Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-10-06 / 120. szám
1928 október 6. Komáromi Lapok 5. oldal terén uralkodó jogellenes és ember télén kormányzati állásponttal fog lalkozott azután a pártvezetőség. Erre vonatkozólag Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő indítványára a következő határozati javaslatot fogadták el; A magyar nemzeti párt országos pártvezetősége megállapítja, hogy az állampolgársági kérdés mai kezelése tarthatatlan. Ez okból szükségesnek tartja az állampolgársági sérelmek megszüntetése és az állampolgársági kérdés végleges jogi szabályozása céljából széleskörű és energikus akció megindítását, miért is felhívja törvényhozóinak klubját, hogy az erre irányuló akciót mielőbb vezesse be s minthogy az állampolgársági sérelmek majdnem kizárólag szlovenszkói vonatkozásuak, szükségesnek tartja ebbe az akcióba az összes szlovenszkói politikai pártok bevonását. Elhatáro ta továbbá a pártvezetőség, hogy a rimaszombati kerület azon álláspontját, hogy az összes magyar községekben adóelőadásokat rendszeresit, magáévá teszi és utasítja a többi kerületek vezetőit hasonló mozgalom bevezetésére. Rendkívül fontosnak tartja ugyanis a pártvezetőség, hogy a magyar földmívelőnép kioktatást nyerjen arra nézve, hogy a jelenleg érvényben levő komplikált adótörvények szerint mit kell tennie, hogy meg ne károsodjék. Végül foglalkozott az országos pártvezetőség a magyar kisiparosok nehéz helyzetével és elhatározta, hogy mindent el fog követni avégből, hogy a magyar kisiparosság helyzete enyhüljön. Ennek érdekében egy külön ipari titkárságot szervez, ame'y ipari titkárságnak az ügykörébe kizárólag ipari kérdések szakszerű kezelése fog tartozni és egyúttal az iparosság köréből felhangzó panaszokfelvéteiét isteljesiteni fogja. Még több adminisztratív jellegű ügy letárgyalása után elnöklő Törköly József dr. szenátor a renkkivül nagy érdeklődés mellett lefolyt országos pártvezetőségi ülést berekesztette. Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranyay Józsel (Folytatás és vége.) Nagy érdeklődéssel szemlélték Érsekiéi helységet, amelyet a XII században Villa Archiepiscopi néven említenek s most inkább egy elpusztult faluhoz vagy halásztanyához hasonlil. Ekelen kegyelettel állottak meg tudós Hetényi János elhunyt jeles bölcsész és akadémikus laka előtt, ahol ez a kiváló férfiú, mint ref. lelkész szolgálta az Urat és a tu dományokat. Hivataltársa és barátja, az oltani r. kalh. lelkész sok érdekes és szép vonást közölt Ipolyival és társával a tudós férfiú életéből és munkásságából. Majd leírja * Ipolyi a keszegfalusi zsilipet Megemlíti, hogy a falut a Vágduna állandóan mossa és a falu régi helye és a templomnak nyoma a folyó túlsó partján van már. Megnézik Bálványszakállas pusztát is, amely 1530-ban nagy falu volt. Megtekintenék a régi templomrom helyét, ahol Ipolyi igen sok római téglát talált. Nem tudja eldönteni, hogy olt volt e római váracska, vagy a köveket Brigetióbói, Szőnyböl hozták-e oda ? A régi templomot már a XIII. században emlitik az okiratok. Majd kietlen lapályon, ingoványon, nádason keresztül vezető magas töltésen Gutára mennek, ahol megcsodálják a nagy tornyos és majdnem egy egész utcát elfoglaló iskolát, ahová