Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-11-13 / 136. szám

Ncgyvenkilencedik ővíolyam,

136. szám.

Kedd, 1928, november 13.

POLITIKAI LAP.

*S§ÍÍE6Íé»i ks scaknlovák éstékbsss Salffeea ís viSSkrs postai »íéíküldézssl s ííéss évio 80 £, íélévrt 40 K, asjytiévfe Síi E. - Sfliföldön 150 £8.

?f*i 9s£u írat 80 fííléf.

ALAPÍTOTTA s tuba janos,

Fdeiős főszerkesztő: GAÁL GYULA d*. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF ás.

SierkeutSaéf és kiadóhiTatal; Hádor-u ®„ Megjelenik h.tenkint h&romszut ■

kedden, csütörtökön és szomhsícu.

Megint földigéret

Komárom, — november 12

A buta magyarok megint beugranak nekünk, — mondja a vasúton két kormánykortes, aki eljött szeren^séL ,-jp^Mipi a magyar vidékek r^AJb^OTSalászat horgán a föld bizonyos csaléteknek bizonyult. Ezer potykát is kifognak a Dunából a csalétekkel és az ezeregyedik megint rámegy. Akadnak ilyen magyarok is, akik még ma is, amikor az országos földdel való korteskedés kinyithatta a szemüket és meggyőzhette volna őket abban a tudatban, hogy itt nem akarnak földet juttatni a magyar őslakosoknak a Vozenilekok, mégis, ha a kormánypárti kortes autóján megérkezik, csakhamar körülfogják, mikor iveket vesz elő és összeírja a földigénylők neveit.

Ahelyett, hogy husánjot vennének a kezeikbe és úgy hajtanák ki a szélhámosokat, a csalókat és ezeket a politikai kalózokat, jóhiszeműen bediktálják a neveiket és amilyen ostobán becsületes fajta, még le is szavaz a kortesek pártjára. Mert ilyen a magyar, azaz nem minden magyar ilyen, de vannak még ilyen magyarok is. Valóban gyászmagyarok. Szégyenkeznünk kell miattuk. Akiket felrendelnek Prágába, és ott terelik őket maguk előtt a politikai vigécek, hogy kiröhögjék őket nemzeti viseletűkkel együtt és azt a megjegyzést tegyék rájuk, amit meg is érdemelnek, amivel ezt az Írásunkat kezdjük.

óh, a magyarok jóhiszeműsége igazán nem ismer határt. Ha húszszor rászedik, hát huszonegyedszer is lépremegy, mint a gimpli. A földcsalók azután a választás után úgy elillannak, mint a kámfor és a becsapott magyarok azután állhatnak libasort Pozsonyban a Hosszú utcában, a földhivatal kis sóhivatala előtt. Óh, drága véreim, ti szegény vakulj magyarok, nem láttok tovább az orrotok hegyénél, hogy a szemeiteket kiszúrják azokkal a hetven-nyolcvan holdakkal, amelyekre háromszázan jelentkeztek, a Dusek méltőságos urak pedig négyszáz holdas maradékbirtokokat kapnak, meg a miniszter és zsupánviselt Szlávik Györgyök, meg a Bella fiókák és a Bellái pereputty.

Óh, jámbor magyarjaim, ti talán tudjátok a törvényt, hogy kétszázötven hold a birtokhatár és épen azért van tizszerennyi földje a Medveczkynek, az Ivánkák és a Gazsik uraságoknak, amelyet ők nehogy azt ' gondoljátok, hogy a földhivataltól kaptak volna: szabad kézből vásárolták azt ezerötszáz korona forgalmi áron ennek a finom hivatalnak a tanácsára. A magyar földmives elég ha forgalmi, jövedelmi és a többi adót fizeti holdanként ezerötszáz koronás jövedelem után, amennyiért az önzetlen csehszlovák árak a magyar földnek ezer holdjait összevásárolják.

De azért a földosztás hírére megint összebújnak a bozontos magyar fejek, amelyek mindig a falnak mennek utánna és azt mondják, hogy koma, sógor, hátha megpróbálnánk a szerencsét. Az ördög nem alszik. Igazatok van jó magyar atyámfiai, az ördög csakugyan nem alszik, hanem köztetek jár és kisért benneteket.

POLITIKAI SZEMLE.

Komárom, —november 12.

Cerny lemond a választások után.

Prágai hír szerint a kormány elmaradhatatlan rekonstrukciója csak a választások után fog bekövetkezni, Cerny belügyminiszter a közigazgatási reformnak a történelmi országokban való életbeléptetése után azonnal lemond miniszteri állásáról és átveszi a morvaországi országos hivatal vezetését, amelynek elnökéül még júliusban kinevezték. A cseh kormánypártok ugyan azt szerették volna, hogy Cerny a választások után is belügyminiszter maradjon, azonban Cerny decemberben végérvényesen Brünnbe akar költözködni.

