Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-12-22 / 153. szám
1928 december 22. Komáromi Lnpok 5. oldal. m lesz a városi bérházak pályaterveivel? A városi építészeti bizottság figyelmébe Szakembertől vettük a következő sorokat : Mint ismeretes. Komárom város közgyűlése egyik határozatával nagyszabású építkezési programmot kiván valóra váltani. Eszerint a határozat szerint Komáromban négy nagyszabású épület épülne, amelyek a komáromi lakásínségen lennének hivatva segíteni. Az építkezésekre, mint tudjuk, a pályázati terveket december elsejei terminussal már be is adták a tervező építészek és a pályázat eredményeként, mint a városházán értesültünk, tizenhat pályá zat érkezett be a biráló bizottság elé, amelynek a közeljövőben kellene már döntenie a pályázatok felett. Amint hírlik azonban, — de nem akarjuk hinni, hogy ennek komoly alapja van — a város a pályázatok megbirálását el akarja ódázni azzal, hogy a bizottságba Prágából akar egy építészeti szakértőt hívni. Mindeneseire nagyon csodálnók, ha ez tényleg igy történne, mert nem tudjuk elképzelni, hogy Komáromban ne lenne megfelelő szakértelem az építészeti bizottságban, mely ezt a pályázati birálatkérdési minden prágai segítség nélkül el tudná intézni. De a legfontosabb az, hogy el legyen intézve, vagyis hogy a beérkezett pályázatokét tényleg a városi építészeti bizottság bírálja el, amely a komáromi építészeti körülményekké’, az idevágó Ízléssel a legjobban ismerős. Mint ismeretes a pályázatok között több igazán kiváló és semmi másra, mint megvalósításra váró terv van, tehát a városi építészeti bizottságnak szinte kötelessége lenne az érdemek kellő meg juta! maztatását kiharcolni és a pályadijak kiosztására a városi tanács elé javaslatot tenni. Nagyon furcsa lenne, Nők, férfiak és népek öregsége A berlini pszihotechnikán Moede, a charlottenburgi műegyetem tanára, érdekes előadást tartott az öregedő emberek munkaképességéről. Figyelmeztette hallgatóságát arra, hogy milyen könnyen eshet tévedésbe a kutató akkor, ha különböző társadalmi osztályokhoz tartozó egyéneken végez összehasonlító kísérleteket és nem veszi figyelembe az egyes egyének életkorát. Az elmúló évek nemcsak az ember külsején hagynak hátra maradandó nyomokat, de megváltoztatják a testi és szellemi képességeit is. Az ember ereje és ügyessége, felfogóképességének frissesége és tapasztalatainak bősége, érzékeinek finomsága és jelleme, egyszóval minden tulajdonsága függvénye életkorának. Ha az ember munkaképességét ebből a szemszögből vizsgáljuk, különbséget kell tennünk a fizikai és szellemi munkások, a mesterség’ beli tudás és a szabad alkotás között. A testi munkások — Moede szerint — 20—30 éves korukban érik el maximális teljesítőképességüket és ha már betöltötték a 40-ik évüket, teljesítményük erősen hanyatlik. Ez a visszaesés a nőknél hamarább következik be, mint a férfiaknál. Moede állítását sofőrökön, kalauzokon és telefonóskisasszonyckon végzett pszihotechnikai kísérletekkel és a birodalmi gyárak akkordlistáival igazolja, Azt kívánja, hogy a negyven f évnél idősebb embereket olyan posz tokon foglalkoztassák, ahol a dolgok természeténél fogva, a leromlott munkaerő is 100 százalékban betöltheti a helyét. Érdekes, hogy a fentemlitett kategóriák közül a soffőri és a telefonkezelői pálya nem annyira fizikai megerőltetést, mint inkább jó idegeket, gyors és biztos cselekvést, jó hallást és éles látást kíván. Más a helyzet a szellemi munkásoknál. Ezek, de különösképpen a diplomás emberek, többnyire csak 30 éves koruk elteltével jutnak