Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-10-09 / 121. szám

19IS. október 9. Komáromi fe&pok 8. oldal meglepő olcsó árak Selyem magdnkötö {Maradókból) Pouplin férfi ing S pár kötött mintái aokni Köpper alsónadrág hosszú Zöld mnkás ing I a. Férfi svetler 40 cm. Vulkán koffer Különlegességek: Férfi sport harisnya, francia batiszt zseb­kendő, selyem fehérnemű, ing nadrág, kötőit pulóver és kosztüm, bőr rétikul és'manikűr, Pyjamas, fehérnemű csipkék, Tuszor függönyök\ Tetra habakelengye és gyermekkocsik, bőr keztyli teveszőr béléssé! stb. VI ilUUVI Hl AVI 6-Puha gallér 1-50 46'— Mosó selyem harisnya 16--8 B0 Angol Patent harisnya 3 K-tól 12-50 Téli leányba alsónadrág 6-— 16-Gyapjú divatmellény 42-48'-35.­Kutyabőr férfi keztyii 36‘— 39-­— Este 8 órai kezdettel a kultúrpalotá­ban nívós műsorral hangverseny folyt le a nagytermet szépen megtöltő közön­ség előtt. Az estén Hajdú Lukács dr. bencésrendi tanár volt az ünnepi szó­nok, aki szép gondolatokban bővelkedő tartalmas beszédet mondott a jótékony­ságról, mint társadalmi kötelezettség­ről és a szeretettől, mint a leghaíható­­sabb fegyverről a gyűlölet ellen. Hajdú Lukács dr. nagy tetszést kiváltott beszéde után egy fiaial zongoraművész, Ambrózy Béla adta elő szép technikai készség­gel Liszt: H moliját a közönség tetszése mellett. Uiána dr. Barta Lajosné, a berlini, potsdami és regensburgi opera­ház volt tagja énekelt nagy sikerrel több Schubert dalt német szöveggel, Rohonyi Oszkárné megértőén diszkréi zongora kísérete melleit. Birla Lajos dr.-né szereplését az előkelő közönség ielkes ovációval fogad la, úgyhogy a rnásoron kívül ráadást is kellett adnia. Szünet u'án Farkas Mária hegedü­­müvesznő játékát élvezte a közönség és különösen tetszett a közönségnek az Adagió, de Farkas Márta most is minden számával megérdemelt sikert aratott. Tökéletes technikájával és művészi atérzésévei Riet: Suit G dur­­ját interpretálta. Farkas Mártát Ambrózy Béla zongoraművész kisérte zongorán. Tihanyi Magda Vörösmarty Mihálytól; Az árvízi hajós című költeményt sza­valta el mély hatást keltve. Majd újra Ambrózy, a fiatal művész ült le a zongo­rához és Schubert Impromtu As-duiját, Mozart: Álla turca-ját és Granados egy spanyol táncát játszotta el nagy vir­­icudtással: a közönség'olyan tetszéssel fogadta játékát, hogy ráadást is kellett adnia. A műsor záróponiját a Komá­romi Dalegyesület kitűnő működő ka rának énekszáma képezte, nagy preci­zitással adván elő a Szabolcsa Mihály­nak „Dil a dalról* cimü költeményére Pogálfchnigg Guido által irt gyönyörű szerzeményét. A Molecz Tivadar kar­nagy által vezetett kar ezzel az előadá­sával igazi műélvezetet nyújtott, amitől a közönség részérői fezugott tüntető, elismerő tapsvihar tett tanúságot. A magas színvonalú hangverseny a kez­dődő szezon művészi bevezetője volt. A jubileum ünnepség kiváló rende­zéséért, az egyesület agilis titkáráé, Argay Lsjo é a főérdem, aki fárad­hatatlanul buzgóikodolt, hogy a jubi­leum csakugyan az egyesület múlt­jához méltóan sikerüljön, mint ahogy igy is történt. A komáromi tanonciskola felügyelöbizottságának ülése. A felügyelőbizottsdg a várostól kér na­gyobb anyagi hozzájárulást az iskola szakirányú fejlesztését célzó berendez­kedéshez, — Nagy vita a tanoncok kötelező iskolalátogatása körül. — Szak­iparos előadók lemondása miatt a fa­iparban és épitőiporaan szünetelnek a szakelőadások, Komárom, — október 4 A komáromi ipari és kereskedelmi továbbképző (tanonc) iskola felügyelő­bizottsága október 4-én tartotta ülését Csizmazia György