Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-12-22 / 153. szám

1928 december 22. Komáromi Lnpok 5. oldal. m lesz a városi bérházak pályaterveivel? A városi építészeti bizottság figyelmébe Szakembertől vettük a következő so­rokat : Mint ismeretes. Komárom város köz­gyűlése egyik határozatával nagysza­bású építkezési programmot kiván való­ra váltani. Eszerint a határozat szerint Komáromban négy nagyszabású épület épülne, amelyek a komáromi lakás­ínségen lennének hivatva segíteni. Az építkezésekre, mint tudjuk, a pályázati terveket december elsejei terminussal már be is adták a tervező építészek és a pályázat eredményeként, mint a városházán értesültünk, tizenhat pályá zat érkezett be a biráló bizottság elé, amelynek a közeljövőben kellene már döntenie a pályázatok felett. Amint hírlik azonban, — de nem akarjuk hinni, hogy ennek komoly alapja van — a város a pályázatok megbirálását el akarja ódázni azzal, hogy a bizott­ságba Prágából akar egy építészeti szakértőt hívni. Mindeneseire nagyon csodálnók, ha ez tényleg igy történne, mert nem tudjuk elképzelni, hogy Ko­máromban ne lenne megfelelő szakér­telem az építészeti bizottságban, mely ezt a pályázati birálatkérdési minden prágai segítség nélkül el tudná intézni. De a legfontosabb az, hogy el legyen intézve, vagyis hogy a beérkezett pá­lyázatokét tényleg a városi építészeti bizottság bírálja el, amely a komáromi építészeti körülményekké’, az idevágó Ízléssel a legjobban ismerős. Mint ismeretes a pályázatok között több igazán kiváló és semmi másra, mint megvalósításra váró terv van, tehát a városi építészeti bizottságnak szinte kötelessége lenne az érdemek kellő meg juta! maztatását kiharcolni és a pályadijak kiosztására a városi tanács elé javaslatot tenni. Nagyon furcsa lenne, Nők, férfiak és népek öregsége A berlini pszihotechnikán Moede, a charlottenburgi műegyetem tanára, ér­­dekes előadást tartott az öregedő em­berek munkaképességéről. Figyelmez­tette hallgatóságát arra, hogy milyen könnyen eshet tévedésbe a kutató ak­kor, ha különböző társadalmi osztályok­hoz tartozó egyéneken végez össze­hasonlító kísérleteket és nem veszi figyelembe az egyes egyének életkorát. Az elmúló évek nemcsak az ember külsején hagynak hátra maradandó nyomokat, de megváltoztatják a testi és szellemi képességeit is. Az ember ereje és ügyessége, felfogóképességé­nek frissesége és tapasztalatainak bő­sége, érzékeinek finomsága és jelleme, egyszóval minden tulajdonsága függ­vénye életkorának. Ha az ember mun­kaképességét ebből a szemszögből vizs­gáljuk, különbséget kell tennünk a fizi­kai és szellemi munkások, a mesterség’ beli tudás és a szabad alkotás között. A testi munkások — Moede szerint — 20—30 éves korukban érik el maxi­mális teljesítőképességüket és ha már betöltötték a 40-ik évüket, teljesítmé­nyük erősen hanyatlik. Ez a visszaesés a nőknél hamarább következik be, mint a férfiaknál. Moede állítását sofőrökön, kalauzokon és telefonóskisasszonyckon végzett pszihotechnikai kísérletekkel és a birodalmi gyárak akkordlistáival iga­zolja, Azt kívánja, hogy a negyven f évnél idősebb embereket olyan posz tokon foglalkoztassák, ahol a dolgok természeténél fogva, a leromlott mun­kaerő is 100 százalékban betöltheti a helyét. Érdekes, hogy a fentemlitett kategóriák közül a soffőri és a telefon­kezelői pálya nem annyira fizikai meg­erőltetést, mint inkább jó idegeket, gyors és biztos cselekvést, jó hallást és éles látást kíván. Más a helyzet a szellemi munkások­nál. Ezek, de különösképpen a diplo­más emberek, többnyire csak 30 éves koruk elteltével jutnak abba a