Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-07 / 94. szám

04. üzatti. Kedd, 1928. augasztns 7 ^*«fyvmkilencedik évfolyam POLITIKAI LAP. IlSfisetéai b ceehnlovák értékbes: á*aífben és vidékre postai ssétköldéssel i -§Im évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 80 K. — külföldön 150 Ki. >* y** b*4bb éra ? 80 fillér. ALAPÍTOTTA? TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA és, %erkesz»Ő: BARANYAT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádoi-u. 88» Megjelenik hctenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombatos, Gyulafehérvár után Zágráb. Komárom, — tug. 6, Nincsen uj a nap a'aít. A kis győzteseknek is vannak gondjaik és nem birj'tö mejgemé^teni a fel­szabadított tesfaésttk -óriási terű e­­teit. Kis Rotnániábó! nagy Romá­nia lett, megkapta a szépséges Er­délyt, amelynek sohasem volt ro­mán ős akója és az oláhok a Bal­kánról szivárogtak be évszázadok alatt, megkapta Bukovinát és meg­kapta Besízarábiát. Mindezek után a román liberálizmus hallattan korrupcióinak lettek martalékai a kultúrában sokkal fejlettebb terü­letek és a romániai parlament er­délyi szárnya, a paraszlpírt nem hajlandó tovább tűrni a Bratianu­­gazdálkodást. A fek-zabaditott oláhok Gyulafehérvárra siettek és ott in­téztek manifesztációkat a világ közvéleménye címére. A horvátokat szintén felszabadí­totta a szerb nemzet, de a felsza­badításban itt sincsen sok köszönet. A horvátoknak nem ment rosszul a do'guk a magyar éra alatt, ahol a legszélesebbkörü területi autonó­miát élvezték és annyi pénzt töm­tek beléjük, amennyit csak kíván­tak. A fő do og volt, hogy jól érezzék magukat. Erre tanú a zágrábi tartománygyü és, ahol nem is annyira a magyar rezsim ellen hadakoztak, mint inkább egymás ellen. Most már szabadok és egy nagy királyságban egyesültek a szerb és a szlovén testvérekkel. Csakhogy mostoha testvérekké let­tek egymás közt, a nagy felszaba­dító a horvátokat lenézte és leki­csinyelte, holott kultúrában sokat kölcsönözhetne neki. A szerb test­vérek rovolvergplyókat küldtek a horvátok felé, akik most Zágrábban gyűltek össze és manifeszlációt adtak ki, hogy a belgrádi parlament törvényeit el nem ismerik. Igen jő utón halad a naciona­lizmus a partikularizmus felé. A megváltozhatatlan, a sérthetetlen és az örökkévaló békeszerződések falain repedések mutatkoznak. A francia protektor nem tud mit tenni velük. Mikor olyan jó dol­guk van a felszabadilottaknak, mégis nyugtalankodnak! Érthetet­len Párisban, ahol kölcsönöket is adtak Jugoszláviának és Romániá­nak már nem is egyszer. Igaz, hogy ez a valuta kimustrált Mauser puskákból és ócska repülőgépekből állott, va’amint Schneider-Creuzot raktáron felétt árucikkeiből, szóval hadifelszerelésből. A nagy Francia­­ország igy támogatja kis szövetsé­geseit. Gyulafehérvár és Zágráb, bizo­nyára idegesíti a müveit franciákat, akik az örökkévalóságot nem igy képzelték a békeszerződésekben, hogy az uj államok részekre sza­kadozzanak, hanem akt hitték, hogy ha lesz elegendő teiület, hát a megnövekedett ország minden igényt ki fog elégíteni tudni. Az erdélyi román paraszt és a horvátországi paraszt azonban elégedetlen. A nagy szabadság beütött, csakhogy a csendőr vigyáz rá, sokkal jobban, mint azelőtt. Liberálisok, radikáli­sok mindig csak a csendőrre lyu­kadnak ki, csendőr és szurony: ez a felszabadításnak beszédes szimbóluma. Hogyan is hallgattak volna a magyar kisebbség panaszaira, mely ebben a két Balkán államban ki­szolgáltatva a nacionalizmus dühé­nek, hosszú időn át a legnagyobb tenorral küzdve, polgári és emberi jogaitól megfosztva, még panasz­kodni sern mert. Ide nem látott el az Emberi Jogok Ligája, amely Károlyi Mihálynak olyan kitűnő ajánlóleveleket oszlogatolt. Hogy a győztes délszlávok és a fé'győztes románok puskatus-al verték agyon a magyar kisebbségekhez tartozó választókat ebben a két államban minden választás alkalmával, arról mindig hallgattak a művelt franciák, akiknek a legelső az ő saját drága bőrük és azután mindjárt a szö­vetségeseké következik, alegyőzöt­­tek bőre pedig vogeifrei. Gyulafehérvár és Zágráb a ta­núsága, hogy felszabadításuk műve tökéletlen volt, hogy azon ma­guk a felszabadított nemzetek akarnak változtatni. A horvátokat sem, a románokat sem bujtogatta fel senki, hanem a helyzetük vált elviselhetetlenné. Régi helyzetüket elviselték, abban fejlődtek, anyagi­lag és kultúrában gyarapodtak. Bukarest és Belgrád azonban nem engedi a fákat az égig nőni. A népek azonban nagykorúak és nem engedik magukat a gyámság alá szorítani. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — aug. 6 Német pártok uj munkaközössége. A német iparospárt, a német demok­rata szabadságpárt, valamint a mandá­tumáról lemondott Rot ehe dr. csoport­jának képviselői elhatározták, hogy munka- és gazdasági közösségbe tömö­rülnek. A német munka és gazdasági közösség már a legközelebbi országos és járási választásokon közös liszta je­lölésében fog megnyilvánulni. A német ; iparospártnak, melynek egyedül ülnek a három párt közül képviselői a paila­­mentben, parlamenti helyzetét egyelőre nem ériad a munkaközösség: létesítése. Ez az uj munkaközösség a pártok által kiadott köürös nyilatkozat szerint abból acélból alakult, hogy a sz üdéi a németek együttérzésének a gondolatéi ápolja, a szudéianémet pártok között, a megértést eíősegise és hogy az állam népd kö zötti igazságos ki-gyezés érdekében dolgozzék. Nemzeípoiilikai tekinteiben a munkásgazdasági közösség az önren­delkezési jog al pján teljes határozol - Sággal foglal állást a nemze i önkor­mányzat mellet*. Magyar irodalmi tanszéket állítanak a pozsonyi egyetemen. Prágai hirek szerint a közoktalásügyi minisztériumban előkészület folyik a pozsonyi csehszlovák egyetem filozófiai karán egy magyar irodalmi tanszéknek felállításáról. A hirt a különböző nyel­veken megjelenő koimánylapok mint a kormány különös gondoskodását közük, rámutatva híradásukban arra, hogy a nemzeti kisebbségi kulturális jogok tisz­­teletbeniartására vall a kormány intéz­kedése A magyar irodalmi tanszék fel­állítása azonban magyar nemzetiségi szempontból nem felel meg az egymil­liói kitevő itteni magyarság jogos kí­vánságának, mert a magyar nemzeti kisebbség úgy létszámánál, mint lul­­íurftj éhségénél fogva teljes joggal kö­vetelheti a teljes magyar egyetem jel­­állitását és nem elégedhetik meg olyan intézménnyel, amely az ő szerződésben és az alkotmányaiapiörvényben bizto­sított kulturális jogát csak részben érvényesíti. Megdicsérték Miinka Andrást. A köztársaság fennállása óta, mint ismeretes, állandó hadakozásban van Hünka András a cseh pártokkal, ame­lyek sohasem is kímélték a szlovák néppárt vezérét, akit Szlovenszkó auto­nómiájának követelésével a centraliz­mus legfőbb ellenségének tartanak. Bár Hünka, pártjának a kormányba való lépésével az autonómisták előtt elvesz­tette a bizalmat, aminek hívei számbeli megfogyatkozása a bizonysága, még mindig hangoztatja, hogy Szlovenszkó önkormányzatát kivívja, azonban ez ma már nem igen talál hitelre az autonómia igaz hivei körében. Hogy Hünka mennyire eüerelődöit jobb felé, muía'ja a Národni Politika vezércikke, amely a silovenszkéi ludákok és lidá­­kok egybeolvadásáról ir és Hünka sze­replését úgy aposztrofálja, hogy „az ezüsthajurózsahegyipp“a kormányba­­lépéssel bebizonyította, hogy hű szlovák és ezért jó csehszlovák is Amióta tehát kormánypárti lett, azóta kijár a dicséret is Hünkának. Tarthatatlan állapotok a földhi­vatal igazgatóválaszmányában. A csrh néppárt hivatalos közlönye, a „Lidové Listy* vezércikket irt, amely ben erős bírálat alá veszi az állami földhivataligazga'óválasztmányának mű­ködését. A bírálat támadásnak ist ve­hető Az igazga’óválasztmánynak, a lap szerint, igen széles,hatásköre van, igy például a birtok zárlat alól való feloldásához, a birtokok szétosztásához és bérbeadásához a választmánynak beleegyezése is szükséges. A törvény értelmében a választmányt három évre a nemzetgyűlés választotta