Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-12-15 / 150. szám

NegyvenkllenGedlk évfolyam ST1' I löO. »affin»/ P N»on)bat, 1928. december 15. '<& *■*,. •*.>*•• i'iP 'f vi'^'vj.c*-:«;?.-. POLITIKAI LAP. 4‘ft‘«etíei As scehsilOTák éJtékbSB asivfeac 4i riéékre postai szétküldéssé: i iiäi» é?*e #0 K, léléTM 40 &.. oejY«i#vs* 38 4. - Külföldön 150 lí. c/f>e «siai érmi S0 HElir. ALAPÍTOTTA x TUBA JANOS. Feieiße főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 3 ARANY A Y JÓZSEF dr. SserkMztfiaés és kiadóhivatal: Hádor-n 8S» Megjelenik hstenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombatos. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — december 14 A köztársasági elnök sürgeti a beteg miniszterelnök utódjának kijelölését. A csehszlovák agrárpárt elnökei ki­hallgatáson jelentek meg Masaryk köz­­társasági elnöknél. Az audtneia egész délelőtt tartott és áron a köztársaság elnöke ismételten azt az óhaját fejtette ki, hogy az agrárpárt végre döntsön a beteg Svehla miniszterelnök utódjáról. Az agrárpárt képviselőházi klubja ülést tartóit, amelyen határozatiig kimon­dotta, hogy egyáltalán nem tartja meg­okoljak, hogy megváltóziassa régi áüárpontját, mely szerint a miniszter­­elnök személyére vonatkozóan egyedül Svehla illetékes dönteni. A régebbi meg­állapodás alapján azonban szó sem lehet arról, hogy a minisztc elnök he­lyettes személyében változás történhes sék. Egyben pedig az agrárpárt kitart amelleít, hogy a csth nemzeti szcci alisták részéről ért támadásokért meg felelő elégtételt követeljen. A klerikális Prazsky Vecernik c. esti lap azt állítja, hogy az agrárpárt Viskovsky dr. t. az állami földhivatal volt elnökét fogja javaslaiba hozni Svehia utódjaként. Csehszlovák-magyar tárgyalások indulnak meg a közeljövőben. A magyar képviseiőház külügyi bizott­ságának ülésén Walkó Lajos külügy­miniszter beszámolt a külügyminisz­tériumnak az utóbbi időben kifejteit tevékenységéről, különösen a lengyel, magyar döntőbírósági szerződésről, amelynek jelentőségét éppen az adja meg, hogy mindkét állam részéről őszinte barátság és évszázadokra visszavezet­hető testvéri viszony képezi a szerződés alapját. Majd a rövid időn belül Finn­országgal és Törökországgal kötendő szerződésről és a romániai optáneperben meginditandó tárgyalásokról való meg­emlékezése u*án közölte a magyar kül­ügyminiszter a bizottság tagjaival, hogy legközelebb uj tárgyalások indulnak meg a csehszlovák köztársasággal a békeszerződésekből származó eddig még függőben levő kérdi ek elintézése végett. EtcK a kérdések föltg az állampolgár­ságra, az alapokra, a volt hivatalnokok nyugdijára vonatkoznak. Ideiglenes költségvetést készítenek elő 1929. évre Szlovenszkó részére. Szloven8zbő részére az 1929. évre csak ideiglenes országos költségvetést fognak készíteni, amely a* 1928. ^évre összeállított megyei költségvetések kere­tében mozog. A végleges költségvetést a tartományi képviselet állapítja meg. Ennek a kö tségvetésnek összeállítását rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy a megyék gazdálkodását eddig még nem likvidálták és pedig nemcsak az 1923 ban alkotott nagymeayék, ha­nem a régi magyar vármegyék gazdál­kodását sem. Befejezték a magánalkalmazot­tak nyugdíjbiztosításának előkészítését. A jóideje húzódó magánalkalmazottak nyugdijbiztositása végre abba a stádi­umba került, hogy a törvényjavaslatot a képviselőház elé terjesztenék. A szó ciálpolitikai bizottság tárgyalásának leg­kényesebb pontját az országos nyug dijbiztositó intézetek kérdése képezte, erről tárgyalt a koalíciós nyolcas bizott­ság is, amely hosszas tárgyalás után beleegyezett abba, hogy Prágában és Brünnben meghagyják a német intéze leket, amit kormányrendelet fog étin tézni. A törvényjavaslattal a szenátus csak uj év után foglalkozhat, de azért a törvény január elsejétől visszamenő hatályú lesz. Elintézte a szociálpolitikai bizottság o törvényjavaslatnak az újság­írók nyugdíjbiztosításáról szóló részét is. A kormányjavaslatot az újságírók szer vezetőnek kívánságához képest nagy­részben meválfoztatták. A törvényjavas­latot pénteken már a képviselőház elé terjesztették. Rendkívüli közgyűlés a városnál. A képviselőtestület többsége a városi munkásság követeléseivel szemben állást foglaló tanácsi javaslatot emelte határozattá. — Saját tudósilónktól. — Komárom, — december 13. Bérharc íjrinsL munkabéred kärülf^ Komárom, — december 14. 'A városban riasztó hírek voltak eltérj dve napok óla arról, hogy bérmozgalom készül és a város bérmunkásai a munkát esetleg beszüntetik, hogy a s^irájk fegy­verével harcolják ki maguknak a jobb megélhetést. Ezek a hirek valóságnak bizonyultak, bár a la­kosság látja, hogy egy szélsőbal­­oldali agitációról volt és van szó, mely az osztályharc politikájából a maga részére politikai tőkéket szokott kovácsolni és annak bősé­ges kamatait is beszedni. Ezt a mozgalmat a kommunista párt irányította, azonban hiába küldöz­getett ultimátumokat egyes partok­nak a felebbezések visszavonása céljából, diktál urnái felett egysze­rűen napirendre tértek. A kommu­nista párt a munkásság körében jelentékeny, de még sem döntő tényező és be kellene az össz­­munkásságnak látnia, hogy a vá­ros kommunális éle^*K:.» követe­lésekkel fellépni és azoknak azon­nali végrehajtását követelni egyér­telmű azzal, hogy formákat, tör­vényeket hatályon kívül kell he­lyezni és határozatokat, amelyeket megtámadtak, erre való tekintet nélkül végre kell hajtani. Ha egy percig gondolkodóba esik a munkásság, nem támaszt­hat ilyen követeléseket, mert hány esetben él felebbezési jogával akár­melyik baloldali párt, amelynek soha ultimátumokat nem küldöz­nek, hanem türelemmel bevárják annak törvényes formák között való elintézését. Az osztályharc azonban nem a türelemre van felépítve, hanem a türelmetlen­ségre és agresszív jellegű, a város­házán pedig osztályharc folyik, amelyet nem is lepleznek és nem is tagadnak s ami végre is ahhoz vezet, amit el kellene kerülnie a váró nak és a munkásságnak is a saját jól felfogott érdekében: az autonómia felfüggesztéséhez. Mert lássunk a helyzetben tisz­tán. A városban állandó bérmoz­galom folyik, évről évre nem ke­rülhet a munkabérek kérdése nyug­vópontra, annak ellenére, hogy a munkabérek a mai viszonyok sze­rint elég tűrhetően vannak ren­dezve és a munkásság életszínvo­nalát biztosítják. Ezzel ellentétben mit látunk a falu munkabérei körül? A nyolc—tíz koronás nap­számok felét, vagy harmadát teszik annak, amit a városon keres a nem kvalifikált munkás. Mind a kettő ugyanannyit fogyaszt. A szak­munkás pedig olyan keresethez jut, amely sok esetben felülmúlja a szellemi munkásnak a keresetét, azonban minden körülmények kö­zött magasabb, mint egy kisipa­rosnak az évi jövedelme, aki azt fokozni nem képes sem sztrájk­mozgalommal, sem pedig más utón. A munkabér a munkakinálattól függ; a fa un ez a munkakinálat o yan nagy, hagy a munkabérek mélyen a megélhetési színvonal alatt mo­zognak, ebből tehát az következik, hozy ha az a falusi munkás ol­csóbban él is, mint a városi, mégis csak rosszabb viszonyok között van, mint a városi munkás. Ha egy kezdő járás-birónak a fizetését vesszük szemügyre, meg kell állapítanunk, hogy az alig leszi kétharmadrészét egy szak­munkás keresetének, vagy ha ejy tanító és tanár kezdő fizetését vizsgáljuk meg, azt a tapasztalatot meríthetjük, hogy az alig van a gyári segédmunkásnak bére előtt. Már pedig még sem lehet