Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-10-06 / 120. szám

1928 október 6. Komáromi Lapok 5. oldal terén uralkodó jogellenes és ember télén kormányzati állásponttal fog lalkozott azután a pártvezetőség. Erre vonatkozólag Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő indítványára a következő határozati javaslatot fogadták el; A magyar nemzeti párt országos pártvezetősége megállapítja, hogy az állampolgársági kérdés mai kezelése tarthatatlan. Ez okból szükségesnek tartja az állampol­gársági sérelmek megszüntetése és az állampolgársági kérdés végleges jogi szabályozása cél­jából széleskörű és energikus akció megindítását, miért is felhívja törvényhozóinak klubját, hogy az erre irányuló akciót mielőbb vezesse be s minthogy az állampolgársági sérelmek majdnem kizárólag szlovenszkói vonatkozá­­suak, szükségesnek tartja ebbe az akcióba az összes szlo­venszkói politikai pártok be­vonását. Elhatáro ta továbbá a pártvezető­ség, hogy a rimaszombati kerület azon álláspontját, hogy az összes magyar községekben adóelőadáso­kat rendszeresit, magáévá teszi és utasítja a többi kerületek vezetőit hasonló mozgalom bevezetésére. Rendkívül fontosnak tartja ugyanis a pártvezetőség, hogy a magyar földmívelőnép kioktatást nyerjen arra nézve, hogy a jelenleg érvényben levő komplikált adótörvények sze­rint mit kell tennie, hogy meg ne károsodjék. Végül foglalkozott az országos pártvezetőség a magyar kisiparosok nehéz hely­zetével és elhatározta, hogy mindent el fog követni avégből, hogy a magyar kisiparosság helyzete enyhüljön. En­nek érdekében egy külön ipari titkárságot szervez, ame'y ipari titkárságnak az ügykö­rébe kizárólag ipari kérdések szak­szerű kezelése fog tartozni és egy­úttal az iparosság köréből felhangzó panaszokfelvéteiét isteljesiteni fogja. Még több adminisztratív jellegű ügy letárgyalása után elnöklő Törköly József dr. szenátor a renkkivül nagy érdeklődés mellett lefolyt országos pártvezetőségi ülést berekesztette. Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranyay Józsel (Folytatás és vége.) Nagy érdeklődéssel szemlélték Érsekiéi helységet, amelyet a XII században Villa Archiepiscopi né­ven említenek s most inkább egy elpusztult faluhoz vagy halásztanyá­hoz hasonlil. Ekelen kegyelettel állottak meg tudós Hetényi János elhunyt jeles bölcsész és akadémikus laka előtt, ahol ez a kiváló férfiú, mint ref. lelkész szolgálta az Urat és a tu dományokat. Hivataltársa és barátja, az oltani r. kalh. lelkész sok érde­kes és szép vonást közölt Ipolyival és társával a tudós férfiú életéből és munkásságából. Majd leírja * Ipolyi a keszegfalusi zsilipet Megemlíti, hogy a falut a Vágduna állandóan mossa és a falu régi helye és a templomnak nyoma a folyó túlsó partján van már. Megnézik Bálványszakállas pusz­tát is, amely 1530-ban nagy falu volt. Megtekintenék a régi templom­rom helyét, ahol Ipolyi igen sok római téglát talált. Nem tudja el­dönteni, hogy olt volt e római vá­­racska, vagy a köveket Brigetióbói, Szőnyböl hozták-e oda ? A régi templomot már a XIII. században emlitik az okiratok. Majd kietlen lapályon, ingoványon, nádason keresztül vezető magas töltésen Gutára mennek, ahol meg­csodálják a nagy tornyos és majd­nem egy egész utcát elfoglaló is­kolát, ahová ezer