Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-10-27 / 129. szám
1928. október 27. Komáromi Lapok 8. oldaL |M. Óriási választék meglepő olcsó árak ELBERT dlvatárnhiziban Nádor-u. 19« Kötött Pulóver, mellény és kostűm, női-, férfi fehérnemű, Béleltóé/eletlen bőrkeztyü, Pamut és francia batiszt zsebkendő. Sport• és gyermekkocsik. Bőr- és Vulkán kézibőrönd, ritikül. Bemberg selyem és gyapjú harisnya. Fehérnemű, ruha és függönycsipke. Legdivatosabb nyakkendő, bokavédő és gyapjú nyaksál. Csakis elsőrendű gyártmányú árúk! kiirtani a köznépből a tiz évnek minden erre irányuló törekvése sem. Mi a szlovák népet ma is becsüljük és szeretjük, még akkor is, ha félrevezetve, egyes politikusoktól, akik vállain emelkedtek fel, ezt minden eszközzel el akarják is gáncsolni. A cseh nemzet szabadságvágyát is megértjük, háromszáz évig szomjaztak utána és az első alkalmat felhasználták, hogy azt kivívják. Az erre vonatkozó eszközök nem látszottak legálisoknak annak idején, ma azonban történetszemléletünk is változáson 1 ment keresztül. A cseh nemzetnek egyedüli érdeke az lenne, ha felismerné azt a valóságot, hogy csak elégedett és kielégített nemzeti kisebbségek lehetnek az állam alkotó és teherviselő pillérei, az elégedetlenekre épiteni nem lehet és az a politika, mely szuronyokra építi biztonságát, a huszadik században már nem igazolható sem történelmi, sem gazdasági, sem pedig nemzetközi indítékokkal. A népek elégedettsége a legnagyobb biztonság, amelyet tiz év alatt itt az uralkodó nemzet nem tett valósággá. POLITIKAI SZEMLE Komárom, —október 26. Magyar nemzetgyűlési képvise lök a költségvetés tárgyalásában. A képviselőházben folytatott költségvetési tárgyaláson részívettek a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt képviselői is, akik nagyszabású felszólalásaikkal alapos bírálatban részitették nemcsak a kormány gazdálkodását, de általában a kormány politikáját. A magyar nemzeti párt képviselői közül Szent Ivdny József, Koczor Gyula, Filssy Kálmán. Nitsch Ardor, dr. Holota János, a keresztényszocialista-párt részéről pedig Szüllő Géza, dr. Gregorovics Lipót és dr. Jabloniczky János nemzetgyűlési képviselők mondottak nagy beszédeket, amelyekben a magyarság kulturális és gazdasági sérelmeire is ráutattak. Szent-Irány József interpellációja a járási főnököknek a jubileummal kapcsolatos eljárása tárgyában. Szent-Ivánv József, a magyar nemzeti párt vezére és képviselőtársai interpellációt nyújtottak be a belügyminiszterhez az állami jubileummal kapcsolatos közigazgatási visszaélések tárgyában. Egyes magyar járásokban a járási főnökök visszaéléseket követnek el íz állami jubileumi évforduló alkalmából az állampolgároknak az alkolmánylörvényben biztosított lelkiismereti szabadsága ellen azáltal, hogy az ünnep megtartását hivatalos preszszióval kényszerűik ki. Minthogy a belügyminiszter van hivatva arra, hogy a törvénynek, a jognak é3 igazságnak érvény szereztessék, azt kérdezik az Interpellálók, hogy hajlandó-e a belügyminiszter sürgős táviratba foglalt rendelettel az előfordult közigazgatási presszió és hivatalos hatalommal való visszaélések megszüntetése végett azonnal intézkedni. Az interpelláció a rimaszombati járásban előfordult konkrét esetből indul ki, de tiltakozik a többi magyar járásokban előfordult hivatalos presszió