Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-10-27 / 129. szám

8. oldal. Komáromi Lapok 1*28. október 27. Október végén. Rálehelt az őszi reggel a dunai tájra, Kedves, bús nap mosolyog az őszi hervadásra. Hull a virág, — most leszek ám csak igazán árva, — Októberi hervadt rózsa van keblemre zárva. Körülölel a méla csend s egy bús ének hangja, Mint a holló, mint a felhő árnyat vet ulamra Rám hajol az ősz egészen, most leszek ám árva, — Hű kisérőm csak egy emlék, mely keblembe zárva. Őszi napfény — fehér szálkás égben rezgő bánat.: Régi emlék, hely ! ilyenkor sovárgok utánad. Dér hull lassan a fejemre, most leszeli ám árva, — Egy fájó szív minden búja keblembe van zárva. KOMÁROMI KOBOZ. A „Graf Zeppelin“ szombaton, legkésőbb vasárnap indul haza Eckener lemond az amerikai körrepülésről. —, október 26. Még mindig nem startolt a Zeppelin a középnyugati amerikai körrepöiésre, mert dr. Eckener az időjárási jelentések alapos tanulmányozása után 22 óra 30 perckor elhatározta, hogy az indulást ismét elhalasztja egy nappal, de azt is közölte, hogy talán teljesen lemond a körrepü­lés tervéről. Pénteken délelőtt még egyszer átvizs­gálja az időjárási jelentéseket és akkor fog végérvényesen határozni határozni. A körrepüléstől függetlenül Eckener kiadta a rendelkezéseket, hogy mindent készítsenek elő a haza­utazásra, amely szombatra vagy vasárnapra van tervezve. Környezete és amerika képviselője figyelmeztette Eckenert, hogy a kör­repülés minduntalan elhalasztása rossz benyomást fog kelteni, azonban Eckener nem tágított és kereken megmondta | embereinek, hogy az erős széírohimok, amelyek a hangár körül a reggeli órákban állandóak, lehetetlenné teszik a startot kellő időben s mikor Rosen­dahl kapitány azt ajánlotta, hogy a legtanácsosabb volna hajnali 2—3 óra között indulni, amikor Lakehurstben majdnem szélcsend van. Eckener meg­­magy '.rázta neki, hogy ebben az eset­ben a nyugati széliránynál fogva Csikágói és a középnyugati fővárosokat c-ak éjszakának idején érnék e', tehát a lakosság semmit se n láthatna a léghajóból. A reggeli órákban Eckener szerint nem lehet kivontatni a Zeppelint a hangárból, mert a széláramlat a faiak­hoz nyomná. Mikoi Eckener közölte, hogy esetleg szom­baton, de legkésőbb vasárnap akar indulni hazafelé, a személyzet és az utasok között, akik Lakehurstben várakoznak, nagy lett az öröm. A meg nem értett asszony. Flauheiten és Ibsenen keresztül, Gab­riele Reiferen át Lengyel Menyhértig minden idők írói annyit foglalkoziak a meg nem érteit asszony alakjával, hogy szinte veszedelmes dolog hozzányúlni már. Azonban talán mégis helyínvaió, mert a mng nem érlett asszonyt any­­nyira hami3 és ellenszenves alakjában áílitoiták az olvasóközönség elé, hogy a meg nem értett jelző minden alka lommal sziníe kivétel nélkül gúnyos és rosszakarasu mosolyt csel az emberek ajkszög elére. S ezen nincs csodálkozni való. A meg nem érlelt asszony ugyanis hosszú évszázadokon keresztül egyenlő volt a sóhajlozása, sápadozó, hisztériában vo­­naglő asszony alakjával, sitit a szük­ségszerű — harmadik mindig megér­tett s aki csak a férje előtt játszóba a meg nem értett, komplikált lelkű nebánlsvirágot. Ilyen volt Flaubert Bovarynéja, ilyen Ibsen Nórája, Gab'ielle Reiter Ellenie és Lengyel Menyhétt Máriája... S valószínű, hogy ilyen a többi íróé is, mert ha nem mondták, vagy mondják, abban az egyben megegyeznek, hogy valamennyien egyenlen