Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-04 / 93. szám

6 ■**<í*t Komáromi Lapok 1998 angnszlos 4. 1(1 emií jiik meg, hogy a komá­romi Monostornál a második ható­nál, a Gyürkyné féle téglaégető mel­letti dőlönek a neue Poslarét. A régi öregek szerint a kocsiposta ott ete­tett és innét ered a dűlőnek a neue Ez pár századdal előbb lehe­léit igy, mert száz évvei ezelőtt, amikor a postaállomás Ujszőnyön volt, al g hihető hogy Monostoron etetett volna a kocsiposta. Az is lehet hogy az ujszőnyi posta szabad lo­vait odahajolták ki legelni és talán Innét a Postarét elnevezés A komáromi levélposta eleinte a Zichy-féle házban volt (moslKlapka­­tér 9). Innét nemsokára a Pindorfer­­féle házba (Nádor- és Fürdő-utca sarokj vitték át. Itt volt 1848 ig, ami­kor a szeptember 17 iM tűzvész az egész postát elhamvasztotta. 1848 ban az ujszőnyi főposlát Ko­máromba helyezték Dobronyi Já nosnak Nádor utcai házába (később Berinkey ház, most az apáca zárda melletti Políák féle ház), Dobronyi vezette ekkor a postát és ő kezébe került az a sürgöny is Bécsböl, amely März tábornoknak; a koiná romi vár akkori parancsnokának szólt és a bécsi kormány abban meghagyta, hogy a komáromi várat a magyaroknak át ne adja. A ma­gyar kormány parancsát már előbb megkapta März, amely persze éppen ellenkezőleg szólt. A bécsi sürgö­nyön az áilott, hogy azonn 1 kézbe­sítendő. A sürgöny éjjel érkezett, Dobronyi azonnal a várba ment és álmából verte fel a várparancsno­kot, aki, elképedve olvasta a bécsi sürgönyt „No kedves bará­tom, szólt Dobronyinak, most iga­zán nem tudom, hogy mit csináljak ?“ A kínos kérdést azután úgy oldotta meg, hogy elutazod, a sorsára biz ván a várat, amelybe az esztergomi magyar őrség be is vonult Amikor a honvédek Budavárát be vették, a budai postahivatal az öröm­hírt sebtiben ráírta a Komáromba szóló ujságok kötegjelzőjére. Dob­­roniyi uram, a komáromi posta­mester amikor ezt kézhez kapta, nyomban átszaladt a közeli Mayer kávéházba, hol elujságolta az öröm­hírt a vendégeknek. (A Mayerkávé­­ház a Megye utcában, a Kórház­utcával szemben, a régi Stark-ház­­ban volt A magyar szabadságharc leverése után nem szívesen utaztak a ma­gyarok a postán, még kevésbbé le­veleztek, mert hamarosan kitudó­dott, hogy a postán titkos cenzúra müköeik. A komáromi posián erre a dicstelen kémszolgálatra báró Reichltn-Mieldeg ezredes, Nobili vár­­parancsnok hadsegéde vállalkozott. Lássuk hogyan is utaztak az em­berek Komárommegyében a múlt század elején? Az utazás legnehe­zebb volt a megye csallóközi részén, ahol az utak rosszasága közmondás­­szerű volt. Hiába csak, könnyű most a dol­guk a csallóközieknek az utazás te­kintetében. Az u falusiak, aranyosiak, tanyiak, ócsaiak, megyeriek és a többi csallóközi falubeliek, könnyen végig utazhatnak a régi Aranykerten, a Kukkóniának csúfolt Csallóközön. A sokat kritizált, sokszor jogosan és sokszor jogtalanul szidott csalló­közi vicinális mégis csak jó szol­gálatot tesz az utazóknak. Azelőtt, amikor a csallóközi vasút csak meg meghosszabbitott előmunkálati en­gedélyképpen szerepelt évenkint egyszer a komáromi sajtó hírrova­tában, egy egy komáromi, duna­­szerdahelyi, vagy pozsonyi utazás eseményszámba ment a faluban s nemcsak a föld népe, hanem intelligens emberek se restelkedtek eldicsekedni azzal, hogy a jövő hé­ten Pozsonyba megyek s akinek nem volt saját fogata, fuvarost pe­dig nem kapott, szépen leshetett arra, hogy a fogattal