Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-12-15 / 150. szám

NegyvenkllenGedlk évfolyam

ST1' I löO. »affin»/ P N»on)bat, 1928. december 15.

'<& *■*,. •*.>*•• i'iP 'f vi'^'vj.c*-:«;?.-.

POLITIKAI LAP.

4‘ft‘«etíei As scehsilOTák éJtékbSB asivfeac 4i riéékre postai szétküldéssé: i iiäi» é?*e #0 K, léléTM 40 &.. oejY«i#vs* 38 4. - Külföldön 150 lí. c/f>e «siai érmi S0 HElir.

ALAPÍTOTTA x TUBA JANOS.

Feieiße főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 3 ARANY A Y JÓZSEF dr.

SserkMztfiaés és kiadóhivatal: Hádor-n 8S» Megjelenik hstenkint háromszor i

kedden, csütörtökön és szombatos.

POLITIKAI SZEMLE

Komárom, — december 14

A köztársasági elnök sürgeti a beteg miniszterelnök utódjának kijelölését.

A csehszlovák agrárpárt elnökei kihallgatáson jelentek meg Masaryk köztársasági elnöknél. Az audtneia egész délelőtt tartott és áron a köztársaság elnöke ismételten azt az óhaját fejtette ki, hogy az agrárpárt végre döntsön a beteg Svehla miniszterelnök utódjáról. Az agrárpárt képviselőházi klubja ülést tartóit, amelyen határozatiig kimondotta, hogy egyáltalán nem tartja megokoljak, hogy megváltóziassa régi áüárpontját, mely szerint a miniszterelnök személyére vonatkozóan egyedül Svehla illetékes dönteni. A régebbi megállapodás alapján azonban szó sem lehet arról, hogy a minisztc elnök helyettes személyében változás történhes sék. Egyben pedig az agrárpárt kitart amelleít, hogy a csth nemzeti szcci alisták részéről ért támadásokért meg felelő elégtételt követeljen. A klerikális Prazsky Vecernik c. esti lap azt állítja, hogy az agrárpárt Viskovsky dr. t. az állami földhivatal volt elnökét fogja javaslaiba hozni Svehia utódjaként.

Csehszlovák-magyar tárgyalások indulnak meg a közeljövőben.

A magyar képviseiőház külügyi bizottságának ülésén Walkó Lajos külügyminiszter beszámolt a külügyminisztériumnak az utóbbi időben kifejteit tevékenységéről, különösen a lengyel, magyar döntőbírósági szerződésről, amelynek jelentőségét éppen az adja meg, hogy mindkét állam részéről őszinte barátság és évszázadokra visszavezethető testvéri viszony képezi a szerződés alapját. Majd a rövid időn belül Finnországgal és Törökországgal kötendő szerződésről és a romániai optáneperben meginditandó tárgyalásokról való megemlékezése u*án közölte a magyar külügyminiszter a bizottság tagjaival, hogy legközelebb uj tárgyalások indulnak

meg a csehszlovák köztársasággal a békeszerződésekből származó eddig még függőben levő kérdi ek elintézése végett. EtcK a kérdések föltg az állampolgárságra, az alapokra, a volt hivatalnokok nyugdijára vonatkoznak.

Ideiglenes költségvetést készítenek elő 1929. évre Szlovenszkó részére.

Szloven8zbő részére az 1929. évre csak ideiglenes országos költségvetést fognak készíteni, amely a* 1928. ^évre összeállított megyei költségvetések keretében mozog. A végleges költségvetést a tartományi képviselet állapítja meg. Ennek a kö tségvetésnek összeállítását rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy a megyék gazdálkodását eddig még nem likvidálták és pedig nemcsak az 1923 ban alkotott nagymeayék, hanem a régi magyar vármegyék gazdálkodását sem.

Befejezték a magánalkalmazottak nyugdíjbiztosításának előkészítését.