hely­zetbe, hogy képességeiknek megfelelő munkát végezhessenek. Hanyatlást pe­dig csak az ötvenedik évük múltával tapasztalnak. A szellemi munka, úgy látszik, kevésbbé használja el az embert, mint a testi és a gyakoribb szabad­ságnak, a szolid szórakozásnak is nagy ha ez nem igy történnék, annál is in­kább, mert a pálvázatbah résztvevő tizenhat építész nem akar gyermeki játékszer lenn. a városi tanács kezében sem. A dijak kiosztása legyen az első lépés a városi építke­zések megvalósítása felé, aminek föltét­lenül meg kell történnie és nem sza­bad megengedni, hogy az építkezés megkezdése a tavaszi hónapok után is elhalasztódjék. Ezek előre bocsátása után érdemes megjegyezni, hogy a pályázatok meg­húzásánál az építészeti szakszempon­tokon kivül tekintetbe kell venni azt a 1 körülményt is, hogy a házak megfelelő \ külsővel helyezkedjenek el abba a mii- | Hőbe, ahol épülnek. Komárom nem nagy- | város, ahol egyáltalán divat lehet a | homlokzatoknak legvéksőkig való le-1 egyszerűsítése, ö; hat emeletes házak- f nál inkább már csak az építés monu- j mentális volta a legnagyobb szép, nem | a kidolgozás aprósága. Egy sorban | tiz-tizenöt palota öt-hat emelettel, sima f falakkal, egyszerű, egymástól távol eső nagy ablakokkal, tökéletesen szép lehet. De nálunk Komáromban ezt az építési siilust nem lehet lemásolni. A mi apró cseprő és mégis régi stílusban épült házaink közé nem lehet beállítani gém­darunak egy raktárhomlokzatu két vagy három emeletes nagy háztömböt, mert ez nem egyezik meg a jóiziésscl. Egyelőre ennyit a városi bérházak ügyében, az építészeti bizottság figyel­mébe. a konzerváló ereje. Moede csodálatos’ § képen konzerváló hatást tulajdonit a ? késői nősülésnek is. A fejmunkások 5 körében természetesen óvakodnunk j kell az általánosításoktól. Hiszen a I korral együtt nő a higgadtság, a fe- í lelőségérzet, a biztonság, az óvatosság l és az objekiivilás, mind oly tulajdon- | ságok, amelyek egyes posztokon ép- I pen az öreg kort teszik kívánatossá. I De másrészt a korral együtt csökken s az érzékek finomsága, a mozgékony- } ség, a kitartás, és különösen a felfogó- f képesség frissessége. Gyakran tapasz- í talhatjuk, hogy egy s filozófusok 40 ; éves korukban a legkevesebb megér­tést sem tanúsítják az újabb bölcseleti formákkal szemben, bár az igaz, hogy elsősorban rutinjuk segítségévei, a régi rendszerek között nagyszerűen eligazodnak. Azért szidják az öregedő emberek oly gyakran az uj időket. - mert nem értik meg azt és nem tud- f nak eligazodni rajta. A 40 éven felüli E emberektől általában ne várjunk uj í megismeréseket. Persze sok a kivétel. I Hiszen a német nép great man je ma | kétségkívül Hindenburg, túl van a j nyolcvanon. | Ugyanezt a jelenséget tapasztaljuk az ismertebb családoknál is, bár a tudományos kutatás legtöbb módsze­rét itt nem alkalmazhatjuk sikerrel. A lázas alkotó munkát többnyire az első generáció végzi. A fiú csak rit- | kán emelkedik az apja felé. Többnyire I megelégszik azzal hogy elgazdálkodik I az öröklött vagyonon, kulturált életet I él és több-kevesebb tehetséggel dilet- ■ tánskodik a tudomány, vagy a művé- ; szetek terén. A harmadik és a ne- | gyedik generáció már félreismerheted í lenül hanyatlást mutat. Úgy látszik, I hogy a gazdasági és politikai élet, í akár a kultúra terén végzett nagy al- I kotások hamar fölszivják egy család f öröklött energiáit. Valószínűleg ugyanez a törvény- | szerűség uralkodik a népek életén is, | Csakhogy itt még sokkal kevésbbé f tudjuk az egyes korszakokat elhatá- • rolni egymástól, a fejlődés pillanatnyi f helyzetét pedig szinte lehetetlen