Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-07-19 / 86. szám

2. oldal. KewMfőMi Ikjps* lü28- jgíiaa 19 Emlékezés Pámer bácsira. Komárom, — ju'íus 18. M.ghilt ai öreg Pámer Elek, a gesz­lesi járás irodatisztje. É demes régi munkása volt az öregur Komáromvár- i megyének, amelyet hűségesen és nagy j szorgalommal szolgált évtizedeken ke 1 résziül. Most is előttem áll jól táplált ' alakja, az érdekes fej, nagy vastag ba- I jutszal az orra alatt, amelytő mindig | szivar lógott előre a nagy világba p p r szipkából. A fej az télen, nyá­­ron mindig pórge, kiskarimáju zöld vadászkalapot viselt. Erről és a füs­tölgő szivarjáról messziről fel lehetett ismerni Pámer bác it. Egyébként ő volt a gesztesi járás főszolgabírói hivatalának a lelkiisme­rete. Mindent tudo’t, mindent megtalált és mindenhez értett. Süldő szolga bírák vagy pláne közigazgatási süvölvények sokat tanulhattak tőle. Az öregur azu tán szárnyai alá vette őket és ekkor a hivatalvizsgálatok alkalmával elvonult a fejeik felett a gyakran kitörő zivatar minden legkisebb nyom nélkül. Sorozásoknál Pámer bécsi vitte a ] főszerepet, mert ismert minden állítás- j kötelest. A be.ugva megjelenő elejét a ■ legényeknek alaposan lemccrkoita, \ amint illett is, megmagyarázván a busa • i fejű szittyáknak, hogy a sorozás nem \ disznótor és hogy a tu'ságos jókedvet ; spórolják meg a búcsúra, az anyám- \ asszony katonái pedig kirihalják ma- ! guftat odahaza a kuckóban. Mert igazi j szép élet a katonaélet, nem lett ott j még senkinek se komoly baja, hiszen \ hí véletlenül meghótt is, rezesbanda j siratta el. És így tovább. A kis zöld kalap gazdátlant maradt \ és igtnándon megcsappant a szivarok . fogyasztása. Nem tudom, hogy a fő- j szo'gabirói hivatalban milyen most az t uj rend, de azt kívánom, hogy ne le- j gyen rosszabb, mint Pámer bácá ural­kodásának idejében volt, mert akkor ’ minden megvolt és akta nem veszett I el sohasem, se el nem tévedt. Pámer bácsi most a nagy „vizsgálatnál“ híven beszámolt ura és terenröjc eiőtt. Gyer­mekeit szépen felnevelte, szép családi i életet élt és szebb időket látott, mint \ mi látunk, kisöccaei. Elmondhatja,hogy \ a reámbizotíakat elvégeztem és híven sáfárkodtam, magam után hátralékot semmi téren nem hagytam. Krónikás. Nobilet vádolják az „Italia“ katasztrófájának előidézéséért. j — július 18. | Behounek dr. egyik moszkvai lap tudósítójával a Kraszin fedélzetén be­szélgetést folytatott, amelyben az Italia katasztrófájáért élesen vádolta Nobilet, akinek az a kívánsága idézte alő a katasztrófát, hogy feltétlenül át akarta kutatni a sarktól délkeletre eső terű- i letet olyan időben, amikor a léghajót vihar hajtotta. Bahounek dr, szerint a sarkvidéknek tudományos átkutatása sikerült, mert az Italia két órán ke­resztül 150 méter magasságban tudo­mányos megfigyeléseket eszközölt. Behounek dr. azzal vádolja még No­bilet, hogy a szerencsétlenség után azt a parancsot akarta kiadni, hogy a sú­lyosan megsérült Ceccio és Malmgre­­ennek hátrahagyásával az egész cso­port induljon meg a szárazföld felé, Nobilet azonban leszavazták. Nincs hir Amundsenről. Moszkvai jelentés szerint az orosz segélybizottság azt a jelentést adta a Malygin jégtörőnek, hogy térjen vissza Archangelskbe és útközben kutasson Amundsen után. A „Purquois pás“ francia sarki hajó megérkezett Bergenbe s folytatta útját Tromsöbe. Az expedíció vezetője