A jóideje húzódó magánalkalmazottak nyugdijbiztositása végre abba a stádiumba került, hogy a törvényjavaslatot a képviselőház elé terjesztenék. A szó ciálpolitikai bizottság tárgyalásának legkényesebb pontját az országos nyug dijbiztositó intézetek kérdése képezte, erről tárgyalt a koalíciós nyolcas bizottság is, amely hosszas tárgyalás után beleegyezett abba, hogy Prágában és Brünnben meghagyják a német intéze leket, amit kormányrendelet fog étin tézni. A törvényjavaslattal a szenátus csak uj év után foglalkozhat, de azért a törvény január elsejétől visszamenő hatályú lesz. Elintézte a szociálpolitikai bizottság o törvényjavaslatnak az újságírók nyugdíjbiztosításáról szóló részét is. A kormányjavaslatot az újságírók szer vezetőnek kívánságához képest nagyrészben meválfoztatták. A törvényjavaslatot pénteken már a képviselőház elé terjesztették.

Rendkívüli közgyűlés a városnál.

A képviselőtestület többsége a városi munkásság követeléseivel szemben állást foglaló tanácsi javaslatot emelte határozattá.

— Saját tudósilónktól. —

Komárom, — december 13.

Bérharc íjrinsL munkabéred kärülf^

Komárom, — december 14.

'A városban riasztó hírek voltak eltérj dve napok óla arról, hogy bérmozgalom készül és a város bérmunkásai a munkát esetleg beszüntetik, hogy a s^irájk fegyverével harcolják ki maguknak a jobb megélhetést. Ezek a hirek valóságnak bizonyultak, bár a lakosság látja, hogy egy szélsőbaloldali agitációról volt és van szó, mely az osztályharc politikájából a maga részére politikai tőkéket szokott kovácsolni és annak bőséges kamatait is beszedni. Ezt a mozgalmat a kommunista párt irányította, azonban hiába küldözgetett ultimátumokat egyes partoknak a felebbezések visszavonása céljából, diktál urnái felett egyszerűen napirendre tértek. A kommunista párt a munkásság körében jelentékeny, de még sem döntő tényező és be kellene az összmunkásságnak látnia, hogy a város kommunális éle^*K:.» követelésekkel fellépni és azoknak azonnali végrehajtását követelni egyértelmű azzal, hogy formákat, törvényeket hatályon kívül kell helyezni és határozatokat, amelyeket megtámadtak, erre való tekintet nélkül végre kell hajtani.

Ha egy percig gondolkodóba esik a munkásság, nem támaszthat ilyen követeléseket, mert hány esetben él felebbezési jogával akármelyik baloldali párt, amelynek soha ultimátumokat nem küldöznek, hanem türelemmel bevárják annak törvényes formák között való elintézését. Az osztályharc azonban nem a türelemre van felépítve, hanem a türelmetlenségre és agresszív jellegű, a városházán pedig osztályharc folyik, amelyet nem is lepleznek és nem is tagadnak s ami végre is ahhoz vezet, amit el kellene kerülnie a váró nak és a munkásságnak is a saját jól felfogott érdekében: az autonómia felfüggesztéséhez.

Mert lássunk a helyzetben tisztán. A városban állandó bérmozgalom folyik, évről évre nem kerülhet a munkabérek kérdése nyugvópontra, annak ellenére, hogy a munkabérek a mai viszonyok szerint elég tűrhetően vannak rendezve és a munkásság életszínvonalát biztosítják. Ezzel ellentétben mit látunk a falu munkabérei körül? A nyolc—tíz koronás napszámok felét, vagy harmadát teszik annak, amit a városon keres a nem kvalifikált munkás. Mind a kettő ugyanannyit fogyaszt. A szakmunkás pedig olyan keresethez jut, amely sok esetben felülmúlja a szellemi munkásnak a keresetét, azonban minden körülmények között magasabb, mint egy kisiparosnak az évi jövedelme, aki azt

fokozni nem képes sem sztrájkmozgalommal, sem pedig más utón. A munkabér a munkakinálattól függ; a fa un ez a munkakinálat o yan nagy, hagy a munkabérek mélyen a megélhetési színvonal alatt mozognak, ebből tehát az következik, hozy ha az a falusi munkás olcsóbban él is, mint a városi, mégis csak rosszabb viszonyok között van, mint a városi munkás.

