Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-11-20 / 139. szám
1928. november 20. Komáromi Lapok. 3. oldal.* ! Óriási választék f meglepő olcsó árak i I ELBERT divatáruházában Nádop-u. 19, Kötőit Pulóver, mellény és kostüm, női-, férfi fehérnemű. Bélelt-, bélé letlen bőrkeztyű, Pamut és francia batiszt zsebkendő. Sport- és gyermekkocsik. Bőr és Vulkán kézibőrönd. ritikül. Bemberg selyem és gyapjú harisnya. Fehérnemű, ruha és függönycsipke. Legdivatosabb nyakkendő, bokavédő és gyapjú nyaksál. Csakis elsőrendű gyártmányúi árúk! felkeltse s a kereskedelmi életben a művészi szép ízlést is fejlessze. A reklám kiállítás látványossága kitűnő alkalom kereskedőink és iparosaink számára üzleti érdekűinek megfelelő reklámok bemutatására. A Kereskedelmi Szakosztálya kereskedők és iparosok elsőrendű érdekének propagálását látja a „Reklám kiállítás““ ■ ban, ezért felhívja tagjait, hogy arra a j reklám nyomtatványait vagy hirdetésre alkalmasan felhasználható eszközeiket bocsássák a rendező bizottság rendelkezésére és eredeti reklám tervek készítésénél vegyék a Szépművészeti Osztály (J E, Sz. 0.) közreműködését igénybe. A kiállításon reklámkirakatok is felállithatók, jogot minden alkudozás nélkül törvényhozási utón és igy elkerülje azt, hogy a romániai kisebbségi problémát a Népszövetségi Tanács előtt vitassák meg. művészi hirdetések, reklámok típusait s ezzel a kereskedők és iparosok, de a vásárló közönség érdeklődését is Minden a „Reklám kiáliiiás“-ra vonatkozó megkeresés e cimre küldendő : A komáromi járási Ált. Ipartársulat Kereskedelmi Szakosztály. Hirdetés verseny Komáromban. (Ki tudja a legmegkapóbb hirdetés szöveget megszerkeszteni ? — Minél kevesebb szóval, minél többet mondani. — A legjobb hirdetések jutalom, versenydijakban részesülnek.) A J. E. Sz. O. által rendezendő reklám kiállítással kapcsolatban a Komáromi Lépők szerkesztősége hirdetésversenyt fog rendezni és jutalomdijaket tűz ki azon komáromi és vidéki cégek részére, amely cégek a legmegkapóbb, a legszembetűnőbb, a figyelmet legjobban lekötő hirdetés szöveget küldik be nekünk, vagy aki kevés szóval so kát lúd mondani. A versenyt a mai nappal megnyitjuk és a pályázaton részt veti hirdetés szövegeket a beérkezés sorrendje szerint leközöljük lapunkban és a határidő lejária után a bíráló bizottság fog dön teni a megjelent hirdetések közöd. Természetesen a hirdetés szöveg sokkal megkapóbb, hí azt valami ötletes, szellemes, hatásos rajz díszíti. Erre is kiterjedt szerkesztőségünk figyelme és sikerüli megnyernünk a JESzO reklám kiállításának rendezőségét, (Cim: Harmos Károly festőművész, főgimn&Lumi tanár Komárom, főgim názium II. emelet), hol ötletes, megkapó, a figyelmet magára hivó, valósággal beszélő, kiabáló rajzokat készítenek 63 azokat linoleum vagy fametszetben is elkészítik nagyon jutá nyos áron. És igy a megkapó szöveg megkapó rajzzal jelenhet meg lapunkban. A modern kereskedelem és ipar már régen tudja, hogy a megfelelő szövegű és rajzu hirdetések az üzleti világ lelke. A külföldi folyóiratok hirdetési oldalait is szívesen lapozza át az olvasó, mert azok tele vannak ötletes rajzokkal és figyelmes lekölő szövegekkel. Komárom és vidékének üzleti életébe akarjuk ezi a régóta nélkülözött éltető elemet belevinni és alkalmat nyújtunk a cégeknek, hogy a haladó korral haladjanak. A zsűri ítéletéhez képest pénzjutalmakat, művészi plakátrajzokat (amelye két a cég a saját céljaira sokszorosíthat), könyv- és egyéb jutalmakat, meglepetéseket fogunk a győztesek között kiosztani. Rajta tehát! A cégek mutassák meg, hogy van bennük üzleti élelmesség és sietnek kihasználni az alkalmat, A hirdetés versenyre vonatkozó közlemények a Komáromi Lapok szerkesztősége címére (Komárom, Spitzer féle könyvesbolt Nádor u ca) kü dendők. Itt említjük meg, hogy a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya által ren dezendő reklám kiállítás a kul ufpa?o tában nov. hó 25 én nyílik meg és december 2-ig