Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-10-27 / 129. szám

8. oldal. Komiromi Lapok 1928. október 27. dapesteri 200 szór, mint a szinlaprói olvastam. Nos, ez az amerikai történet csodá­sán naiv. Ilyen naivul csak Amerikában tudnak irni, óit is csak nő Írhatta igy. Nézzünk me? Európában készült filmet és Amerikában készült filmet: az euró­pai film nagyképü fogásokkal dolgozik, az amerikai naiv trükkökkel. Amerika fiatal, Európa vén, az amerikai lélek naiv, bizakodó, mint a fiatalember, akt csak most indult el élete utján, az rurő pai lélek szkep'ikus, egészen a cinikus­­ságig, bosszankodó, mini az öreg ember, akinek már nem sikerül semmi az élet ben és tapasztalatait rágicsálja. Láttam már néhány kitűnő vígjátékot európai íróktól a színpadon és ha nem mindig nevettem olyan jól, mini az Abris ró zsájának előadásán, sokszor kellett meg­állapítanom, hogy ezek a kitűnő vígjá­tékok irodaimilag és müvészetileg igen nagyszerű alkotások voltak. Ha most megint nagyképűen nézzük az Ábris rózsájának irodaimi éa művészi értékét, elmondhatjuk, hogy nem ez a világ leg művészibb vigjátéka, de tényleg a világ legmulatságosabb darabja, amit érdemes volt Anne Nicholsnak megírni, nemcsak a tantiámek miatt, de azért is, meri sokat használ vele az emberiségnek, Anne N chols ebben a darabjában mégis a világ egyik nagy tanítómes­tere lett, noha nem mindig tökéletes művészétét produkál benne, azonkívül, hogy nagyszerűen ismeri a színpadi technikái, a külső effektusok elérésé­hez szükséges fogásokat. A mulatságos vígjátéknak az a tendenciája a zsidó­ság és nem zsidóság közti, éppen a mai naposban mérhetetlenül nagynak látszó tömeghangulat-ellenléie! kikü­szöbölje. Tagadhatatlanul vannak eb­ben a darabban olyan szinpidi megol­dások, amelyeknek értelme f ;lár a Hegyi Beszéd szent komolyságával. A közön­ség csak nevet, a nevetéstől már a könnyeit törüli s alig veszi észre, hogy a szerző Isten templomává avatta fel a színházat, noha, mint megírtam előbb, a darab feltűnően naiv, sok benne az érzelmesség, sőt az olcaó hatásvadászat. A darabnak nagy előnye hogy igen éleíes figurákat rajzolt meg benne a srerző, olyanokat, amilyeneket egész világon feltalálunk. A darab csakugyan a világ íegmulatságosabb vigjátéka lelt és Anna Nicholsnak va lóban jól vált be: olyan tőkét szerzett vele, amely egész éleién át busás ka­matot fizet neki. Az előadás egyike volt a legjobbak­nak, amit eddig a Földes színtársulat­tól láttunk Komáromban. Perdülő, jól kidolgozott előad ás volt, a színészek nagy ambícióval játszottak, amihez az is hozzájárult, hogy most telt meg elő­ször zsúfolásig a színházterem közön­séggel prózai előadáson is. Lévy Sala­mont, az öreg hithü zsidó! Földes Dezső játszott?; nem volt művész többé ebben a szerepben, de emberré egy­szerűsödött, a második felvonásban volt egy jelenete, amikor nem szólott semmit: ez a jelenet volt az előadás legszebb részlete. Mihályi Lici Róza Krisztinában szeretetreméltó volt, Mik­lós Ernő Ábrisa szerelmes szivü, szim­patikus jelenség volt a színpadon. Orth Vilcsi parvenü Cohennéját Werbezirk sem játszhatta volna külön­ben, Erdődy Kálmán Cohen figurája sok természetességgel mozgott a szín­padon. Reményi János Ábel János Mi­hály szerepében mutatta meg ismét, hogy tehetséges színész. Kédly Gyula és Csillag János a pap és a rabbi szerepében tették még színesebbé az előadást. A közönség nagyon jól mula­tott a darabon és a színészeken, akiket felvonások végén hosszas tapsviharral ünnepeltek. (k. e.) (A meztelen embar hétfői előadása ele.) A Földes színtársulat már egyszer bemutatta Komáromban Török Rezső­nek drámai lendülettel megirt színmü­vét, A meztelen embert, amellyel a társulat igen nagy