Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-11-29 / 143. szám
4. oldal Komáromi Lapok 1928. november 29. den szavazó polgár a hozzája leg közelebb eső szavazó helyiségben fog szavazni. De sajnos, a városházán fölyülnek a közvéleményre és a közönség fölszólalásail hiába irtuk meg, az falra hányt borsó A legutóbbi választásoknál például szóvá teltük, hogy a Tolnai és a környékbeli utcák szavazóit mért nem osztották be a Tolnai utcában levő árvaházi szavazó helyiséghez és mért kellett elséláltatni az ottani szavazókat az árvaházi szavazóhelyiség előtt, hogy a főgimnáziumban szavazzanak le. Akkor ugyanis a Tolnai utcát és a környékét a valamelyi iskolába kommandirozták be. Az azt megelőző választásoknál se engedték a saját utcájukban leszavaztatni, hanem akkor a törvény székre osztották be őket. Természetesen már akkor is szóvá teltük ezt az anomáliát és a városházán ezt úgy látszik, zokon vették és ahelyett, hogy segiteílek volna rajta, mint egy büntetésül a következő választáson még messzebb, a gimnáziumba terelték őket Ezt a balkezes intézkedést persze megint szóvá tettük és hogy menynyire fogadlak szót, mutatja az, hogy most még messzebb terelték szegény Tolnai utcát és a vasárnapi szavazásnál már a városmajorba tolták ki őket. Ezzel leltek megbüntetve, hogy föl mertek szólalni/ A büntetés súlyosbításától azonban már nem kell félni, mert messzebb fekvő szavazó helyiség már nincs a városban. De nemcsak a Tolnai utca járt igy. Ilyen felytetőre állított helyzetben van a többi utca is, sőt mint értesülünk a villamos telepről is a városmajorba kell kirándulni a szavazóknak. Úgy látszik, a városházán e tekintetben az az elv érvényesül, hogy a legszebbpol gári jognak, a választásnak, a szavazás gyakorlásánál minél jobban meg kell sétáltatni a szavazókat, ami beteg és öreg em bereknél, asszonyoknál, ha még * hozzá esik is az eső, nem tartozik a legkellemesebb szórakozások közé. Dr. Holota János nemzetgy. képviselő diadalutja Csallóközben — november 27. Felejthetetlen szép napja volt november hó 27-én a magyar nemzeti pártnak Kolozsnéma és Csicsó községekben. A csicsói népgyülés fényes bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy Csicsó község lakosságának magyarságában a magyar ügyhöz való ragaszkodásában senkinek sincs joga kételkedni, az itt élő magyar lakosság nem ingatható meg nemzetének szeretetében. Ennek élő tanujelét adta a novem 27-iki népgyülés megtartása alkalmával is. November hó 27-én d. u, 3 órakor a magyar nemzeti párt részéről dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő (Érsekújvár), Horváth Imre kisgazda (Érsekújvár) és Kalitza Sándor központi titkár (Komárom) mint kiküldött szónokok jelentek meg Kolozsnéma községben a gyűlés megtartására, Alig hogy megérkeztek Csicsó községből, nagyszámú lovasbandérium élén, hosszú, beláthatatlan kocsisorokban fehérruhás lányok virágerdővel Bödök Sándor csicsói agilis helyiszervezeti elnök vezetése mellett érkeztek Koiozsnémára, ahol Bödők Sándor csicsói helyiszervezeti elnök meleghangú kedves szavakban üdvözölte dr. Holota János nemzetgyűlési képviselőt, valamint a párt kiküldötteit, Utánna Dácsy Vilma csicsói fiatal leány mondott nagyon kedves hangú üdvözlő felköszöntőt dr. Holota János képviselőre és Csicsó község magyarságának törhetetlen ra gaszkodásáról biztosította a kiküldötteket. A fehérruhás leánykák között voltak Décsy Ilona, Margit, Emma, Fél Katica, Mészáros Katica, Pázmány Jolán, Füssy Ilonka, Nagy Mariska, Line, Domonkos Terus, Abrahásn Jolán és Bödők Juliska, kik mindannyian izlé ses gyönyörű virágcsokrokkal kedves kedtek a kiküldötteknek. Dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő gondolatokban gazdag, lélekemelő szavakban mondott köszönetét a páratlan, igazi, őszinte magyaros érzéssel megnyilvánuló ragaszkodásért. Kolozsnémán a gyűlést Kopócs Dénes helyiszervezeti elnök nyitotta meg, utáua dr, Holota János nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra, ki a nagyszámú hallgatóságot magával ragadó beszédben az életből mer ítélt példákkal és a magyarságot ért nagyszámú sérelmek megvilágításával adott mindenki által megérthető magyarázatot. Utána Horváth Imre érsekujvári kisgazda, valamint Kalitza Sándor központi titkár mondottak a magyar ügy érdekében talpraesett beszédet. A kolozsnémai gyűlés végeztével a Csicsóról átjött lovasbandérium élén az egész menet hoss.u beláthatatlan kocsisorban vonult Csicsó községbe, hol az egész iakosság szűnni nem akaró éljenzései között fogadta impozáns menetben a kiküldötteket. A kiküldötteket az egész falu népe kisérte a gyűlés megtartása helyére, Weiszberger Lipót csicsói nagyvendéglős termébe, amelyet a mintegy 1200 főnyi hallga tóság zsúfolásig megtöltött. Bödők Sándor a párt agilis derék elnöke talpraesett szavakban üdvözölte községében a kiküldőiteket, valamint a nagyszámú megjelenteket és a népgyülést megnyitotta. Utána dr, Holota János nemzetgyü iési képviselő emelkedett szólásra és lelkes szavakban gazdag, meleghangú magyaros beszédben mondott köszö netet az impozáns fogadtatásért, amelynek értelmi szerzője Bödők Sándor helyiszervezeti elnök és id. Beke Károly csicsói lakosok Csicsó község egész lakossága nevében biztosították dr, Holotát őszinte ragaszkodásukról. A nagyszámú hallgatóság folytonos éljenzése között folytatta beszédét dr, Holota János nemzetgyűlési képviselő, hatalmas beszédében minden magyar ügyet ismertetett az óriási számban egybegyült hallgatósággal. Utána Horváth Imre érsekujvári kis gazda talpraesett beszédben hangoztatta az egybefogás és összetartás feltétlen szükségességét. Végre Kalitza Sándor központi titkár erős szavakban ismertette a magyarság jelenlegi helyzetét, A nagyszámú hallgatóság szűnni nem akaró éljenzése után Bödők Sándor helyiszervezeti elnök meleg szavakban mondott köszönetét úgy a kiküldötteknek, valamint a nagyszámban megjelent hallgatóságnak és a gyűlést bezárta. A népgyülés befejezése után a kiküldöttek, valamint a helyiszervezet számos derék tagjai Bödők Sándor elnök vendégszerető házához mentek, ahol barátságosan elbeszélgettek a késő esti órákig lelkűkben soha el nem feledhető jóérzéssel mondtak há lás köszönetét Csicsó község derék polgárainak. Komárom egy közhasznú intézménnyé! gyarapodott, Egy sztp alkotás. — Baromfi nememesitő farm Komáromban — Komárom lett a szlovenszkói baromfi gazdaság központja Saját tudósítónktól. Komárom, nov. 28 Mindig fájt a szivünk, ha Komárom viszafejlódéséről kellett írnunk. Most ellenben kétszeres az örömünk meri arról írhatunk, hogy Komárom egy nagyon üdvös és életrevaló intézménnyel gazdagodott. Csöndben, minden cécó és nagyhanguskodás nélkül, a magyarságnak egy nagyon szép intézménye épült fel Komáromban, mely nagy szolgálatokat fog tenni népünk gazdasági megerősödésének. A Magyar Nemzeti Párt éveken át céltudatos, alapos munkát folytatott a magyarság gazdasági oktatása és megerősödése érdekében, ezúttal azonban olyan intézményt létesített Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő fáradhatatlan munkássága folytán mely minden nemzetnek büszkeségére válik. Mintegy három kataszteri hold területen felépült a fajbaromfi mintatelep, egy olyan intézmény, mely párját ritkítja mindenfelé Öt csinos baromfiistálló, egy külön csibenevelő épült a lakóház mellett. Két Rhode Island tenyésztörzs, és a két fehér Leghorn tenyésztörzs egymástól elkerített helyen gyönyörködteti a szemét. Egy száz tyúkra épült istálóban van a gyönyörű Rhode Island tojótörzs, melyből gondos kiválasztással majdan a tenyészállatok kerülnek ki. Két istállóban elválasztva mindegyiknek nagy vizi kifutóval, vannak a kiváló Campbel tojó kacsák és az óriási pekingi kacsák. Miután a Campbell kacsák elterjesztése nagy fontosságú, ezek részére van egy száz kacsa részére épült istálló, szintén benépesítve Ezek is külön vizi és szárazföldi kifutóval rendelkeznek. Mindenütt a legnagyobb rend és tisztaság, annak megállapilására, hogy melyik állat tojik, csapófészkek. Az egész telep mintaszerűen, a legmodernebb telepek tapasztala fai alapján van berendezve Az állatok a legkiválóbb hollan diai, dániai és németországi tenyésztőktől származnak és fel nem becsülhető szolgálatot fognak tenni a magyar földmivelő népnek, hogy baromfitenyésztését oda segítsék, ahol a holland és dán baromfitenyésztés van, mely évente százmilliókat hoz ezeknek a népeknek, egy-egy baromfi után sokszoros hasznát annak, amenynyi haszna nálunk egy gazdának egy baromfi után van. A teleppel még bővebben is foglalkozunk majd, s igyekezünk odahatni, hogy falvaink népe meglátogassa azt, ahonnan mindenki büszkeséggel és örömmel fog távozni: örülni fog, hogy ezt a magyar nép számára teremtették, büszke lesz, hogy ezt magyar munka alkotta. Hölgyeim ezt nőknek nem lehet végig hallgatni! Mondotta az esküdtbiróság elnöke, de azért egy se mozdult a helyéről. — november 28. Párisból Írják : A Mony tárgyalás során feltűnő mozzanat játszódon le. Pierry Mony volt futballmatadort s jelenleg vendéglőst azzal vádolták, hogy féltékenységből meggyilkolta Jean Delpierre barátját. Delpierre csakugyan udvarolt Monynának s a szomszédok szerint nem eredménytelenül. Amikor Monyné kihallgatására került a sor, az esküdt bíróság elnöke odaszólt a hallgatósághoz: — Úgy látom, hogy a társaságbeli h3!gyek nagyszámban vannak itt. Nos en figyelmeztetem őket, hogy most olyan részletek keiü nek sorra, amiket jónevelésü hölgyek nem szoktak végighallgatni. A figyelmeztetés elhangzása ulán az elnök várt nehány pillanatig abban a reményb.n, hogy a hölgyek eltávoznak. Egy sem állott fel a helyéről. — Úgy látszik, nem fejeztem ki magam eléggé világosan, — vette át a szót az elnök — azért még egyszer mondom, most nagyon borsos részletekről lesz szó. Felszólítom tehát az igen tisztelt hölgyeket, hogy távozzanak. Az ügyész felpattant a helyéről. — Ni a zárt tárgyalás, ennek következtében nem lehet a hallgatóságot eltávolítani. Az elnök megmagyarázta, hogy ő nem távolítja el a hal gatóságot. Ö csak figyelmezteti a nőket, tiogy pikáns dolgokról lesz szó s ezért nem akarja, hogy a szeméremérzetük megbántassék. — Senki sem óhajt eltávozni I A hölgyek mereven néztek maguk elé, de egyetlen egy sem készülődött távozásra. — Igen tisztelt hölgyeim, — nyomta meg mo3t a szót az elnök, — vegyék hát tudomásul, hogy itt most komiszságokról és disznóságokról fogunk hallani. Értik? Disznóságokról? A hallgatóság padjain ülő hölgyek kipirulva néztek az elnökre, de — helyükön mar d ák, Az elnök megint kétségbeesetten kezdett argumentálni. — Ob37cenitásokít fognak hallani, tisztelt hölgyeim. Trágárságokat . . . trágárságokai 1 Gongolják hát meg. Ugyiátszik a hölgyek jól meggondolták és valamennyien ottmaradíak. — Mindent a nevén fognak nevezni — kulcsolta Ö3sze a kezét az elnök. — Trágár jeleneteket fognak leírni — mondhatom, ez nem való úri hölgyeknek. E pillanatban egy hölgy felugróit a helyéről s olyan mozdulatot tett, mintha a kijárás felé akarna menni. De aztán meggondolta magát és visszaült a helyére. Erre nagy nevetés támadt a teremben. Az elnök végignézett a hallgatóságon s a?után rezignálían igy szólott: — Hát akkor megkezdjük a tanuk kihallgatását. mindennél határosabb, 32J