egy pontban, a szexualitáson keresztül szemlélik és szemléltetik az asszonyt s még csak meg sem próbálják más szemszögből nézni, vagy más fényt vetni ilyenfor­mán egyáltalán nem rokonszenves egyé­niségre. Mert hogy hibás ez a régi és meg­szokott beállítás, s hogy nem minden alkalommal áll ott a meg nem érteit asszony mellett az a szükséges — har­madik — a?t elég kézzelfoghatóan bi­zonyítja a XX. század asszonya, aki nagyon sok esetben csak azért fordít hátat a gondtalan éleinek és kényelem­nek, mert rájön, hogy jelenlegi élele nem az az élet, amelyre természetétől vezettetve hivatást érez ... Itt azután már nem lehet a rossz­akarat szemüvegét használni, hanem a becsű etes megértés és igazság állás­pontján álfva el kell ismerni az asz­­szonynál is azt a jogot, amivel minden férfi rendelkezik, tudniillik, hogy meg­változtassa az élese u iát, ha rájött, hogy az rossz irányban halad. Pedig a férfinél ez. az irányválíoz­­tatás egészen más elbírálás alá esik. Hiszen a faifi — a legkevesebb szá­zalék kivételével -- már kora gyermek- Korától fogva arra nevelik, amire ked­vet és hajiamot érez, Gyermekkorától fogja figyelik s hajlamai szerint és a saját dón ése alapján ügyvédnek, or­vosnak, mérnöknek, papnak, katoná­nak, tanárnak, kereskedőnek, poíili­­kásnak adják. Ezzel szemben a legritkább esetben áll ez a leánynál is. Annál nem igen figyelnek a hajlamokra, Kedvtelésekre, s annyi engedményt sesznek legfeljebb, hogy ha szeret tanálni. hát taníttatják és esetleg diplomát is szereztetnek vele, de főcélul még mindig a farjhez­­menést tűzi» elé és elemi csapásként emlegetik eiőtte az egyedülmaradást. BiláneveÜk, hogy nőnek a féijhez­­menés az egyedüli és igazi rendelte fásé, s a lány, mert szüntelenül ezt h jlógatják előtte, — különösen, ha innen van a húszon — el is hiszi ezt és férjhezmegy ahoz, aki éppen fele­ségül kéri. Hogy tisztára csak enge­delmességből, kényszerűségből, vagy esetleg a szivétől is űzve, az nem so­kat változtat a dolgon, s egyáltalában nem akadályozhatja meg abfam, hogy esetleg a legrövidebb idő alatt rá ne jöjjön a tévedésre és arra, hogy a férjhezmenés — nem pedig a férje — nem elégíti ki az élettel szemben tá­masztott igényeit. S itt válik természetessé az a pár évtized előtt még lehetetlenségnek bé­lyegezett valami, hogy két ember, aki egyébként szimpatikus egymásnak, elválik, sőt, hogy a válás után még jó barátságban is marad. Ötven esztendővel ezelőtt, ha két házasfél elvált, életük végéig halálos ellenségek voltak s kerülték még az utcát is, amelyben a másik lakott. Ezzel szemben ma számtalanszor lát­juk, hogy elvált férj és feleség együtt járnak szórakozni és együtt töltik a szabadidejüket, mert rájöttek arra, hogy mint házasfelek azonban nem. Hogy ebben a nem-megfelelésben nem a szexualitás játssza a főszerepet, kilencven százalékban egészen bizonyos. S éppen azért, a ma meg nem értett asszonya éppen annyira nem azonos többé Flaubert Bovarynéjával, mint amennyire nem azonos az egyszerű, sima, egyenes vonalú ruha Bovaryné tizennégy rőf anyagból készült, agyon­­halcsontozotf, agyonabroncsozott dise­­l tubájával, s A régi nőnek, ha a házassága nem g jól sikerült, nem volt egyéb választása mint vagy képmutatáskodni és tovább játszani a szerelmes és gyengéd asz­­szony szerepét, vagy felvenni az egy­általán nem rokonszenves „meg nem érteti“ jelzőt és hordani az igét, amit a vállaira vett. Hogy legtöbbször volt