadiák a kormányt, amelyet dikia órikin hajlamokkal is megvádolták A magyar nemzeti pári és a vele egy klubot alkotó Z'pser Deut che Pdf (ti nevében Nitsch Andor nemzeigyüiési képviselő s-ólait fel, aki az uj kot mányelnökkel szemben teljes bizalmatlanságát jelentette be. A pénteki ülése i aiu án a h z többsége tudomá­sul vetie a kormánynyilatkozVtot. Érde­kes, ho^y a szavazás Llyamán egyet len egy kommunida sen volt jelen. ILy-n-jzon alsómmal Hnidék eíőadó­­zátóbeszéde után ai 1927. évi záró szám dásokaf is e fogadók. A legköze­lebbi ülést, tekintet el a rósz időjárásra, írásban, vigy sü'gönyi eg fogja az el nökség összehívni. Iliink a kormány rekonstrukciót remél. A be politikai cseménytelenségben szenzációként hatolt Juriga ésTomanek nemzetgyűlési képviselőknek a szlovák néppiriból történt kizárása. Ebben az ügyben a V.őerni List munkatársa nyi latkoiatot k£rt Hlinka Andrástól, a szlovák néppárt vezérétől, aki elmon­dotta, hogy a két képviselő kizárása egyhangúlag, templomi csöndben történt. Akik nem jt hittek el az ülésre, azok táviratban játuitak hozzá a határozathoz Az illetők semmi közösséget nem akarnak a két emberrel. Hlir.ka kezes­kedik arról, hogy február 18 én Rózsa­hegyen egyetlenegy hang sem fog el­hangzani ellenük. A szlovák néppárt szemében — folytatta Hlinka — telje­sen közömbös az, hogy a kizárt kép­viselőket megfosztják-e mandátumuktól, vagy sem. Nekünk csak az a fontos, hogy ne végezhessék mérgező munkájukat a szlovák nép között. A Tuka-ügyben egyszer már kijeleniefíem, hogy én és a pártom mellette állunk, amíg semmi sem bizonyul reá, azonkívül attól is függ a dolog, mivel és hogyan vádol­ják. Megerősíthetem végül, hogy Gazik dr. miniszter benyújtotta lemondását és a legközelebbi jövőben várjuk a kor­mány újjászervezését. Itt írjuk meg, hogy, hír szerint, a szlovák néppárt a N jman miniszter távozásával megüre­sedő vámügyi minisziéfiumra a*pirá*, azonban ennek a tárcának betölt se felől a koalíciós pártos még nem dön­tőitek. Mi haszna lenne Csehszlovákiának a yazdasáyi kisantantból, A kisaníant államainak gazdasági szövetkezéséről cikket irt a Prager Teg­­blatt, ameiv a következőképen látja a helyiedet Valószínűién — írja a lap, — hogy ki lehessen küszöbölni azokat a komoly politikai és tárgyi ellenállá­sok at. amelyek a tervvel szembeszálla­­nak. Nemcsak az agráriusok elleníállása szegeződik a jugoszláv gsbonä- és állatvám leszállóisáva!, hanem keres­kedelempolitikailag is alig vihető keresz­íTM>sBBaMr*twíimmmr ■■mill mii ...... in inni tül, hogy Csehszlovákia Jugoszláviának és megfordítva olyan vámkedvezménye­ket nyújtson, melyeket más konkurrens országoktól meg lehetne tagadni. Az első eredmény az vclna, hogy Jugoszláviában a gabonatermelés és az állattenyésztés explozív módon terjeszkedne és a cseh* szlovák mezőgazdaságot falhoz szorítaná. Gondolni keli Romániára is, amelynek kivitele mindenkit sgyonnyomna. A differenciális vámrendszer Csehszlová­kiát haladéktalanul éles kereskedelem­politikai konfliktusba sodorná Magyar­­országgal, Németországgal Olaszország­gal és Ausztriával, vagyis olyan piacok­kal, amelyek Csehszlovákia szempont­jából sokkal jelentékenyebbek, mint a jugoszláv é3 román piac. Ha sikerül a kenyér és húsárakat a világpiaci árakra leszorítani, Sziovenszkóban ugyancsak a gazdasági ínségnek kell bekövetkeznie, mint Horváíországban. A Prsger Tsg­­bialt cikke a viszonyok teljes ismeretét igazolja és fejtegetései nagyon is meg­­szivltlásre méltóak. LesZ'e árvíz? — Saját tudósítónktól. — A nagy hideg enyhü lővel a szibériai I lélen ts lassan ;ul les?.link már. A feid g ( csökkenése után azonban most egy j másik kérdés aggasztja a íakosiágot: tesz e a kemény tél uíán árvíz. Mint ismeretes, sz árvízveszedelem leg­­hamarább az Erzsébet szigetet fenyegeti, amely sokszor kuüit mar viz alá. Munkatársunk éidefciődöü az árvizve­­szcdelemre vonatkozóan a Csallóközi é3 Csiiizköri Ármenteséő Tán utat igaz­gató- főmérnökénél, Gyalókay Miklósnál, aki kérdésünkre a kóvetheíőkben volt szives válaszolni. — Aí árvizveszedekm eshe.