Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-10-27 / 129. szám

1928. október 27. Komáromi Lapok 8. oldaL |M. Óriási választék meglepő olcsó árak ELBERT dlvatárnhiziban Nádor-u. 19« Kötött Pulóver, mellény és kostűm, női-, férfi fehérnemű, Béleltóé/e­­letlen bőrkeztyü, Pamut és francia batiszt zsebkendő. Sport• és gyer­mekkocsik. Bőr- és Vulkán kézi­bőrönd, ritikül. Bemberg selyem és gyapjú harisnya. Fehérnemű, ruha és függönycsipke. Legdiva­tosabb nyakkendő, bokavédő és gyapjú nyaksál. Csakis elsőrendű gyártmányú árúk! kiirtani a köznépből a tiz évnek minden erre irányuló törekvése sem. Mi a szlovák népet ma is becsüljük és szeretjük, még akkor is, ha félrevezetve, egyes politi­kusoktól, akik vállain emelked­tek fel, ezt minden eszközzel el akarják is gáncsolni. A cseh nem­zet szabadságvágyát is megértjük, háromszáz évig szomjaztak utána és az első alkalmat felhasználták, hogy azt kivívják. Az erre vonat­kozó eszközök nem látszottak legá­lisoknak annak idején, ma azonban történetszemléletünk is változáson 1 ment keresztül. A cseh nemzetnek egyedüli érdeke az lenne, ha fel­ismerné azt a valóságot, hogy csak elégedett és kielégített nemzeti ki­sebbségek lehetnek az állam alkotó és teherviselő pillérei, az elége­detlenekre épiteni nem lehet és az a politika, mely szuronyokra építi biztonságát, a huszadik században már nem igazolható sem történelmi, sem gazdasági, sem pedig nemzet­közi indítékokkal. A népek elége­dettsége a legnagyobb biztonság, amelyet tiz év alatt itt az uralkodó nemzet nem tett valósággá. POLITIKAI SZEMLE Komárom, —október 26. Magyar nemzetgyűlési képvise lök a költségvetés tárgyalásában. A képviselőházben folytatott költség­­vetési tárgyaláson részívettek a ma­gyar nemzeti párt és az országos ke­resztényszocialista párt képviselői is, akik nagyszabású felszólalásaikkal ala­pos bírálatban részitették nemcsak a kormány gazdálkodását, de általában a kormány politikáját. A magyar nem­zeti párt képviselői közül Szent Ivdny József, Koczor Gyula, Filssy Kálmán. Nitsch Ardor, dr. Holota János, a ke­­resztényszocialista-párt részéről pedig Szüllő Géza, dr. Gregorovics Lipót és dr. Jabloniczky János nemzetgyűlési képviselők mondottak nagy beszé­deket, amelyekben a magyarság kultu­rális és gazdasági sérelmeire is rá­­utattak. Szent-Irány József interpel­lációja a járási főnököknek a jubileummal kapcsolatos eljárása tárgyában. Szent-Ivánv József, a magyar nem­zeti párt vezére és képviselőtársai interpellációt nyújtottak be a belügy­miniszterhez az állami jubileummal kapcsolatos közigazgatási visszaélések tárgyában. Egyes magyar járásokban a járási főnökök visszaéléseket követ­nek el íz állami jubileumi évforduló alkalmából az állampolgároknak az alkolmánylörvényben biztosított lelki­ismereti szabadsága ellen azáltal, hogy az ünnep megtartását hivatalos presz­­szióval kényszerűik ki. Minthogy a belügyminiszter van hivatva arra, hogy a törvénynek, a jognak é3 igazságnak érvény szereztessék, azt kérdezik az Interpellálók, hogy hajlandó-e a bel­ügyminiszter sürgős táviratba foglalt rendelettel az előfordult közigazgatási presszió és hivatalos hatalommal való visszaélések megszüntetése végett azon­nal intézkedni. Az interpelláció a rima­szombati járásban előfordult konkrét esetből indul ki, de tiltakozik a többi magyar járásokban előfordult hivatalos presszió