Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-07 / 94. szám

04. üzatti.

Kedd, 1928. augasztns 7

^*«fyvmkilencedik évfolyam

POLITIKAI LAP.

IlSfisetéai b ceehnlovák értékbes: á*aífben és vidékre postai ssétköldéssel i -§Im évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 80 K. — külföldön 150 Ki.

>* y** b*4bb éra ? 80 fillér.

ALAPÍTOTTA? TUBA JANOS.

Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA és, %erkesz»Ő: BARANYAT JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádoi-u. 88» Megjelenik hctenkint háromszor i

kedden, csütörtökön és szombatos,

Gyulafehérvár után Zágráb.

Komárom, — tug. 6,

Nincsen uj a nap a'aít. A kis győzteseknek is vannak gondjaik és nem birj'tö mejgemé^teni a felszabadított tesfaésttk -óriási terű eteit. Kis Rotnániábó! nagy Románia lett, megkapta a szépséges Erdélyt, amelynek sohasem volt román ős akója és az oláhok a Balkánról szivárogtak be évszázadok alatt, megkapta Bukovinát és megkapta Besízarábiát. Mindezek után a román liberálizmus hallattan korrupcióinak lettek martalékai a kultúrában sokkal fejlettebb területek és a romániai parlament erdélyi szárnya, a paraszlpírt nem hajlandó tovább tűrni a Bratianugazdálkodást. A fek-zabaditott oláhok Gyulafehérvárra siettek és ott intéztek manifesztációkat a világ közvéleménye címére.

A horvátokat szintén felszabadította a szerb nemzet, de a felszabadításban itt sincsen sok köszönet. A horvátoknak nem ment rosszul a do'guk a magyar éra alatt, ahol a legszélesebbkörü területi autonómiát élvezték és annyi pénzt tömtek beléjük, amennyit csak kívántak. A fő do og volt, hogy jól érezzék magukat. Erre tanú a zágrábi tartománygyü és, ahol nem is annyira a magyar rezsim ellen hadakoztak, mint inkább egymás ellen. Most már szabadok és egy nagy királyságban egyesültek a szerb és a szlovén testvérekkel. Csakhogy mostoha testvérekké lettek egymás közt, a nagy felszabadító a horvátokat lenézte és lekicsinyelte, holott kultúrában sokat kölcsönözhetne neki. A szerb testvérek rovolvergplyókat küldtek a horvátok felé, akik most Zágrábban gyűltek össze és manifeszlációt adtak ki, hogy a belgrádi parlament törvényeit el nem ismerik.

Igen jő utón halad a nacionalizmus a partikularizmus felé. A megváltozhatatlan, a sérthetetlen és az örökkévaló békeszerződések falain repedések mutatkoznak. A francia protektor nem tud mit tenni velük. Mikor olyan jó dolguk van a felszabadilottaknak, mégis nyugtalankodnak! Érthetetlen Párisban, ahol kölcsönöket is adtak Jugoszláviának és Romániának már nem is egyszer. Igaz, hogy ez a valuta kimustrált Mauser puskákból és ócska repülőgépekből állott, va’amint Schneider-Creuzot raktáron felétt árucikkeiből, szóval hadifelszerelésből. A nagy Franciaország igy támogatja kis szövetségeseit.

Gyulafehérvár és Zágráb, bizonyára idegesíti a müveit franciákat, akik az örökkévalóságot nem igy képzelték a békeszerződésekben, hogy az uj államok részekre szakadozzanak, hanem akt hitték, hogy ha lesz elegendő teiület, hát a megnövekedett ország minden igényt ki fog elégíteni tudni. Az erdélyi román paraszt és a horvátországi paraszt azonban elégedetlen. A nagy szabadság beütött, csakhogy a csendőr vigyáz rá, sokkal jobban, mint azelőtt. Liberálisok, radikálisok mindig csak a csendőrre lyukadnak ki, csendőr és szurony: ez a felszabadításnak beszédes szimbóluma.

Hogyan is hallgattak volna a magyar kisebbség panaszaira, mely ebben a két Balkán államban kiszolgáltatva a nacionalizmus dühének, hosszú időn át a legnagyobb tenorral küzdve, polgári és emberi jogaitól megfosztva, még panaszkodni sern mert. Ide nem látott el az Emberi Jogok Ligája, amely Károlyi Mihálynak olyan kitűnő ajánlóleveleket oszlogatolt. Hogy a győztes délszlávok és a fé'győztes románok puskatus-al verték agyon a magyar kisebbségekhez tartozó választókat ebben a két államban minden választás alkalmával, arról mindig hallgattak a művelt franciák, akiknek a legelső az ő saját drága bőrük és azután mindjárt a szövetségeseké következik, alegyőzöttek bőre pedig vogeifrei.

