Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-07-12 / 83. szám
S3, szám. Csfltörták, 19S8, Julias 12 W«iryvenkilencedik évfolyam, POLITIKAI LAP. SISHsetéai ár eaehuloTák értékbe»: Ualybes éi vidékre postai szétküldéssel: S8§ésb évre SO K, félévre 40 K, negyedévre 20 E. — Külföldön 150 Ki. eyes síin Ara i 80 fillér. Románia a kisebbségekért. Komárom, — julius 12. A népszövetségi ligák uniójának kongresszusán a román delegátusok lírai hangon olvadoztak, hogy náluk jobban senki se szereti a kisebbségeket és ők dehogy is nyomják el azokat, sőt azt kívánják, hogy minden állam Írja alá a kisebbségi szerződéseket, Franciaország is, Olaszország is. Ez a szeretet igen gyanús a román delegátusok részéről, akik igen jól tudják, hogy a román sziguranca és a román csendőr csupa szeretetből veri agyon a magyarokat és a román úgynevezett egyetemi ifjúság büntető hadjáratot vezetett a magyarság városai ellen, még nem is olyan régen az erre a célra befütött állami vonatokkal járva, be Erdélyt. A pogromok hazájának delegátusai mosakodtak Hágában, de a szerecsent hiába mosdatják, abból sohasem lesz fehér. Meg is bélyegezték a nagyváradi és kolozsvári eseményeket, ahol a sok szeretet kijött a kisebbségek iránt az oláh nemzet virágából és reménységéből, az intelligencia jövő utánpótlásából. Románia az az ország, amely az optánsok perével lett ismeretessé vagyis arról, hogy kártalanítás nélkül foglalja le a magyar állampolgárok földjeit a román parasztok számára, mig az oláh bojárok sokezer holdas latifundiumait megkíméli, mert az nem szociális szükség, hogy azokból is kapjon a román paraszt. A kormányozható szociális igazságok nemzetétől többet és jobbat igazán nem várhatunk. A román delegátusok azonban itt nem álltak meg, hanem elhelyezték kisded propagandájukat ismét é3 újólag a magyarság ellen, amely borzasztóan elnyomta őket. Oly nagy volt az elnyomatás, hogy a Balkánról felszivárgó rómaiak utódai észrevétlenül és lassan elfoglaltak mindent a kincses Erdélyben és kihuzogatták a magyarság lábai alól a földet. Száz és száz magyar falu oláhosodott el évszázadok alatt és elnémultak a magyar harangok. Időnként azután a testvéries érzést is megmutatták a magyarral szemben, mint Hóra és Kloska idejében, azután Abrudbányán, Brádon és Nagyenyeden a sok tömeggyilkosság között, amelyet egész városok és falvak magyar népének kiirtásával tanúsítottak. A történelemre nem hivatkoznak, csak magyar elnyomatásról beszélnek, mint a szajkó ismételve betanult frázisaikat. Hogy a román pénzintézetek külföldi pénzen miként vásárolták össze az elnyomatás alatt a magyarok földjeit é3 hogyan telepítettek a szinmagyar helyekre ro-ALAPITOTTA • TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. mánokat, arról is hallgat a krónika. Persze az osztrák császárhoz Bécsbe szaladgáló árulkodók at megbüntette a magyar kormány hazudozásaikért. A mai román kormány annyira szereti a magyar kisebbségeket, hogy nem is engedi megalakítani a kisebbségi ligát és a külföldön résztvenni annak delegátusait a ligák ülésein. így fest egy kulturnemzetnek a balkáni nívóra való alábuktatása, amelyet a bukaresti párisi púder és illatszerrel kendőzött politika kulturális színben szeretne feltüntetni. POLITIKAI' SZEMLE Komárom, julius 11, A zsupanáiusok egyelőre továbbműködnek. Az országos elnökség szombaton tartotta n.eg második tanácskozását, amelyen az uj járási hivatalok szemezéséről, valamint a beérkezett iratok elintézési módjáról értekezett. Elhatározták, hogy a 79 járási hivatal közül huszonkilenc élére uj járási főnököt neveznek ki. A kormány a koalíciós párlok nyomására elhatározta, hogy az országos elnökség mellé közigazgatási tanácsot nevez ki. A közvélemény a legnagyobb bizalmatlansággal fogadja a közigazgatási tanács kinevezésének hirét, mert attól tart, hogy ebbe a tanácsija a kormánypártok saját embereiket fogják kineveztetni, pedig az volna kívánatos, hogyha