ezer gyerek jár tanulni. Az oltani lelkész. Rendek József (született Tatán 1810), volt esztergomi érseki preparandiai tanár, a jeles pedagógus a magyar kuliura, segédlelkésze a gyümölcstermelés terjesziése érdekében sokat dől goznak Megnézik Ócsát is, ahol a régi Írók, igy Thiele által is említett templomromokat hiába keresték Elérkeztünk az utolsó utazáshoz, amely még a mi témánk körébe vág. A múlt század hatvanas éveiben végig utazik a Dunán Dévénytől Orsováig Kenessey Albert minisz téri tanácsos, dr. Kenessey Kálmán ógyallai meterológus nagyatyja Élményeit a „Magyarország képekben" cimü folyóiratban írja meg „A magyar Duna és melléke Dévény töl Orsováig“ cim alatt 1867-ben. Kényelmes hajón teszi meg az utat Csallóköz mentén a sok szi get, zátony, hordalék veszélyeztetik á hajózást A parion gyakran tálnak vidra és vadkacsa vadászokat. A vizen sokszor találkoznak cserepet és követ szállító hajókkal, dereglyékkel, gőzhajókkal. A parion sarkantyúk és paríerősilések nyomai láthatók. Különösen lekölölle a figyelmüket a parti zálonyokon működő aranymosók, aranyászok munkája, A gőzhajók láttára eszébe jut a hajóvonfatás A tömérdek sziget, zátony, kanyarulaíok közölt egészen külön tudomány kellett a vontatáshoz. Rendesen 3—4 hajót vontattak egy csomóban, amelyek 10—12 ezer mázsa terhet bírlak el Ehhez a vontatáshoz 60 70 ló 46—48 lo vász, 40 hajóslegény szóval egy egész kis karaván kellett Gönyüfől Pozs nyig két hélig tartott az ut Kellett ehhez még 20 darab egyenkint 32 öl hosszú kötél. És mennyi elveszölődötl ebből vontatás közben Megemlíti Kolozsnémánál, hogy halárában a holt Duna ág mellett egy régi templom alapkövei láthatók Tanynál két nevezetességet említ, a cukorgyárat és a fácános kertet. (Mind a keltó megszűnt már.) Komáromnál megemlíti, hogy a hajóhid 220 öl hosszú és 1836-ban épült s hogy a táviróvonal 16 öl magasan megy át a Duna felelt. üjszönynél megemlíti, hogy a rend szeres gőzhajójára! 1832 óta ismeretes és hogy a vasút itt 1856-ban I nyilt meg. 1 Komáromnál megemlíti, hogy a régi hires komáromi kézműiparnak már csak két kiviteli cikke van: a tulipános láda és a fazekas ipar termékei. Ezek ismertek az egész Duna mentén. A komáromi régi, messzföldön hires hajóépitőipart már haldokolni láita Kenessey. Dunaalmásnál két melegforrást említ, egyet a gőzhajóállomás közelében a ref templom mellet, a másik a falu végén közel a malomhoz amelyet a XVI. század elején a zsámbéki basától kapóit a falu. Neszmélynél megjegyzi, hogy olt Mátyás királynak szép vadászlaka volt Ujszönynek nagy jövedelmet ád a Duna forgalma, az átrakodás a hajóról a vasútra és viszont. Különösen nagy forgalmat mutat a fakereskedelem, amely 1862 ben is 300 ezer mázsa leherkezelést felt ki. A szép fehér komárnmi cipóért már nem igen sétálnak be a szomszéd tálukból sem, mint régente. A halászai az, amelyet még meglehetős sikerrel űznek Fölemlíti a viza és a tokfogást Olykor 10-12 láb hosszú 2 — 8 mázsás vizát és 5 6 láb hosszú tokot is fognak még Ezek a Fekele-tengerböl jövő vándorok Komáromom túl már nagyon ritkán mennek feljebb, Po zsonyig már nem igen úsznak fel. A Fekete tengerről márciusban indulnak és ősszel újra visszatérnek. Híresek a komáromi halebédek, amelyek