vitat­kozni azon, hogy ki végez fonto­sabb munkát, az a biró-e, aki a személyes szabadság és a vagyon felett boz Ítéleteket, vagy a sze­relő és a lakatos vagy más szak­munkás. A falusi napszám függ a gazda­sági helyzettől és az értékesítési viszonyoktól. Ha annak a gaboná­nak nincsen ára és a gazda nem tud értékesíteni úgy, hogy szám­adását megtalálja, akkor nem fi­zethet magas munkabéreket, mert az adóját, a magas adókat, az ál­lam nem engedi el és azokat meg kell fizetnie, üzemi költségei tehát az értékesítéssel függnek össze. Ha a munkabéreket emeli, drágán ter­mel és nem lesz versenyképes a belföldi termelés a külföldi piaci árakkal. Minden bérmozgalom, mely nem alkalmazkodik a gazdasági helyzethez, már megszületése per­cében halálra van ítélve és ered­ménytelen; ez épen úgy vonatko­zik a városra, mint a falura. Nem tudjuk, hogy a városnak a jövedelmi forrásai mennyivel emelkedtek, de költségvetéséből azt kel! megállapítanunk, hogy az adó­zási viszonyok a legnagyobb meg­­terheltetést jelentik a közteherviselő rétegekre, tehát a város munkás­ságának is ezeket a szempontokat kell mérlegelni amellett, hogy a munkapiac helyzete itt is kedve­zőtlen, mert fölös számú munka­­nélküli van a város területén. A bérmozga!om már ebből a szem­pontból is kilátástalan. A város képviselőtestülete a jogos követe­lések elől nem zárkózott el eddig se, de a község gazdasági erején felül semmilyen alkalmazottjáért sem hozhat rendkívüli áldozatokat. Nagy kár, hogy a városi munkás­ság a kommunista párt politikai játékszerévé adta oda magát, mert ezzel az őslakosság rokonszenvét is eljátszotta; követelésével, mely ez idő szerint törvényes okokból nem teljesíthető, az igazság és a jog területét hagyta el és az erő­szakéra lépett, amivel szemben szintén erőszakot provokált a fel­ajánlott béke helyett. A város képviselőtestületének no­vember 21-én tartott közgyűlésén a többség — viharos jelenetek után — kimondotta, hogy a városi munkások­nak gyorssegély címen tiz napi fizetést folyósít. Ugyanekkor a többség azt is elhatározta, hogy ez a határozat, te­kintet nélkül a felebbezésre, végrehaj­tandó. Ez utóbbi törvényellenes hatá­rozatot jávor Jenő állami főjegyző meg­vétózta, mert a törvény szerint a város vagyoni érdekét érintő határozat csakis 14 nap után emelkedik jogerőre, fel­téve, hogy ellene felebbezés nem adatik be és csak jogerőre emelkedés után lehet az összeg folyósítását eszközölni. A határozatot azonban Geöbel Károly dr. és társai törvényes időben meg­­felebbezték, aminek következtében a határozat végrehajtható nem lett, mert az csak a felebbezés elintézése után válhaiik véglegesen jogerőssé. A kommunisták már a legutóbbi, november 29—30 iki közgyűlésen nagy vihart rendeztek e kérdésben, erélyesen követelve a gyorssegély azonnali ki­utalását. Most, hogy a határozatot meg­felebbeziék, a városi munkásság ultimátum­szerű beadványt intézett a város vezetőségéhez, amelyben követelte a november 21-én megszavazott gyorssegély azonnali kifizetését, a szolgálati pragmatika elkészítését és az 1928. évi ápriiis hóban be­adott fizetésemelésre vonaikozó kér­vényüknek kielégítő elintézését. A városi munkások beadványukban kijelentették, hogy amennyiben követelésüket csütörtök délután 4 óráig nem telje úti a vá­ros, kimondják a sztrájkot. A képviselőtestület kommunista tagjai Steiner Gáborral az élén ugyanezen időben beadványt terjesztettek be a városhoz, amelyben a városi munkások bérszabályzatának megállapítását köve­telték. A város tanácsa folyó hó 12-én, szerdán délután Csizmazia György vá rosbiró elnöklete mellett tartott ülésé, ben foglalkozott a városi munkásság ultimátumával, amely a képviselőtestü-

Next

/
Thumbnails
Contents