biró ismerő­sök közül kinek lesz majd dolga Pozsonyban vagy Komáromban s aztán az ilyen „alkalmatossággal" ő is berándult a városba. Szeptern bér elején, amikor az iskolázások kezdete közeledett, a közös fuvaros fogadás céljából tárgyalások folytak a szülök között. Nem kis és éppen nem olcsó dolog volt például lány­ról, vagy Kamocsárói Pozsonyba menni kocsiháton hát 2—3 szülő közösen fogadott kocsit s aztán vit­ték a csemetéket Pozsonyba, ahon­nét egy-egy szöszke német leányt hoztak „cserébe“, aki itt. a mi szü­­kebb hazánkban, Csallóközben szé­pen megtanulta a magyar nyelvet. Ez a fogalom, hogy „cserébe“ vinni tanuló fiút vagy leányt, egészen is­meretlen dolog a mai kor gyermeke előtt. Akkor pedig ez mindennapi dolog volt Csallóközben. 50—60 év­vel előbb alig volt csallóközi csa­lád, amelyeknél egy csereleány ne lett volna, akik rendesen Milcsi vagy Malcsi névre hallgattak, s a mi csallóközi tájszólásunkon tanulták meg ezt a mi zengzetes szép ma­gyar nyelvünket. Egy negyedszázad óla azonban eltűntek Csallóközből ezek a „csere" Milcsik és Málcsik, a pozsonyi német szülőknek nem kell a Csallóközbe küldeniük leánya ikat „magyar szóra“, Pozsonyban | is megtanulhatnak magyarul. (Folyt, kör.) Uj konvenció az állatok és állati termékek szállí­tására Magyarország és Csehszlovákia között. A magyar és csehszlovák állategész ségügyi hatóságok hónnpokkai ezelőtt Pozsonyban konvenciót hoztak létre a két ország között állatok s állati tér mékek szállításé-a vonatkozó ügyekben, melyeket mo3t kiegészítettek Edd g a gyakorlat az volt, hogy a két ország állategészségügyi közegei közvet en fel­ügyeletet gyakoroltak a kivitt és beho­zott áruk Heft, ami mindig a késedel­meskedés hátrányával járt. Ezt küszö böite ki a konvenció, melyben az or­szág határai mentén kijelölték azokat a forgalmi állomások«!, amelyek közegeit bízták meg az állatok éi állati termé­kek szállásának felügyeletével. A kon­venció a gyakorlatban mindkét államra nagy előnyöket jelent. ölt baromfiakat szállítanak át 8 határon, ehhez elegendő a származási és állat­orvosi bizonylat a feladó állomás he­lyétől, a küdeményekeí a feladó állo­máson túl uj otvosi vizsgálatnak nem vetik alá. A száraz állati tei mékek, melyek oly módon szállíttatnak, hogy az állategészségügyi profin xis szem­pontjából nem esnek kifogás alá s amelyetet Magyarországon kívül álló harmad k állam szállított csehszlovák területre, amennyiben Magyarország nem támaszt ellene kifogást, a címzett csehszlovák állomás az i y küldeményt nem utasíthatja vissza. Hasonlóképen á!S ez a M gyÍrországba irányított Cseh Szlovákián at jövő száraz állati termő kekre is. Amennyiben hústermékeket vagy meg-HIBB JhL, Tsz ház igeit te Komárom külváro­sában, mind, kivétel nélkül szegény­emberek tulajdonai; legalább husz­­huszonöt család szenvedett kisebb na­gyobb károkat, köztük vannak olyanok is akiknek mindenük cdségett és a a rajiukvalöj'n kivüi semmit zem tud­tak megmenteni. A háziállatoknak egész serege puszi uh e! a veszedelemben és ezzel a megélhetés gondjú még sűrűb­ben felhőznek a kárvallottak homlokán. A társadalom látji, hogy itt tenni kell és a sziveknek meg keli mozduimok. Segítség-ef kiáltunk mi is, a közön­ség jós?ivéhez folyamodunk, amely sohasem hagyott cserben bennünket. A kárvallottakat nem szabad a nyo­mor zsákmányaivá és martalékává kitenni I Hiszen vannak közöttük olyanok is, akiknek nincsen semmi keresetük és eddig is a jó