a közigazgatási tanács tagjai szakemberek lennének, mert ez a szerv lesz hivatva arra,hogy Szlcvenszkó 1929. évi Löliségvetését elkészítse. Az országos elnökség az összes beadványokra nézve, — mivel az elnökség hivatali apparátusa működésének megkezdése előtt máról holnapra beszüntették a zsupán! hivatalokat, elhatározta, hogy a zsvpáni hivatalok a jövőben a beérkezett iratokat érdemben el fogják intézni és igy további'ják őket a pozsonyi országos elnökséghez jóváhagyás és aláírás végett. Önkormányzatot követelnek a német nemzeti szocialisták. A német nemzeti szocialisták Brflxben népnapot tartottak, amelyen Knirsch nemzetgyűlési képviselő politikai beszédet mondott. Beszédében szemére vetette a német kormánypártoknak, hogy a legalkalmasabb pillanatot nem használták ki a szudéfanémetek autonómiáját illetően, az állam keretén belül. Svehla a kül- és belpolitikai helyzet kényszerítő körülményeik következtében kereste a németekkel való együttműködést és hajlandó is lett volna a kiegyezésre, azonban Krepek ezzel szemben csak azt kívánta, hogy a kormányból távolítsák el a szocialista befolyást és a polgári pártok alakítsanak koalíciót. Ez a politika azonban hibás, mert csak néppolitikát és nem osztálypolitikát szabad csinálni. A szudeta német nép továbbra is követeli teljes önkormányzatát, követeli a német nyelv bevezetései a német kei Öletekben, a német iskolaügy teljes önállóságát, német tisztviselők és alkalmazottak kinevezését a németlakta vidékek közigazgatásában. Az agrárpárt főtitkárának éles állásfoglalása a kommunisták ellen. A cseh agrárpárt vasárnapi kerületi párlnapján Berán képviselő, az agrárpárt főtitkára, éles támadást intézett a kommunisták ellen. A képviselő foglalkozott a vörös nap teljes fiaskójával és beszéd, ben kijelentette, hogy pártja mindenkor állást fog foglalni bármilyen diktatúra ellen. Állást foglalt a kommunista párt módszere eilen és arra figyelmeztette a kommunistákat, hogy a jövőben nem fogják tűrni azt, hogy moszkvai ügynökök állam jel forgató akciókra vezessék az itteni kommunistákat és hogy emiatt az állam az adófizető polgárok rovására kénytelen legyen óriási összegeket költeni, Berán kijelentette, hogy pártja követeli, hogy a vörös napból vonják le a legszélsőbb következtetéseket, mert most elérkezett a pillanat, amikor a köztársaság és a rend védeime érdekében elhatározásukat tettekkel kell be bizony itaniok. A leghatározottabban állást foglalnak az ellen, hogy az állami, községi vagy bármily közszolgálatban felforgató elemeket tűrjenek meg és hogy kommunistákat 02 állam pénzén kitartsanak. Aki nincsen megelégedve és uszít az állami rend ellen, az lépjen ki az állam vagy a köz szolgálatából. Ilyen embereket sohasem fognak marasztalni. A szocialisták és az agráriusok között kiélesedett a helyzet. Mint ismeretes, a szociális biztosítási törvény módosítása hónapok óta feszült helyzetben tartja az agrái pártot és a szociálistákat. Az utóbbi időben úgy látszott, hogy valamiképen megfog a két frakció egymással egyezni ebben a súlyos kérdésben, azonban az utolsó percben ismét kiélesedett a helyzet. A parlament kedden újra megnyílt s azzal kapcsolatosan az agráristák sajtója olyan híreket közölt, hogy a szociális biztosítás módosiiá8át mindenáron, ha kell, még a szcciá politikai bizottság házszabálysértő mellőzésével is, még a nyárig szünidő előtt letárgyalják a képviselőházban. A hir óriási felháborodást keltett a szocialisták oldalán. Winter szociáldemokrata képviselő, volt népjóléti miniszter a legélesebben kikelt az agráristák ellen, amelyet akkor akarnak erőszakkal megcsinálni, amikor a koalíció a másik oldalon tárgyalásokat folytat a szocialista ellenzékkel. | Feszty Béla | 1868—1928. Tehát elköltözött ő is közülünk, munkás életének tetterős időszakában, amidőn annak gyümölcseit élvezhette volna: megölte a szive, váratlanul, pótoihatlan űrt hagyva hátra maga után. Annak a nagyra