városbiró elnöklete mellett. Az iskolát érintő időközi ese­ményekre vonatkozó bejelentéseknél a felügyelőbizottság örömmel vette tu­domásul Tét/res Mihály igazgató jelen­tését tanoncainknak a brünni országos kiállításon való részvételük alkalmával elért s méltán megilletett sikeréről, melyben a tanonciskola mintaszerű ve zetését s az iparos ifjúság lelkes munka­szeretetét látja igazoltnak. A szeptem berben megnyílt iskolaév tanrendjének összeállításánál Ivdnfy Géza ipartársu­lati titkár a délután 3—5 órai időre beállított tanórák áthelyezését kérte, hogy a tanonctarió iparosok (hentes, mészáros stb. iparból) tanoncaikat e dologidőben ne nélkülözzék Telkes igazgató a legnagyobb készséggel tenne eleget e kívánságnak, azonban a tantermek s megfelelő számú tanerő hiánya miatt az órák áthelyezését meg sem kísérelheti, mert ezzel az egész a tanoncot tartók s az iskolai oktatás érdekei szem előtt tartásával nagy ne­hezen összeállítóit egész tanrend bo rulna fel. Elismeri az igazgató, hogy az említett iparágbeli tanoncok szá­mára a raj soktatás helyett inkább szak­irányú előadásokat kellene tartani s éppen ő volt az, aki az éielmiszerszak­­mához tartozó tanoncok részére orvosi és állatorvosi előadások bevezetését kezdeményezte, sajnos, azonban a terv anyagiak hiánya miatt keresztülvihető nem volt. Telkes igazgató belelentette, hogy az iskola két kiváló szakelőadója: Kiss László asztalosmester, valamint Szabó Lajos kőmives és ácsmester, kénytele­nek voltak lemondani előadói tisztük­ről. A lemondás oka az, hogy az is­kolai előadásokat foglalkozásukkal összefüggő munkáik súlyos anyagi sé­relme és kára nélkül ellátni nem tud­ják. A két kiváló tanerőnek eltávozása a fa- és az építőipar tanoncainak szak­oktatását érinti érzékenyen s azok az igaz elismerésre érdemes eredmények, amelyek e két szakelőadónak iskolai tevékenységéhez fűződtek, veszélyez­tetve vaunak. A komáromi tanonciskola ama kevés számú hasoicélu iskolák közétartozik, ahol a kézművesipari tanoncok szak­iskolai szervezetben kapnak modern szellemi oktatást, s ha a figyelő bizottságnak nem sikerül helyettük más, velük egyenrangú oktatókat meg­nyerni, úgy a szakoktatás megszűnik, s az iskola visszaesik e két nagyon fontos iparágban valamint a mest­ereknek úgy a falnövő iparos­­ifijuságnak is helyrehozhatatlan nagy kárára az általános iskola nivójára. A felügyelöbhoüság jóváhagyólag vette tudomás igazgató bejelentését, hogy ez ügynek gyors likvidálása érdekében megkereste az ipartársulatot megfelelő tanelőadók javaslatbahozatala céljából. Tárgyalta a bizottság a költségvetést, melynek során Ivdnfy Géza oly irányú javaslatot tett, hogy kerestessék meg a város, a kerületi Kamara és a Járási Ipartársulat, hogy mint iskolafenntartók tegyék lehetővé az oktatás zavartalan menetét és az iskola modem kifejlesz­tését. Különösen hangsúlyozza a város részvételét az iskola anyagi szükségle­teinek fedezése tekintetéből, és a város lakossága tekintélyes részét alkotó iparosság és iparosifjuság oktatás ügyének hathatósabb és jogosan elvár­ható támogatását kéri. A város a zeneoktatásra cca 66 000 koronát állított be ez évi s jövő évi költségvetésében, ugyanakkor a több mint 400 iparos és kereskedő tanoncot oktató iskola ennek mintegy egynegyed részét kapja. Az iparosság és kereskedőség s ennek utánpótlása az ifjúság a várostól több méltánylást érdemelne, mert az iparos és kereskedő tanonciskola egziszten­ciák jövőjét érinti, a jövő generáció kenyérkeresetének megkönnyitéséhez adna bőséges tudást, mig a zeneoktatás csak szórakozás. A kultúrát szolgáló erre az intézményre is szükség lehet, de elsősorban odajuttasson a város megfelelő anyagi fedezetet, ahol arra: mint a tanonciskola kérdésében meg­­cáfo’haiatíanu! s az egész város anyagi jóléte érdekében van múlhatatlan szük­ség, Kéri a bizottságot, hogy a városhoz intézendő megkeresésben a zene isko­lával egyenlő összegű hozzájárulást kérjen, A szakelőadók lemondásának egyik okát is abban véli megtalálni, hogy ór&díjaik s általában a tantestület tag­jainak óradíjai alacsonyak s nincsenek arányban azzal a lelkes és odaadó, a felügyeleti hatóságok által is mindig dicsérettel említett mintaszerű ered­ménnyel, amelyről felszólalónak a ta­noncok legényvizsgáinál volt s van alkalma meggyőződni. Javasolja, hogy a városhoz intézendő megkeresésben a hozzájárulás felemelése indokául az iskola szakszerű felszerelésének és a tanszemélyzet óradijainak megfelelő megállapításának szükségessége említ* tessék meg. Csizmazia György elnök maga is beismeri, hogy aránytalan hozzájárulá­sok vannak az egyes iskoláknál, egy­szerre azonban a város minden kíván­ságot nem fog tudni teljesíteni, A vá­ros 1929, évi költségvetése jórészt el­készült s igy ez évre csak egy kisebb összegű hozzájárulás emelésre lehet számítani. Gaborek Károly felszólalá­sában hozzájárul a tett indítványhoz s hasonlóan nyilatkoztak felszólalásaikban Politzer Mór, Krausz Béla, Stern Bír­nál, Dosztál Jakab kamarai tag, az utóbbi javasolván még azt, hogy ke­restessék meg a Járási Ipartársulat is az irányban, hogy a tanoncdijaknak a tanoncoktatást törvény szerint szolgáló részét utalja ki az iskolának. Nagy vitát provokált a tanoncok iskolalátogatásának a még állandóan tapasztalt mulasztások ügye. A múlt tanévben is előfordultak esetek, midőn tanoncok 30 — 40—70 tanórát is mu­lasztottak. Az ipartársulat karöltve az iskoláig arg alóságga! törekedett ez ano­máliák megszüntetésére. A tantestület megállapította, hogy legtöbbször a ta­­noncokat érte a büntetés e mulasztá­sokért, pedig nem egy esetben nem a tanoncok voltak a hibásak. A rendet­len iskolalátogatás s a mulasztás meg­torlásának sokszor egyoldalú megálla­pítása nemcsak a rendszeres oktatást teszi lehetetlenné, de ifjuságnevelési szempontból is kártokozó. Telkes igaz­gató igyekszik összeegyeztetni az is­kola és a mesterek érdekeit, a tűlságba vitt elnézés azonban rendszer nem le­het. Stern Bernát biz. tag azon az ál­lásponton van, hogy az iskolamulasz­­tási esetekben járjon el az igazgató úgy, amint ezt a törvény és iskolai szabályzat előírja. Minden üzletben, műhelyben előfordul, hogy ritkán aka­dályozva van a tanonc s búik abban, hogy az igazgató s a tantestület ily esetekben a méltányos elbírálásban részesíti a mulasztást, de aki e jóindu­latot kihasználja, az feleljen a törvény szerint. Telkes igazgató és Vánkay László tanító felemlítenek egy esetet, midőn egy mester tanoncát egy évig nem szerződtette le s a tanoncot egész éven át nem engedte iskolába, Ilyen esetekben nem lehet elnézést gyako­rolni, Gaborek Károly azon a nézeten van, hogy a tanonciskola látogatását szigorúan kell venni, mert a mester azáltal, hogy a tanoncát elvonja az iskolából, helyrehozhatatlan kárt okoz a tanonc szülőjének s magának tanonc« nak is, különösen, ha erre fel még a tanonc is kapja a büntetést: pl. a tanidő meghosszabbítását. Dosztál Jakab kamarai tag nem tartja helyesnek ezt a felfogást, mert a kérdést mindig méltányosan kell kezelni az iparosok érdekében, helyesli azt a rendszert, ami eddig gyakorlatban volt, hogy a mu­lasztásokat előbb az ipartársulatnak jelentse az igazgató, s csak többszöri figyelmeztetés után tétessék meg a jelentés a hatósághoz. Azt sem tartja helyesnek, hogy a tanórákra későn járó tanoncot visszaküldik, s mulasz­tásnak veszik a késést. Politzer Mór biz. tag hasonló értelmű felszólalása után. Telkes igazgató bejelenti, hogy a tanoncok félórás késésekkel járnak az iskolába, igy pedig oktatást csinálni nem lehet. Vánkay László kívánja, hogy példaadásul a minden iskolai és társu­lati rendszabályt semmibevevő mesterre vonatkozólag a hatósághoz előterjesztés tétessék a tanonctartási jog elvonására. A felügyelőbizottság utasítja az igaz­gatót, hogy minden mulasztást jelentsen az ipartársulatnak, mely a mestert s tanoncot kihallgatja, s ha többszöri figyelmeztetés dacára is előfordulna iskolamulasztás, tegyen javaslatot meg­torló és példát statuáló büntetésre. A tiszaeszlárí pör záróvacsorája, amelyen Mikszáth Kálmán, nem lehetett jelen, mert zálogházban volt a kabátja. Igen érdekes büntetőjogtörténeti em­léknek tekinthető Étlap ot őriz dr. He­­teés Antal budapesti ügyvéd. A do­kumentum az apósa, néhai Friedmann Bernit hagyatékából jutott az ő birto­kába. Friedman Bernát tudvalévőén Eötvös Károlynak egyik védőtársa volt a világhírre jutott tiszaeszlárí pörben, amely a nyolcvanas évek elején hosszú időn keresztül izgalomban tartotta a kedélyeket. A nagy pör, miután a nyomozás, a vizsgálat és a végtárgyalás előkészítése másfél évig, maga a főtárgyalás pedig több hétig eltartott, véget ért és a fá­rasztó munka után széimentek és pi­henésre tértek az ügy szereplői. A fő­ügyész, a bírák, a védők, a hirlaplu­­dósitók és a gyorsírók sorra otthagyták a végtárgyalás színhelyét, csak Eötvös Károly maradt még ott egy ideig, hogy megakadályozza az ujrafelvételt, amelyre a vármegye urai titokban készültek. Eötvös Károly az akkori miniszter­­elnökhöz, Tisza Kálmánhoz fordult és közbenjárására Tisza tényleg le is sze­relte az ujrafelvételre irányuló mozgal­mat. Ezután Eötvös is visszatérhetett a fővárosba, ahol már várta védőtársá­nak, Friedmann Bánátnak meghívása a nagy pör záróvacsorájára. Erről a vacsoráról szól íz alábbi étlap, amely­nek minden fogása egy egy vonatkozás a nagy pörben produkált és mestersé­gesen készített bizonyítékokra. ÉTLAP 1883 november 22. 1. Bűnjelek a viz alól. 2. Marha­argumentumok. 3. Bizonyítékok a leve­gőből savanyu és édes mellékletekkel. 4. Különféle vad-beszédek. 5. Memo­randum-tészta. 6. Vármegyetorta. 7. Ku’cslyuk-egyveleg. 8. Zalai gyümöl­csök. 9. Eszi ári feketeleves. Borok: Nyíri csiger. Saktervallató. Tokaji csep­pek Kozákital. Az étlapnak — már annak a pél­dánynak, amelyet Friedmann Bernát iratai között megőrzött — külön érde­kessége, hogy feltüntette rajta a vacsora résztvevőit is. Eszerint a vacsorán je­len voltak: Szeiffert Ede főügyész, Eötvös Károly, Funták Sándor, Székely Miksa, Friedmann Bernát védők, dr. Böke Gyula egyetemi tanár, Tóth Béla, Singer Zsigmond, Devecseri Lajos, Adorján Sándor hirlaptudósitok, Pere­­griny és Feyer gyorsírók stb. És végül egy igen érdekes meg­jegyzés következik: Mikszáth Kálmán levélben kimentette magát, hogy nem jöhet, mert rögtönö­­sen beállott a hideg és még nem vált­hatta ki a zálogházból a télikabátját. m BRÜNNI SZÖVETEK llri- és női újdonságok Siegallmhof szövetgyári Dnlínn Palaoky-t. lerakat Dl UI1B, 12.1. e».“ Minták kívánatra ingyen és bérmentve 500 Kc-án felüli megrendelések b érmentve etzközöltetnek. Hagy választék l Olcsó gyári árak] 751

Next

/
Thumbnails
Contents