vigasztalója s hogy mindig akadtak Rudolfok, akik ezt a helyzetét kihasz­nálták, az éppen annyira magától érte­tődő, mint hogy magától értetődő az is, hogy ezek a Rudolfok tették annyira ellenszenvessé a múlt idők szerencsét­len házasságban élő asszonyalakjaií. Ma már ezen a téren máskép áll a helyzet. Ma, ha egy asszony rájön, hogy a házasság nem elégíti ki az élettel szemben támasztott igényeit, becsületesen megmondja az urának és kenyérkereset ulán néz, mert a termé­szetében gyökerező függetlenséget többre becsüli a semmittevő kényelemnél. Hogy ilyenformán lassanként kivész majd az irók szempontjából annyira érdekes, de milliószor agyonirt, meg nem értett asszonytipus, shogyaféift-Ioívacóknak kevesebb oka lesz gúnyos mosolyra görbíteni az ajszögietüüet, bizonyos. Egyúttal azonban bizonyos , az is, hogyha ötven hatvan év múlva : elsimulnak ezek a minden nagyobb : változást nyomon követő kilengések, és ha az emberek agyába és ideg­­rendszerébe beégeíődik az a magától értetődő törvényszerűség, hogy a fiuk példájára a leányokat is arra neveljék, i amire hajlamuk var, sokkal kevesebb | lesz az elvált asszony és sokkal több \ a jó házasság. | A jő házasság ugyanis a bizonyos­­j fokú anyagi jólétén és egymás iránt | érzett szereteten kívül még legfőképpen I azon a kölcsönösségen alapszik, hogy ! mindkét félnek hajlama legyen a ha­ji zasságra. Vagyis: hogy mindegyik fél j kevés legyen önmagának és sem ön­­j magában, sem a hivatásában ne ta- 1 láljon megnyugvást és kielégülést. Hogy | ne anyagi gondtalanságért, de ne is í szexuális kényszerből, hanem belső | ielki meggyőződésből és egyéni elhiva­­! tottságból nézzen élettárs után és vá­jj lassza ki az emberóceánból azt a va­­| lakit, aki hajlamainak és kívánságainak i iegjobban megfelel.. . Túlzott reklámok. 7 Id. Pacal Gyuri X város heréje volt. Dologkerülő, tétlen és renyhe életet ; élő rnihaszna. Tunyasága közismert volt és a kisváros dolgos társadal­­j mának valóságos nyűg volt folytonos • unatkozása. Csak egy munkaköre voít: öltözködött. Hiú volt és rátarti. A kis | városkában egy uj fényképész telepe­dett le. Forgalmas helyen diszes rek­• iámkirakatot helyezett el és nap-nap | érdekes es nevezetes városi fejek — modellek után cserkészeit. Id. Pacal T Gyuri urat is megkérte, hadd készítsen róla egy feabineíkepet. Pár napra rá hahotázott a város, mert a kirakatban díszhelyei* ott volt Pacal jól sikerült képe íróasztalnál ülve „Munkaközben“ cim alatt és zárójelben „Pitlanatfelvé­­. tel“. Becsületsériási per lett a vége. * 1 Furmányos Letyi Péter könyvkeres­kedő kirakatában és az összes ujsá • gokban szenzációként hatott az a pá­ll lyázati hirdetés, mely szerint: „Aki j nálam megveszi Rubof — A megfe- i lezett végtelen — című regényét (ára 20 Ke) és a XIV. fejezetben előfordul igékéi leírva egy hét múlva (határidő szeptember 15) beküldi, megkapja Ruboff összes többi munkáit és egy bérletet a színházba.“ Jó reklám, ügyes reklám, mondogat­ták és Ruboff „a megfelezett végtelen“ gyönyörűé^ fogyott. Már másnap utána kéllelt réhőelni, de már harmadnap baj volt! — A regénynek nem volt Csúnya .foglerakodás «WMIHWffiWHHHlliBMPIIHWP'l'fiWlll.li.iB elcsufitjí.