Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-09-25 / 115. szám

2 oldal. Komáromi Lapot 1928. szeptember 25. 804 Az általánosan kedvelt „POLIO“ mosószappan minden egyes darabján rajta van a „POLIO“ felírás és „kalapács“ védjegy. Kérjen „Polio“ kalapács szappant! A magyar-komáromi ipartestület székházavatási ünnepe. — Kiküldött tudósítónktól. — Komárom, —szept. 24. Magyar-Komárom lakosságának nagy társadalmi ünnepe zajlott le vasárnap délelőtt az Ipartestüiet székházavatása alkalmával. Az ünnepre már régen ké­szültek az iparosok és sikerült Í3 azt minden részében összhangba hozni a nap jelentőségével. A város ipatostár­­sadalmának e szép és jeientőséges nap­jára Komáromba érkeztek Huszár Ala­dár, Komárom és Esztergom vármegyék főispánja, Palkovits László alispán, Pe­tényi Zsigmond báró, volt belügymi­niszter, Komárom sz. kir. város ország­­gyűlési képviselője, F. Szabó Géza orsz. képviselő, megjeleni Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester veze­tése alatt a város tanácsa és tisztviselői kara, Jánossy Károly pánzügyigazgató, a hivatalok főnökei, Surányi Ferenc apátplébános, Sáry Imre ref. lelkész, Fadgyas János ev. lelkész, Fodor Ferenc főrabbi és számosán a társadalom ve­zető egyéniségei közül. Az ipartestület múltja. A székházavatással kapcsolatban az ipariestület díszközgyűlést iartott, ame­lyen Szenczy Mihály elnökölt, aki ke­resetlenül egyszerű, de bensőséges szavakkal üdvözölte a megjelent mo­bilitásokat és az ülést megnyitotta. Utána Peiőcz János asztalosmester, ipar­­testületi alelnök emelkedett szólásra, aki rövid vonásokban vázolta a fiatal testületnek küzdelmes múltját. Az ipar­­testületet 67 komáromi iparos lelkes áldozatkészsége hozta létre a kommün utáni nehéz napokban, amikor érdekeik védelmére egyesültek. Az ipartesíület­­nek otthona nem volt, egy ideig Szenczy Mihály elnök nyújtott neki otthont a saját házában, majd a város polgármestere gondoskodott ideiglenes helyiségről és hosszabb időn keresztül az újonnan épült íüzoltÓ8zertárnak emeleti részében talált otthont, mig végre tagjainak ál­dozatkészségéből végleges székházába költözhetett az Országúton. Hogyan kell kevés adót fizetni Mellon amerikai pénzügyminiszter állítólag törvényjavaslaton dolgozik, amelynek egyetle célja, hogy lehetet­lenné tegye a különösen nagyjövedelmű adóalanyok által gyakorolt eltitkolást rendszereket. A legnépszerűbb ilyen rendszer az, hogy ezek az adóalanyok sajátmaguk tehetségeinek kihasználására részvénytársaságot alapítanak, viszont ők ennek a részvénytársaságnak egye­düli részvényesei. Ez az eljárás, amely ma lehetővé teszi, hogy egy ilyen nagy­­jövedelmü ember jövedelmének nagy­részét egészen nyíltan elvonja a meg­adóztatás alól, a következő séma szerint történik: X. híres filmsztárnak 500.000 dollár jövedelme van. X, erre részvénytársa­ságot alapit és oly fizetést szab meg magának, amely körülbelül fedezi az összes szükségleteit. Ez az összeg körülbelül 25.000 dollár. Ez után a fizetés után X. rendesen meg is fizeti a jövedelmi adóját, a fenmaradó 475.000 dollár azonban a részvénytársaság bir­tokában marad és így nem adóköteles Ugyanezen elv szerint járnak el a nagybankok igazgatói és nagyiparosok. A f elavatás. A nagy tetszéssel fogadott c'Ő3dás után Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester tartotta meg tartalmas székházavató beszédét, amelyben pár­huzamot vont a falu és a város lakos­ságának összetétele közt és vázolta az iparososztáíynak fontos szerepét a nem­zet közgazdasági életében. Majd Isten áldását kérte az iparosok nemzetépiíő munkájára. A lelkes éljenzéssel foga­dott beszéd után a felekezetek leikészei sorra elmondták felavató beszédeiket: a katolikus egyház részéről Surányi Ferenc apálplébános, a református egyház nevében Sáry Imre, az ágos­tai evangéiikus egyház részéről Fad­gyas János es a zsidó hitközség ne­vében Fodor Ferenc főrabbi mondtak szép beszédeket, megáldva a házat. Majd Szenczy Mihály elnök mondott meleg szavakban köszönetét az Ipar­testület nevében az elhangzott beszé­dekért és az Ipartestület díszközgyűlé­sét berekesztette, Az iparos énekkar Sulacsik Lajo3 karnagy vezetésével a Szózatot adta elő és a lélekemelő ün­nepély, amelyen