Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-07-21 / 87. szám
6 ufdai. Komáromi Lapok 1 9'28. iniius 21. Pár lépésnyire h hlmas kerckü paíakmalem romantikus látványossága kap meg bennünket és sok sok kedves régi tör énét jut eszünkbe a szép mólnárnékról. De it?, a kelepelő malom mellett van az igazi meglepeiés, amely maga megéri, hogy azember Komáromból A!másra rar dúljon litván a &is Niagara juh *g, amely kristálytiszta puaívizet zudit hatalmas Íveléssel az emberre és amikor a földre ér, hóhérhabot alkot, ezt hívják a népne-ékben nyári hónak. Ebbe a nyArí hóban megfürdeni a legistenibb élvezetek közétartozik. Ezt a zuhatagot egészen jogosan hivjátc az elmásiak fiatalitónak, mert ha az ember a zuhatag alá áil és utána lefekszik a taj ekos nyári htb% hat évekkel fiatalabbnak érzi magát A pompás parkban alig kell pír lépást tennünk és már ott \«n a dunai strand hüsi ő hullámai. Itt meneteles a p rt és lassan mélyül a viz, nem úszók nők se veszedelmes. Csodaszép madarak tarkítják a parkot, amelynek fái olyan buja növésetek, min ha Brazil a őserdeiben nőnek volna. Ezy kitört fi olyan csodálatos alakú, hogy valósággal f:stő ecse j ere való. A fürdőhöz pár lépésnyire van a nagyvendéglő, ahol napi penziót lehet kapni. A nagyvendíglő közelébe van C'ükonai Lillájának lakóháza emléktabiávai megje ö ve. Az almási fürdőt mindig többen és többen használják, sok komáromi ismeiőssel lalálko unk olt, mert löbb komaromi c-alád nyaral Almáson és Neszmélyen. Neküns komáromiaknak nagyon kényelmes utazás esik Almásra a'óía, hogy Esztergomba megvan a közvetlen vasú i kőzteked s, nem u^y mint azelőtt, amikor Fűzi tőnél át kellett szállni és a csatlakozásra várni kellett. Minden itizás nélkül állíthatom, hogy nagyon kellemes déiu ánt szerez magsnak az, aki kirándul A'másrz1, de aki fürdeni is akir ott, annak jobb hétköznap kimenni, mert vasárnap nagy a kabinhiány, bár azt is meg tehet o'd ni, ha többen ve köznek egy kabin ban, ami a komáromi strandon is nagyon gyakran eőforu'. Az almási fürdő múl ja messze időre kitérj ed. Annak gyógyvizét mar a rómaiak ismerték es a török világban is igen felkapott fürdője volt az előkelő töröködnek. A Komárommegyébei megfordult külföldi utazók mind felemlítik a dunaalmasi kénes forrást, ameiynek fejlődését az bénította meg, hogy a tulajdonosa egy nem magyarországi p pi rendé, amely nem érez nagy halandóságot arra, hegy a magyarországi fürdők számát egy modern fürdővel gyarapítsa és a bífekteiesesről nem igen akar a klosz'erneuburgi apátság, amelyé az almási fü dő, hallani. A befektetéseket mind a bérlő eszközli és nagy fejlődésnek indította a fürdőt. Aki az én tanácsomra kirándul oda, most már biziosra veszem, hogy nem fog megszidni tanácsomért. SZÓMBA T. A Kraszin orosz jégtörő | a megmentett olaszokkal Kingsbayba érkezett. A Citta d’ Milano személyzete hangos éljenzéssel fogadta az j Italia személyzetének éle bemaradt j tagjait, akik valamennyien jó szín- I ben vannak Mariano kivételével, S akinek tudvalévőén amputálják az \ egyik lábát. Malmsreen holttestét nem találták meg. Az orosz segélyexpedició ujult erővel kezdi meg a nyomozást Amundsen és az Ales sandri csoport után. * Masaryk elnök, Stresemann, Benes és Titatescu külügyminiszterek a Bohémia értesülése szerint együtt fognak nyaralni Karlsbadban, ahol | ivén fontos politikai tanácskozások \ fognak lefolyni. A prágai osztrák | követ szintén Karlsbadban tartóz- | kodik. * Egyptomban három évre felfüggesztették az alkotmányt és parlament nélkül fognak kormányozni. A parlament feloszlatása következtében a helyzet zavarossá vált. Az uj választások időpontja teljesen bizonytalan. Hí A debrereni hitfelekezetek képviselői beadványt adtak a város vezetőségéhez, ho y korlátozzák a közös strandfürdőzést s hogy a hét három napján különítsék el a fürdőző nőket és a férfiakat A városi tanács napirendre tért az nditvány felett. így li tali! és szépít, i [Dili-[BŰI [minim HUHam Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: „VÖRÖS RAK.“ gyógyszertár Bratislava — Alapítva 1312, Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Barenyay Józsel. A Dunán való hajózást nagyban akadályozták a zátonyokon, az ap róbb szigeteken Mvül a viz medrében levő tőkék, hajó és malomkarók és elsüyedt hajó és malomroncsok fatörzsek. A hatóságok érzik ezt és segííeni is akarnak e bajon. Egy úgynevezett tőkehuzó masinát készületnek, amelynek segítségével a Duna medréből felemelik a tőkéket karókat, fatönköket Ezt bizonyiija Komárom vármegyének 1793 ban, március elsején tarlóit közgyűlésének jegyzőkönyve, amelyben számadásokat találunk a iőkehuzó masinának helyrehozásán dolgozó napszámo soknak és a hozzátartozandó dereg lyének vontatására fordilott költségekről. Ugyancsak ez a jegyzőkönyv emlili, hogy 1 5 f tot kapott az egyik komáromi kötéljárató tehát nem köléljárló, kötélgyártó, hanem való szinüleg a köteleket kezelő vontatómester. A Duna tisztítására szükséges kötelekre pénzt ulaltak ki ugyanakkor a mesternek, továbbá Tuba János Dunatisztiló is kap az elromlott tőkehuzó masinára Ugyanezen év március 26-án megtartott megvegyülés is foglalkozik a Duna medrének tisztításával és kimondják, hogy a Dunán való hajózás biztonságára szükséges, hogy minden malom Stransbaummal ellátassék és elrendeltetik a Dunában lévő tőkéknek a kihúzása. Erre utasilfatnak a szolgabirák, hogy rendeljék el járásaik malmaira nézve. Tuba János vármegyei tőkehúzónak meghagyalik hogy a Dunában levő tőkéket szorgalmasan huzza ki, hogy „az hajózásnak annál barátságosabb likere (víztükre) lehessen“ Már 1789-ben azt határozza a tanács, hogy a Duna a Bajcsi szigetnél megzaboláztassék és mivel ott a Duna állal ásása megtillatoü, hát ott sarkantyúk álli tandók fel. Az 1793 dik évi április 23 iki megyegyülés jegyzőkönyvében olvassuk, hogy a táborozó népségnek a Dunán való felhajózásának megkönnyítésére a Duna iisztitlassék. Már előzőleg azt határozták, hogy a keszegfalusi Duna által ásassék, de ez ellen a keszegfalusi komposzszeszorok protesiáltak Féltik vontatóutjukat, aggódnak a falu sorsa iránt és az átásást költségesnek és károsnak tartják Érdekes, hogy a vármegye egy nagyobb tervvel is foglalkozott, azzal ugyanis, hogy Pozsonynál el kell zárni a Kisdunát és akkor csak a Vágfolyó vize veszélyezteli Gúlát és a többi vagmenti községet E célból megbízza a vármegye a Pruzsénszky Pált, a vármegye földmérőjét hogy rajzolja le a Dunát Gúlától Koma romig és tegyen jelentést, hogy micsoda átal rekeszíése lehetséges a Kisdunanak és a Dunának való elrekesztése milyen hatással lenne a gúlái töltésekre és a keszegfalusi partokra? A Kisduna elrekesztése Pozsonynál persze csak terv maradt Közben a keszegfalusiak állandóan könyörögnek, hogy a Vág sebessége gátoltassék meg, mert tönkre teszi a partokat, a vármegye ezzel a feladatlal is a fenti földmérőt bízza meg. Ebben az év en már némi szó esik valamiféle ármeníesilő