A rimaszombati járási főnök a magyarság ellen izgat.

Rimaszombat városában a jubileumi hivatalos ünnepen Hanesz Emil volt evang. lelkész, jelenleg járási főnök, elnöki megnyitó beszédében azt mondotta, hogy a magyarokat, főként a határok mellett és az egyes központokban, ahol többen élnek, anyagilag és gazdaságilag teljesen tönkre kell tenni, koldussá kell tenni őket. Bár a jubileumi ünnepéiyen jelen volt az államügyész is, aki közvetlen fűltanuja volt a magyarok elleni otromba kirohanásnak, a gyűlöletet szitó járási főnök ellen mind e mai napig nem indították meg a nemzetiség elleni gyűlölet hirdetésével elkövetett bűncselekmény miatt a bűnvádi eljárást. Az ügyben Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő interpellációt intézett az igazságügyminiszíerhez, a belügyminiszterhez és a Szlovenszkói országos elnökhöz, amelyben követeli a szükséges vizsgálat megindítását, a magyargyülölő járásfőnöknek azonnali felfüggesztését, ellene a bűnvádi eljárás megindítását és ennek eredményeként ideiglenes megbízásának visszavonását és állásától való fölmentését.

A szlovák néppárt pesszimizmussal tekint a választások elé.

A szlovák néppárt vezérei a pártnak a kormányba történt lépése folytán régen elveszítette azoknak a szlovák tömegeknek támogatását, amelyek Szlovenszkó autonómiáját vallják a párt legfontosabb programjának. Ezt észre kellett venni a párt nagyhangú korifeusainak is, akik meglehetős pesszimizmussal tekintenek az országos és járási választások elé. A helyzetre, amely a szlovák néppárt táborában uralkodik, rendkívül jellemző a Narodnie Noviny értesülése, amely szerint a szkv vák néppárt lépéseket tett a többi kormánypártoknál, amelyek arra irányultak, hogy a tartományi és járási választásokat halasszák el a jövő évre olyképen, hogy addig teljesen kinevezett képviselőtestületek működtek volna. A többi koalíciós párt azonban figyelemre

sem méltatta a szlovák néppárt kiván* ságáí, hanem a választásokat kiirták. A szlovák néppárt a tartományi képviseletbe 13 jelöltet állított, ezekből azonban maga a párt sem számit többre, mint 7—8 képviselőre.

Cerny belügyminiszter merénylete az önkormányzat ellen.

A közigazgatás reformjának végre hajtására vonatkozó rendeletet most készítették el a belügyminisztériumban. Cerny belügyminiszter a koalíció nyolcas bizottságának ülésén beterjesztette a rendeletet, amely azonban nagy izga! mat keitett. Ez a tervezett rendelet teljes egészében bürokratizálja az egész közigazgatási apparátust úgy, hogy az országos és járási képviseleteknek sera— Saját tudósítónktól. —

A magyar nemzeti párt Komáromban a Baross-utcai Dózsa-féle Vigadó emeleti nagytermében lelkes hangulatú népgyülést tartóit vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel, amely népgyülés iránt nemcsak Komáromban, hanem a vidéken is igen nagy érdeklődés nyilvánult meg.

A leikes hangulatú r.épgyülés szónokai Törköly József dr, szenátor, a magyar nemzeti párt országos elnöke, Nitsch Andor a szepesi németek nemzetgyűlési képviselője és Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő voltak.

Boldoghy Gyula körz. vál elnök meleg szavakkal nyitotta megaz ülést. Szívélyesen üdvözölte a megjelent tőrvényho zókat, a szép számú hallgatóságot és a sajtó képviselőit. Elnöki megnyitójában rámutatott a gyűlés fontosságára, mert hiszen ismét sorsdöntő órák előtt állunk, küszöbön vannak a választások. Felkéri a szónokokat beszédeik megtartására.

Dr, Törköly József szenátor, a magyar nemzeti párt országos elnöke emelkedett most fel szólásra és meg tartotta nagy beszédét. Többek között ezeket mondotta:

Harmadizben van szerencséje Komáromban megjelenhetni magyar testvérei előtt. Nem szónoki sikerekért, babérokért jött ide, hanem azért, hogy kötelességét teljesítse. Fényt kell gyújtani a sötétségben, meg kell mutatni az utat, amelyen a magyarságnak haladnia kell. A helyes ut megismeréséhez tartozik a közeledő választások jelentőségére felhívni a választópolgárok figyelmét.

