Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-12-01 / 144. szám
4. oSdai Komáromi Lapok 1938. december 1. séget a város legfontosabb ügyeinek elintézésénél és a közgyűlés terme csak arra jó nekik, hogy az oda előzetesen nagy tömegben fölrendelt munkások előtt nagyhangú kortesbeszédeket hallassanak. Mert ilyen beszédekkel pocsékolták el napirendi főlszólaiások alakjában a köz gyűlés másfél óráját, amely idő alatt a kommunisták éles támadásokat intéztek Csizmazia városbiró ellen. A minden egyes tételnél megkívánt névszerinti szavazást végre este 9 órakor a többség megszakította, amennyiben szavazással a közgyűlést péntek délelőtt 10 órára halasztotta el. Ez ellen a kommunisták tiltakoztak, azonban a szavazás szabályszerűen történt, a többség döntött és igy a saját obstrukciós eszközük tette lehetetlenné részükre a további obstrukciót. A városi közgyűlés első napja. A csütörtöki közgyűlést Csizmazia György városbiró nyitotta meg és bejelentette, hogy Broczky István, a keresztényszocialista párt tagja, városi képviselőtestületi tagságáról lemondott. Helyette a párt Horváth István vendéglőst küldötte be a képviselőtestületbe és a tanácsba. A közgyűlés e bejelentést tudomásul vette Napirend előtt Csevár Ferenc kommunista képviselőtestületi tag felszólalásában sürgette a városi munkások részére a közgyűlés többsége által megszavazott drágasági pótlék mielőbbi folyósítását. Hogy a munkások nem kapták meg a pótlékot, annak a szóló szerint Csizmazia városbiró az oka, mert mindjárt a közgyűlést követő napon végre kellett volna hajtani a hatá rozafol. A városbiró késlekedett és az állami főjegyző megvétózta a határozatot Csizmazia városbirót teszi felelőssé, hogyha a munkásság elégedetlensége következtében sztrájkba lép, amin ez esetben nem lehetne csodálkozni. Csizmazia városbiró kijelenti, hogy a határozat jogerőre emelkedését meg kell várni, ha jogerős lesz, akkor a munkások megkapják a drágasági pótlékot. A törvény mindenkire kötelező és azt neki is be kell tartani. Ami a sztrájkkal való fenyegetődzést Illeti, már a nála járt küldöttséget is figyelmeztette, hogy a munkásság jól gondolja meg mit cselekszik, mert a munkaadója, a város, részére a drágasági segélyt megszavazta, csak a törvényes határidőt kell kivárni. Egyébként a fel szólalást kortesbeszédnek tartja, a mellyel a kommunista párt a vasárnapi választások előtt a közgyűlés termében is agitál. Steiner Gábor szintén élesen támadja a városbirót, aki szerinte, mint a törvény őre akar szerepelni A munkássztaroszta a városi munkások drágasági segélyének folyósításánál ragaszkodik a törvényhez, azonban akkor, amikor még mindig a régi fizetését veszi föl, noha a közgyűlés azt még a nyári közgyűlésen leszállította, — nem veszi figyelembe a törvényt. Vagy be tarolták-e a törvényt akkor, amikor Jávor főjegyzőnek lakását 18000 K. i költséggel átalakították és erről csak akkor értesítette a tanácsot, amikor az már elkészült. Minden felelősséget ráhárif a városbiróra az esetleges következményekért és követeli, hogy a drágasági segélyt azonnal folyósítsák. Gáborek Károly hasonló szellemben szólal föl, Csizmazia városbiró pedig ismételten kijelenti, hogy a közgyűlés határozatára nézve be kell tartani a törvény rendelkezését. Másfélórai időpazarlás után áttért a közgyűlés az 1929. évi költségvetés tárgyalására. Sándor Ernő főszámvevő