társulatról Megemlítem, hogy Siklóssy „Egy budai keramikus a XVIII. százaadban“ cimü könyvében van egy régi komáromi tájkép és Tatáról adatok. VII. A XIX. század. — Az ősemberiől a gőz és villany korszakáig — Az ősrégi utak emlékei -1- Az első gőzhajó. — Az első vasút.. — A komáromi hidak, révek. — A leszakadt, elégett híd — A postaladik. — Szerencsétlenségek. — A komáromi posta. — Gyorskocsi posta — Amikor még postakocsin jártak. — Nagy dolog volt az utazás. A csailóközi cseregyerekek. — Reiner főherceg útja — Egy francia tudós nélunk. — Színészek utazásai. — Déryné ifjasszony. — A küllőid érdeklődése. — Amikor Faustot adták Komáromban. — Csokonai, Kazinczy, Révai, Petőfi, — Egy angol segédlelkész útja. — Kossuth Lajos Komáromban. — Utazás ismeretlen állomás felé. — Angol evezősök látogatása — A Liliom csónak kalandj i — Ipolyi Arnold útja Csallóközben. — itenessey Albert végig hajózik a Dunán. Elérkeztünk a XIX. század elejére, amelynek első felében megejtett utazások képezik csak munkám tárgyát. Az ősembertől a XIX század emberéig sok-sok százezer ember haladt keresztül Komárom vármegyén, amely a keletet nyugatíal összekötő népek nagy országuljába esvén, mar földrajzi fekvése is magával hozta a népek és egyeseknek ezt a járás kelését a vármegyén keresztül. Az ősember a vármegyén keresztül folyó vizeket használta első sorban és e folyamok, vizek árierében keletkeznek a folyókkal párhuzamosan haladó első utak. A régi Magyarország egész területét (a magas hegyeket kivéve) elborító szarmát, vagy aquitániai tenger vize egy szárazföldi emelkedés folytán a gallai, kisbéri és moóri hegynyakon át áramlott le az alföldre és ezzel megadta az ősrégi útnak az irányát. Az ősrégi utak közé tartozóit a már emiitelt Mészárosok ulja. amely Budáról Győrbe vitt és Bicske felől a felsögallai határnál jön a vármegye területére és Gallán, Bánhidán, Kocson, Nagyigmándon, Bábolnán és Banán át a bőnyi halárban Gyórmegyébe iér át. A kontárom— budapesti vasútvonal Felsőgallátőj Budáig (technikai okok mialt a szár kitérő kivételével) színiért ezt az ulirányt használja. A komárom— fehérvári vasút is ilyen ősrégi ulon visz a kisbéri, moóri hegynyakon át Fehérvárra, amely hajdan Moórnál Csákvár felé kanyarodott, hogy Bicskénél elérje a Mészárosok útját Ősrégi útnak tartják a buda—pápai ulat is, amely Alsó- és Felsögallán kérésziül Bánhidáig a Mé szárosok ulján jővén, itt a környei útra tér és Dadon, Császáron, Kisbéren át Pápára tart. Mint ősrégi utat felemüljük az Ógyallán, Bagolán, Jászfalun, Kolthán keresztül a bányavárosokba vezető utat is, amely a Nyílra folyó medréhez alkalmazkodott. Mérnökök helyett a folyó egyengette ezt , az utat amennyiben a Nyitra ártere I készítette azt a lapályt, amelyen ez \ az ut kígyózik. A hirtelen áradó és sebes folyású f Vág sok posványt és mocsarat al- j kotván, ártere nem igen volt al- | kalmas arra, hogy árterében ut f kelelkezzék, kivéve a rövid gútai utat. A Vág nem segilelte elő az ősrégi utképzödést, de maga, mint folyó, ősrégi közlekedési ulja e vidéknek. Az őskorban a Duna nagyon sok mocsarat képezett és az első ősut Komárommegyén keresztül nem a Duna mentén vezetett át, hanem a Mészárosok ulja volt az első utak egyike. A római mérnökök birkóztak meg a Duna alkotta mocsarakkal, gátakat, töltéseket, zsilipeket alkottak és igy létesülhettek a Duna partja mentén a római utak. ; Volt ugyan a Duna pariján egy | másodraugu kelta ut előzőleg is, j de nem volt valami nagy jelentősége. A Csallóközben az őskorban állandó ulról szó sem lehelet a vizek folytonos mederválíozása miatt, Az ősember Csallóközben falörzsből kivájt kanoékon közlekedett. (Folyt. köv.) [ 1 H IRB K. — Köíi(j«7qa*áH kittaydzsäs'i, athelyazá^ek Tofferner Gyula dr. közigazgatási fő anácsosí", aki Kom áromban sí'upáni tanácsos volt, az országos hivatal II. ügyosztályának vezetésével bi/.ták meg. — Bieltczky Kálmán dr. volt nernesócsfei főszolgabírót rózsahegyi j-rási főnőkké nevezték ki. — Pollák Alfonz volt ógyallai járási tisztviselőt a komáromi járást hivatalhoz l helyette át felettes hatósága. — Vasam p Gyemakrurp a D hgvnsület kar*jattén Holnap, vasárnap délután (ha csak véletlenül esős idő nem lesz,) mozgat ■ as mulatság színhelye lesz a Komáromi Dale.yesület nádor-utca gyönyörű kerti helyisége, ahol a derék egyesület nagyszabású Gyermekdélutánt rendez. Az e yesület vezetőségéből és müködőtagjaiból a akult rendezőség nagy gonddal, és nagy leleményességgel készítette elő a gyermekvilág részére ezt a kedves kertimulatságot, amelynek gazdag programja kedves és vidám szórakoztatókat, tréfás versenyeket, érdekes látványosságokat, pompás szinielő dást, kacagtató bábszínházát ölel fel. Kühn is felemlítésre méltó az a hatalmas panoráma, amely megra adó képeivel ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot. Ami a gyermekiéleknek, a gyermeki kedélynek kedves és megkapó, változatos, szines sorozatban fog felvonulni a Gyermekdélután közönsége előtt. A mulatság 3 rrakor kezdődik, este 7 órakor tánccal fejeződik be, amely 10 óráig tart. Belépődíj: gyermekeknek 2 K, felnőiteknek 4 K A gyermekdélután iránt az idén is igen nagy érdeklődés mutatkozik, ami érthető is mert a hangulatteljes gyermekmulatság valóban páratlan és vonzó. Sctim dt V Klór a tehetséges fiatal komáromi dalköltő Budapesten n gy sikert elért siágerszámának, a Miért hazudta azt.,, c tangójínak kottája, amelynek s.övegét Seress Rezső az ismert daiköitő irta, kapható a Spitzer féle könyvesboltban. — Á'öooiampa a Kulfu pdota előtt. A városháza e őit levő vi lamos árboc lámpát, amelynek közvetlen közelében van a Szent Háromság szobor előtt álló átbocámpi, pén'eken reggel kiemelték helyéből és Csizmazia György városbiró imézkedise fo yián a rulurpalo a sarkán ál iiotiák fel, ahul a Nádor u ct felső szakaszát, valamint az Iskola es a Szert András u cfkat vi ágiija meg Az üdvös intézkedést bizonyára örömmel fogadj i majd a vá os közönsége, meri igy a Szent András temp óm állandóan meg lesz világítva és az esti istenitiszteletek közönségének nem kell majd sötétben boiorkálnia, de jó szolgálatot tesz a színi szezonban is, amikor a ku urp lota előtere megvilágítva áll a színház vagy hngversenylátogató közönség rendelkezésére. — A Dákmen a bi’ottsftq üh«e. A Diákmenza bizottság szombaton dr. Alapy Gyulának, a Népjóléti köz pont elnökének vezetése alatt ülést tartott, melyen Gödör Kap. János terjesztette elő terjedelmes és kimerítő beszámolóját a Diákmenza működéséről Ezt lapunk más helyén ismertetjük. A diákmenza bizottság meleg ovációban részesítette egyik kiváló tagját, dr. Majer Imre apátplébánost abból az alkalomból,hogy most töltötte be papi működésének negyvenedik évfordulóját. Majd a menzára való felvételeket intézte el és köszönetét mondott O dór K Jánosnak, a Diákmenza vezetőjének eredményes és kiváló munkásságért. — E'adó tHMcn. Szép bífőzm való barack kapható Tolnai u ca 25.