tart. E kiállításra a J E. Sz. O. az a óbbi körlevelet küldte szét: A Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya 1928. november hó 25 éiöí december 2 ig művészi reklám kiállítást rendez. A kiállítás célja, hogy bemutassa a kereskedelmileg hatásos és Gyújtogatás egy üveg savanyu uborka miatt. Amikor az asszony haragszik a szomszédokra. — Hajszálon múlt, hogy 8 ember bent nem égett a földig elhamvadt házban. — A bosszútól lihegő asszony. — Saját tudósítónktól. — Komárom, nov. 18, Böősön kigyullad! Farkas Vince háza, mely néhány perc alatt a lángok martaléka leit. A tűz előzményei és részletei a következők: Lengyel Jánosné Somogyi Erzsábei haragban volt Farkas Vincáékbe! egy üveg savanyu uborka miatt, mert Farkasné az állította, hogy Lengyelné ellopott íő'e egy üveg uborkát, amit Lengyelné tagadott, holott már volt egy ízben lopás miatt büntetve, Az üveg savanyu uborkából pulet», amelynek most lett volna a tárgyalása a dunagzeidihelyi jírásbiróságnál. Lengyelné, ugyláíszik, megérezte a per végét és ezért véres bosszúra határozta el magát. Este férjével nyugvóra tér». Fél fiz óra tájban, mikor férje már mélyen a!ud», csendben kilopód/ott a házból és a koromsötétségben a Farkasék nem messze álló házához osont és annak nádfedelét meggyujioíta, azután hazament és lefeküdt. Csakhamar íüzilárma verte fe! a község éjszakai csendjéí. A nádfedeles öreg ház pillanatok alatt lángokban állt. A házban 8 ember aludt, akik c^ak az u'olsó pillanatban ébredtek fe! a nagy ropogásra és úgy hiányos öltözetben szaladtak ki a hideg éjsza kába, hogy puszta életüket megmentsék. A házban, amelyből semmit sem lehetett kimenteni, bent égett a szegény család szerény bútora, minden ruhaneműje és egész téli élelmiszerkészlete. A kár ÍO OCO korona, melynek csak fele térül meg biztosítás révén A kivonuló tűzoltóság már oltani valót nem faláb, mert a ház néhány perc alatt főidig égett s igy az oltási muikálaí csak a zsarátnok eloltására irányult. A megje’ent csendőrség azonnal megkezdte a nyomozást és terhelő bizonyítások alapján letartóztatta Lengyel né», akt eleinte konokul tagadott és csak a hajnali órában vallotta be szörnyű tettét. Beszállították a dunaszerdahelyi járásbíróság fogházába. A zselizi rablógyilkos, aki szerelmi féltékenységből gyilkolt, rabolt és gyújtogatott, hóhér szeretett volna lenni. A komáromi esküdtszék! tárgyalások első napján Villás! Ferenc bűnügyét kezdték tárgyalni. — Saját tudósi ónktól. — A komáromi törvényszéken ma kezdődőit meg az őszi esküdtszéki ciklus, amelynek első napján Villán Ferenc zselizi lakós bűnügyét tárgyalják, akit igen súlyos vádakkal terhe! az államügyész. A vádirat szerint Vülásinak kétszeres gyilkosság, rablás és gyújtó gatás büntette miatt kell felelnie a bíróság élőit. A tárgyalás előreláthatóan két esetleg három napot fog igénybe venni, mivel nagy komplexumot kell a bíróságnak letárgyalnia. A bűnügy esküdtszéki tárgyalását nagy érdeklődés előzte meg, úgyhogy a törvényszéki elnök szükségesnek találta, hogy a terembe csak kiosztott jeggyel lehet bemenni a közönségnek. A büntígy nagyságára nézve jellemző az is, hogy maga a törvényszéki e’r.ök, Vincze A űréi dr. tárgyalja, mint tanácsbirák Sods Imre dr. táblabiró és Markovich Biia dr. vezető-járásbiró szerepelnek. A vádat Moess Géza dr. vezető államügyész képviseli, i vádlott védelmét Barta Lajos dr. látja el hivatalból. Viliási Ferenc sovány atcu, szökés hajú, közép érmé ü férfi, ig'ny!elen külsejű, bár a fellépésében igyekszik fontoskodó lenni s noha alázatos, mégis kitetszik viselkedéséből valami gőg, hetykeség. Két fegyházőr között ül a vádlottak padján. Apaiikusan hallgatja végig, mint történik az esküdtek kisorsolása, akik majd döntenek élete-Komárom, —november 19. halála felett. A tizenkét rendes esküdtszéki tagon kívül két pótesküdtet is kisorsolnak, miután a tárgyalás hoszszabb időt vesz igénybe. Az esküdtek nagyrésze falusi kisiparos és földműves. Az esküdlek megesketése