abba a helyzetbe, hogy képességeiknek megfelelő munkát végezhessenek. Hanyatlást pedig csak az ötvenedik évük múltával tapasztalnak. A szellemi munka, úgy látszik, kevésbbé használja el az embert, mint a testi és a gyakoribb szabadságnak, a szolid szórakozásnak is nagy ha ez nem igy történnék, annál is inkább, mert a pálvázatbah résztvevő tizenhat építész nem akar gyermeki játékszer lenn. a városi tanács kezében sem. A dijak kiosztása legyen az első lépés a városi építkezések megvalósítása felé, aminek föltétlenül meg kell történnie és nem szabad megengedni, hogy az építkezés megkezdése a tavaszi hónapok után is elhalasztódjék. Ezek előre bocsátása után érdemes megjegyezni, hogy a pályázatok meghúzásánál az építészeti szakszempontokon kivül tekintetbe kell venni azt a 1 körülményt is, hogy a házak megfelelő \ külsővel helyezkedjenek el abba a mii- | Hőbe, ahol épülnek. Komárom nem nagy- | város, ahol egyáltalán divat lehet a | homlokzatoknak legvéksőkig való le-1 egyszerűsítése, ö; hat emeletes házak- f nál inkább már csak az építés monu- j mentális volta a legnagyobb szép, nem | a kidolgozás aprósága. Egy sorban | tiz-tizenöt palota öt-hat emelettel, sima f falakkal, egyszerű, egymástól távol eső nagy ablakokkal, tökéletesen szép lehet. De nálunk Komáromban ezt az építési siilust nem lehet lemásolni. A mi apró cseprő és mégis régi stílusban épült házaink közé nem lehet beállítani gémdarunak egy raktárhomlokzatu két vagy három emeletes nagy háztömböt, mert ez nem egyezik meg a jóiziésscl. Egyelőre ennyit a városi bérházak ügyében, az építészeti bizottság figyelmébe. a konzerváló ereje. Moede csodálatos’ § képen konzerváló hatást tulajdonit a ? késői nősülésnek is. A fejmunkások 5 körében természetesen óvakodnunk j kell az általánosításoktól. Hiszen a I korral együtt nő a higgadtság, a fe- í lelőségérzet, a biztonság, az óvatosság l és az objekiivilás, mind oly tulajdon- | ságok, amelyek egyes posztokon ép- I pen az öreg kort teszik kívánatossá. I De másrészt a korral együtt csökken s az érzékek finomsága, a mozgékony- } ség, a kitartás, és különösen a felfogó- f képesség frissessége. Gyakran tapasz- í talhatjuk, hogy egy s filozófusok 40 ; éves korukban a legkevesebb megértést sem tanúsítják az újabb bölcseleti formákkal szemben, bár az igaz, hogy elsősorban rutinjuk segítségévei, a régi rendszerek között nagyszerűen eligazodnak. Azért szidják az öregedő emberek oly gyakran az uj időket. - mert nem értik meg azt és nem tud- f nak eligazodni rajta. A 40 éven felüli E emberektől általában ne várjunk uj í megismeréseket. Persze sok a kivétel. I Hiszen a német nép great man je ma | kétségkívül Hindenburg, túl van a j nyolcvanon. | Ugyanezt a jelenséget tapasztaljuk az ismertebb családoknál is, bár a tudományos kutatás legtöbb módszerét itt nem alkalmazhatjuk sikerrel. A lázas alkotó munkát többnyire az első generáció végzi. A fiú csak rit- | kán emelkedik az apja felé. Többnyire I megelégszik azzal hogy elgazdálkodik I az öröklött vagyonon, kulturált életet I él és több-kevesebb tehetséggel dilet- ■ tánskodik a tudomány, vagy a művé- ; szetek terén. A harmadik és a ne- | gyedik generáció már félreismerheted í lenül hanyatlást mutat. Úgy látszik, I hogy a gazdasági és politikai élet, í akár a kultúra terén végzett nagy al- I kotások hamar fölszivják egy család f öröklött energiáit. Valószínűleg ugyanez a törvény- | szerűség uralkodik a népek életén is, | Csakhogy itt még sokkal kevésbbé f tudjuk az egyes korszakokat elhatá- • rolni egymástól, a fejlődés pillanatnyi