emberek segítségéből éltek. A Komáromi Lapok mindenkor ott volt, ahol a könnyeket kellett letörölni és a szenvedőket vi­gasztalni. Most is melléjük át! azok­nak a szerencsétleneknek, akik az el­vesztett otthont siratják és segítséget kérnek annak felépítéséhez. Mindenki szenteljen egy percet a kárvallottak ügyének és adakozzék, : vagy ha arra nem képes, hát jő szóval, I jó példával működjék közre a segitség­­■ adás körül. Emeljük fel az elesetteket, | akik ártatlanul sodródtak bele a sze­­? rencsétlenségbe. Nézzünk a gyerme­­» kekre, akik szüleiktől kenyeret kérnek f és az anya nem képes adni nekik, ne kerülje el figyelmünket a családapák elborult tekintete, mely a bizonytalan jövőbe tekint. Szólaljon meg bennünk a lelkiismeret szava és hatványozott erővel kiáltsa a társadalom fülébe: Segitség emberek 1 A „Komáromi Lapok“ szerkesztősége. * Lapunk szerkesztősége és kiadó­­hivatala 55 korona összeggel nyitják meg az adományok sorát. Spitzer Béla 100 K, Czike Dénesipartestületi t. elnök 100 K Sztjj Ferenc dr. 50 K, Klemma Henrikné5 Kadománnyal siet a kárval­lottak segítségére. Hivatalok, üzletek, ipari üzemek személyzetei gyűjtsenek a szegény lüzkárosultaknak, élelmet az éhezőknek és ruhaneműt a ruhátla­­! noknak. — A r. kát. egyhássöiségl képviselet ülése. A komáromi r. kát. autonom egyházközség képviselete szerdán dél­után dr. Majer Imre apátpiébános et- I nökleíe alatt ütést tartóit, mely az egy- I házközség vasárnap tartandó rendes közgyűlését készítette elő. A képviseld tárgyalta a pénzügyi bizottság által részié eiben is megvizsgált 1928 évi köliségvetést és a nm t évi zárószáma­dást, melyeket dr. Alapy Gyula egyház­­községi világi elnök feivilágositásai után a képviselet elfogadott és a köz gyűlésnek is elfogadásra ajánl. Nagyobb vita indult meg az pgyházközíógi adó s kivetésének alapeive köröl, amelyekre \ nézve a képviselet szintén egyhangú ; megállapodásra jutott, e szerim minden egyes adókivetést egyénileg fog elbí­­f rálni a pénzügyi bizottság, hogy az í aránytalanságok megszűnjenek és az ) egyenlő adózás elve minél íökéleteseb­­\ ben valósuljon meg. A Míjláth iskola j tanból részére megszavazta 1926, évre \ a sztovenszkói pótiéko', A képviselet ; nagy megelégedéssel tárgyalta íe a | temeíőbizottság jelentését, amely sze- I rint a múlt évi számadás tetemes feles­­j Ieggel végződik. Ennek alapján most I már haladéktalanul elkészítteti a rava- I taloző teivát, amelyet az erre a célra felveendő kölcsönből fog az egyházköz­ség felépitteíni. A képviselet Broczky i István temetőgondnoknak, aki az elmúlt időszakban a temető rendezése terén érdemes és nagy munkát végzett, ezért elismerő köszönetét szavazott. Több | felszólalásban a templomi rend kérdése í is szóba került, melyet az elnöklő í apátpk bános ismertetett. | — Egyházmegyei számvevőszék. A komáromi református egyházmegye számvevőszéke augusztus hó 13-án, hélfőn, délelőtt 9 órakor Komáromban, a Kollégium tanácstermében ülést tart. Az egyházmegye számvevőszéke ez ülésen az egyes egyházak zárószáma­dásait és költségvetését fogja felülvizs­gálni.