ellen is. Komárom példája a n emzetgyülésen. Koczor Gyula, a magyar nemzeti párt agilis és érdemes képviselője, a képviselőházban folyó költségvetési tárgyaláson a héten nagyszabású beszédet mondott, amelyben megdönthetetlen adatokkal alátámasztott kritikában részesítette az államgazdáikodást. Majd azokkal a csehszlovák képviselőkkel polemizált, akik a költségvetési vitát is felhasználták arra, hogy a magyarságot támadják és becsméreljék. Polémiája folyamán kitért Spacek képviselőnek azon felhívására, hogy a külügyminiszter utasítsa vissza a külföldön azokat a panaszokat, amelyek a magyarok elnyomásáról el vannak terjedve. — Azt hiszem — úgymond Koczor képviselő, — hogy ez a felhivás teljesen felesleges, a külügyminisztériumot nem kell félteni, megteszi a magáét e tekintetben, de állításai homlokegyenest ellenkeznek a valósággal, mert ha egy nemzetnek oka van elnyomásról panaszcélból, hogy hányat ver a megrémült féreg pulzusa percenként. Hát biz az sokat vert, száznál is többet, talán kétszázat is percenként; annyit vert, amennyit csak egy megrökönyödött béka szive verhet. A fő, hegy sokat vert. Mert amilyen nagy volt a béka, olyan nagy volt az ijedsége. A nagy tudós tehát egyik kezében a nagy békával, a másik kezében a nagy ezüstórájával sokáig álldogált a nagy tó partján és mélyen elgondolkozván a természeti dolgok csodás mivoltán, utóvégre is a békát bedugta a zsebébe, az óráját meg behajitotta a tóba, hadd örvendjen tovább is az éleinek. És elgondolta, hogy igy kellene tennie mindenkinek, aki békát fog ki a tóból. Az óra persze lement a tó fenekére, olt fészket rakott, feleségül vett egy női békát, akitől csakhamar megtanult kuruttyolni és rendre maga is békává lett és sok kicsi békát nemzett. Úgy, hogy mi, akik kisdiák korunkban tudtuk ezt a históriát és eljárogattunk a muzeumkertbe, sokáig ki akartuk halászni a tóból, de fájdalom, sohasem tudtuk kihúzni óraképpen, mindig csak békaképen jött ki. Amin szerfelett csodálkoztunk. Ha tavaszi estéken jól megfigyelnétek a múzeumkerti békák ümmögését, találnátok benne valamit az óraketyegésből. Képzelhetni, hogy mint álméikodott a Brassi bácsi vén gazdaasszonya, amikor délben a gazdája hazaballagott, hogy hozza be már az Isten szerelmére azt az ebédet, mert mindjárt üti a delet. És ekkor a zsebéből egyszerre csak elkezdte a különös óra a tizenkettőt kuruttyolni. Ennek a gazdasszonynak szokta volt mondogatni legnagyobb sértésül Brassai bácsi, ha nagyon megharagudott rá : — Maga — Szarvas Gábor. Mert Szarvas Gáborral nyelvészeti kérdésekben véres harcokat vivott Brassai bácsi. Egyszer, hogy ismét belémerült a nagy tudós valamelyik matematikai probléma megoldásába, rendes szokása szerint egészen megfeledkezett a vacsorájáról. Pedig ott volt az asztalon mellette egy tálban , szépen lebontva tányérral. Pompás ropogós rántott csirke volt. Amióta behozta — Szaivas Gábor, bizony ki is hűlhetett volna. Brassai Bácsi egészen megfeledkezett róla. Közben egy vidám barátja lépett be a szobába, de aki nem fogadta a köszönését, az Brassai bécsi volt, annyira bele volt merülve a tudományába. A vendég tehát fogta magát, szépen levette a tányért a sültről és a szomszéd asztalnál bekebelezte az egész vacsorát. Amikor megvolt vele, a csőn- ! tokát ismét szépen lebontotta a tá- > nyárral, úgy amint volt és visszatette I az egészet a helyére. Azután rátette a kezét a tudós vál- j Iára: — Jó estét kívánok, kedves Brassai l bácsi. Lám csak, észre se veszi az ? embert! Brassai bácsi erre csakugyan föl- 5 eszmélt és szives köszöntéssel fogadta í a látogatót. | — Bocsásson meg Nagyságod, hogy | nem vettem észre a belépését. Egészen j belebonyolódtam itt valamibe. — Persze, persze, — szólt az álnok barát. — Hisz a vacsorája is kihűlt. — Igaz bizony, — válaszolt Brassai bácsi, — s2inte el is felejtettem, vacsorázni is is kellene. De ha megengedi Nagyságod mindjárt elintézem. Azzal levette a tálról a tányért. — Az ördögbe is, hiszen úgy látszik, már megvacsoráztam, — szólt fejcsóválva a tudós, amikor meglátta | a csontokat. — Higyje el Nagyságod, 8 hogy még maholnap szórakozott- leszek. A vendég persze ezt elhitte Brassai bácsinak. Bezzeg nem úgy, mint diákkoromban nekem a nagynéném, amikor helyette, tiszta szórakozottságból a leányát találtam megcsókolni. Hogyan mossunk gyapjú-holmit? Gyapjúból készült anyagot nem szabad dörzsölni, sem főzni, mert ettől a gyapjúszálak összezsugorodnak és kócosak lesznek. De nincs is arra szükség, mert elég a gyapjúanyagot a langyos RADION- oldatba mártogalni és gyengén kinyomkodni. Ettől is teljesen tiszta lesz. Ezen előnye folytán a RÁDIÓN az ideális mosószere a gyapjúholminak. Aki gyapjúruháját RADION-nal mossa, annak nem keli félnie, hogy ősszeugrik vagy, hogy kócos lesz a mosástól. Ellenkezőleg, a gyapjúanyag lágy és ruganyos marad és a színe is megtartja eredeti fényét. * l kodni, úgy ez az ittélő magyar nép, mely nemzetileg, gazdaságilag és kulturális tekintetben a legnagyobb elnyomást szenvedi. Ott, ahol lehetséges, hogy az olyan városban, mint Komárom, melynek 17715 lakosa közül 2411 csehszlovák és ezek is csak a prevrát óta költözködtek be, — a hatóságokkal való érintkezésben büntetés terhe alatt nem szabad a város magyar elnevezését használni, ott igazán nevetséges arról beszélni, hogy nincs elnyomás. Koczor Gyulának e megjegyzése nyilván arra vonatkozik, hogy a komáromi járási főnök nemrégiben a városházán járt és megtiltotta, hogy a város hivatalos pecsétéin az államnyelvii felirat mellett Komárom ősrégi magyar neve is használtassék. Meghosszabbítják az építési törvény hatályát. A képviselőház költségvetési bizottsága a napokban foglalkozott az építési törvény meghosszabbításának kérdésével. A bizottság az eredeti tervvel ellentétben úgy határozott, hogy adókedvezményben részesíti mindazokat az építkezéseket, amelyeket 1929. junius l ig kezdenek meg, maga a törvény pedig 1930. év végéig marad érvényben. Ez a döntés lehetővé teszi azt, hogy az építkezések a jövő év tavaszán újra meginduljanak. Tukát kiadták a bíróságnak. A politikának feltűnést keltő szenzációja a képviselőház mentelmi bizottságának szerdai határozata, amely közvetlenül a jubileumi ünnepségek előtt váratlanul nagy meglepetést kelt politikai körökben. Mint ismeretes, a A fegyvertechnika csodája: Sauer-lírupp duplacsövű kakasnélküli *erétfegyv«rt, ezen hírneves gyár ismert jó kivitelében Ke 1000. Belga Hammerless fegyverek Ke 850-től kezdve. — Serétes töltények per 100 drb Ke 120 príma minőségben. — Érdeklődők kérjenek ajánlatét Szloveaszkó legrégibb fegyverszak cégétől: Seifert József Bratislava, Halászkapu-utea 4.