Gyulafehérvár és Zágráb a tanúsága, hogy felszabadításuk műve tökéletlen volt, hogy azon maguk a felszabadított nemzetek akarnak változtatni. A horvátokat sem, a románokat sem bujtogatta fel senki, hanem a helyzetük vált elviselhetetlenné. Régi helyzetüket elviselték, abban fejlődtek, anyagilag és kultúrában gyarapodtak. Bukarest és Belgrád azonban nem engedi a fákat az égig nőni. A népek azonban nagykorúak és nem engedik magukat a gyámság alá szorítani.

POLITIKAI SZEMLE

Komárom, — aug. 6 Német pártok uj munkaközössége.

A német iparospárt, a német demokrata szabadságpárt, valamint a mandátumáról lemondott Rot ehe dr. csoportjának képviselői elhatározták, hogy munka- és gazdasági közösségbe tömörülnek. A német munka és gazdasági közösség már a legközelebbi országos és járási választásokon közös liszta jelölésében fog megnyilvánulni. A német ; iparospártnak, melynek egyedül ülnek a három párt közül képviselői a pailamentben, parlamenti helyzetét egyelőre nem ériad a munkaközösség: létesítése. Ez az uj munkaközösség a pártok által kiadott köürös nyilatkozat szerint abból acélból alakult, hogy a sz üdéi a németek együttérzésének a gondolatéi ápolja, a szudéianémet pártok között, a megértést eíősegise és hogy az állam népd kö zötti igazságos ki-gyezés érdekében dolgozzék. Nemzeípoiilikai tekinteiben a munkásgazdasági közösség az önrendelkezési jog al pján teljes határozol - Sággal foglal állást a nemze i önkormányzat mellet*.

Magyar irodalmi tanszéket állítanak a pozsonyi egyetemen.

Prágai hirek szerint a közoktalásügyi minisztériumban előkészület folyik a pozsonyi csehszlovák egyetem filozófiai karán egy magyar irodalmi tanszéknek felállításáról. A hirt a különböző nyelveken megjelenő koimánylapok mint a kormány különös gondoskodását közük, rámutatva híradásukban arra, hogy a nemzeti kisebbségi kulturális jogok tiszteletbeniartására vall a kormány intézkedése A magyar irodalmi tanszék felállítása azonban magyar nemzetiségi szempontból nem felel meg az egymilliói kitevő itteni magyarság jogos kívánságának, mert a magyar nemzeti kisebbség úgy létszámánál, mint lulíurftj éhségénél fogva teljes joggal követelheti a teljes magyar egyetem jelállitását és nem elégedhetik meg olyan intézménnyel, amely az ő szerződésben és az alkotmányaiapiörvényben biztosított kulturális jogát csak részben érvényesíti.

Megdicsérték Miinka Andrást.

A köztársaság fennállása óta, mint ismeretes, állandó hadakozásban van Hünka András a cseh pártokkal, amelyek sohasem is kímélték a szlovák néppárt vezérét, akit Szlovenszkó autonómiájának követelésével a centralizmus legfőbb ellenségének tartanak. Bár Hünka, pártjának a kormányba való lépésével az autonómisták előtt elvesztette a bizalmat, aminek hívei számbeli megfogyatkozása a bizonysága, még mindig hangoztatja, hogy Szlovenszkó önkormányzatát kivívja, azonban ez ma már nem igen talál hitelre az autonómia igaz hivei körében. Hogy Hünka mennyire eüerelődöit jobb felé, muía'ja a Národni Politika vezércikke, amely a silovenszkéi ludákok és lidákok egybeolvadásáról ir és Hünka szereplését úgy aposztrofálja, hogy „az ezüsthajurózsahegyipp“a kormánybalépéssel bebizonyította, hogy hű szlovák és ezért jó csehszlovák is Amióta tehát kormánypárti lett, azóta kijár a dicséret is Hünkának.

Tarthatatlan állapotok a földhivatal igazgatóválaszmányában.