főbecsét a halászlé adja, amelyet ponly, harcsa és kecsegéböl főznek s amelynek párját Sze geden kívül sehol sem találni. Megemlíti Kenessey, hogy II. Bélának* < gy 1138 ban adott szabadalomlevele szerint a hét magyar vezér egyike, Kelel vezér Kuma vizétől győztesen vezetett magyarokat telepifelt le Komárom helyére és a vidékére és Ketel fia, Alap Tolna Komárom helyén várat épitetett Kenessey is fügét mutató szűzről beszél tévesen. A komáromi vár bevehetetlenségéről hallván, eszébe jut és idézi Bem apónak egy nyilatkozatát, amelyet Komárom várának biztosítása ügyében mondott: — Ha Komárom vára csakugyan bevehetetlen, úgy tehát ellenségünk se veheti be, ha pedig bevehető, úgy annak idején mi is bevehetjük, A földrengéstől elpusztult Szent János templom romjait még látta Kenessey (A mostani kaszinó udvarán ) Fölemlíti a füzitő-pusztai Zichyféle cukorgyárat és a pathpusztai melegforrást és a fácánoskertet. Dunaalmáson több ügyes kőfaragómé stert talált Dicséri a Szent András templomnak a porosz Buckow által készített nagyszerű orgonáját Ä Komárom melletti Harcsás pusztáról azt Írja hogy 1597. okt. 13 án itt állott seregével II Rudolf fővezére Max'milián, amikor a török bevette Tatát. Izsáról megjegyzi, hogy az 1822-iki A nagymosás megy Vidómné Bölcs Kató. Azelőtt nagymocllcnérc is sóskor minden széjjel volt színházba Ä rossz kedve volt. RADIO N-nal élvezet a nagymosós. Gyorsan és könnyen megy a munka. A kimosott fehérneműt öröm nézni, mert az jzép íi hófehír. Kíméli a fehérneműt! földrengés Izsán is rombolt és két tornyot és 16 házat döntött romba. Zsitvatönél fölemlíti az 1606-iki zsilvaloroki békét Bocskay, Rudolf és a szultán között. Kenessey Albert sok helyet szentel a komáromi földrengéseknek és azokat részletesen leírja. Mielölt befejezném munkámat, megemlítem, hogy a XV1Í. század ban egy quáker hittérítő járt itt Ko máromban, ahol alaposan megkinoztak az uj hit hirdetése miatt. Élményeit megírta angolul és könyve meg is jelent Amerikában. E könyv megszerzése érdekében barátaim amerikaiakkal is leveleztek (hálás köszönet érte), de mindezideig nem érkezett meg, bár biztató ígéretet kaptunk. Bizonyára igen sok idevágó adatot találnék Jorga „Nyugati utazók keleten“ cimü Párisban megjelent munkájában. Sajnos ez a munka se került a kezembe cikksorozatom befejeztéig, bár a munkáérl irlunk Párisba. Mint vidám úti epizódot feljegyzem, hogy amikor Römer Flóris, a neves archeológus, a múlt század 60-as éveiben Komáromba jött, az állomásra kiküldött kocsiba nem fért bele, olyan kövér volt, illetve a kocsi volt szűk. Még a háború előtt adtam ki „Fejedelemjárás Komárom vármegyében“ cimü könyvemet, amelyben a magyar, a külföldi és az exotikus fejedelmek, uralkodók, főhercegek, diplomáciai követek, hadvezérek tartózkodását, utazását Írtam meg Komáromban és Komárommegyében a rómaiak korától egészen napjainkig A most befejezett munkám pedig az egyéb utazásokat sorolja fel. E két munkám eléggé kimeríti a Komárommegyében megtett utazások hosszú láncolatát, bár még nagyon sok utazás történt itt, amelyeket nem sikerült összegyüjlenem. Európa megváltozott térképe nem kedvez a történeti adatok felkutatásának Az uj országhatárok, az útlevelek és a vízumok, a lezárt