— A mostani választásoknál a legközelebbi kérdés, amire a magyar népnek és a többi népeknek felelni kell, hogy helyesli-e az uj tartományi rendszert, amely a centralizmus uj virága, a demokratikus önkényuralom, a közigazgatási mindenhatóság egy újabb tényezője s a népakarat és az egyéni szabadság egy újabb temetője.

— Szlovenszkó autonómiáját, nemzeti önkormányzatát 1925. évi választáskor követelte Szlovenszkó többsége. E helyett kapott kvalifikált önkormányzatot, amelyben a népnek csak azt szabad akarni, amit a kormány akar. De csak azt, mert különben a kormány feloszlatja.

— A tartományi gyűlés tehát csak egy álarc lesz a közigazgatási mindenhatóságnak.

— Nekünk nincsen pittsburgi szerződésünk, — mondta a továbbiakban

miféle befolyásuk nem volna az országos és járási közigazgatásra. Az egész hatalom az országos és a járási főnökök kezébe menne át. A választott országos és járási képviselők puszta bábok volnának. Bár a részletekről bővebbet megtudni eddig nem lehetett, beavatott körökben rámutatnak arra, hogy a belügyminiszter most mindazokat az intézkedéseket, melyeket annakidején a törvényűé akart behozni és amelyeket a pártok csak a legnagyobb megerőltetéssel tudtak megakadályozni, igy akarja keresztülvinni, Ha ez sikerül, akkor az egész országos és járási képviselet puszta játékká sülyed. Az országos és járási képviselőknek még azok a csekély jogai sem maradnának meg, melyeket a törvény nekik biztosit.

Komárom, 1928, november 11.

(Törköly dr. — tőlünk elvették a nemzeti önrendelkezési jogunkat, azonban van igazságunk, amelyet még Scotus Viator is elismert. Ezen az alapon követeljük mi a nemzeti önrendelkezési jogot, csatlakozunk Szlovenszkó autonómiájának követeléséhez s annak keretein belül követeljük a magyarság nemzeti önkormányzatát.

— A köztársaság kormánya a cseh nemzeti állam szolgálatában áll, nyílt \ vagy burkolt intézkedéseivel, szándéj kaival és törekvéseivel, pedig mindez, i amint azt a cseh egyetemi professzor ä is megállapítja, gyakorlatban a többi j nemzet elleni erőszaktevésre vezet. Ez I az objektiv cseh tudós azt mondja, hogy ■ az az állam épül fel helyesen, amely 1 szabad s egyenjogú nemzetek szövet- I sége által létre jött szervezet. A szöí vétség annyit jelent, hogy az államba \ foglalt nemzetek önrendelkezésük alapján egyesültek és mint szabad és egyenjogú nemzetek alkotják az államot. Ez a szövetség magyar vonatkozásban feltétlenül hiányzik. D; hiányoznak a szabad és egyenjogú nemzetek is. Mert hogy a magyar nép szabad és egyenjogú nép legyen, ezért küzd a magyar nemzeti párt és a magyar nemzeti autonómia kérdésére is ezért kér a magyarság szavazataiban feleletet. Nem hiszem, hogy magyar ember ne akarná a magyar iskolákat, a kultúra, a gazdaság terén a magyar igazgatást, az összefüggő nagy magyar többségek magyar közigazgatását, a magyar nyelven történő bíráskodást és azt, hogy Szlovenszkóban a magyar nyelv egyenrangú államnyelv legyen a szlovákkal és a némettel. Bizalommal várjuk tehát a feleletet.

— De más kérdésekre is felelni kell a magyarságnak a szavazatával.

— Tíz éve múlott annak, hogy nemzeti függetlenségünket elveszítettük 1 Tíz keserves esztendő! És ha megcsináljuk a mérlegét annak az időszaknak, bizony az jön ki, mint eredmény, hogy egyre borusabbak a napok 1 — A nemzeti élet szabadságával nem dicsekedhetünk 1 Az a tény, hogy nemzeti önrendelkezési jogunkat elvették tőlünk, hogy a sorsunkról mások döntöttek és nem mi, hogy még csak megse kérdezték tőlünk, hogy ott akarjuk-e hagyni a régi hazánkat, minden kétséget kizárólag bizonyítja azt, hogy minekünk nincs szabadságunk I A szabadság hiánya pedig az elnyomatás jelenlétét igazolja! Jogegyenlőséget nem adtak eddig nekünk s azt

A magyar nemzeti párt nagyjelentőségű népgyülése Komáromban.

Dr. Törköly József szenátor, Nitsch Andor és Füssy Kálmán nemzetgyűlésig képviselők hatalmas beszédei. - A hallgatóság lelkes ünneplésben részesítette a szónokokat.