még mindig reméli, hogy van még remény Amundsen és Guilbad megmentésére. Ezzel szemben a Michael Sars norvég gözös, amely Kingsbayba megérkezett, nem találta meg Latham nyomát. A svéd kormány kéri Malm green halálának tisz­tázását. A londoni Times stockholmi tudó­sítása nyomán jtlenti, hogy a< svéd miniszterelnök elhatározta hogy kérni fogja az olasz kormánytól Ma'ragreen tragikus halála körülményeinek teljes tisztázását. Svédországban izgalmas a híKgmat és nem értik »í#, h■»gy Ni­hilé hogyan engedhette sneg egy su iyos*n sérült embernek a főcsoport elhagyását. A kánikuiás napok óta várt keddi zivatar áldozatot kívánt. Izsán beleütött a villám egy gémeskát ostexrfájába és halállal sújtott egy 17 éves földműves legényt. — S.-ját tudósi1ó«któi. — Kedden este, a több napos kánikula után vigasztaló felhők jelentek meg az égen. Közeledett a sokat várt nyári zivatar, amelytől a forró levegő lehü­­sülését vártuk. A zivatar nem maradt el és a villámlások a késő éjszakáig villantak meg a sötét égen, nyofeu'<ban a menydörgesekkel Félelmetesen szép volt a kedd esti nyári zivatar, ami u*án kellemesen lehűlt a levegő, amely már napok óta szinte kibírhatatlanul meleg vö t, A keddi nyári zivatarnak azonban halálos áldozata is van. A villám kí­méletlenül lesújtott egy fiatal emberre Izsán. A halálos kimenetelű szerencsét­lenségről munkatársunk a következődet tudta meg: Kedden este 8 óra után Singer Dezső dr.-t, a komáromi Emberszeretet kór­házának főorvosát értesítettek ar­­ról, hogy Izsán lesújtott a villám es sürgős orvosi segítségre van szükség. Singer dr. autón azonnal kirobo­gott Izsáta. Megállapitast nyert, hogy Komárom, ju'ius 18. a halálos viliárosujiás 8 óra tájban történt es áldozata Kurucz Ferenc 17 éves izsai földműves, ahi eppen az udvarban levő m» nai tartózkodott. A villám végig futon a kút oatoiftjin és azt leforgacsolta,. A 17 éves Ku'ucz Ferenc mellett állott az unokabatyjs, aki vitianyüést érzett a testen, <te csodálatos módon neki nem történt semmi baja. Kurusz Ferenc azonban mindjárt lehanyatlott a főidre es esz­meietet vesztette. A hamarosan átkerült csendőrök nagyon helyesen mesterséges lélegzést vegeztek a 17 éves fiúval, amit esti 1© óráig folytattak, amig Singer Dezső dr., kórházi főorvos- kiérkezett hsára. Stager dr. azonban a halait konstatál halta csak, ami biztosan azonnal be­állott a szerencsétlen fiúnál a villám­­ütéssel. A hoiiiesten külsérülés nyoma nem volt észlelhető, ciak mindnél szem­­go'yón égés. A viilámütés a faluban j nagy izgalmat váltott Ki. Obreg'ont, Mexikó uj elnökét ; kedden délután egy banketten meggyilkolták S A merénylő, Juan Escapulario rajzolómüvésx közvetlel köKelről ötezer hátba lőtte Obregont. - Az elnök rögtön j meghalt, a merénylőt elfogtak ée meg akarták tineeelni — julius 18. Obregon tábornok meggyilkolása kedden délután néhány perccel két óra után történt San Angelóban, a Mexico Citytől délre levő kisvá­ros egyik éttermében rendezett ban­kett alkalmával. A gyilkos, akit Juan Escapulario-nak hívnak, úgy férkő­zött az elnök közelébe, hogy mint rajzolóművész jelentkezett és pilla­natok alatt rajzokat készített a tá­bornok környezetéről. Először a tá­bornok egyik kísérőjét rajzolta le, majd amikor a tábornok engedte meg, hogy lerajzolja, hirtelen revol­vert rán'ott és ötször hátbalőtte az elnököt. A bátor életmentők! Két emberéletet mentettek