ellen is. Komárom példája a n emzetgyülésen. Koczor Gyula, a magyar nemzeti párt agilis és érdemes képviselője, a kép­viselőházban folyó költségvetési tárgya­láson a héten nagyszabású beszédet mondott, amelyben megdönthetetlen adatokkal alátámasztott kritikában ré­szesítette az államgazdáikodást. Majd azokkal a csehszlovák képviselőkkel polemizált, akik a költségvetési vitát is felhasználták arra, hogy a magyarságot támadják és becsméreljék. Polémiája folyamán kitért Spacek képviselőnek azon felhívására, hogy a külügyminisz­ter utasítsa vissza a külföldön azokat a panaszokat, amelyek a magyarok el­nyomásáról el vannak terjedve. — Azt hiszem — úgymond Koczor képviselő, — hogy ez a felhivás teljesen felesle­ges, a külügyminisztériumot nem kell félteni, megteszi a magáét e tekintet­ben, de állításai homlokegyenest ellen­keznek a valósággal, mert ha egy nem­­zetnek oka van elnyomásról panasz­célból, hogy hányat ver a megrémült féreg pulzusa percenként. Hát biz az sokat vert, száznál is többet, talán kétszázat is percenként; annyit vert, amennyit csak egy meg­rökönyödött béka szive verhet. A fő, hegy sokat vert. Mert amilyen nagy volt a béka, olyan nagy volt az ijedsége. A nagy tudós tehát egyik kezében a nagy békával, a másik kezében a nagy ezüstórájával sokáig álldogált a nagy tó partján és mélyen elgondol­kozván a természeti dolgok csodás mivoltán, utóvégre is a békát bedugta a zsebébe, az óráját meg behajitotta a tóba, hadd örvendjen tovább is az éleinek. És elgondolta, hogy igy kellene tennie mindenkinek, aki békát fog ki a tóból. Az óra persze lement a tó fenekére, olt fészket rakott, feleségül vett egy női békát, akitől csakhamar megtanult kuruttyolni és rendre maga is békává lett és sok kicsi békát nemzett. Úgy, hogy mi, akik kisdiák korunkban tud­tuk ezt a históriát és eljárogattunk a muzeumkertbe, sokáig ki akar­tuk halászni a tóból, de fájdalom, so­hasem tudtuk kihúzni óraképpen, min­dig csak békaképen jött ki. Amin szerfelett csodálkoztunk. Ha tavaszi estéken jól megfigyelné­tek a múzeumkerti békák ümmögését, találnátok benne valamit az óraketye­­gésből. Képzelhetni, hogy mint álméikodott a Brassi bácsi vén gazdaasszonya, ami­kor délben a gazdája hazaballagott, hogy hozza be már az Isten szerelmére azt az ebédet, mert mindjárt üti a delet. És ekkor a zsebéből egyszerre csak elkezdte a különös óra a tizenkettőt kuruttyolni. Ennek a gazdasszonynak szokta volt mondogatni legnagyobb sértésül Bras­­sai bácsi, ha nagyon megharagudott rá : — Maga — Szarvas Gábor. Mert Szarvas Gáborral nyelvészeti kérdésekben véres harcokat vivott Brassai bácsi. Egyszer, hogy ismét belémerült a nagy tudós valamelyik matematikai probléma megoldásába, rendes szokása szerint egészen megfeledkezett a va­csorájáról. Pedig ott volt az asztalon mellette egy tálban , szépen lebontva tányérral. Pompás ropogós rántott csirke volt. Amióta behozta — Szaivas Gábor, bizony ki is hűlhetett volna. Brassai Bácsi egészen megfeledkezett róla. Közben egy vidám barátja lépett be a szobába, de aki nem fogadta a kö­szönését, az Brassai bécsi volt, annyira bele volt merülve a tudományába. A vendég tehát fogta magát, szépen levette a tányért a sültről és a szom­széd asztalnál bekebelezte az egész vacsorát. Amikor megvolt vele, a csőn- ! tokát ismét szépen lebontotta a tá- > nyárral, úgy amint volt és visszatette I az egészet a helyére. Azután rátette a kezét a tudós vál- j Iára: — Jó estét kívánok, kedves Brassai l bácsi. Lám csak, észre se veszi az ? embert! Brassai bácsi erre csakugyan föl- 5 eszmélt és szives köszöntéssel fogadta í a látogatót. | — Bocsásson meg Nagyságod, hogy | nem vettem észre a belépését. Egészen j belebonyolódtam itt valamibe. — Persze, persze, — szólt az álnok barát. — Hisz a vacsorája is kihűlt. — Igaz bizony, — válaszolt Brassai bácsi, — s2inte el is felejtettem, va­­csorázni is is kellene. De ha megen­gedi Nagyságod mindjárt elintézem. Azzal levette a tálról a tányért. — Az ördögbe is, hiszen úgy lát­szik, már megvacsoráztam, — szólt fejcsóválva a tudós, amikor meglátta | a csontokat. — Higyje el Nagyságod, 8 hogy még maholnap szórakozott- le­szek. A vendég persze ezt elhitte Brassai bácsinak. Bezzeg nem úgy, mint diákkorom­ban nekem a nagynéném, amikor he­lyette, tiszta szórakozottságból a leá­nyát találtam megcsókolni. Hogyan mossunk gyapjú-holmit? Gyapjúból készült anyagot nem szabad dörzsölni, sem főzni, mert ettől a gyapjúszálak összezsugo­rodnak és kócosak lesznek. De nincs is arra szükség, mert elég a gyapjúanyagot a langyos RADION- oldatba mártogalni és gyengén ki­nyomkodni. Ettől is teljesen tiszta lesz. Ezen előnye folytán a RÁDIÓN az ideális mosószere a gyapjú­holminak. Aki gyapjúruháját RADION-nal mossa, annak nem keli félnie, hogy ősszeugrik vagy, hogy kócos lesz a mosástól. Ellenkezőleg, a gyapjú­anyag lágy és ruganyos marad és a színe is megtartja eredeti fényét. * l kodni, úgy ez az ittélő magyar nép, mely nemzetileg, gazdaságilag és kul­turális tekintetben a legnagyobb elnyo­mást szenvedi. Ott, ahol lehetséges, hogy az olyan városban, mint Komá­rom, melynek 17715 lakosa közül 2411 csehszlovák és ezek is csak a prevrát óta költözködtek be, — a hatóságokkal való érintkezésben büntetés terhe alatt nem szabad a város magyar elnevezé­sét használni, ott igazán nevetséges arról beszélni, hogy nincs elnyomás. Koczor Gyulának e megjegyzése nyil­ván arra vonatkozik, hogy a komáromi járási főnök nemrégiben a városházán járt és megtiltotta, hogy a város hiva­talos pecsétéin az államnyelvii felirat mellett Komárom ősrégi magyar neve is használtassék. Meghosszabbítják az építési törvény hatályát. A képviselőház költségvetési bizott­sága a napokban foglalkozott az épí­tési törvény meghosszabbításának kér­désével. A bizottság az eredeti tervvel ellentétben úgy határozott, hogy adó­­kedvezményben részesíti mindazokat az építkezéseket, amelyeket 1929. junius l ig kezdenek meg, maga a törvény pedig 1930. év végéig marad érvény­ben. Ez a döntés lehetővé teszi azt, hogy az építkezések a jövő év tavaszán újra meginduljanak. Tukát kiadták a bíróságnak. A politikának feltűnést keltő szen­zációja a képviselőház mentelmi bizott­ságának szerdai határozata, amely közvetlenül a jubileumi ünnepségek előtt váratlanul nagy meglepetést kelt politikai körökben. Mint ismeretes, a A fegyvertechnika csodája: Sauer-lírupp duplacsövű kakasnélküli *erétfegyv«rt, ezen hírneves gyár ismert jó kivitelében Ke 1000. Belga Hammerless fegyverek Ke 850-től kezdve. — Serétes töltények per 100 drb Ke 120 príma minőségben. — Érdeklődők kérjenek ajánlatét Szloveaszkó legrégibb fegyverszak cégétől: Seifert József Bratislava, Halászkapu-utea 4.

Next

/
Thumbnails
Contents