A csrh néppárt hivatalos közlönye, a „Lidové Listy* vezércikket irt, amely ben erős bírálat alá veszi az állami földhivataligazga'óválasztmányának működését. A bírálat támadásnak ist vehető Az igazga’óválasztmánynak, a lap szerint, igen széles,hatásköre van, igy például a birtok zárlat alól való feloldásához, a birtokok szétosztásához és bérbeadásához a választmánynak beleegyezése is szükséges. A törvény értelmében a választmányt három évre a nemzetgyűlés választotta meg, és funkciója mindig uj választásig terjed. De a választmány, amelyet 1919 ben választottak meg, miig ma, kilenc év után is hivataloskodik, mert eddig még nem ejtették meg az uj válaszsokat. A Lidové Listy fölveti a kérdés*, hogy nem kellene-e a legfelsőbb bíróságnak állást foglalni* abban a kérdésben, hogy egy három évre megválasztott testület kilenc évig jogérvényesen hozhat e döntéseket ? Ezt a Lidové Listy élesen elítéli és végül uj választást követel. A cseh agrárpárt aligha fogadja örömmel a ckeh néppárt lapjának e támadását, mert a földhivatal meg van rakva a párt ertsberétVeb,

— A brűnnt kulturleiállitásra VÁSÁRIGAZOLVÁNYOK kaphatók a SPITZER-féle könyvesboltban (Nádor' u. 20.)

A komáromi rom. kát autonom egyházköz* ség közgyűlése.

— Saját tudósítónktól. —

Komárom, — augusztus 6.

Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta a helybeli r. kát. autonóm egyházközség rendts évi közgyűlését a Majlátfiiskola dísztermében. A közgyűlésen megjelentek Majer Imre dr. rpá'plebános egyházi és Alapy G^u'a dr. világi elnökök, akik közül ezúttal az utóbbi töltötte be az elnöklés tiszté*.

Dr. Alapy Gyula megnyitójában a részvét szavaival emlékezett meg Jónás Mihály képviseleti tag, Schnell Béla és Nagy Mihály bizottsági tagok ehunyiáról, akiknek emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg a közgyűlés az elnöki indítványra. M;jd bejeientelte a közgyűlésnek, hogy az egyházközség szeretett lelkipásztora, dr. Majer Imre apálplébáncs a napokban érié meg áldozópappá szentelésének negyvenedik évfordulóját. Ebben az ügyben a közgyűlés megbízta a képviseletet, hogy az összes katolikus egyesü'etek és intézmények vezetőségeinek bevonásával a nevezetes évforduló méltatására megfelelő programot dolgozzanak ki a világi elnök vezetése alatt.

Ezek után került a sor az elnöki jelentés előadására, amelynek során Alapy Gyula dr. kegyeletes szsvakkal emlékezett meg Csernoch János hercegprímásnak, az esztergomi főegyházmegye nagynevű vezetőjének elhunytéról, amely felett való fájdalmát á közgyü és felállással fejezte ki. Majd megemlékezett a jelentés Serédy Justinián bíboros hercegprímásnak kinevezéséről, akinek személyében nagy munkássá&ués tudásu férfiú került az esztergomi érsekek trónjára Beiktatási ünnepén megjelentek az egyház képviselői is. Az egyház életében történt változások felsorolása uán a múlt év eseményeit vázolta a jelentés, amely kiiért a múlt évi közgyűlés sajnálatos eseményeire is és azokat megérdemelt és igazságos bírálatban részesítette, amelyben hangsúlyozta, hogy a katolhus vallás nem ismer nemzetiségi külömbségeket és az egyházközségben is minden jogosult kívánság érvényesülhet, de annak egyedüli előfeltétele az egyházzal szemben való kötelességek teljesítésén keresztül vezethet a jogok teljesítéséhez. A jelentésnek erre vonatkozó részé egyhangú, általános helyeslést keltet*. Mi jd az egyház eseményeinek felsorolása után a katolikus iskolák és kultúrintézmények köztük az irgalmas nővérek Sintorleányiskolája ötvenéves jubileumának szentelt a jelentés meleg sorokat és vázolta a katolikus egyeiületek eredményes munkásságát és a katolikus közönséghez való lelkes felhívással ért véget. A gondosan szerkesztett jelentést helyesléssel ve te tudomásul a közgyűlés.

Mi vél a múlt évi közgyűlés egyes határozatait az egyházmegyei hatóáág nem erősítette rteg, a közgyűlés újból tárgyalta az 1926 évi zárószámaaást és aá 1927. évi költségvetést és ezekre vonatkozó múlt tví egyhaiigu hatátözatát feíitáttotta és egyben az- 1927. évi zárőszámadás és az 1928. évi költségvetés ügyében is határozott elfogadva a pénzügyi bizottság és a képviselet idevonatkozó htaározaíát

Majd a temető bizottság határozatai kerültek megel'Ősitéö végett a kö gíyülés elé, amely örömmel vei e iudomá sül Brcczky István gondnok érdemes munkásságát és neki ezért elismerő köszönetét fejezte ki.