ki egyszerre. — Izgalmas jelenetek a Gólya csárda körül. — A ful­dokló nemcsak a szalmaszálba, de még a női hajba is beleka­paszkodik. — Jutalmat a bátor életmentőknek! — Saját tudósitónktól. — Komárom, 1928. június 18. \ A mindegyre rettenetesebb hőhullám nemcsak a tekintetben követel mind \ több és több áldozatot, hogy a hőguta [ és napszurás sok, sok embernek rabolja el az életet, hanem amiatt is növekedik a kánikula áldozatainak a száma, hogy a gyilkos hőség elől az emberek töme­gesen menekülnek a vízbe akár tudnak úszni, akár nem. Á fürdőzők számának emelkedésével, növekszik a vízbe fúltak I száma is, mert a telhetetlen moloch, a viz minden nyáron kiköveteli a maga áldozatait. A hőségtől eltikkadt ember nem sokat mérlegeli a helyzetet, hogy meddig tanácsos a parttól eltávolodni, csak az az egy gondolat kavarog a nagy hőségtől amúgy se egészen nor­málisan működő agyában, hogy minél jobban elmerüljön a vízben. A szom­júságtól eltikkadt vándor se sokat této­vázik, hogy a kerékvágásban megpos­­sadt viz gyilkos bajok csiráival van ’ tele, csak arra gondol, hogy a nagy Obreren holttestét lakására szál­lították, ahová óriási törne? tódult. ! A házat a rendőrség és katonaság ; kordonnal vette körül és senkinek ; sem engedte meg a belépést. A vá­rosban óriási a pánik. Obregon ba­rátai meg akarták ölni a gyilkost, akit a rendőrök kiszabadítottak élet­­veszélyes helyzetéből. Obregon tá­bornok csak vasárnap tért vissza vidéki birtokáról Mexikó Gtybe, ahol soha nemlátott hatalmas tünte­téssel ünnepelték. Obregon ellen már többizben kíséreltek meg me­rényleteket. Az elmúlt év novembe­rében a házára bombát dobtak, de akkor a tábornok apró horzsolások árán megmenekült. j szomjúságban a szájpadlására tapadt nyelvét megnedvesithesse 1 Így van ez a rettenetes kánikulában szenvedő embernél is, amikor a vízbe megy,»agya a későbbi következményeset mar nem fogja fel, csak a pillanatnyi lehűlés boldog gondolata tölti el agyát és nem is jut eszébe, hogy az iskolában a sok-sok nem éppen praktikus tan tárgy mellett elfelejtettek megtanítani az úszás mesterségére. Igaz ugyan, hogy az úszni nem tudók közül több áldozatot követel a nyári fürdés, de az is igaz, hogy a jó úszók közül is sokan beiefultak már a vízbe. Az úszni tudó rendesen túlbecsüli úszó tehetségét, erejét és rendesen messzebb bemerészkedik a vízbe és ott több időt tölt a kelleténél. És feledi, hogy bár testét az üdítő hullámok nyaldossák, de feje az istenek által nagyon is túlfűtött katlanban, a levegőben van és éppen úgy elérheti a rosszuilét, mint az úszni nemtudókat. Mindezekből az az üdvösséges tanul­ság, hogy igyekezzünk csak olyan víz­ben fürödni, amelynek fenekét még elérhetjük a lábunkkal és ne igen menjünk messzire a parttól, hogy hir­telen jött rosszúllét, kimerülés, vagy görcsök esetén még megmenthessenek bennünket. A sok felesleges tantárgy mellett pedig kötelezővé kellene már tenni a legkisebb falusi iskolában is az úszás i és az élarmentés eHsajáiiásái, Ht ezt' j egész vonalon keresztülvinnék, kevesebb* tmber fulasfcta a vízbe, illetve- többet meglehetne menteni. Amig a2 Eszás es a vizbőí való életmentés nem lesz kötelező tantárgy az iskolákban, addig hiába minden rendőri és hatósági óvintézkedés. Izgalmas fürd® dráma játszódott ie hétfőm estefele hétóra tájban a Gólya csárda közelében a Vágdütián. A gyélkos hőség elől, akt csak lehelte e tájon is belemernek ült mindenki a vízbe és- a Vágduna vele volt fürdőző emberekkel, aszoonyal, f&fival és gyerekkel vegyesen. Különösen sokan Jűrödtek a Gálya­csárda közelében levő egyik uj ház­­csoporibólj. amely uj házcsoportot Ki­­batfalvának hívnak a a ottaniak. Három habi fald lökés: Bukovszhy Lajosné, született Btatkó Linka és test­­v :re, Bmtteó József együtt fürdőit is­merősükkel, Senkár Gyulával. Egyszer ssak azt veszi észre Senkár Gyula, hogy a két fürdftző társa, Bu kovszkyné és a testvére, Bratkó József fuldokolni kezdenek és elmerülne* a Vtgduna gyilkos hullámaiban. Senkár Gyula nem tudott csj.uk segíteni és torkaszakadlából knbaini kezdett: — Segítség emberek! Két ember ful­lad bele a vhbe. A vízben kvök és a parton állók között erre a ketségbeesatt segéiykiál­­tásra nagy lett a riadalom és a rémület, de kevesen tadtak olyan jól úszni, hogy ai életmentésre gondolni menek volna. Már már mindenki azt hitte, hogy Smnár Gyula segélykiáltásai hiába.ráz­zák fel a csendet és a hét testvér a gyilkos Vagüuna hullámaiban lelik ha­la utcát, amikor az utolsó pillanatban ott termett két bá or és minden dicsé­retet megérdemlő éleimentő Horvath Pál és 24 éves fia: Horváth Bem ko­maromi (Molnár utca 9 szám) lakosok és nyomban a haláltusai vivók meg­mentésére siettek. Nehéz, emberfeletti munka volt ez, mert az egyik fuldokló, Bratkó József végső kétségbeeséseden göi esősen oele­­kapaszkodoti nővére hajába és igy egyik a másikat húzta le örikénytelenü öntudatlanul a rejtélyes vízi méh A mentést az is megnehezített a két összekapaszkodoít szerer testvéipir hamarosan elmerült a' A két Dátor életmentő, HorváP f a azonban nyomban fcihas: első pillanatot, amikor feivete viz es nehéz küzdelem után i. tette a két fuldoklót. A férfi eieg hamar eszméletre téri, de a nővérét, Bukovszky Lajosnét csak nagyon nehezen tehetett eietre hozni. A Két déréit életmentő itt is nagyon szép munkát végzett. Az asszony még nagyon gyengén : érezte magát, amikor a szerencsetlenség színhelyéről kabatfalvi lakására beszál­lították. Jellemző a vizbefulók görcsös élet— ösztönére, amely meg a szalmaszálba is belekapaszkodik, hogy Bratkó József olyan görcsösen Kapaszkodott bele a nővére hajába, hogy a Kezét nem le­hetett kinyitni, hogy a hajat kiszaba­dítsák, hanem el kellett vágni a nővére haját. ’ Magyar éra alatt a bátor, derék élet­mentőket jutalmakkal, kitüntetésekkel szokták ellátni. Nem tudjuk, hogy az uj állam alakulat óta eleiben vannak-e még ezek az életmentést jutalmak és kitüntetések, mert ha igen, felhívjuk az 1 illetékesek figyelmet e bátor életmen­tőkre, akik kei életet mentettek meg a i sajat életük kockáztatásával a biztos j háláiból. Ha a Köztársasági elnöki iro­­í dához felterjesztenék e két derék élet­­| mentő dicséretes cselekedetét, bizonyára ] a kitüntetés, a jutalom nem maradna ; el, mert két ember életet egyszerre megmenteni a legnagyobb ritkaságok < közé tartozik és aki ilyent teljesít,arról ; nem szabad megfeledkezni. Amnesztia rendelet készül a jubileum alkalmával. — július 18. ( A köztársaság tiz éves fennállása í alkalmával az igazságügyminisztőrium j amnesztiarendeletet készít elő. Már több i tervezetet dolgoztak ki és ezeket Mayr- Hartin igazságügyminiszter elé terjesz­­j tették. Dönteni azonban a miniszter nem egyedül fog, hanem csak az egész

Next

/
Thumbnails
Contents