meg, és funkciója mindig uj választásig terjed. De a választmány, amelyet 1919 ben választottak meg, miig ma, kilenc év után is hivataloskodik, mert eddig még nem ejtették meg az uj válasz­­sokat. A Lidové Listy fölveti a kérdés*, hogy nem kellene-e a legfelsőbb bíró­ságnak állást foglalni* abban a kérdés­ben, hogy egy három évre megválasz­tott testület kilenc évig jogérvényesen hozhat e döntéseket ? Ezt a Lidové Listy élesen elítéli és végül uj válasz­tást követel. A cseh agrárpárt aligha fo­gadja örömmel a ckeh néppárt lapjának e támadását, mert a földhivatal meg van rakva a párt ertsberétVeb, — A brűnnt kulturleiállitásra VÁSÁRIGAZOLVÁNYOK kap­hatók a SPITZER-féle könyves­boltban (Nádor' u. 20.) A komáromi rom. kát autonom egyházköz* ség közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — augusztus 6. Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta a helybeli r. kát. autonóm egyházköz­ség rendts évi közgyűlését a Majlátfi­­iskola dísztermében. A közgyűlésen megjelentek Majer Imre dr. rpá'plebá­­nos egyházi és Alapy G^u'a dr. világi elnökök, akik közül ezúttal az utóbbi töltötte be az elnöklés tiszté*. Dr. Alapy Gyula megnyitójában a részvét szavaival emlékezett meg Jónás Mihály képviseleti tag, Schnell Béla és Nagy Mihály bizottsági tagok ehuny­­iáról, akiknek emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg a közgyűlés az elnöki indítványra. M;jd bejeientelte a köz­gyűlésnek, hogy az egyházközség sze­retett lelkipásztora, dr. Majer Imre apálplébáncs a napokban érié meg ál­dozópappá szentelésének negyvenedik évfordulóját. Ebben az ügyben a köz­gyűlés megbízta a képviseletet, hogy az összes katolikus egyesü'etek és in­tézmények vezetőségeinek bevonásával a nevezetes évforduló méltatására meg­felelő programot dolgozzanak ki a világi elnök vezetése alatt. Ezek után került a sor az elnöki je­lentés előadására, amelynek során Alapy Gyula dr. kegyeletes szsvakkal emlékezett meg Csernoch János her­cegprímásnak, az esztergomi főegyház­megye nagynevű vezetőjének elhunytéról, amely felett való fájdalmát á közgyü és felállással fejezte ki. Majd megemléke­zett a jelentés Serédy Justinián bíboros hercegprímásnak kinevezéséről, akinek személyében nagy munkássá&ués tudásu férfiú került az esztergomi érsekek trón­jára Beiktatási ünnepén megjelentek az egyház képviselői is. Az egyház életében történt változások felsorolása uán a múlt év eseményeit vázolta a jelentés, amely kiiért a múlt évi közgyűlés saj­nálatos eseményeire is és azokat megérdemelt és igazságos bírálat­ban részesítette, amelyben hangsúlyozta, hogy a katolhus vallás nem ismer nemzetiségi külömbségeket és az egy­házközségben is minden jogosult kí­vánság érvényesülhet, de annak egye­düli előfeltétele az egyházzal szemben való kötelességek teljesítésén keresztül vezethet a jogok teljesítéséhez. A je­lentésnek erre vonatkozó részé egy­hangú, általános helyeslést keltet*. Mi jd az egyház eseményeinek felsorolása után a katolikus iskolák és kultúrintézmények köztük az irgalmas nővérek Sintor­­leányiskolája ötvenéves jubileumának szentelt a jelentés meleg sorokat és vázolta a katolikus egyeiületek ered­ményes munkásságát és a katolikus közönséghez való lelkes felhívással ért véget. A gondosan szerkesztett jelen­tést helyesléssel ve te tudomásul a közgyűlés. Mi vél a múlt évi közgyűlés egyes határozatait az egyházmegyei hatóáág nem erősítette rteg, a közgyűlés újból tárgyalta az 1926 évi zárószámaaást és aá 1927. évi költségvetést és ezekre vonatkozó múlt tví egyhaiigu hatátöza­­tát feíitáttotta és egyben az- 1927. évi zárőszámadás és az 1928. évi költség­vetés ügyében is határozott elfogadva a pénzügyi bizottság és a képviselet idevonatkozó htaározaíát Majd a temető bizottság határozatai kerültek megel'Ősitéö végett a kö gíyü­­lés elé, amely örömmel vei e iudomá sül Brcczky István gondnok érdemes munkásságát és neki ezért elismerő köszönetét fejezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents