Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-07-26 / 89. szám

^ ®rfv*»nkilenoedik évfolyam @9. szám, Csütörtök, 1988. jalias 86 SíéíiMtéli É2 í*Btl»*l0TÍÍC Mtékbes; ^»tykes é* vidékre po*t«i »séikűldésMi 4g#W érre 80 K, félévit 40 5.. negyedévre 30 I, — KfilWdön 150 Ki. ?u «ám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA I TUBA JANOS. PdtS&g főszerkesztő: GAÄL GYULA dr. Szerkesztő: BAH ANY A Y JÓZSEF dr. SierkoiztSiég és kiadóhivatal: Hádor-n. lg Megjelenik hetenkint háromsxo?! kedden, csütörtökön és szombaton «5 Az „Anschluss” Komárom, —julius 25. Kétszázezer német dalos leikéből áradt a német dal és a közös kul­túrának a hífinnüS2>a az ég felé a lecsúszott császárvárosban, mely erre a napra ismét régi fényében ragyogott. A német testvériség ö el­kezelt a dalosüncepen és testvéri csókban forróit össze az egész világ németsége. A fényes ünnep felejthetetlen é ménye marad örökre a németségnek és szétárad az egé^z világon a német jövőben vetett hit és a jövő nagyságnak megokolt reménysége. Ott, ahol a béke rab’áncait ko­vácsolták, Versailles ben és Paris­ban megmozdul a gvó'ztesek lelki­­ismerete és félelem kiáltásokban hördül fel: a németek egyesülnek, az Anschluss a jövő programja és ezután már E szász következik. A rossz francia lelkii-meret rémképei ismét megjelennek és az újságaik­ban már második Vilmos képét idézik fel a demokrata Stresemann mellett, aki nyíltan még nem tett hitvallást a csatlakozásról de min­den francia tudja, hogy Stresemann sem rosszabb német a többinél. Az Anschluss egyformán pro­gramja a német nemzetieknek és a szociáldemokratáknak, most már az óvatos Seipel is talán bátrab­ban mer szembenézni a csatlako­zás kérdésével, amelyet eddig csak messziről kerülgetett. A beszédek, amelyek Bécsben elhangzottak, a világ összes németéinek szolidari­tását visszhangozták és a birodalmi gyűlés elnökének, Loebe-nek be­szédéből kicsengett a német csat­lakozásnak feltörő kívánsága. Kik is vannak az Anschluss ellen? A franciák és szövetségeseik. A szö­vetség azonban nem örökéietü és minél tovább tart a tilalom, annál nagyobb erővel tör fel a csatla­kozás vágya, amelyet Párisban megakadályozni már nem képesek sokáig. Benes sok nyilatkozatában a csatlakozás ellen foglalt állást, ami nyilván nem az ő egyéni véleménye, még a csehszlovák politikáé sem, hanem Párisé. A Versailles i dip­lomácia abban a pillanatban meg­bukik, mihelyt az utolsó francia katona kihúzta a lábát a Rajna mellől. A nagy és hatalmas Német­ország ismét visszanyeri régi erejét ebben a pillanatban és ezért akar­ják huzni a kiürítést a végtelen­ségig az igazságos győzők. Viszont abban a pillanatban, amikor a francia megszállás megszűnt, meg­indul a csatlakozás tényének a megvalósulása, hogy milyen erővel, arról a vasárnapi dalosünnep tanús­kodott, amelyről ma az egész világ beszél. A csatlakozás tehát feltartóz­­ha'atlan, mert lelki szükséglet és gazdasági szükségesség is. Annak a Né netországnak, amely a háború eőtt Európának vezető hatalma vet, annak is kell maradnia. Kul­túráját nem előzte meg a francia és az úgynevezett győzelem, me-Komárom, — julius 25. A kormány jegyzéke a Kellog-paktumra vonatkozóan. A csehszlovák kormány a napok­ban nyújtotta át az amerikai követ­nek a háború elítéléséről szóló Kellog-tervezetre vonatkozó jegy­zékét, amelyben mindenekelőtt hálás köszönetét mond az Egyesült Álla mok kormányának azért, hogy a szerződés aláírására Csehszlovákiát is fölhívta. Majd utat a paktum egyes részleteire és az átnyújtott jegyzék többek között a követke­zőket mondja: Az uj Szerződésben fo lalt kötelezettségek ez invédelem jogot sem ntm érintik sem nem kor­látoztok és minden hatalomnak sza­bad keze van a védelemben, uey hogy támadással vagy idegen betö réssel szemben a szükséghez képest követheti saját akaratát és saját belá­tása szerint cselekedhetik. Az uj szer­ződésnek az a célja, hogy megerő­sítse és érvényben tartsa a nemze­tek békés viszonyát, valamint békés és barátságos együttmunkálkodását ama különféle feltételek mellett, amelyek között ma az érdekelt nem­zetek élnek Amikor az érdekelt nemzetek ezt a szerződést aláírják, lemondanak arról, hogy külön érdekeik elérésére törekedve, a háborút is fel­­használják nemzeti politikájuk eszközei között. Végül a köztársaság kormá­nya tudomásul veszi a Kellog-jegy­­zék tartalmát. A köztársasági elnök közvetít Enylis lemondása ügyében. Még mindig Englis dr. pénzügy­­miniszter lemondásával foglalkoznak a lapok és a Ceske Slovo értesülése szerint az a hir, hogy Masaryk köz­­társasági elnök Samal dr-t, az elnöki osztály főnökét és Schiessl dr osz­tályfőnököt megbízta azzal, hogy Englis dr pénzügyminiszter lemon­dásának ügyében tárgyaljanak a két féllel és igyekezzenek a kon­fliktus békés megoldására. Mint is­meretes, Sramek miniszterelnökhe­lyettes azon a véleményen van, hogy a lemondást nem lehet elfo­gadni. Elkészült a szakbizottság a szo­ciális biztosítás módosításával. A szociális biztosítási intézet szak­­bizottsága a napokban befejezte munkáját és terjedelmes elaborátu­­mot nyújtott át a képviselőháznak a szociális biztosítás módosítására vonatkozólag. A javaslat változtatá­sokat tesz a biztosítási illetékek be­fizetésére nézve, az eddigi négy illetékosztály helyett ötöt vezet be s bevezeti a kelengye járulékot is. A mezőgazdasági termelési viszo­nyokat is figyelembe veszi a javas lat és számos olyan módosítást tar­talmaz, amely úgy a munkásokra nézve, mint a munkaadókra nézve lyet marsaUjai arattak, nem a né­met vitézségnek, bátorságnak és keménységnek a legyűrése volt, hanem a kiéheztetett és elgyötört népnek összeomlása. Ez a nagy nép élni kíván és élni is fog, ha Pá­­ris más véleményen van is jövőjéről. lényeges könnyítéseket jelent. A bi zottság elaborátumát a legközelebbi napokban teljes terjedelmében nyil­vánosságra hozzák. Kramár és a szocialisták egy kormányban. A cseh nacionalizmusnak legren­dületlenebb, de egyben legelfogul­tabb hive Kramár dr., a cseh nem­zeti demokratapárt vezére, aki eddig számtalan esetben nyilatkoztatta ki III 11II Hiti1 »ilM II ' ill 11 K I 1 IMi I III I1 II szerint a minisztertanácson mondott beszámolóji során Mussolini megem­lékezett azokról a kü politikai esemé­nyekről, amelyek a legutóbbi miniszter­tanács óta történtek. Megemlítette, hogy az Ausztria és Olaszország közti diplo­máciai feszültséget elintézték, az olasz­­magyar kereskedelmi szerződést aláírták, a tengerre vonatkozó kérdéseket ren­dezték, végül olasz részről hozzájárul taka Kellog-féle kezdeményezéshez. A miniszterelnök ezután megállapí­totta, hogy az ország pénzügyeiben most lezárult egy korszak és uj kor­szak kezdődik. Ez az uj korszak csak folytatása lehet az előbbinek, de ter­mészetesen számot kell vetnie a hely­zetben bekövetkezett bizonyos válto­zásokkal. Az 1928—29. költségvetési év A statisztikusok és a francia sajtó a bécsi tüntetésekről. — julius 25. A Bécsben napokban lefolyt nagy­szabású vendégjárás máris munkára serkentette a statisztikusokat. Egy sör gyári szakértő véleménye szerint a dalos­­ünnep két és félmillió literrel emelte a bécsi sörfogyasztást Egy hentesáru­­gyár igazgatója szerint virstliben a napi fogyasztás 150000 párt tett ki. Egy gyorsan elkészített kereskedelmi mérleg becslése szerint a város 180,000 ven­dége legalább 20 millió siüinget költött és pedig 3 és félmilliót lakásra, 7 és negyedmilliót ellátásra, 4 és félmilliót gépkocsira és szórakozásra, 3 milliót ajándékok és emléktárgyak vásárlására. Bizonyos, hogy a tényleges számadatok ezt a becslést jelentékenyen meghalad­ják. A francia lapokat még mindig ide gesiti a bécsi csatlakozási tüntetés. Bár ellenszenvét a szocialista pártokkal szemben, akiknek nemzetköziségét a csehszlovák állam szempontjából veszedelmesnek tartja. Annál feltű­nőbb most az a hiradás, amely sze­rint Kramár dr. a kuttunbergi cseh kiállításon mondott beszédében olyan kijelentést tett, hogy semmi kifogása nincsen az elten, ha a szocialisták a kormányba belépnek. Ez azonban csak feltételek nélkül történhetik meg, azaz szolgáljanak ingyen az államnak. Majd azt mondotta, hogy tévedés azt hinni, hogy a koalíció gyenge­sége miatt napolták el a szociális biztosítás tárgyalását. A koalició nagy lelküen viselkedett az ellen­zékkel szemben és csak megegye­zésre törekedett, azt azonban ki kell jelentenie, hogy a parlament szeptemberben mindenáron letár­gyalja a szociális biztosítás módosí­tását, akár létrejön a megegyezés, akár nem. A koa ició helyzete egyál­talában nem gyenge, rendet tudott teremteni az államban, rendet tartott julius 6 án is és el van tökélve, hogy kötelességét teljesiti, tekintet nélkül a köve kezőkép fejtette ki: — Változatlanul fenn kell tartani a lira stabilizációs árfolyamát, amelyhez már alkalmazkodott az olasz közgaz­daság. Az adóterheket nem emelik, sem az állam, sem pedig a közintézetek nem vesznek fel külföldi kölcsönt; a belföldön sem fognak kölcsönt ki­bocsátani semmiféle formában; a taka­rékosság szellemét szigorúan érvénye­sítik az egész vonalon. Az uj pénzügy­­miniszter ezután ismertette az ország pénzügyi állapotát. Közléséből kitűnt, hogy az 1927—28 évi költségvetési év folyamán 117 millió líra volt a tényle­ges bevételi többlet, az 1928—29. költ­ségvetési évre pedig 271 millió lira bevételi többletet irányoztak elő. Rosenfeld német szociáldemokrata kép­viselő a francia szocialisták lapjában a Populairban az önrendelkezési joggal magyarázza a csatlakozás jogosságát, az egész párizsi sajtó német imperi alista terveket lát a bécsi tüntetéssel kapcsolatban. A Ouvre ezeket írja: „Ha arról van szó, hogy egyesí­tett Európa alakuljon, akkor a né­metekkel vagyunk, de ha Nagy- Németország megalakításáról van szó, akkor ennek ellene vagyunk.“ Ha a német szociáldemokraták naci­onalistábbak a német nacionalistáknál akkor már inkább a nacionalisták pártja mellett vagyunk. Az Avenir már attól tart, hogy a német nacionalizmus nemsokára vissza­követeli Elzász Lotharingiát, A Gauloís kifogásolja, hegy túlsókat beszéltek a fel nem szabadított német kisebbségekről. Stresemann honfitársai úgy képzelik a béke megvalósítását. hogy'Németország uralkodjék az egész világ fölött. POLITIKAI SZEMLE a bal, va y jobboldali kilengésekre. Mussolini Olaszország1 pénz­ügyi reneszánszáról beszélt. Külföldi kölcsönöket nem vesznek fel, az adóterheket nem emelik és az állam mégis nagy bevétellel dolgozik. — július 25. A római Sfefani ügynökség jelentése pénzügyi irányelveit a miniszterelnök

Next

/
Thumbnails
Contents