Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-12-27 / 154-155. szám

äv oldal. Komáromi Lapok 1928. december 27. Az általánosan kedvelt „POLIO“ M mosószappan minden egyes darabján rajta van a „POZJO“ felírás és „kalapács“ védjegy. Kérjen „P0K0“ kalapács szappant! szomszéd államokkal fennálló vámtarifái kedvezményeket revízió alá veszi, mivel a gazdasági viszonyok megváltoztak. A pénzügyminisztérium szempontjából jövőre is legfontosabb feladat a költségvetés megáilapitása. A költségvetésben érvényesülni fog az a felfogás, hogy mindenekelőtt szükség van a költségvetési tételek csökkenté sére, még pedig a költségvetés egyen­súlyának biztosítása szempontjából. Tör­vényhozási téren legfontosabb törvény­javaslat a bankügy szabályozásáról szóló elaboráíutn. Az erre vonatkozó tervezet vaiószinüleg már 1929 év elején a par­lament elé kerül. Ami a pénzügyi tanács felállítását illeti, arra vonatkozólag to­vább folynak a tárgyalások, még pedig olyan irányban, hogy szem előtt fogják tartani az érdekeltek jogos kívánságait. A Jókai Egyesület közgyűlése — Saját tudósítónktól. — Komárom, — december 27. A Komáromi Jókai Egyesület, irodalmi egyesületeink triászának a legfiatalabb, de számottevő tagja, december 23 án tartotta meg rendes közgyűlését Zsindely Ferenc kúriai bíró, ny. törvényszéki elnök vezetése alatt. A közgyűlés kései megtartását az okozta az elnöki meg­nyitó szerint, hogy azt együtt kívánta megtartani az elnökség a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyesület országos gyűlésével, ez azonban adminisztratív okokból az ősz folyamán nem volt megtartható. Az elnök megnyitó beszédében reá­­mutaiott az uj országos kulturegylet nemzetépitő munkájának nagy jelentő­ségére, melyben a Jókai Egyesület is örömmel vesz részt, miután alapszabá­lyai most már elnyerték a kormány­hatósági láttamozási. Majd irodalmi viszonyainkat vázolta a közgyűlés előtt, megállapítva az e téren észlelhető kétségtelen fejlődést és kiemelve az egyesület e téren végzett munkáját. Megemlékezett az első magyar pesti lapszerkesztőnek, Kultsdr István halálá­nak százados évfordulójáról, aki a komáromi könyvtárt alapította 1827-ben s akinek emlékét Alopy Gyula dr. főtitkár nemrég megjelent tudományos müve tárgyalja. Majd a komáromi művészi élet eseményeivel foglalkozván reámutat Harmos Károly festőművész nagy sikereire és a fiatal művész nem­zedék munkájának szép eredményeire s az egyesületnek irodalom, tudomány és művészetek terén végzett tevékeny­ségére. Meleg szavakkal parentálta el Feszíy Béla igazgatósági tagot és Asztalos Bálát, az egyesület egykori társelnökét, majd megemlékezett Takdts Sándornak, a hírneves magyar történetírónak leg­újabb könyveiről, Farkas Márta tiszte­letbeli tag művészi sikereiről és üdvö­zölte Alapy Gyula dr. főtitkárt tarto­­mánygyüiési képviselővé történt meg­választása és most megjelent könyveinek nagy sikere alkalmából. A közgyűlés ezek után áttért a napirendre és meghallgatta a főtitkári jelentést, amely tanulságos keresztmet­szetét nyújtotta a Jókai Egyesület egy évi kulturmunkájának. Majd elfogadta vita nélkül az egyesület zárószámadását és költségvetését. A főtitkár indítvá­nyára megválasztotta a Srépmüvészeti Osztály elnökévé Harmos Károly tanárt és a lelépett Kállay Endre dr.-nak köszönetét szavazott működéséért. Tit­kárrá Argay Lajost, pénztárossá Kocsis Károlyt és jegyzővé Szathmáry Lőrincet választotta meg az osztály ajánlatára a közgyűlés, akikben a képzőművészeti élet jó erőket nyert. A közgyűléssel kapcsolatban Bíró Lucián tervbevett előadását (Irodaio n és ifjúság) , gyász­eset folytán nem tarthatván meg, az januárra maradi. Huszonöt milliót követel Szlovenszkó utépitésre és államosítani fogják a megyei utakat. — december 28. Prágai jelentés szerint az u'tatiács Igutóbbi gyűlésén rámutattak arra, hogy az előrányozott költségeket harminc százalékkal haladták tű1, amint rész­ben az alapos munka, részben a Prog­ramm gyorsítása tett szükségessé. Mindenütt az utak végleges karbahe­­lyesésére Igyekeztek, mert az utak el­zárásával idén igen rossz, tapasztala­tokat szereztek. Az automobilok száma gyorsabban gyarapszik, mint várták és ezért a programmot siettetni kell. A közmunkaügyi minisztérium 1929 re esetleg törvény formájában nagyobb anyagi eszközöket akar beszerezni, hogy az utak helyreállítását öt-hat év alatt be lehessen fejezni. A országos' hivatalok már beterjesztették kívánsá­gaikat az 1929. évre. Szlovenszkó 25,100 000 és Ru­szinszkó 3,300.000 koronát köve­telnek útépítési célokra. A közmunkaügyi minisztérium azon­kívül gyorsított tempóban keresztül akarja vinni a megyei utak államosítását, de csak azokat az utakat venné át ál­lami kezelésbe, melyek forgalmi szem­pontból fontosabtak. Az államosítás es szubvencionálás végett a járási hi­vatalokhoz kel! a kérvényeket be­nyújtani. Hogyan is áll a perbetei kántortanitó választás ? Komárom, — december 27. Soha nagyobb port nem vert fel még tanító választás, mint a perbetei. Az elmérgesedett dologban nagyon nehéz tiszta képet alkotni, mert pro és kontra megindustak a vélemények ás ezeknek az útvesztőjében igen nehéz az Ariadne fonalát megtalálni. Most egyik érsekujvári laptársunk, az Érsekújvár és Vidéke azt írja, hogy komoly és megbízható forrásból kapott egy közleményt, amely világosságot dérit a különös perbetei viszonyokra. Az El. és V. cis kének lényege a kö­vetkező : Ebben az ügyben egy idő óta annyi lehetetlen beállítású hir járta be a la pokat, hogy szükségesnek látom felvi­lágosítani a közönséget, mi igaz, mi nem? Hencz Pál, hogy megválasztását an­nakidején biztosította, kiadta magát Perbálén népvezérnek. Megkérdeztem ' egy helybeli munkásvezérí, ismeri-e őt \ erről az oldaláról. Azt a felvilágosítást kaptam, hogy Hencz Pál eddig semmi­féle progresszív népmozgalomban nem vett tevékeny részt. A perbetei szegény nép annyira hisz benne, hogy míg a választási helyiségbe is benyomultak és követelték, hogy Hencz Pált válassza meg az iskolaszék. Az iskolaszék, amely a legtehetősebb perbetei gazdákból alakult, éppen ellen­kezőleg félt Hencz Páltól és éppen ezért ellene volt, de a terrornak en­gedve, annakidején mégis megválasztotta őt, de bele vette a jegyzőkönyvbe, hogy a választás terror alatt történt. Az egyházi főhatóság alaki hibából megsemmisítette a választást. Vizsgá­latot rendelt el, amelynek sorén oly visszaéléseknek, jöttek nyomára, hogy Hencz Pált még a pályázaton való rész­vételtől is eltiltották. Az iskolaszék erre Vajda G/ula nagy­­ölvedi kántort választotta meg, remélve, hogy mivel róla tudott dolog, mennyire szerelik Ölveden, talán belenyugszik a Inép és elfogadja őt. De a lázongó nép, valahányszor Vajda Gyula Pdibetén megjelent, záptojásokkal és botrányok­kal fogadta őt, sőt az állását sem engedte elfoglalni. Közben az iskolaszék lemondott, mert hol az egyik, hol a másiknak portáján azóta érzékeny károk történtek, sőt egyszer az egyik iskolaszéki tag kert­jébe bombát is bedobott valaki. A megválasztott uj iskolaszék teljesen Hencr-párfi színezetű. Tudvalevő dolog, hogy a későbbi iskolaszék a korábbi­­' ak teljesen szabályszerű, jogerős hatá­rozatát nem változtathatja meg. Az egyházi főhatóság követelte Vaj­dától, hogy állását okvetlen foglaljad, sőt lemondani sem szabad. Ez meg is történt december 12-én 36 csendőr fedezete mellett. Persze újabb botrányok történtek megint. Eddig Hencz-párti embernek kára nem történt. Jellemző mégis, hogy a faluban történt károk úgy vannak be­állítva az újságban, mintha azok Hencz Pál ellen irányulnának. Az elmúlt héten is megjelent ilyen közlemény a lapok­ban. Ugyanis december 19-én reggelre Benyó János Vajda párti gazda borpin­céjébe ismeretlen tettesek betörtek, a hajlék falát megfúrták, az ajtó zárját leszedtek és a fölaggatott szőlőt leverték, de bort nem vihettek el, mert a hegy­őrök megzavarták munkájukban. Való- 8zinüleg nincs ez a tény összeköttetésben a kántorválasztással, mert ugyanakkor egy református gazda pincéébe betör­tek és ott az el nena lopott bort ki­eresztették. Mégis úgy jelent meg a hir több újságban, mintha Benyó József Hencz párti gazdához törtek volna be bosszúból, pedig annak borpincéje sincsen. A függő lámpára akasztotta fel magát az adó árverés miatt. Kétféle mérték. — Amikor egy nagy vállalat összesen csak 135 K adót fizet. — Mit ir a Vecerny List? Komárom, — dec. 27. A Vecerny List írja: Bakuia Váslav vodnani 37 éves kereskedő, akinek valamikor virágzó füszerüzlete volt, az üzlete közepén lógó lámpára felakasz­totta magát. Mire az öngyilkosságot felfedezték, Bakuia már halott volt. Tettét azért követte el, mert másnap reggel 9 órára voll kitűzve ellene az adóárverés. E? az eset elég gyakran fordul elő — állapítja meg a lap — és egyre szaporo­dik azoknak a szerencséden adófizető pol­gároknak a száma, akik nem (udnak más kivezető utat találni az adóssá­gokból és az adóírverés elől, mint a szerencsétlen Bakuia. Ezzel szemben tény az, hogy a csehszlovák néppárt brünni nyomda­­váílaiata, mely egyike az, ország leg­nagyobb és legjobban kereső nyom­dáinak, az elmúlt évben összesen 135 korona 50 fillér kereseti adót fizetett. Éhez nem kell kommentár — fejezi be cikkét a Vecarny List. Mi a közönségre bízzuk, hogy te­gyen összehasonlítási a két eset között és állspilsa meg, hogy szabad-e ilyes­minek a köztársaság 10 ik évében elő­fordulnia ? Miféle előjogokat élveznek egyes kiváltságos nagyvállalatok, mi­kor az adók tömegével küzködő pol­gárok részére az egyedüli megoldás az öngyilkosság marad. Egy nagymegyeri legény részegen akarta meg­mutatni. hogy ki a legény a csárdában... Véres bicskázás egy komáromi vendéglőben két súlyos sebesüléssel. — Saját tudósítónktól. — A karácsonyvárás hangulatát az idén véres bicskázás zavarta meg Komárom­ban, amel.nek egyik áldozata élet-ha­lát között lebeg a komáromi közkór­házban. A rendőrség bűnügyi osztálya a súlyos kimenetelű késelésről a kővet­kezőket jelenti: Kürti Lajos 24 éves nagymegyeri legény vasárnap, december 23 án be­jött Komáromba és délután öt óra táj­ban a Studeny-féle dunaparti ven­déglőbe ment, ahol leült egyik asztal­hoz és nagyobb mennyiségű sört rendelt. Miközben a sört fogyasztotta, többször olyan tartalmú kijelentéseket tett, hogy ma ő akar itt a nap hőse lenni és szeretné látni azt az embert, aki vele kötekedni merne. Évelődésében annyira ment, hogy az egyik szomszé­dos asztalnál ülő hajóslegénytársaságot sörrel leöntötte. Erre a vendéglőben lévő Dolezsdl és Konyicsek nevű mun­­kosok odamentek Kürtihez és csillapí­tani kezdték, Kürti azonban a csillapí­tásra még jobban felhevült s most Komárom, — december 27. már ezzel a két munkással kezdett kötekedni. Közben Kürti felkelt az asztal mellől, • -a kabátjából kivett egy zsebkést, amelynek mindkét ele borotva­élesre volt köszörülve és a késsel hsdanászni kezdett a két munkás felé, akik közül Konyicsek hasát metszette fel a kés, míg Dolezsál­­nak balvállát sértette meg. Konyicsek hasszurása életveszélyes és a kórházban azonnal operálni kellett sérülését, azonban életbenmaradása még így is kétséges. Dolezsál balvállszurása könnyebb ter­mészetű. A késelő Kürtit, aki csak­ugyan megmutatta, hogy a korcsmá­ban ő volt a nap „hőse“, a rendőrség letartóztatta és kihallgatása után, amely­ben ittasságával védekezett, beszállí­tották a komáromi államügyészség fogházába.

Next

/
Thumbnails
Contents