őíége Unnál!, azonban ez még korántsem jelenti azt, hogy tu árvíz csakugyan beiCvetkezik, noha a veszély az idén csakugyan nagyobb, mint tavaly volt, amisor a befagyott Duna sokáig tarolta rémületben a közönsége*. Mint isme­retes. tavaly a Duna csak Szapfől fel­felé Bícrig volt bJagyva, míg most a Duna befagyása már a Vaskapunál kezdődik és egész Sícinig tar?. Á'lag harminc negyven centiméteres jégkéreg bori ja a Dunát, ami eléggé vastag jígkéreg hogy a Duna áradásá akkor elősegítse. At árvizveszedelcmáltól függ, hogy az olvadás nyugat felől vagy kelet felől kez­dődik-e meg, A nálunk leesett hótömeg körülbelül nyo cvan-kilencven n.iiiméser esőcazpi­­deknak felel meg, a Tátrában leesett hón ennyiség, »mc'y a Vág vízállására lehet befolyással es tgy közvetve a Du­nára is, ugyancsak ennyi esőc-tspadík­­nak felel meg. A Duna arvizveszedelme attól függ, hogy a bajorországi Duna és az Ion folyó mennyire árad meg az o'vadás következtében. Ha az olvadás ryugat felöl indul meg, akkor az árvíz valószínűen bekövetkezik, mert l Duna mellékfolyói is megáradnak és igy a Duna vízállása is emelkedik ennek következtében. Ha azonban az olvadás kelet, illetve délkelet felől kez­dődik és a Duna jégkérge alulról vagyis a Vaskaputól fe felé ke^d olvadni, akkor az árvizveszedelem a jég szabad levonulása következtében megszűnik. Az árvizveszedelem előáll, ha a jég tor­laszé kai képez, mint tavaly is meg­történt, amikor a katona-ág ekraziital próbálta a jegel ribbar.tani. I'yenkor Komárom, február 18 a nyugatról jövő olvadás cselén a viz lefolyása a jeglorlaszorf felül haíolna, s a ltfolyási szelvény csökkenése kö­vetkeztében a viz kiöníene. A jég!or- Ia3zok bekövetkezésének lehetősége na­gyon szükségessé és célszerűvé tenné azt i z Intézkedést, ha az országos hivatal gondos­kodhatna egy jégtörő hajóról, ha nem is kell annak mindjárt olyan­nak lenni, mint a Kraszin voP. Ha a Duna céljaira lenne legalább egy ilyen jégtörő híjó, akkor a Itkósságndr nem kellene állandóan rettegésben lennie, hogy tél idején a befagyott Duna árvizveszedalmel jelent. Németországban sz Elbán már az 1900-as évek elején működőit nyo'c tíz ilyen jégtörő hajó s nagyon célsze.U lenne, ha Szlovenszkó részére is beszereznének egy ilyen jégtörőt, mert ennek segítségéve! a jeges árvizveszedelmtt mindenkor idejében lehetne meg­előzni a Dunán Az Erzsébetsxigele! akkor fenyegeti a veszély, ha a Duna emelkedése eléri a centimétert, mely a jelen égi vízállásnál 370 m eí magasabb A Csfclóközi aír­­kor öntené ei a Dun-1, ha az emelke­dés a jelenlegi vi/.éllast legalább is 7 méterrel met htiadná. Abban az esetben, ha az Erzséb. tsz igelet csakugyan v szé'y fenyegeti, a h dóságoknak mód,u ban ált az árvíz előd hat nappal értesíteni a közönséget a közeledő veszélyről és igy még idejekorában figyelmeztetni arra. Nem valószínű hogy az árviz csak­ugyan bekövetkezik, noha az árvizve­szedelem esete fennáll és ezért a ható­ságok is megtellek minden intézkedést mar jóeiőre, hogy árviz bekövetkezése esetén ne váratlanul érje őket a sze rencsétlenség. A községekben összeírták a rendelkezésre álló közerőt, mely végső szükség esetén igénybe vehető az ár mentesítő társulat által, míg a töltések őrzéséről maga a társulat gondoskodik, esetleg katonaság és csendőrség segít­ségéve). A lakosokat mindenesetre ér­demes f gyelmeztetni arra, hogy hí valakinek a rözséje még nir.es betakarítva a part és a töltés közötti részről, úgy azt takarítsa be onnan, nehogy árviz veszedelem esetén a víz elsodorja ezt.

Next

/
Thumbnails
Contents