- Uj doktor. Városunk régi úri tár­saságának ismert tagját, Vizkelety Bélát, a múlt napokban avatták fel a buda­pesti tudományegyetemen a jogtudo­mányok doktorává. — Vasárnap lesz a Kóstoló a Daí­­' egyesület nádor-utcai helyiségében, amely e hó 5 én ismét a legkedvesebb mulatság színhelye lesz. A jótékonyság terén fényes példákkal elöljáró Komá­romi Protestáns Jótékony Nőegylet négy évtized óta hagyományos sikerű nyári mulatságéi az elaggott szegények támo­gatására és az árva és szegény iskolás gyermekek felsegélyezésére rendezi és a mostani szomorú viszonyok között minden ok meg van arra, hogy a ne­! ÉSZAKNÉMETlloyd bhémen tóazii! siá'íiiáhsziií Éss&í'-ílfr.CfiHába, Kanadába. Afgernínába, B.-osíiíáfca, Uruguayba, Kóíetázsiába, Ai^rtránába avagy Afrikába? Kérjen költségvetést és tervrajzokat az ÉSZAKNÉMET LLOY J BREMEN vézérflgynökségétfi! PRÁGA, HYSERNSKA UL. S. | Mtídérh gőzhajók. Elsőrendű ellátás. Ki­­! SÍ.TÍ127 tűnő és példás kiszolgálás. * I mes célt szolgáló Kostotót társadalmunk minél nagyobb mérvben támogassa és az érdemes egyesültnek jó ékony mun­káját eredményessé tegye. A Kóstoló dé után 6 órakor kezdődik és mivet a mulatság zártkörű azon ciak a meg­hívottak vehetnek részt. A közönség rendelkezésére választékos és gazdag bíiffé áll, olcsó árakon igen Ízletes és finom ételek és zamatos Falok kapha­tók Az ételeket a vi lannyal pazarul kivilágított kerti helyiségben szolgálják föl, este pedig a nrgy eremben tánc következik Belépő díj a Kóstolóra sie méfyenkint 5 K, és 1 K viga mi. A derék nőegylet fáradozásait ezu tat is bizonyára fényes siker fogja koronázni, mert a mulatságot nagyon sokan fog­ják fölkeresni. — Magy hangverseny a Dalagyesűiet kertjében. Augusztus 12-ike kiemelkedő dátom a magyar dalku! ura komáromi ahnaiéseiben, mert négy komáromi ma­gyar dalárda fog tanúságot tenni e napon arról, hogy Komáromban inten­zív művelik a magyar dalt és lelkese­déssel szolgálják a magyar kuüui át. A hatvanöt év óta működő Komáromi Dslegyesüief, mint a helybeli daltestü­letek tiszteletreméltó Nesztora, testvéri szeretettel fogott össze a köze! negyven év óta fenná’ió, szép ruutíu Rám. Katb. Egyházi Énekkarral, valamint a kiválóan fegyelmezett és nagy népszerűségnek örvendő Komáromi Egyetértés Munkás­dalárda és a szép jövőjű Zsidó Egyházi Énekkar lelkes dalosaival, hogy jövő vasárnap nagyszabású hangversenyt \ rendezzen, amelyen a jeles daltestüle­­tek műsoruknak legszebb darabjait cső korba fűzve, Komárom és vidéke dalt­­: kedveld közönségének bemutassák és nagyszerű előadásuk sál, példás fegyel­mezettségükkel a dal ünnepévé avassák I az estélyt. A négy dalegyesület tagjai I nagy ambícióval készülődnek a hang- I versenyre, amely ritka művészi élveze­­f tét nyújt a megjelenő hallgatóságnak, 1 amely bizonyára ezúttal is megfogja i tölteni a Dalegyesület nádor-utcai árnyas ! kerthelyiségét. A fényes sikerűnek ígér­kező hangverseny este 8 órakor kez­­ij dődik, belépődíj személyenként 5 korona. | Pénztárnyitás 7 órakor. Az előkészítő : bizottság már most is kéri a közönsé-I get, hogy a hangversenyen lehetőleg l pontos időben szíveskedjék megjelenni, i nehogy a hangverseny tartama alatt I való elhelyezkedés zavarólag hasson. — Füizer és csemege áruk: Rau­pach-féle sajtkülönlegességek, magyar szalámi, olasz és francia szardíniák és kaviár. Legfinomabb dessert bonbonok, csokoládék és cukorkák. Bel- és kül­földi cognac, rum, és likőrök „Rákosy* likőrkülöniegességek lerakata. Asztali és Palugyay fajborok, pezsgők. „Udvaros“ konzerv és hentesárúgyár készítményei­nek eladása. Naponta friss uradalmi teavaj és felvágottak. Befőttek konzer­­vek és jamek legolcsóbban beszerez­hetők Schnell Béla, fűszer, csemege és borkereskedésében Komárom, Jókai Mór utca 25. sz. 263

Next

/
Thumbnails
Contents