f helyzetét pedig szinte lehetetlen meg- | ítélni. Amellett a népek életében I ezernyi lehetősége van a regenerá- | dónak. ÉÉipijrtlÉi Ha majd egyszer őszi estén. — Szolgabiró csárdás. — Két kedves nóta, amely a szívből fakadt és a sziveknek szól. — Mihola Gyuszi újabb sikerei. — — Saját tudósitónk'ói. — Komárom, — december 22. De sokszor írtam én e lapok hasábjain a mi kedves Mihola Gyurink közkedvelt diákzenekaráról, amelynek lelkes prímása Mihola Gyuszi volt, ez a nagy zenei tehetséggel megáldott ifjú, aki zenekarával olyan sok-sok kedves, felejthetet'em órát szerzett nekünk, komáromiaknak. A diákzenekar vezetésénél már nem egyszer megmutatta a fiatal Mihola oroszlánkörme», ki-kicsillant zenei tehetsége ... Da az évek gyorsan peregtek, a kis diákból nagy diák lett, a nagy diákból maturáns és a maluránsból egyetemi hallgató és abba a jóleső örömbe, hogy már egyetemre járhat, keserűség cseppje is hullott, el keltett hagyni a kedves diákzenekart, amelynek éveken át volt népszerű prímása. Mihola Gyuszi nótás szivének ez nagyon fájt, hiszen egészen összenőtt a kedves bandájával. De ezért még sem vált el a diákbandától egészen. Egymás után jelentek meg sz összekötő kapcsok, egymás után adta ki kedves, keresetlen, megkapó dalait, nótáit. Kell-e ennél szorosabb kötelék? A nótás lelkeket cssk nótával lehet egymáshoz fűzni, láncolni. Mihola Gyuszi bandája nem lett árva, meri a volt prímás szebbnél szebb dalait küldte meg nekik és talán semmit se tud olyan szivvel-léiekbe! játszani a diákbanda, mint a kedves régi prímásnak fülbemászó dalait. Egymás után jelentek meg az Elszerefnem lopni tőled ..., Nem igaz, hogy könny az élet..., Édes anyám mit tegyek ?.,. kezdetű kedvesebbnél kedvesebb dalok. És Mihola Gyuszi nevét szárnyra kapta a nótás hírnév, kedves dalaival bejutott a palotákba, a kunynókba, be a leányok és legények szerelmes nótára szomjas szivébe. £n azért szeretem nagyon Mihola Gyuszit és azért tartom nagy jeieniőségüeknek az ő nótáit, mert Mihola Gyuszi dalai, nótái magyar nóták, magyar dalok, magyar szív szólal meg bennük és a magyar falvak eslharangja csendül fel azokban. Most, mikor a magyar ifjúság egy nagy része evez a nemzetközi vizeken, vagy legalább is a nemzetközi vizek felé, eléggé meg nem becsülhető érdeme Mihola Gyuszinak, hogy ő szembe tudott helyezkedni azzal a magyartalan áramlattal, amely az irodalomban, a zenében, mfivészetekben már elnyomta, vagy el akarja nyomni a magyar érzést, a magyar fajazeretetet és hála a magyarok Istenének, hogy a mi Mihola Gyuszink magyar dalokat ir és nem kabaré, bár- és orfeumnóiákat, Mihola Gyuszi leikét még nem fertőzték meg a ledér sanszonok, bárdalok és tangónóták, amelyeknek dallamai egyenesen ízléstelenek, a szövegeik pedig erkölcstelenek. Mihola Gyuszi nótáiban benne sir a magyar lélek, a magyar csalogány és benn’-kacag a magyar napsugár, derű és jókedv, hogy aztán felzokogjon bennük a magyar bánat, a magyar balsors. A sok limonádéizü, vérszegény és az éleíuntságsól, blazirtságtól telített sok tangódal után üdítően hat a Mihola Gyuszi nótáiból kiáradó tiszta magyar levegő. Amint Szabolcska Mihály mondja: Tudja az a Mindenható, mi van azon sírni való, hogy valahol a csárda mellett gulya, ménes jól legeiget. És aki a bús magyar nótákon sírni, keseregni tud, az még igaz magyar lélek. A többi csak talmi. Sajnos, hogy ilyenek nagyon sokan vannak. Szinte megdöbbentően sivár telkekre vall, ha a mai tangódalok mellett mulatni tudnak az emberek és akiket kielégít a jazz-band zene és nóta. Sajnos, ezeknek