városunkból is szá­mos iparos vett részt, véget éri. A díszközgyűlés után az Ipartestü­lettel kapcsolatos nagyteremben, amely színházi célokra is használható, száz­ötven terítékes társasebéd követte a székházavatást, amelyen számos talpra­esett pohárkÖ3zöntő hangzott el. Este pedig nagyszabású táncestély fejezte be a szép napot az Ipartestület összes termeiben, amely a hajnali órá­kig tartott a legvidámabb hangulatban. Az uj székház minden kényelemmel van felépítve és a szemlélőre a legjobb benyomást teszi. Emeleti helyiségében vannak a hivatalos helyiségei, mig a földszintjén vendéglő van és az ezzel kapcsolatos nagyterem. Az uj középület nagy hiányt pótol a városban. Az Egyesült Államokban állítólag 30 000 ilyen részvénytársaság van, amelynek egyetlen célja egy embernek, természe­tesen az egyetlen részvényesnek, kihasz­nálása. Ez a metódus jelenleg teljesen törvényes és az amerikai pénzügyminisz­ter most igyekszik lehetetlenni tenni ezt a kibúvót. Ha már az adónál tartunk, említsük meg, hogy amennyire Mellon haragszik a rossz adózókra, úgy haragudott Thomas Dinwiddy, a nemrégiben elhúnyt nagy angol építési vállalkozó, az adó­hivatalokra. Dinwiddy, aki körülbelül 130.000 fontot hagyott hátra, szóról­­szóra ezt írja a végrendeletében: „Életemben 8000 fontot áldoztam jótékonycélra. Végrendeletemben már egy fillért sem hagyok az államra, mert az állam úgy életemben, mint halálom után is megnyúzott. Életemben jőve delmem egy harmadrészét vitték el adóba, a halálom után vagyonom egyhatodré­­szét rabolják el a családomtól. Nem tartom tisztességes üzleti felfogásnak, hogy az állam kétszer is keres rajtam.“ A végrendelkező különben nagyon lebecsülte az örökségi adó kulcsát, mert ez az adó a vagyon egyötödét teszi ki és emellett még a nem legkö­zelebbi kapcsolatban álló vérrokonok 5—10 százalék pótlékot is fizetnek. iL hatodik érzék vagy az isteni gondviselés. Egy gútai gazda pár perccel korábban megérezte a vlllécsapást és megmenekült. Fiát agyonsujtotta villám. — Saját tudósilónktól. — Komárom, — szept. 24. Szombaton délután öf óra tájban égiháboru vonult el Gúía község határa felett. Az emberek igyekeztek haza a mezőről, hogy elkerüljék a vihart A hazatérők közt volt Grebner Gyula gútai kisgazda is, aki az apjaval egy kocsin ment haz&felé, melyen takarmányt vit­tek haza. Mikor az égiháboru kitört, az idősb Grebner nyugtalankodni kezdett és siettette a fiát. ez azonban nem so­kat hederiieít apjának aggodalmaira. Az apa nyugtalansága egyre fokozó­dott az égiháboru kitörésével. A fekete felhők meghasadlak és azokból hatal­mas csattanások között villámok cikáz­tak elő. Ismételve megszólította a fiát, hogy szánjanak le a kocsiról és men­jenek szép lassan utána, de a fia nem akarta a tanácsot megfogadni. Egy hatalmas dörrenés után azonban az apa mégis leszállt a kocsiról és a kocsi saraglyát fogva kezével az után haladt. Alig pár perc telt el, amikor egy szörnyű csaifanás rázta meg minden tagjában sz idősb Grebnert és egyúttal hatalmas ütést érzett Hősük emlékünnepe Ekecs községében. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — szept. 24. Ekecs községben nagyszabáru és lélekemelő ünnep folyt le vasárnap a katolikus egyházhoz tartozott hősi ha­lottak emlékművének fel avatása alkal­mával. Az ünnepélyt a katolikus iskola­szék rendezte és az iskola előtt felállí­tott emléket virágerdő borította. Délután 3 órasor a katolikus hívek körmenetben jöttek át a templomból és megtöltötték nemcsak az iskola kenjél, de annak termeit is. A sok száz főnyi hallgatóság élőit Bognár Gargeiy szent­széki tanácsos, gútai plébános mon­dotta el a megragadó faiavató beszédet, melyben az elesett hősöknek hazájuk­kal szemben tanúsított önfeláldozását méltatta és az ittmaradottak leikébe véste, hogy mivel vagyunk ezeknek a vértanuknak adósai. Szem nem maradt szárazon, amikor a kiváló szónoknak szivekbe markoló beszédét hallgatta, melynek elhangzása után beszentelte az emléket. A beszéd és a felavatás szertartása után Krascsenics Mariska szavalta el nagyon átgondolt előadásban Alapy Gyula: Magyar hősök cimü alkalmi költeményét, majd Németh Mariska lé­pett az emelvényre és Soós Károlynak: Hol pihen az apám? cimü megindító