*a legszebb arcot is. szájnak kellemetlen szaga visszataszító. Mindkét nagy szépséghibának gyakran már egyszeri használat után is elejét veszi az üditő Chlorodont - fogpaszta. A fogak gyönyörű elefántcsontszerü fényt kapnak, még ai oldalfelületeken is, különösen, ha a fogak­hoz alakja szerint kivágott Ch’orodont­­fogkefét * használjuk. Romló ételmarad­­ványok a fogközökben, melyek a rossz szájíznek okozói, evvel teljesen ki lesznek küszöbölve. Kísérelje meg először egy kis tubus használatát, mely csak 4 korona, nagy tubus *>ára 6 koroua. Chlorodont-fogkefe, hölgyeknek 7 korona (puha sörtével férfiak­nak (kemény sörte) 8 korona. Valódi csak kékes zöld „Chlorodont“ felírás’! csomago­lásban. Mindenütt kapható. ßd csak X1H. fejezete, Ruboff nem irt soha mást csak ezt az egy rémregényt és a bérletjegy a frankfurti színház bérletjegye volt az 1893-ik évre. — Letyi Péter „tisztességtelen verseny“ címen perbe keveredett, * Az uj Törökországban mint ismere­tes, nagy átalakulások mennek végbe. A modern muzulmán teljesen a mü­veit nyugathoz alkalmazkodik. A hölgy fátyol nélkül, a férfi cilinderben jár. Leglényegesebb azonban az egynejüség behozatala. Ez a fordulat nem megy simán és átmenet nélkül. K Juszufnak igaz, csak egy hites felesége van, de van egy barátnője, egy masseuse, egy kopogtató kisasszonya stb. mindegyik­ből csak egy. Valamennyit újsághirde­tés utján szerzi. — És hs este Juszuf sétára megy, a nyúlánk minarettekről már nem muezzin imáját hallja, hanem fényreklámok cikáznak és hívják fel a járókelők figyelmét. Elmosolyodott Juszuf a múltkor és tarkóját vakarta, amikor ilyen propaganda reklámot ol­vasott : „Anyák! ne szüljetek fiukat, mert az egynejüség behozatala óta ke­vés a nő.“ Harkály. HIBEM — Személyi hír. Alapy Gátpár m. kir. kormányfőfanác&os, Komarom szab. kir. város polgármes ere szabadságáról visszaérkezett és csütörtökön átvette hivatalának vezetései. — A jubileum! ünnepséqek «orramtja Komártmhan. A járási közművelődési egyesület, a katonai helyőrség, az egyesült testületek, egyesületek és iskolák Komáromban a csehszlovák köztársaság keletkezésének és fenn­állásának 10. éves évfordulóját a kö­vetkezőképpen ünnepük meg: A) Október 27-én: 18'30 órakor: A 12. gyalogezred zenekarának esti takarodója, (A zenekar elindul a vár­ból, áthalad a Klapka-téren, a Nádor­­utcán és a Baross-utcán át a Duna­­rakpartra vonul ) 18‘45 ó.: Tűzijáték a Dunarakparton a 12. gyalogezred zenekarának koncert zenéje mellett. 19 óra : A szlovák iskolák cserkész­­csapatának stafétatüze a VI. számú bástyán. 20 óra: Ünnepélyes aka­démia az uj tiszti pavilion nagyter­mében, a katonák és a hivatalok, egyesületek meghívott képviselői ré­szére. B) Október 28-án : 7 ó.: A 126, sz, tüzérezred zenekarának ébresz­tője (A zenekar a pozsonyi kapu­tól indul el, áthalad a Nádor-utcán, a Klapka'téren, a Jókai-utcán, a Kossuth-téren és a Megyercsi-utcán át a „III. erődhöz vonul. 8 — 10 ó.­­ig : Ünnepélyes istentiszteletek a helyi templomokban 8.15 ó : zászló­­avatás (kitűzés) a szlovák iskolák udvarán. 10 óra : A komáromi hely­őrség csapatainak díszszemléje a finkenaui gyakorlótéren (Kedvezőt­len idő esetén a Klapka-téren.) 11.30 ó.: Katonai istentisztelet a helyőr­ségi templomban. (A mise alatt dr. Körte F. törvényszéki tanácsos dr. Dvoíák A. „Bibliai énekek“ c. szerzeményét énekli, Suchf Ferenc polg. iskolai igazató orgona kí­sérete mellett 16 — 17 óráig: A 12. gyalogezred nyilvános koncertje a Klapka-téren. 17 óra: A szlovák iskolák növendékeinek akadémiája. (Belépő díj 5 Ke). 19 óra: A kikötő kivilágítása, (Rendezi a Komáromi Kikötőépitési Igazgatóság.)

Next

/
Thumbnails
Contents