meg- | ítélni. Amellett a népek életében I ezernyi lehetősége van a regenerá- | dónak. ÉÉipijrtlÉi Ha majd egyszer őszi estén. — Szolga­­biró csárdás. — Két kedves nóta, amely a szívből fakadt és a sziveknek szól. — Mihola Gyuszi újabb sikerei. — — Saját tudósitónk'ói. — Komárom, — december 22. De sokszor írtam én e lapok hasáb­jain a mi kedves Mihola Gyurink köz­kedvelt diákzenekaráról, amelynek lel­kes prímása Mihola Gyuszi volt, ez a nagy zenei tehetséggel megáldott ifjú, aki zenekarával olyan sok-sok kedves, felejthetet'em órát szerzett nekünk, komáromiaknak. A diákzenekar vezetésénél már nem egyszer megmutatta a fiatal Mihola oroszlánkörme», ki-kicsillant zenei te­hetsége ... Da az évek gyorsan pe­regtek, a kis diákból nagy diák lett, a nagy diákból maturáns és a maluráns­­ból egyetemi hallgató és abba a jóleső örömbe, hogy már egyetemre járhat, keserűség cseppje is hullott, el keltett hagyni a kedves diákzenekart, amely­nek éveken át volt népszerű prímása. Mihola Gyuszi nótás szivének ez na­gyon fájt, hiszen egészen összenőtt a kedves bandájával. De ezért még sem vált el a diákban­dától egészen. Egymás után jelentek meg sz összekötő kapcsok, egymás után adta ki kedves, keresetlen, meg­kapó dalait, nótáit. Kell-e ennél szoro­sabb kötelék? A nótás lelkeket cssk nótával lehet egymáshoz fűzni, láncolni. Mihola Gyuszi bandája nem lett árva, meri a volt prímás szebbnél szebb dalait küldte meg nekik és talán sem­mit se tud olyan szivvel-léiekbe! ját­szani a diákbanda, mint a kedves régi prímásnak fülbemászó dalait. Egymás után jelentek meg az Elsze­­refnem lopni tőled ..., Nem igaz, hogy könny az élet..., Édes anyám mit tegyek ?.,. kezdetű kedvesebbnél ked­vesebb dalok. És Mihola Gyuszi nevét szárnyra kapta a nótás hírnév, kedves dalaival bejutott a palotákba, a kuny­­nókba, be a leányok és legények sze­relmes nótára szomjas szivébe. £n azért szeretem nagyon Mihola Gyuszit és azért tartom nagy jeieniő­­ségüeknek az ő nótáit, mert Mihola Gyuszi dalai, nótái magyar nóták, magyar dalok, magyar szív szólal meg bennük és a magyar falvak eslharangja csendül fel azokban. Most, mikor a magyar ifjúság egy nagy része evez a nemzetközi vizeken, vagy legalább is a nemzetközi vizek felé, eléggé meg nem becsülhető érdeme Mihola Gyuszi­­nak, hogy ő szembe tudott helyezkedni azzal a magyartalan áramlattal, amely az irodalomban, a zenében, mfivésze­tekben már elnyomta, vagy el akarja nyomni a magyar érzést, a magyar fajazeretetet és hála a magyarok Iste­nének, hogy a mi Mihola Gyuszink magyar dalokat ir és nem kabaré, bár- és orfeumnóiákat, Mihola Gyuszi leikét még nem fertőzték meg a ledér san­­szonok, bárdalok és tangónóták, ame­lyeknek dallamai egyenesen ízléstele­nek, a szövegeik pedig erkölcstelenek. Mihola Gyuszi nótáiban benne sir a magyar lélek, a magyar csalogány és benn’-kacag a magyar napsugár, derű és jókedv, hogy aztán felzokogjon ben­nük a magyar bánat, a magyar balsors. A sok limonádéizü, vérszegény és az éleíuntságsól, blazirtságtól telített sok tangódal után üdítően hat a Mihola Gyuszi nótáiból kiáradó tiszta magyar levegő. Amint Szabolcska Mihály mondja: Tudja az a Mindenható, mi van azon sírni való, hogy valahol a csárda mel­lett gulya, ménes jól legeiget. És aki a bús magyar nótákon sírni, keseregni tud, az még igaz magyar lélek. A többi csak talmi. Sajnos, hogy ilyenek na­gyon sokan vannak. Szinte megdöb­bentően sivár telkekre vall, ha a mai tangódalok mellett mulatni tudnak az emberek és akiket kielégít a jazz-band zene és nóta. Sajnos, ezeknek a sivár telkeknek a száma ijesztően nő és kétszeresen kell örülnünk a Mihola Gyusziknak, akik még megtudják fü­­röszteni a lelkünket a magyar dal nap­sugaras derűjében. Most megint két kedves dalát tette közkinccsé Mihola Gyuszi. A „Ha majd egyszer Ő3zi estén" és a „Szolgabiró csárdás" cimüeket. Mind a kettő han-Óvja magát a meghűléstől. Ez okozza a betegségeket. Tartsa ezt szem előtt és masszírozza testét ALPA menthol sósborszesszel. mely a bedörzsölés után husit, de nemsokára kel­lemes meleget idéz elő. „Alpa“ mentholszesz ere­deti csomagolásban min­denütt kapható. 