terjesztette elő a költségvetésre vonatkozó ismertetését, valamint a tanácsi és pénzügyi bizottsági javaslatokat. A javaslat szerint a város 1929. évi költségvetése végső öszszegében a következő: összes szűk séglet 8.334,517 K 53 fill, összes rendes fedezet 5.971,522 K 20 fill., a mutatkozó hiány 2.362995 K 33 fiit E hiánynak fedezetére a javaslat szerint a következő összegek szolgálnának: az 531,104 K 46 f-t kitevő állami egyenes adók összes nemeire kivetett 200% os községi pótadóból 1062204 K 92 f, az 1927. évről eredő cselekvő hátralék d99.618 K 83 f. és a 77Í1927. sz. törvény 10. §-a szerinti szanálási alapból igénybeveendő járulék (államsegély) 801171 K 58 f. A föszámvevő kéri a költségvetésnek a tanácsi javaslat szerint való elfogadását. Egyben előterjeszti a Vöröskereszt Egyesület komáromi fiókjának kérvényét, amelyben azt kéri, hogy a város az anya- és csecsemőgondozó javára ne a költségvetésbe beállított 20.000 K-t, hanem 50000 K-t szavazzon meg A föszámvevő a költségvetésbe felvett összeg fentartását javasolja. Id. Kollányi Miklós kijelenti, hogy a napirenden levő költségvetést nagyobb gonddal állította össze a számvevőség, mint az előző évit és az a városra nézve sokkal kedvezőbb is. A költségvetést általánosságban elfogadja, de a részletek tárgyalásánál megteszi indítványait, Steiner Gábor a kommunisták nevében szélsőséges osztályérdeket szolgáló kortesbeszédében azt vitatja, hogy a költségvetés csak a burzsoáziát, de a szegényeket és a munkásságot nem szolgálja. Több tételt kifogásol, ezekre módosításokat ajánl és mintegy 400000 K-ra rugó különböző szociális és népjóléti célra szolgáló összeg felvételét javasolja a közgyűlésnek. Kijelenti, hogy a költségvetést általánosságban sem fogadja el. Geíbel Károly dr. tekintettel arra, hogy a dolog sürgős, a költségvetést általánosságban elfogadja. Gáborek Károly azt indítványozza, hogy adassék vissza a költségvetés a tanácsnak és pénzügyi bizottságnak, hogy a kommunisták által tett javaslatokat kellőképen előkészíthessék. Miután Steiner föntarlotta javaslatát, a közgyűlés szavazással döntött és 20 szóval 12 ellenében a költségvetést általánosságban elfő gadta a tárgyalás alapjául. Áttérve a részletekre, az első rovatnál (tőketörlesztés) az elnöklő városbiró elfogadásra tette föl a kérdést, amire Steiner Gábor és vele együtt elvtdrsai névszerinti szavazást kértek, amit a költségvetés többi tételeinél megismételtek. így aztán a közgyűlés minden egyes tételt névszerinti szavazással állapított meg. Természetes, ez sok időt emésztett fel, azonban a kommunisták nem tágítottak és gúnyos nevetéssel és megjegyzésekkel folytatták a techni kai obstrukciót. A szavazás folyt, a kommunisták tiz szavazatával szemben 20—23 szavazat esett a tételek elfogadása mellett, mindössze öt tételnél volt némi viia. Este 9 óráig 23 tételt szavaztak meg. A házbérek rovatánál, amelyre nézve a javaslat száz százalékos emelést indítványozott, Fiilöp Zsigmond szólalt föl, aki a házbérek ilyen általános fölemelését nem tartja igazságosnak és azt javasolja, hogy vizsgálják felül a lakbéreket az egyes lakások szerint és azután emeljék a bért, ahol ez szükségesnek mutatkozik. Csengéi Kálmán szerint egyáltalában nem kell emelni a házbért, Steiner a munkáslakások bérét nem javasolja fölemelni. Fried Miksa megnyugtatja az aggodalmaskodókat, hogy a kiküldött bizottság majd csak a lakások megvizsgálása után fog az emelésre javaslatot tenni, de a költségvetésbe az erre vonatkozó előirányzatot föl kell venni. A költségvetés e tételét elfogadja. Dénes Emil nem kívánja a lakbérek fölemelését: ha a város emelni akar, akkor ott vannak a földterületek bérletei, olt emeljen, a gazdag bérlők azt jobban kibírják. A közgyűlés végül a lakbéremé lést 16 szóval 14 ellenében elfogadta. A legelőfenntartás rovatánál id Kollányi Miklós a városi bikák és mének eltartására vonatkozólag intéz kérdést a városi kamaráshoz és szakszerű bírálattal állapítja meg, hogy az apaállatok élelmezésére számítása szerint, nagyobb összeg van felvéve mint amire szükség van. Schleiss Géza kamarás a zab árakmegdrágulásávalindokolja meg a tételt. A szántók bérösszegének megái lapitására nézve egy bizottság kiküldését javasolja Gáborek helyettes starosta, de a javaslatot leszavazták. Nagyobb vita volt a legelő bérek megállapításánál. A tanács a legelő/ to ön HHemsesoisMt naUttan! A szerencse által különösen kegyelt itaiin felhívja önt a most kezdődő 20. esi. osztálysorsjátékban való részvételre. Legmagasabb nyeremény jutalommal együtt esetleg Ke 2,000 000 Főnyeremény: 1,000,000 Ke. 190.090 drb sorsjegy. 95-000 nyeremény. Vegyen méy ma sorsjegyet, hogy 2,000.000 Ké t nyerjen. i is Ön 7i Ke: 80.Vs Ké: 40. V. Ke: 20 Eredeti Rumiq-Hartley 4375. A legideálisabb háromcsöves rádiókészülék gramafon 943 átvitelre is berendezve. Ára három csővel, összekötőzsinó rokkal és szabadalmi díjjal együtt Ke 800. !PfRE villamossági vállalat, Bratislava, Grössling-u. 16. Komáromban kapható: lati Kiír. = Taus [ég. ; béreket 50 százalékkal javasolja fölemelni ami ellen a többség állást foglalt. Steiner Gábor a régi legelőbérek föntartását indítványozta. Fülöp Zsigmond hasonló értelmű javasla- I tót telt, mert szerinte nincs arány; ban az emelés a legelőnek gondo\ zásával, hololt a legelőbérekböl I azt rendszeresen kellene gondozni j is. A gazdák a kincstártól bírt lege? tőn egy állat után 1 K 50 f-t fizet' nek, a városi legelőn pedig 90 K-t. f A régi tételt kívánja beállítani a | köllségveiésbe. Kelemen Ferenc be\ hatóan ismerteti a legelőviszonyokat ! és a régi bérek melleit foglal állást. I Kollányi Miklós a 1100 magyar hol* dat kilevő városi legelőnek jövedel. mezőbbé léteit kívánja és azért a : felemelés melleit van. P. Nagy Sán| dór hivatkozik arra, hogy a városi legeiő nagy része az év bizonyos időszakában használhatatlan és több ízben előfordult, hogy a marhák is megbetegedtek, ami nagy kárt jelentett a gazdáknak. A régi legelöj bér fentartását javasolja, A közgyűlés szavazással dönlölt a kérdés fölött és a régi legelőbérek fenfariását 21 szóval 10 ellenében megszavazta. A területbérietek rovatánál Dénes Emil azt indítványozza, hogy az érdekeltek szerődését bontsa föl a város és emelje iöl a bérösszeget. | Stern Bernát nincs a szerződések felbontása mellett. Majd ha lejárnak, i akkor inlézkejék a város. Felszólalásában megjegyzi, hogy amit a kommunisták folytatnak a közgyűlésen, az nem komoly dolog, nem vezeti osztályérdek, (Steiner G. közbekiált: De minket igen! Mi nem tagadjuk !) csak a város érdeke. Javasolja, hogy mivel előrehaladt az idő, függesszék fel a tanácskozást és * * folytassák pénteken délelőtt. Kollányi Miklós az ügyész vélemé- 1 nyél kéri, hogy lehetséges volna-e