sikert ért el. Leg­utóbb kedden a társulat Pozsonyban adta elő a darabot szokatlanul nagy hatással, nemcsak a közönség váratla­nul nagy lelkesedése melleit, de a ssjtókritikák is egyhangúan megálla­pították, hogy a Földes színtársulatnak ez az egyik legkitűnőbb szereplése, amit a társu’at A meztelen ember elő­adásában produkál. Úgy a darab is, mint az előadás is magas művészi nívót jelentenek és ezért különősképen is a közönség szeretetébe és figyelmébe ajánljuk a héifői előadást. (Vasárnap este: Külváros.) Vasárnap este a modern cseh irodalomnak egyik legkiválóbb képviselője, Frantisek Langer színmüve, a „Külváros“ kerül előadásra, amelyet Surányi Miklós fordításában az elmúlt szezónban Budapesten is bemu­tattak komoly sikerrel. A darab kitűnő léiekrajzzal, dosztojevszkiji mélységű témáról szól és sox tekintetben Molnár Ferenc Liliomátjuttatja emlékezetünkbe miljőjével. Az értékes szinmü előadása művészeti szempontból eseményszámba fog menni és a haminifaüan, igaz ér­tékű irodalmat szerető közönségnek a vasárnapi est bizonyára felejthetetlen élmény marad. Színházi műsor. Magyar színészet a Kát. Legényegyletben Vasárnap, ckt. 28. d. u. olcsó helyá­rakkal: Zenebona. Budapest sláger operettje. Este: Külváros. Dráma 11 képben. Hétfő, okt. 29. Meztelen ember. Népies szinmü, Kedd, okt. 30. Gyurkovics fiúk. Farkas Imre népszerű ope-Délszlovenszkói Villamos­művek r. t. Komáméban. Felhívás. Az alapszabályok 7 §. Ií. pontja értelmében az igazgatósági tanács 1928. szeptember hó 21-én elhatározta a részvénytőkének 5200.000 Kc-rő!, 12,000.000 Ke re való felemelését és ezen célból nyilvános jegyzésre bocsát újabb, névre s?;ó!ó 34.000 drb„ rész­vényt, a következő feltételek mellett: 1. Egy részvíny névértéke 200 Ké, 2. Behatási díj a régi részvényesek részére 20 Ke, uj részvényesek részére 1 30 Ke. Az uj részvények kibocsátási 1 ára eszerint a régi részvényesek részére \ 220 Ke, uj részvényesek részére 230 j Ke. A behatási dij a kibocsátási költ- f ségek fedezésére lesz felhasználva, az esetleg fennmaradt összeg a társaság tartaléktőkéjéhez lesz csatolva. 3. Az elővétel joga 1928 november 15-ig azon részvényeseknek van fenn­tartva, akis az első 5,200.000 Ke alap- = tőkét jegyezték és pedig a régi rész- >, vények arányában. 4, Az igazgatósági tanács szabadon eladhatja azon részvényeket, amelyek ] ezen felhívás 3. pontjának értelmében nem lettek a régi részvényesek által j átvéve. 5, A részvények jegyzési határideje í 1928 november hó 30. 6, A jegyzett részvényekért járó egész ; összeg 1929 január hó 1-ig fizetendő j le. Az igazgatósági tanácsnak jogában ; áll a fizetési határidőt az egész ősz- . szegre, vagy annak egy részére 1929 \ julius 1-ig meghosszabbí.ani, de csak ; abban az esetben ha a részvényjegyző j előre lefizeti az egész összeg, illetőleg annak egy része után járó 6%-os í késedelmi kamatot. j 7. Azon részvényjegyzők, akik a 6. | pontban adott határidőig nem fizetik \ < le íz esedékes összegeket, elveszítik j jj összes, a részvényjegyzéssel járó jogai- j kai és az esetleg már lefizetett részle - | {eket. Ezenfelül az igazgatósági tanács- ! \ nak jogában áii kimondani, hogy az illető részvényjegyző köteles a jegyzett részvények 50% os ellenértékét, mint szerződéses büntetést, az esetleg lefize­tett részletek beszámításával a társa­ság pénztárába befizetni. Ezen összeg a társaság alaptőkéjéhez lesz csatolva. 8. Ezen kibocsátás részvényei 1929 január hó 1.-től osztoznak a társaság nyereségében. 