versét adta elő, mig Krascsenics Gyula Ábrányi Emilnek Feltámadás cimü szép költeményét szavalta el igen talpra­esetten. A költemények elhangzása után Alapy Gyula dr., a komáromi r. kát. egyház­­község elnöke mondott szárnyaló imád­ságot a háború halottaiért és a magyar nemzetért, melyet áhitattal hallgatott a hatalmas közönség. Ezzel az ünnepség véget ért. Az emlékmű 31 ekecsi hősi halott nevét őrzi meg a feledéstől, akik a há­ború alatt a külömböző harctereken szenvedtek hősi halált a magyar családi tűzhely védelmében és a magyar hősies­ségnek. a magyar becsületnek maradnak minden időkre példaképei. A díszes emlékmű Polvar Giovanni komáromi sirkőkészitő nemes Ízlését és finom munkáját dicséri. abban a kezében, mellyel a kocsit fogta. A földre bukóit az óriási légnyomás hatása alatt és mire pillanatok múlva felocsúdott, szörnyű látvány tárult a szemei elé : fia, Grebr.er Gyula halálra sújtva maradt a szekéren, a viiiámcsapás egy pillanat alatt megölte. Ifjabb Grebner Gyula 35 éves volt és nagy családot, öt apró gyermeket hagyott maga után. Gútán a lakosság körében mély megrendülést okozott az esemény és mindenki az isteni gond­viselés sugallatának tartja, hogy az apa ellenállhatatlan be'ső kényszernek en­gedve, leszállt a kocsiról A fiatal Grebner egyike volt a Csánbi párt legszóvivőbb embereinek Gútán és agresszív magatartásával vonta magára sok ízben a közfigyelmet a népgyülé­­seken. Családja iránt nagy részvét nyil­vánul meg az egész hatalmas község­ben, ahol apjának megmenekülésében az Isten ujjának szerepét látja a nép. gazdaság-, élelmiszerárak. 15 30: A Ma­gyar Rádió Újság Morse tanfolyama. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás és vízállásjelentés. 17: Harsányi Gizi me­sél a gyermekeknek. 17.40: A m. kir. I. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye, 19: Gyorsirási tanfolyam, 19 35: Olasz nyelvoktatás. 20.10: Ló­versenyeredmények. 20 30: Müvészest. 22: Pontos időjelzés, hírek, időjárás­jelentés. 22.10: A Spoiarits-kávéházból ifj. Purcsi Pepi és cigányzenekarának hangvei senye. Becs ti: Délelőtti zene. 16:15: Dél­utáni hangverseny. 19: Richárd Strauss „A rózsalovag“ cimü operájának elő­adása. Utána könnyű esti zene. Brünn, 11: Délelőtti hangverseny. 12.15 Gramofónzene. 17: Délutáni hang­verseny. 19.10 Gramofónzene és zene­kari hangverseny. Pozsony, 18: Hangverseny. Prága. 10.30: Gramofónzene. 12 05; Déli hangverseny. 17: Délutáni hang­verseny. 19.30: Vidám-est. 21: Hang­verseny. Csütörtök, szeptember 27. Budapest, 9.30: Hírek, közgazdaság. II. 45: Hirek, közgazdaság. Közben 12 órakor déli haraDgszó az egyetemi templomból. U tána zongorahangverseny. 13: Pontos időjelzés, időjárás- és víz­állásjelentés. 15: Hirek, közgazdaság, élelmiszerárak. 16: A m. kir. Földmi­­velésügyi minisztérium rádióelőadás­sorozata. Dr. Csörgey Titus, a m, kir, Madártani Intézet igazgatójának felol­vasása : „A hasznos madarak védelme." 16 45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 17: A Magyar Cserkész Szövetség előadása. Faragó József vezetőtisrt: „A cserkészet és vallás. A cserkészet és magyarság.“ 17.40: Bodrics Béla és cigányzenekarának hangver­senye. 19: Kenedy Géza dr. felolvasása: I. rész. 1. Huszárbecsület. 2. Hadsi Lója. 3. Valakit temetnek. 19.40: A Magyar Rádió Újság félórája. 20.20: Angol nyelvoktatás. (J. W. Thopson.) 20,50: Hangverseny. Közreműködnek: Székelyhidy Ferenc dr., a m. kir. Operaház tagja és a Melles magyar vonósnégyes. Zongorán kisér Polgár Tibor 22,20: Pontos időjelzés, hirek, időjárásjelentés. 22.40: Gramofónhang­­verseny, Bécs, 11: Délelőtti zene. 16.15: R-Á-D-I-Ó M-Ű-S-O-R. Délutáni hangverseny. 21.10: Esti zene. Brilnn, 12.15: Gramofónzene. 17: Szerda, szeptember 26. Budapest. 9 30: Hirek, közgazdaság. 11*45: Hirek, közgazdaság. Közben 12 órakor déli harangszó. Utána Pozsonyi Bartók Vili és cigányzenekarának hang­versenye. 13. Pontos időjelzés, időjá­rás- és vízállásjelentés. 15: Hirek, köz-Délutáni hangerseny, 19: Cseh tánczene. Pozsony, 17.50: Hangverseny. Prága, 12,05: Déli hangverseny. 17: Délutáni hangverseny. 19.30: Szimfo­nikus hangverseny. Olvassa és teijessse a legjobb magfar lapot a Komáromi Lapokat

Next

/
Thumbnails
Contents