gyerek jár tanulni. Az oltani lelkész. Rendek József (született Tatán 1810), volt eszter­gomi érseki preparandiai tanár, a jeles pedagógus a magyar kuliura, segédlelkésze a gyümölcstermelés terjesziése érdekében sokat dől goznak Megnézik Ócsát is, ahol a régi Írók, igy Thiele által is említett templomromokat hiába keresték Elérkeztünk az utolsó utazáshoz, amely még a mi témánk körébe vág. A múlt század hatvanas éveiben végig utazik a Dunán Dévénytől Orsováig Kenessey Albert minisz téri tanácsos, dr. Kenessey Kálmán ógyallai meterológus nagyatyja Él­ményeit a „Magyarország képek­ben" cimü folyóiratban írja meg „A magyar Duna és melléke Dévény töl Orsováig“ cim alatt 1867-ben. Kényelmes hajón teszi meg az utat Csallóköz mentén a sok szi get, zátony, hordalék veszélyeztetik á hajózást A parion gyakran tálnak vidra és vadkacsa vadászokat. A vizen sokszor találkoznak cserepet és követ szállító hajókkal, dereg­lyékkel, gőzhajókkal. A parion sarkantyúk és paríerő­­silések nyomai láthatók. Különösen lekölölle a figyelmü­ket a parti zálonyokon működő aranymosók, aranyászok munkája, A gőzhajók láttára eszébe jut a hajóvonfatás A tömérdek sziget, zátony, kanyarulaíok közölt egészen külön tudomány kellett a vontatás­hoz. Rendesen 3—4 hajót vontattak egy csomóban, amelyek 10—12 ezer mázsa terhet bírlak el Ehhez a vontatáshoz 60 70 ló 46—48 lo vász, 40 hajóslegény szóval egy egész kis karaván kellett Gönyüfől Pozs nyig két hélig tartott az ut Kellett ehhez még 20 darab egyen­­kint 32 öl hosszú kötél. És mennyi elveszölődötl ebből vontatás közben Megemlíti Kolozsnémánál, hogy halárában a holt Duna ág mellett egy régi templom alapkövei látha­tók Tanynál két nevezetességet em­lít, a cukorgyárat és a fácános ker­tet. (Mind a keltó megszűnt már.) Komáromnál megemlíti, hogy a hajóhid 220 öl hosszú és 1836-ban épült s hogy a táviróvonal 16 öl magasan megy át a Duna felelt. üjszönynél megemlíti, hogy a rend szeres gőzhajójára! 1832 óta isme­retes és hogy a vasút itt 1856-ban I nyilt meg. 1 Komáromnál megemlíti, hogy a régi hires komáromi kézműiparnak már csak két kiviteli cikke van: a tulipános láda és a fazekas ipar termékei. Ezek ismertek az egész Duna mentén. A komáromi régi, messzföldön hires hajóépitőipart már haldokolni láita Kenessey. Dunaalmásnál két melegforrást említ, egyet a gőzhajóállomás kö­zelében a ref templom mellet, a másik a falu végén közel a malom­hoz amelyet a XVI. század elején a zsámbéki basától kapóit a falu. Neszmélynél megjegyzi, hogy olt Mátyás királynak szép vadászlaka volt Ujszönynek nagy jövedelmet ád a Duna forgalma, az átrakodás a ha­jóról a vasútra és viszont. Különö­sen nagy forgalmat mutat a fa­kereskedelem, amely 1862 ben is 300 ezer mázsa leherkezelést felt ki. A szép fehér komárnmi cipóért már nem igen sétálnak be a szom­széd tálukból sem, mint régente. A halászai az, amelyet még meg­lehetős sikerrel űznek Fölemlíti a viza és a tokfogást Olykor 10-12 láb hosszú 2 — 8 mázsás vizát és 5 6 láb hosszú tokot is fognak még Ezek a Fekele-tengerböl jövő vándorok Komáromom túl már na­gyon ritkán mennek feljebb, Po zsonyig már nem igen úsznak fel. A Fekete tengerről márciusban in­dulnak és ősszel újra visszatérnek. Híresek a komáromi halebédek, amelyek főbecsét a halászlé adja, amelyet ponly, harcsa és kecsegé­­böl főznek s amelynek párját Sze geden kívül sehol sem találni. Megemlíti Kenessey, hogy II. Bé­lának* < gy 1138 ban adott szabada­lomlevele szerint a hét magyar ve­zér egyike, Kelel vezér Kuma vizé­től győztesen vezetett magyarokat telepifelt le Komárom helyére és a vidékére és Ketel fia, Alap Tolna Komárom helyén várat épitetett Kenessey is fügét mutató szűzről beszél tévesen. A komáromi vár bevehetetlensé­­géről hallván, eszébe jut és idézi Bem apónak egy nyilatkozatát, ame­lyet Komárom várának biztosítása ügyében mondott: — Ha Komárom vára csakugyan bevehetetlen, úgy tehát ellenségünk se veheti be, ha pedig bevehető, úgy annak idején mi is bevehetjük, A földrengéstől elpusztult Szent János templom romjait még látta Kenessey (A mostani kaszinó ud­varán ) Fölemlíti a füzitő-pusztai Zichy­­féle cukorgyárat és a pathpusztai melegforrást és a fácánoskertet. Dunaalmáson több ügyes kő­faragómé stert talált Dicséri a Szent András templom­nak a porosz Buckow által készített nagyszerű orgonáját Ä Komárom melletti Harcsás pusztáról azt Írja hogy 1597. okt. 13 án itt állott seregével II Rudolf fővezére Max'milián, amikor a török bevette Tatát. Izsáról megjegyzi, hogy az 1822-iki A nagymosás megy Vidómné Bölcs Kató. Azelőtt nagymo­­cllcnérc is sóskor minden széjjel volt színházba Ä rossz kedve volt. RADIO N-nal élvezet a nagymosós. Gyorsan és könnyen megy a munka. A kimosott fehérneműt öröm nézni, mert az jzép íi hófehír. Kíméli a fehérneműt! földrengés Izsán is rombolt és két tornyot és 16 házat döntött romba. Zsitvatönél fölemlíti az 1606-iki zsilvaloroki békét Bocskay, Rudolf és a szultán között. Kenessey Albert sok helyet szen­tel a komáromi földrengéseknek és azokat részletesen leírja. Mielölt befejezném munkámat, megemlítem, hogy a XV1Í. század ban egy quáker hittérítő járt itt Ko máromban, ahol alaposan megki­­noztak az uj hit hirdetése miatt. Élményeit megírta angolul és könyve meg is jelent Amerikában. E könyv megszerzése érdekében barátaim amerikaiakkal is leveleztek (hálás köszönet érte), de mindezideig nem érkezett meg, bár biztató ígéretet kaptunk. Bizonyára igen sok idevágó ada­tot találnék Jorga „Nyugati utazók keleten“ cimü Párisban megjelent munkájában. Sajnos ez a munka se került a kezembe cikksorozatom befejeztéig, bár a munkáérl irlunk Párisba. Mint vidám úti epizódot feljegy­zem, hogy amikor Römer Flóris, a neves archeológus, a múlt század 60-as éveiben Komáromba jött, az állomásra kiküldött kocsiba nem fért bele, olyan kövér volt, illetve a kocsi volt szűk. Még a háború előtt adtam ki „Fe­jedelemjárás Komárom vármegyé­ben“ cimü könyvemet, amelyben a magyar, a külföldi és az exotikus fejedelmek, uralkodók, főhercegek, diplomáciai követek, hadvezérek tartózkodását, utazását Írtam meg Komáromban és Komárommegyé­­ben a rómaiak korától egészen nap­jainkig A most befejezett munkám pedig az egyéb utazásokat sorolja fel. E két munkám eléggé kimeríti a Komárommegyében megtett uta­zások hosszú láncolatát, bár még nagyon sok utazás történt itt, ame­lyeket nem sikerült összegyüjlenem. Európa megváltozott térképe nem kedvez a történeti adatok felkuta­tásának Az uj országhatárok, az útlevelek és a vízumok, a lezárt

Next

/
Thumbnails
Contents