9. Jegyzési és fizetési hely: Délszlo­venszkói Viilamosművek r. t. Komárno, irodája. Komárno, 1928 október hó 1-én. Délszlovenszkói Villamosművek r. t. Komárno. i A japánakác (Sophore japonica) és körisieveiü vagy szárnyasjukar, avagy népiesen zöldjuhar (Acer Negundo) magvak gyűjtése, kezelése, vetése és csemete nevelése. Irta: Náday Dénes, főerdőmérnök. Még a tavaly folyamán a köztéri fásításokra ebben a lapban felhvtam a nagyközönség f gyeimét a japánakác és körisieveiü juharfáknak, mint olyan fanemeknek kultiválására, melyekkel különösen meleg, száraz kiimával bíró vidékeken is a leggyorsabb, legsikere­sebb és legszebb eredményeket lehet elérni. Ősz van, Oklóber hónap a magvak érési ideje. Á nagyközönség részére nem lesz érdektelen, ha a fenti két fanem magjának gyűjtésére, kezelésére és vetésére nézve folytatólagosan némi útbaigazítással szolgálok. Mert azt csak melegen ajánlhatom, ha utcai és köz­téri fásításokat végezni óhajtó városok, községek, sőt egyes magánegyének is maguk nevelik a csemetéket, ficsfeákat, mivei így a leggazdaságosabb és leg­olcsóbb Ahol lehet, magunk szedjünk vagy szedessünk oki.—nov. hó folyamán magvakat, de sohasem fiatal, hanem mindig középkorú és idős, terebélyes fákról. Tegyünk azonban próbákat is. Több magot késsel vágjunk szét s győ­ződjünk meg arról, van- e magja, van e bele? A gyűjtést száraz időben keli végezni. A magvakat aztán mielőbb, lehetőleg azonban rögtön vermeljük el télre. E vafhetnök ugyan most ősszel is a földbe, csemetekertekbe, de mivel a magvak a tél folyamán többféle veszély­nek lennének kitéve, sokkal jobb ha elraktározzuk, azaz el vermei jük. Ha nagymennyiségű magot óhajtunk eivermelni, ezt úgy eszközöljük, hogy az udvaron vagy ä kertben szedett mag mennyiségének megfelelő nagyságú, négyszög alakú vermet ásatunb, annak fenekére ujjnyi vastagon száraz homo­kot téve, majd kiegyengeive, lesimilva, erre ujjnyi vastagon magot terítünk le, melyet egyenletesen elrendezve, erre ismét ujjnyi réteg homok, majd ismét ujjnyi réteg mag jön és igy tovább, ezt az eljárási addig folytatjuk, mig a mag tart, végül fagyás ellen a legfelső mag­­réteget ugyancsak homokkal boriivá, szalma vagy száraz falévá! réteggel befedjük, végül még földdel is Sakarjuk. Lehet azonban a magvakat hasonló j módon öreg, hasznavehetetlen hordók­ban, kádakban, dézsákban, ktsebb mennyiségű vagy csak néhány kgr. magot kisebb-nagyobb fa- és pléh - edényekben ts eltenni, de ezeket aztán a téli időszakra száraz, hűvös és fagy­mentes helyiségben kel! elhelyezni. Mindez igen egyszerű, könnyen vég­rehajtható munkálat és a legjobb módja a magvak téli eltartásának. Tavasszal aztán következik a mag­vetés ideje, melynél számba jönnek a városi és községi faiskolák, magán­egyének pedig kiválasztanak kertjük megfelelő részében egy napsütéses he­lyet. Az egyszerű földfelásás után cél­szerű 1 m. széles ágyakat készíteni a közismert módon és 25—30 cm. sor­távolságban kis kapával húzott csator­nákba kézzel, ritkás szórással vetni a magot, még pedig homokkal együtt, vagyis a homokot és magvakat nem szükséges egymástól elválasztani. Az eképpen elvetett magsorokat 2—3 cm. vastag finom földdel takarjuk és ön­­tőzőrózsás kannával megöntözzük, mi­dőn minden jó mag ki fog kelni. Az öntést időnként meg kell ismé­telni s midőn a vetemény kikelt, an­nak fejlődését állandóan figyelemmel kisérjük. A sorközöket szükség szerint gyomláljuk, a tavaszi és nyári hóna­pokban — az esti napszakban—szük­ség szerint öntözzük. A vetést követő 2-ik vagy 3 ik év­ken a csemeték tavasszal átiskolázan­­dók, azaz ritkább sor- és csemete­távolságban külön ágyakba átüitetendök. E tekintetben irányadó az, hogy mek­korát nőttek 1 vagy 2 év alatt a cse­meték. Ugyanekkor aztan a csemeték oldalhajtásait is le kell nyesni, hogy gyertyaegyenes törzsű fácsnákat nyer­hessünk. Az oldalhajtások lenyesését a következő 1—2 év tavaszán meg kell ismételni. Amint a fácskák aztán em­bernagyságot jóval meghaladó ma­gasságot érnek el, a csúcson kis ko-Somorja. — október hó. róna hagyandó meg. Ezzel a kezelés­sel és e:járással az 5 ik vagy 6 ik évben szebbnél szebb, ültetésre a! «al­mas fiatal fákat nyerünk, melyekben igazán gyönyörködni lehet. Egy ilyen japánakác és körisieveiü juharíeiep valóban igen szép látvány. Télen a nyuiak rágása ellen a cse* meteíelepei kerítéssel, vessző sövénnyel meg kell védeni. Kifogástalan kerítés­sel biró kerteknél ennek szüksége el­esik. Úgy a japánakác, mint a körisieveiü juharfák további kezelésénél, helyesen nevelésénéi rendkívül fontos az, hogy a, további években a lombkorona múlt évi hajtásai, melyek a két fanemnél 1—2 m. hosszúra is meg szoktak nőni és önsúlyúknál fogva fóldfelé hajolni, tavaszonként legalább is félhosszra visszavágandó!? és prdig — a vezér­­hajtást kivéve — kivétel nélkül minden múlt évi hajtás. Er. rendkívül fontos! Mert ezzel az eljárással a fácskák ko­ronája szebben és jobban bokrosodik és szabályosan ovális gömbdeddá ido­mul, mig ha ezt a nyesést elmulasztjuk és továbbra is elhanyagoljuk, a fák később anyira szétnőnek, hogy kül­alakjuk nagyon elcsunyul és a teljes elhanyagoltság jelegét viselik magukon. Ilyen alaposan szétnötí és elhanyagolt fákat azíán a kisebb nagyobb szélek alaposan megtépázzák, az ágakat pedig könnyen letördelik. Gondoljuk C3ak meg: e két fsnem fiatal korában évenként 1—2 m, bősz­­szu hajtásokat képes növeszteni. Ez. a velük született tulajdonságuk. Nos — ezt a galopp nekiiramodást, amely soha nem válik ezen fák hasznára, — nem­csak a fák további helyes nevelésének és idomitásának, hanem a természeti kulturális célok érdekében sem szabod tűrni, ezért kell és pedig okvetlen kell az emberi beavatkozás, mely a fent­­emliteit visszavágásban, visszanyesés­ben nyer látható kifejezést. De nehogy azt higyje valaki, hogy már most e két fanemet minden, de minden évben kell nyesni. Nem! Rövi­desen elszokott jönni az az idő, midőn az évi hajtások hosszanti növekedésé­nek iramodása évről évre csökken, nyugodtabb lesz és a Sotnbkorona ön­magától kiformálódik. Nincs már ekkor szükség a nyesőollóra. E tekintetben azonban bajos a pontos időbeli meg­állapítás. Fontos az, ne restelje senki e két szép fanem fejlődését, növeke­dését figyelemmel kisérni. Maguk a fák — évről-évre megmutatják, mikor, hol és meddig szükséges az emberi beavatkozás ? Még valamit: akiknek nincsen mód­jukban az, hogy e két fanem magját maguk szedjék vagy szedessék, azok forduljanak erdei raagkereskedőkhöz és már most rendeljék meg a magvakat. Mindkét magfajta aránylag olcsó. Amennyiben valaki elmulasztaná a leirt elvermelést és a magvakat tavasz­­szál mégis elvetné, azt az a csalódás éri. hogy vagy alig és bizonytalanul, vagy csak a következő év tavaszán fog­nak azok kikelni, mert ez a tulajdon­ság a bét fanem magjának természet­rajzához tartozik. A japánakác és körisieveiü juhar fáknak kultiválását még egyszer és is­mételten a legmelegebben ajánlhatom mindenütt elsősorban az utcai és köz­téri fásításoknál, A nagyközönség remélhetőleg tény­leg fel is fogja a jövőben karolni ezen kétféle kiváló fanemnek tenyésztését és remélhetőleg minél szélesebb körben e! is fog terjedni. Egy 12 drb japánakácból álló igen szép fasor látható pl. Pozsonyban a Húrban téren (ezelőtt Nagy Lajos tér.) a Pallhner féle vaskereskedés frontja előtt. Ajánlom, hogy minden érdeklődő, ki Pozsonyba utazik, minden alkalom­mal nézze meg ezt a szép ültetvényt. X Elhalasztották a belföldi gyárt­mányú traktorokra kiirt pályázatot. A versenynek most, ősszel kellett volna lefolynia, a minisztérium a versenyt azonban tavaszra halasztotta el.

Next

/
Thumbnails
Contents