a sivár telkeknek a száma ijesztően nő és kétszeresen kell örülnünk a Mihola Gyusziknak, akik még megtudják füröszteni a lelkünket a magyar dal napsugaras derűjében. Most megint két kedves dalát tette közkinccsé Mihola Gyuszi. A „Ha majd egyszer Ő3zi estén" és a „Szolgabiró csárdás" cimüeket. Mind a kettő han-Óvja magát a meghűléstől. Ez okozza a betegségeket. Tartsa ezt szem előtt és masszírozza testét ALPA menthol sósborszesszel. mely a bedörzsölés után husit, de nemsokára kellemes meleget idéz elő. „Alpa“ mentholszesz eredeti csomagolásban mindenütt kapható. 923/IV. gulatos, megkapó, mind a kenőt a szivéből, a leikéből irta és mind a kettő a sziveknek, a leikeknek szól. Mindig nyereség volt, ha a magyar tudásnak valami újabb megnyilvánulásáról számolhatunk be, de kétszeresen nyereség most és itt, amikor a magyar kuliurának a fájáról sok-sok szép virágot lefagyasztott a rideg valóság dermesztő szele. Melegen üdvözöljük Mihola Gyuszi ez újabb alkotásait és őszintén kívánjuk, hogy e kedves dalokat még nagyon sok kövesse. * Azt hisszük, hogy olvasóink szívesen olvassák Mihola Gyuszi eddigi sikereiről szóló meleg kritikákat. A Prágai Magyar Hírlap igy ir róla: — A prágai Makk teadélutánja. Az első teadeluiánt a Makk vasárnap rendezte és a délután valóban fényesen sikerült, igazolva azt, hogy az ifjúság a kávéház egyhangú levegőjéből már maga is régóta vágyott otthoni, magyaros atmoszféra után. Nagyon kedves délután volt. A teadéiuián kimagasló pontja Mihola Gyuszi cigányzenekara volt. Mihoia Gyuszi, a közismert és népszerű komáromi zeneszerző úri cigánybandájáva! legújabb szerzeményeit interpretálta a vendégeknek. A Szolgabiró csárdás már egész Szíovenszkón ismert és egy pesti kiadónál néhány hét múlva meg fog jelenni. Mihola Gyuszi vérbeli muzsikus és még gimnáziumi évei óta együtt muzsikál a bandájában levő fiukkal. A nótákai különös szép érzéssel tudja kifejezésre juttatni. Különösen a „Nem igaz, hogy .könny az élet..." és az „El szeretném lopni tőled az utolső vágyat..." nagy sikert értek el Ezeket a vérbeli magyar nótákat a régi magyar stíluson átszürődő, de az uj kornak megfelelő uj melódia és uj ritmus jellemzi. Legszebb nótái egy füzetben Komáromban a szerzőnél, vagy Prágában a P. M. H. kiadóhivatalánál kaphatók. A íeadélutánokat az első sikere következtében minden vasárnap meg fogják tartani a menza helyiségeiben négy órai kezdettel. (Hiradó): Mihola Gyuszi szerzői estje Prágában. A prágai Deutsches Haus nagyterme izig vérig magyaros estnek volt a színhelye december 4 én. Mihola Gyuszi közkedvelt magyar zeneszerző tartotta szerzői esijét. Felsírtak a húrok, felsírtak a lelkek ... Éltek a nóták a Gyuszi húrjain. A bánatos magyar melódiák a szivekben rezonáltak Odaképzelíük magunkat az „Akácsoros utcába", együtt sirtunk, mikor „Elment...", „Ha majd egyszer őszi estén“ újra áthatnak minket a magyar lélek síró dalai, akkor már nem vidítanak fel a ropogós csárdások, nem törődünk a „Szolgabiró pejlovaival..." Az estén a szerzőt ünnepeltük, pedig mint előadó is megérdemelte azokat a hatalmas tapsorkánokat, melyek méltó kifetezásei voltak a hallgatóság lelkesedésének. Az est hangulatát nagyban fokozta Weinberger • Tibor közeműködése, aki a dalokat kedvesen simuló hangjával még közelebb hozta sziveinkhez. Mihola Gyuszi, aki az otthoni magyaros sirva-vigadó — Nagy.nyilvánostáncliomuöra lesz karácsony másnapján, szerdán este 8 tői a Vigadóban Kominek tánciskolájában-Rádióhoz használható akkumulátor üvegtartók, vezeték és lemezek eladók! Cím a kiadóhivatalban.