923/IV. gulatos, megkapó, mind a kenőt a szi­véből, a leikéből irta és mind a kettő a sziveknek, a leikeknek szól. Mindig nyereség volt, ha a magyar tudásnak valami újabb megnyilvánulásáról szá­molhatunk be, de kétszeresen nyereség most és itt, amikor a magyar kuliurá­nak a fájáról sok-sok szép virágot le­fagyasztott a rideg valóság dermesztő szele. Melegen üdvözöljük Mihola Gyuszi ez újabb alkotásait és őszintén kíván­juk, hogy e kedves dalokat még na­gyon sok kövesse. * Azt hisszük, hogy olvasóink szívesen olvassák Mihola Gyuszi eddigi sikereiről szóló meleg kritikákat. A Prágai Magyar Hírlap igy ir róla: — A prágai Makk teadélutánja. Az első teadeluiánt a Makk vasárnap ren­dezte és a délután valóban fényesen sikerült, igazolva azt, hogy az ifjúság a kávéház egyhangú levegőjéből már maga is régóta vágyott otthoni, magya­ros atmoszféra után. Nagyon kedves délután volt. A teadéiuián kimagasló pontja Mihola Gyuszi cigányzenekara volt. Mihoia Gyuszi, a közismert és népszerű komáromi zeneszerző úri ci­­gánybandájáva! legújabb szerzeményeit interpretálta a vendégeknek. A Szolga­biró csárdás már egész Szíovenszkón ismert és egy pesti kiadónál néhány hét múlva meg fog jelenni. Mihola Gyuszi vérbeli muzsikus és még gim­náziumi évei óta együtt muzsikál a bandájában levő fiukkal. A nótákai kü­lönös szép érzéssel tudja kifejezésre juttatni. Különösen a „Nem igaz, hogy .könny az élet..." és az „El szeretném lopni tőled az utolső vágyat..." nagy sikert értek el Ezeket a vérbeli ma­gyar nótákat a régi magyar stíluson átszürődő, de az uj kornak megfelelő uj melódia és uj ritmus jellemzi. Leg­szebb nótái egy füzetben Komáromban a szerzőnél, vagy Prágában a P. M. H. kiadóhivatalánál kaphatók. A íeadélu­­tánokat az első sikere következtében minden vasárnap meg fogják tartani a menza helyiségeiben négy órai kezdettel. (Hiradó): Mihola Gyuszi szerzői estje Prágában. A prágai Deutsches Haus nagyterme izig vérig magyaros estnek volt a színhelye december 4 én. Mihola Gyuszi közkedvelt magyar zeneszerző tartotta szerzői esijét. Felsírtak a húrok, felsírtak a lelkek ... Éltek a nóták a Gyuszi húrjain. A bánatos magyar me­lódiák a szivekben rezonáltak Oda­­képzelíük magunkat az „Akácsoros ut­cába", együtt sirtunk, mikor „Elment...", „Ha majd egyszer őszi estén“ újra át­hatnak minket a magyar lélek síró dalai, akkor már nem vidítanak fel a ropogós csárdások, nem törődünk a „Szolgabiró pejlovaival..." Az estén a szerzőt ün­nepeltük, pedig mint előadó is megér­demelte azokat a hatalmas tapsorkáno­kat, melyek méltó kifetezásei voltak a hallgatóság lelkesedésének. Az est han­gulatát nagyban fokozta Weinberger • Tibor közeműködése, aki a dalokat kedvesen simuló hangjával még köze­lebb hozta sziveinkhez. Mihola Gyuszi, aki az otthoni magyaros sirva-vigadó — Nagy.nyilvánostáncliomuöra lesz karácsony másnapján, szerdán este 8 tői a Vigadóban Kominek tánciskolájában-Rádióhoz használható akkumulátor üvegtartók, vezeték és lemezek eladók! Cím a kiadóhivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents