Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-08-04 / 93. szám
STyvwnkilencedik évloiyam 93, szám, Nyomhat, 19S8. augasztas 4. KOMABOMI LAPOK ?4$!festégi áf tsss&isloták értékbeli; í* yiSékre postai aaéiküMéasei I évse 8® S, félévi« 40 I, negyadévíe. 22 I. — Külföldön 150 Ki. yes ss&na éim t POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA i TUBA JÁNOS. ' Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA és. Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÖISEF rls*. E*erke»*tő»ég él kiadóhivatal; Sádof-'fe lhs;' Megjelenik hetenkiníhiromsseí j kedden, csütörtökön és szombaton. Akadályok &konszolidáció útjában Komárom, — augusztus 3 Tizedik esztendeje straccpolitika folyik PrágábaD. A centralizmus, mely eleinte bizonyos szenvedélylyel dolgozott a kisebbségek ellen és féireértbetlenül adta tudomásukra irántuk érzett ellenszenvét, taktikát változtatott. Adja a közömböst velük szemben, az objektivet mimeli és kifelé nyilatkozatokat helyez el, amelyek mind azt harsogják nyugat felé, hogy itt a kisebbségeknek igen jól megy a dolguk és azok mindent megkaptak, amit számukra a békeszerződések biztosítanak. A vérmesebb nacionalizmus pedig ezt is túllicitálja é3 azt átiitja, hogy a kisebbségek sokkal löbbet kapnak, mint ameny- Dyi megilleti őket. Ezzel az állásponttá! kár is volna egy peicig is polémiábt bocsátkozni Aki itt az állampolgár-áji ügyet ismeri, amely kiélezve egyedül és kizárólag a magyar kisebbség ellen van, aki a földreformot közelről látta, amely szintén a magyar nemzeti vagyonnak a nacionalizmus rohamcsapatai által való ostromát jelenti, aki a magyar kultúra szánalmas vergődését figyelte a lefolyt tiz esztendő alatt, annak keseiű tanulságai lehetnek az itt folyó kisebb-.égi élet küzdelmes sorsiról. Hiszen az igaz, hogy a katonai rekvirálások már megszűntek, a diktatúra sincsen életben, a propagacsna kancellária is dicstelenül múlt ki és az itt élő magvar nemzeti kbtbbség jó erkölcsi bizonyítványokat kapott á felelős cseh politiku-októ1, épen úgy, mint az államfőtől is. Ezek ellenére Prága nem leplezheti el, hogy az elégedetlenség nem csak hogy nem szűnik, hanem egyre növekszik. A magyar kisebbség képviselői ennek nem csupán a parlamentben és a sajtóban adnak hangot, hanem minden autonóm testületben és minden érdekképviseletben is folyton azt hangoztatják, hogy kisebbségi sorsunk intézése körül ezernyi panaszt termel a kormányzat és ezek a panaszok nem szorítkoznak a periféria életének szűk körére, hanem a legnagyobb nyilvánosságot kö eteik a részükre. A magyar nemzeti kisebbség számolva tényleges heiyz téve1, bölcs mérséklettel viselkedett az uj államalakulatban, bízva az üonepé lyes ígéretekben, amelyekben nem is volt fukar az első forradalmi nemzetgyűlés. Csakhamar megértette azonban, hogy ezek csak szavak, amelyek elrepülnek, rmrt nem követik nyomon a leltek. Később ezek is e következtek és az ünnepélyes Ígéreteket rendre megcáfolták. Ekkor láttuk, hogy ilt a nemzeti többség bennünket játékszerévé akar tenni nem az áilampo gári egyenlőség nagy elve és a demokrácia feltétel nélküli kiteijesztése utján, hanem a várakozás politikájával. Mi türelemmel vártunk és egy lépést sem távoztunk a jog és a törvény talapzatáról. Vártuk az igazság vonatának megérkezését, amely lassan szokott döcögni, mig céljához ér. Az akadáyok azonban nem akarnak megszűnni és a konszolidáció a külsőségekben halad ugyan e őre, de a lelkekben nem talál talajra. Minden — legyen az gazdasági, vagy kulturális — megmozdulásunk a legnagyobb bizalmatlansággal találkozik; politikai téren minden követelésünk és kívánságunk a non possumus ércfaláról pattanik vissza. Alulról a kisemmizett és siralmas életviszonyok közt élő tömeg morajló zúgása jelzi az elégületleuséget, amelyet a centrális politika gazdasági irányzata keltett iparunkat, kereskedelmünket lesorvasztó tendenciájával, felü ről a halálraítélt lateiner osztály vergődését látjuk, elbocsátott közalkalmazottakat, éhező nyugdíjasokat, elhelyezkedni nem képes ifjúságot, a dolgozó középrétegek sorsa is csupa panaszra ad okot. Ez nem a munka és a lelki béke bo dog időszaka, hanem a vergődésé, ame yben nemzetünk Jelki szemei elölt a legbizonyta anabb jövő homályos körvonalai bontakoznak ki és semmi jóval nem kecsegtetnek. Miért az akadályok az útban, a konszolidáció útjában? Miért nem teljesitik nemzeti kívánságainkat és nem csinálnak számunkra helyet a jognak asztalánál? Csekély vigasztalás az, ha azt habjuk: a magyar a legjobb katonaanyag, a magyar a legjobb adófizető, tehát a legjobb állampolgár, aki kötelességét az állammal szemben példásan teljesíti. Ezzel szemben talán az ellenértékeket is kiérdemelte már a magyar nemzeti kisebbség: az állampolgári és a politikai egyenjogúságot gazdasági és kulturális téren egyaránt. Ameddig azonban az állampolgárság Gessler kalapja előtt kell tisztelegnie százezer államnélküli magyarnak, akiknek csak a kötelességek te jesítése minden állampolgári joguk, ameddi a magyar kisebbséghez tartozó födmüves nem juthat földhöz, sőt az évszázadok óta miveit földet a kedvezményezettek kapják, amíg évezrtdes kultúránk ezer sebből vérzik é3 közgazdasági életünket is letaro'la a gazdasági féltékenység jégverése, addig a legjobb katona és a legjobb adófizető is azt kell, hogy érezze magában, hogy még sincs rendben a dolog egészen. Mert egyik akadály után a másikba ütközünk bele. így pedig nem lehet előrehaladni a konszolidáció or^zágulján, amelyet számunkra jelölt ki történelmi végzetünk. Prágában struccpolitika folyik. Úgy tesznek, mintha nem vennének észre bennünket. Pedig élünk, gyötrődünk és panaszkodunk. A politikai vaksággal együtt jár a po itikai süketség is. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — augusztus 3. Az országos elnök felhívása a közigazgatási tisztviselőkhöz. Egy hónapja műit anna^, hogy Sílovenszkóbím életbelépett az oiszágos közigazgatás és ez alkalomból megjelent sz országos hivatal hivatalos iap.jának első száma, amelyen Drobny országos elnök felhívást intéz a szlo venszí ói közigazgatási tisztviselőkhöz. A felhívás utal arra, hogy ilt az alkalom Szlovenszkót nemzeti, kulturális, rztciáls és gazdafájl téren olyzn színvonalra emelni, amely azt, mint a csehszlovák köztársaság szilárd és fontos részét, megilleti. Az eredményes munkához szükséges az összes tisztviselők igazságos és becsületes együttműködése, mert csak jóakarattal és szorgalmas munkával lehet elvégezni azokat a nehéz feladatokat, amelyeket Szlovenszkó uj korszaka vezetőire há rit. Páríatlanságia, lelkiismeretességre és a haza iránti adaadásra hívja fel végül a tisztviselőke*. Megint tárgyalják a szociális biztosítást. A kcaliciós nyolcas bizottság szociálpolitikai albizottsága a napokban újból megkezdte a szociális biztosítás módosításáról szóló novella tárgyalását. Több szakaszt letárgyalt a bizottság és megkezdték a pari ásra vonatkozó paragrafusok tárgyalását i?. A koalíció eddigi magatartásából arra le hét következieíni,-hogy a javaslatban több újabb enyhítést h j anak végre, ami arra szolgái, hogy a szociáldemokratákkal a megegyezést elősegítse, amelynek révén a sztcialisták is fölhagyhatnak eddigi merev álláspontjukkal. Az albizottság most megkezdett munkájából arra számitanak, hogy a képviselőház szociálpolitikai bizottságát valószínűleg augusz us 15., vagy 6-ára egybehívjak, hogy szeptember elejéig a javat|at feletti részletes vita is befejezést nyerjen. Kinevezik Kuszinszkó országos alelnökiét. , A régóta húzódó ruszinszkói országos alelnöki kinevezés végre megoldást fog nyerni. A koalíciós körökből úgy értesülnek, hogy a kinevezésre nézve most már végérvényest n döntöttek és eszerint Ruszinszkó országos elnökévé Jech Leó dr volt zsupánt nevezik ki. Jtch hü muakatárga Rozsypal elnöknek s az ő végleges kinevezése tehát csak megerősi i az! a tényt, hogy Rozsypal eddigi rezsimé változatlanul megmarad a jövőben is. A néppártok fúziója. A szlovák néppárt vezére Hünka András a minap Mariavölgyben beszédet mondoft, amelyben vehemens támadást intézett a szlovenszkói protestánsok ellen és" kijelented?, hogy egy séges szlovák katolirus frontot kell alakítani. E kijelentése poliiikfí körökben messzemenő kombinációkra adod atkalma*, amelyeket a különböző lapok sietnek is pertraktálni. Ezzel kapcsolatosan a Lidové Ncviny azt Írja, hogy a szlovák néppárt rövidesen egyesül a cseh néppárt szlovenszkói Micsura szárnyával. Ezt a S ovák megcáfolja ugyan, de annyit máris beismer, hogy a fúzió még nem elég érett. Természetes, hogy szokása szerint mindjárt támadja is Micsuráékat, akiket azért hibázta*, hogy miattuk nem jöhetett létre eddig a közös front. A Slovak az egyesülést csak úgy tudja elképzelni, hogy a lidákok', akik tizenkétezren vannak Szlovenszióban, otthagyják pártjukat és valamértynyien belépnek a szlovák néppártba. A Lidové Noviny Híinkáék cáfófata ellenére fenntartja állítását és többek között alt Írja, hogy a fúzióról már értesítették Micsurát, akinek a fúzió esetén a szlovák néppártban égy >!elnökségét biztosították. Az egyesülésre szóló döntő lépésekét augusztus 4 én vagy 5-én akarják meglenni az Óról egyesület pozsonyi kongresszusán. A jelek arra vallanak, hogy az egyesülés u‘ját már egyengetik. "’“'a p! ................ Küzdelem a vízumok eltörlése érdekében. A szabadkereskedelem akadályainak leküzdése. ■ >-* Az egymással kereskedelmi összeköttetést fenntartó ors7ágok kereskedelmi és ipari alakulatai, a kamarák és különböző egyesületek, az utóbbi évek óta követelik a vízumok eltörlését. Mindenütt azzal érvelnek, hogy ma már a békeszerződéseket követő második évtizedben minden ok megszűnt arra, hogy a vízumokat fentartsák. Minden fl természetes gyomor- és béltisztitö hatása páratlan. Az Igmandit ne tévessze össze másfajta késés űvizzel! ^ Kapható mindenül! kis és nagy üvegben Schmidthauer fölvállalat Komárom.