után sor kerül a bünyügy tárgyalására. Vincié Aurél dr. törvényszéki elnök felolvassa a vádiratot, amely szerint Viliási Ferenc szerelmi féltékenységből Zseliz községben idén március 9 én éjjel előre megfontolt szándékkal egy fejszével háromszor egymásután úgy fejbeüíötte Másik Kálmán cipészt, hogy a szerencsétlen ember azonnal meghalt. Ezután a holttestet elrejtette a kazalba, amit felgyújtott, majd Másik birtokából egy ládikó felfeszitése után ellopott 6500 koronát és egy női aranyláncot. Viliási lelkiismeretét ezenkívül a zselizi gyilkosságon kívül egy másik gyilkosság is te/heli. A vádirat megemliti, hogy a magyar bolseviki betörés alkalmával megölt egy sebesült c-ehszlovák katonát előre megfontolt szándékkal. Erre a gyilkosságra csak egy tanú van, aki azonban teljesen érdektelen és szavahihető s igy az ügyész a vádat e fogad hatónak minősítette. Ernők: Bűnösnek érzi magát? Vádlott: Másik Kálmán meggyilkolásában bűnösnek érzem magam, a csehszlovák katona meggyilkolásában nem érzem magam bűnösnek. Fehérneműt, tarkaruhát, selymet, gyapjúi, műselymet, szőnyeget, egyelőt és egyáltalán mindazt, ami a szappant és a vizet állja, gyorsan, fáradság nélkül, alaposan és olcsón tisztíthatunk vagy moshatunk RADION-nal. — A háztartásban tehát csak egyetlenegy mosószerre van szükség s ez a RÁDIÓN az ideális mosószer mindenhez. Viliási ezu án részletesen e'mondja, hogy a vörös h dsereg harmadik ezredében szolgált, mint szanitéc vezető. A támadás Srobtói Szakállasig tartott, L-'vát és Ipolyságot a Pálmsy csoport tartotta. Kijelenii. hogy nem volt jelen a harcoknál akkor, mikor Tóth András szerirt megölte volna az ismeretlen csehszlovák sebesült katonát. Junius 20 án, mikor Párkányt elfoglalták, szabadságra ment junius 29 ig. Mibor visszatért, tudomást szerzett, hogy Kiss hadnagy elesett, helyettese pedig nem tudta, hogy szabadságon volt és ezért ez a Lenkei nevrze ü tiszt őt forradalmi hadí örvénvszék elé állította. Ernők: N;m mondta maga sohasem a faluban, hogy m-ga gyilkos, még a kcd'ese elölt sem? Viliási erre azt feleli, hogy Szekeres Mária, akinek a meggyilkolt Másik Kálmán is udvarolt, másállapotos volt és a magzatját ei akarta vetélni, amit ő ellenzelt és ezért mondta azután róla az», minthi ő előtte úgy nyilatkozott volna, hogy gyilkos. Elmondja, hogy kedv.se a gyereket később meg is szülte, de holtan. Etu’án a zselizi bü ügyre terelődött a szó. Villáii elmondj? a n cionáléját, apja csizmaziamester volt, akii három éves korában elveszített, özvegy at.yja négy apró gyetekkel maradt hátra. Előbb árvaházban nevelkedet', később 12 éves korában Zselüen beállt inasnak és cipászmesterséget tanult, 1915-ben a magyar államvasutaknál szolgált mint pályaőr Zselizen és ilyen minőségben felmentették a katonai szolgálat alól. Az államvasutak szolgálatából 1918 ban kivált és megint mint cipész kereste meg a kenyerét, közben kétszer is megnősült. Viliási a továbbiakban részletesen elmondja, mint lépett be 1919 ben a vöröj hadseregbe a falu többi fiatalságával egyetemben. Amikor átszőköti Magyarországra, 500 koronát vitt magával és a munkakönyvét. Először keresett is munkát, de nem talált és \gy beállt a vörös őrök közé. A vörörhadseregnek az áttöréseiben részt vett, mgjd Vácnál letették a fegyvert, Mikor megint átjött csehszlovák területre, vizsgálatit is indítottak ellene és a z8e»izi csendőrségín kebelt később többször is jelentkeznie, egyideig meg Besztercebányán figyelték meg, mint gyanús elemet. 1922 októberétől kezdve mint cipész kereste meg a kenyerét állandóan. Viliási ezután elmondja Másikkal való megismerkedését, ami 1925 ben törten». Abban az időben pénzügyi nehézségekkel küzdött, mert több ügyvéd fizetési meghagyásokkal szorította. 1925-b n ismerkedett meg Szekeres Mariával, aki akkor P.ess Zsigmond dr. hatósági orvosnál szolgált, mint cseiédleány. — Igaz, hogy nem volt szép Szekeres Mária — mondta Viliási Ferenc — de láttam, hogy derék egészséges lány