Ha egy kezdő járás-birónak a fizetését vesszük szemügyre, meg kell állapítanunk, hogy az alig leszi kétharmadrészét egy szakmunkás keresetének, vagy ha ejy tanító és tanár kezdő fizetését vizsgáljuk meg, azt a tapasztalatot meríthetjük, hogy az alig van a gyári segédmunkásnak bére előtt. Már pedig még sem lehet vitatkozni azon, hogy ki végez fontosabb munkát, az a biró-e, aki a személyes szabadság és a vagyon felett boz Ítéleteket, vagy a szerelő és a lakatos vagy más szakmunkás.

A falusi napszám függ a gazdasági helyzettől és az értékesítési viszonyoktól. Ha annak a gabonának nincsen ára és a gazda nem tud értékesíteni úgy, hogy számadását megtalálja, akkor nem fizethet magas munkabéreket, mert az adóját, a magas adókat, az állam nem engedi el és azokat meg kell fizetnie, üzemi költségei tehát az értékesítéssel függnek össze. Ha a munkabéreket emeli, drágán termel és nem lesz versenyképes a belföldi termelés a külföldi piaci árakkal. Minden bérmozgalom, mely nem alkalmazkodik a gazdasági helyzethez, már megszületése percében halálra van ítélve és eredménytelen; ez épen úgy vonatkozik a városra, mint a falura.

Nem tudjuk, hogy a városnak a jövedelmi forrásai mennyivel emelkedtek, de költségvetéséből azt kel! megállapítanunk, hogy az adózási viszonyok a legnagyobb megterheltetést jelentik a közteherviselő rétegekre, tehát a város munkásságának is ezeket a szempontokat kell mérlegelni amellett, hogy a munkapiac helyzete itt is kedvezőtlen, mert fölös számú munkanélküli van a város területén. A bérmozga!om már ebből a szempontból is kilátástalan. A város képviselőtestülete a jogos követelések elől nem zárkózott el eddig se, de a község gazdasági erején felül semmilyen alkalmazottjáért sem hozhat rendkívüli áldozatokat. Nagy kár, hogy a városi munkásság a kommunista párt politikai játékszerévé adta oda magát, mert ezzel az őslakosság rokonszenvét is eljátszotta; követelésével, mely ez idő szerint törvényes okokból nem teljesíthető, az igazság és a jog területét hagyta el és az erőszakéra lépett, amivel szemben szintén erőszakot provokált a felajánlott béke helyett.

A város képviselőtestületének november 21-én tartott közgyűlésén a többség — viharos jelenetek után — kimondotta, hogy a városi munkásoknak gyorssegély címen tiz napi fizetést folyósít. Ugyanekkor a többség azt is elhatározta, hogy ez a határozat, tekintet nélkül a felebbezésre, végrehajtandó. Ez utóbbi törvényellenes határozatot jávor Jenő állami főjegyző megvétózta, mert a törvény szerint a város vagyoni érdekét érintő határozat csakis 14 nap után emelkedik jogerőre, feltéve, hogy ellene felebbezés nem adatik be és csak jogerőre emelkedés után lehet az összeg folyósítását eszközölni.

A határozatot azonban Geöbel Károly dr. és társai törvényes időben megfelebbezték, aminek következtében a határozat végrehajtható nem lett, mert az csak a felebbezés elintézése után válhaiik véglegesen jogerőssé.

A kommunisták már a legutóbbi, november 29—30 iki közgyűlésen nagy vihart rendeztek e kérdésben, erélyesen követelve a gyorssegély azonnali kiutalását. Most, hogy a határozatot megfelebbeziék,

a városi munkásság ultimátumszerű beadványt intézett a város vezetőségéhez, amelyben követelte a november 21-én megszavazott gyorssegély azonnali kifizetését, a szolgálati pragmatika elkészítését és az 1928. évi ápriiis hóban beadott fizetésemelésre vonaikozó kérvényüknek kielégítő elintézését.

A városi munkások beadványukban kijelentették, hogy amennyiben követelésüket csütörtök délután 4 óráig nem telje úti a város, kimondják a sztrájkot.

A képviselőtestület kommunista tagjai Steiner Gáborral az élén ugyanezen időben beadványt terjesztettek be a városhoz, amelyben a városi munkások bérszabályzatának megállapítását követelték.

A város tanácsa folyó hó 12-én, szerdán délután Csizmazia György vá rosbiró elnöklete mellett tartott ülésé, ben foglalkozott a városi munkásság ultimátumával, amely a képviselőtestü-