hivatott családnak legfiatalabb hajtása volt Feszty Béla, amelytt a Kis Magyar Alföld röge magyarrá tett és a mely a magyar kultúrának és a magyar géniusznak is oly kiváló hivatottakat nevelt, mint Feszty Adolf és Feszty Gyula építőművészek, Feszty Árpád, a zseniális festőművész és iró. Feszty Bála a közéleti pályán élt és ott kivételes és ritka karriért futott meg. Több cikluson át képviselte az udvardí választókerü! letet és n int politikus annak mindenben Bzerkeiztőiég é* kimdóhirmtal: Nidor-u. Megjelenik bttenkint hiromison kedden, csütörtökön és szombaton. hasznára lenni igyekezett. A szabadelvű és utóbb a nemzeti munkapártnak volt tevékeny tagja, akit a párt nagyemlékű vezetője, Tisza István gróf is megbecsült és bizalmára érdemesített. Munkás egyénisége azonban CBak később talált tevékenységi teret és élete utolsó évtizedében, mint kiváló gazda és messzeföldön hírneves tudós pomológus, csaknem minden idejét gazdaságának, kertjének szentelte, ahol elmélyedve a természet csodálatos titkaiba, azokat kutatta és hasznosította. Ha egyéb emléket nem állított volna is magának Feszty Béla: ógyallai gyümölcsfatermelő telepe fenn fogja azt tartani hosszú időkre. Feszty Béla életrajzi adatait a következőkben foglaljuk össze: Ógyalián született 1868. évben. Édesatyja Feszty Szilveszter gondos nevelésben részesítette legfiatalabb gyermekét, aki Nagyszombatban végezte középiskoláit és Budapesten hallgatta jogi tanulmányait. Bátyjai, Feszty Adolf műépítész, országgyűlési képviselő, Feszty Lajos Komárom város tiszti főügyésze, utóbb a tatai és tóvárosi EBzterházy hitbizományok jószágigazgatója, Feszty Gyula műépítész, Feszty István huszárfőhadnagy, Feszty Árpád a nagynevű festőművész, Jókai Mór veje, már mind neves emberek voltak, amikor ő a közéleti pálya első lépcsője gyanánt 1891. évben a komáromi törvényszéknél mint joggyakornok megkezdte hivatali szolgálatát; Hajlamai inkább a közigazgatási pályára irányították és még ebben az évben Komáromvármegye tb. aljegyzője lett, majd 1893. évben helyettes első aljegyzője a megyének és még ebben az évben első aljegyző, majd a megyei törvényhatósági bizottság az udvardí járás főszolgabirájává választotta 1893. év őszén. Az 1895. év végén tartott tisztujitáson újból megválasztják. Mint a járás közigazgatásának vezetője, erélyes kézzel vezeti annak ügyeit, a fiatal főtisztviselőnek jó hírneve magasabbrendü élethivatásokat jósol. A következő 1896. év őszén a képviselőválasztáson az udvardí választókerület bizalma fordul felé és szabadelvű párti programmal jelöli Heckenaszt Györggyel szemben. Több, mint ezer szavazattöbbséggel választják meg a kerület képviselőjévé. A képviselőházban fiatal korával a körjegyzői tisztséget viseli a ház megalakulásánál és tevékeny részt vesz a képviselőház bizottságaiban. A következő cikluson ismét mandátumhoz jut, melyet a járás választói közül 1901. év októberében négyszáz választópolgár ajánl fel neki. A járásban nagy népszerűségnek örvendett választói körében. A politikai pályán 1905. év végéig működött, mint képviseld, amikor a szabadelvű párt 1906. év januárjában döntő vereséget szenvedett a szövetkezett ellenzéki pártoktól. Űrökét Zichy Miklós gróf foglalta el. A politikus Tisza Istvánnak volt hűséges követője és annak környezetéhez tartozott. Számos kegyelettel őrzött levele tanúskodik a pártvezér megbecsüléséről és bizalmáról. A nemzeti munkapárt megalakulása után annak tagja lett és 1910, évben ismét fellépett az udvardí választókerületben, amelynek akkor két munkapárti jelöltje is volt. Tuba János kíséretében utazta be a községeket, azonban a íestvérharcot elkerülendő, jelöltségétől visszalépett és a belügyminisztériumban vállalt osztálytanecsosi állást. A minisztérium a cigányügy országos rendezését bízta reá és mint kormánybiztos vett abban részt. Az országos reform keresztülvitelében, amelyet kidolgozott, a kitört háború akadályozta meg. A
