Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-09-08 / 108. szám
6. oldal. 1928 szeptember 8. Ipolyság, Guta, Szene, Nagymegyer és Perbete. Ebből a névsorból az első pillanatra kitűnik, hogy a magyar színészet tönkre tevését, lejárását célozza ez az egész beosztás. Akik ezt elintézték, egyenesen azt akarják, hogy a nagyobb városokban tizedrangu magyar színtársulat játszék, mert engedelmet kérek, amelyik színtársulattal bemehet játszani Gutára, Perbetére, Zselizre, vagy Nagymegyerre, az a társulat nem elégítheti ki Komárom, Léva, Érsekújvár és még kevésbbé Pozsony kulturigényét. Vagy vegyük megfordítva, ha olyan társulatot szervez az igazgató, amely Pozsony közönsége igényeinek megfelel, azzal a társálattal nem mehet el Gútára vagy Perbetére játszani, mert ezek a kisebb hetyek még a rezsi költségek tizedré szyt se bírnák el. Hogyan képzeli el tehát az országos hivatal, vagy Földes Dezső direktor az egész évadot? Talán úgy, hogy ha Pozsonyba megy, akkor arra a pár hónapra nagyobb társulatot szervez és aztán minél kisebb helyre megy, annál több tagot a szélnek ereszt ? és viszont ha kisebb helyről nagyobbra megy, akkor megint feh esz néhány taggal többet fokozatosan? A sziaészek közül, aki csak teheti és a tehetségesebb egész évre leszerződik és úgy évközben jó erőket nem igen lehet fölcsipni és aztán megint szélnek ereszteni. Gyönyörűen nézhet ki az olyan színtársulat együttese, összjátéka, amely társulatnak hol több, hol kevesebb tagja van. És hogyan képzelik el ennek a kettéválasztásnak a kifőzői például a színházi zenekar kérdését? Ha Pozsonyban teljes színházi zenekarral játszák a zenés darabokat, mit csinál a színi direktor a színházi zenekarral például Gután, vagy Perbetén ? Szélnek ereszti a zenekart? Igen ám, de a színházi zenészek kartelben állnak és csak évi szerződést kötnek és azokat nem lehet szélnek ereszteni és újra felvenni. A koncesszióban felvett állomások tehát számíthatnak arra, hogy zenés darabokat, operetteket majd zongora mellett hallgathatják. Ha a magyar színészet elleni rosszakarat szülte ezt az uj beosztást, akkor könnyű elképzelni, illetve megjósolni a bekövetkezendőket. Azzal az indokolással, hogy a keiület kisebb állomásai nem bírnak el akkora társulatot, aminő Pozsonynak kell, Pozsony számára pedig arra a rövid időre nem lehel akkora társulatot szervezni, igy hát nincs más mód, mind Pozsonyba is olyan kis társulattal bevonulni, amilyen társulattal be lehet járni az egész kerületet. Szóval Pozsony is olyan kis társulatot kap, aminőt Gúta és Perbete. És ennek aztán az lesz a vége, hogy a nagyobb társulatokhoz szokott pozsonyi közönség nem fogja támogatni a magyar színészetet és a magyar színészet ellenségei csak erre várnak. Ha Szlovenszkó fővárosában nem keli a magyar színészet, akkor minek a vidéknek is. Ez a kettészakitás manővere nem célozhat mást, mint a nagyobb magyar városokban a magyar színészet lejáratását. Földes Dezső nagyon is érzi, hogy a sajtó és a közönség hangulata nem kedvező rája nézve. Erősen Ígéri, hogy a közönség jóindulatát hamarosan meg fogja változtatni az ő javára és hogy őt a magyar színészet iránt a legjobb intenciók vezetik. Mindenesetre majd elválik minden és majd meglátjuk. Hogy a komáromi sziniszezon mikor kezdődik, igazán nem tudjuk. Amielőtt Szlovenszkó kettéválasztása megtörtént volna és Iván Sándoré volt az egész Szlovenszkó magyar szini kerülete, Iván Sándor úgy tervezte, hogy Komáromba október 15 én jön és négy hetes szezont tart itt. Az országos hivatal nagy visszatetszést keltő döntése ezt a tervet keresztülhúzta és Iván Sándor már nem jön Komáromba, amit őszintén sajnál egész Komárom és környékének szinpártoló közönsége. Az országos hivatal döntése megváltoztatása érdekében különben minden követ megmozgatnak úgy a magyar pártok törvényhozói, mint a szinpártoló egyesület országos központja és vidéki szervezetei. Lapzártakor kapjuk a hirt, hogy Földes október 12-én akarja megnyitni a komáromi szezont. _ _ ItW remi Lapo* Uj repülő világrekordot értek el a franciák. —szeptember 7. Párizsi jelentés szerint Finax franci r repülő kis tipusu gépível 24 óra 36 perc 33 másodpercig uj világrekordot állított fel. Dessaui jelentés szerint Risztics magyar és Zimmermann német pilóta tegnap reggel közönséges iskolag ppd startoltak, hogy újabb távolsági rekordot teremtsenek. Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranyay József. (Folytatás.) Egy másik külföldi utazó, Normann János 1830-ban látogat el hozzánk. Nagy baj, hogy a közlekedés nagyon fogyatékos. A gőzhajózás még a gyermekkorát éli, a vasút még nem fizetödik ki, — Írja többek között. Irinyi József ügyvéd 1842. április hó 14-én indult el európai kör útjára Pestről. Ez utazást Német , francia- és angolországi uíijegyzefek( Nyomatott Halléban, Heynemann Eduárd betűivel 1846) cimü könyvében irta meg. Az utat Pesttől Bécsig gőzhajón teszi meg, igy vármegyénkén utazik keresztül. Vármegyénk úgy látszik, nem érdekelte a szerzőt. É hajóutjáről mindössze azt irja, hogy a gőzhajón nem igen lehetett aludni. Ismét érdekes utazáshoz érkeztünk el, amely az alábbi cimü könyvben olvsható: Gleig, G R. Germany, Bohemia, and Hurgary, Visited in 1837,1 —111. Gleig a címlap tanúsága szerint a chelsea-i királyi kórház káplánja voll. A III. kötet, melyben Magyarországról szó van, Londonban, 1839- ben jelent meg. A vonalkozó rész a 227. lapon kezdődik: „Nagyon ajánlották, hogy látogassunk el Bábolnára, amely egyike Magyarország legnagyobb méneseinek és ezzel a szándékkal Komárom felé fordítottuk arcunkat. Nem mentünk üres kézzel. Brand őrnagy, Crawford ur liszttársa és Carey ur ellátott bennünket ajánlólevelekkel, egyet Bokoni őrnagyhoz, Komárom kormányzójának fiához, a másikat Herbert őrnagyhoz, a bábolnai telep felügyelőjéhez; és az a figyelem, amiben mindkettőtől részesültünk, teljesen igazai adott ajánlóinknak, hogy ismerőseiknél csak szívességre és udvariasságra találunk.“ Kocsin jötlek, többször eltévesztették az utat, amig végre meglátták Komáromot. „Nagyon jó volt ránk nézve, hogy az eltévedések nem voltak komolyabbak, mert már az esti homály utolsó világossága is eliünőbe volt. mikor megláttuk Komáromot.“ A Vág fahidján jöttek keresztül. Ajánlólevelüket még aznap este átadták Bokoninak, akinek szívességéből a korcsmában igen kényelmes helyet kaptak. Bokoni másnap reggel hét órakor már náluk volt és megmutogalta nekik Komárom nevezetességeit. i Elmondja, hogy milyen erős erő; ditmény Komárom vára, hogy milyen ' jól fel van szerelve. A kaszárnyában igen meglepte a legénység : ágyainak „scrupulosus“ tisztasága. Megizlelte a kenyeret és a húst is, í mindkettő kitűnő. Különösen megragadta őt a látvány, amikor felmentek a legmaga: sabb bástyára és előttük látszott a sok falu és a hömpölygő Duna. Bokoni történelmi magyarázatok\ kai szolgált a vidékről. Egy pár távoli toronyról azt mon| dotta, az a hely, ahol először meg* pihent Árpád és azt mondotta: l „Megtartjuk, ezt az országot, mert * ez jó.“ I István király egy monostort épített ott, de már csak a torony maradványai vannak meg. „Mint város, Komárom nekem virágzóbbnak tűnt fel, — mint Pozsony. Nem olyan nagy, mint Pozsony, mert csak 17 vagy 18 ezer lélek lakossága van, de az mind a legíisztáob magyar néhány zsidó ! kivételével. Boltjai jók, az utcák forgalmasak és a folyamon is gyakoriak a hajók Tudakozódásunkra úgy találtuk, hogy van benne két színház (bizonyosan magyar és német), egy kaszinó vagy clubház és egy kitűnő vásártér; és a tudósitónk biztosított bennünket, hogy a kereskedelemnek egy jelentékeny része, melyet Magyarország Törökországgal és a Levanttal folytat, Komáromban ered, vagy Komáromon megy keresztül.“ Bábolnára 11 órakor indultak, Herbert felügyelő fogadta, őket és kocsin mindent megmutogatott nekik és ebédre is meghívta őket. Érdekes megjegyzése van itt: „Bá bolnán a legnagyobb figyelem tárgyai a lovak, ha közülük egy elpusztul, azt jobban sajnálják, mint egy egész sereg katona halálát..." de aztmondja, hogy ez Angliában is igy van. Még aznap visszatértek Komáromba és másnap Pestre indultnk. A nagy világutazó, Hopp Ferenc, aki négyszer bejárta a világot, többek között a Kongót is, már 1847 ben, amikor Bécsből Budára megy a Dunán, keresztül utazik Komárommegyén. E világutazó a Calderoni és Társa cég tulajdonosa, ritkasággyűjteményével budapesti villáját múzeummá avatta Az 1848 -49 ki szabadságharc sok hősén kívül Kossuth Lajos, Magyarország egykori kormányzója szintén megfordul többször vármegyénkben. 1848 október 19 én, egy rendkívüli szeles napon, délután két órakor ágyudörgések között érkezett meg Kossuth Komáromba. A sorfalat álló nemzetőrök fölött szemlét tartolt és rövid, de hatásos beszédet mondóit. Megjelenése és beszéde mindenkit felvillanyozott, A szemle után kíséretével a várba ment. Másnap október 20 án délután egy órakor utazott el Kossuth Lajos felfelé a Mészáros nevű gőzhajón sürü ágyudörgés között. Ugyanezen évben november 6-án ismét Komáromba érkezik felülről jövő gőzhajóval s másnap délután ment el ágyudörgések között. Ez alkalommal sógorához, Meszlényihez szállt. Sok adat szól amellett, hogy Kossuth Lajos Bábolnán is megfordult, aki különben is többször keresztül utazott vármegyénkén. Barsi Józsefet az 1848—49-diki szabadságharc alatt mint hadifoglyot többször keresztülszállitották Komárom vármegyén az osztrákok több társával együtt. Mikor Budáról Ausztriába szállítják őket, csak onnét sejtik, hogy Komárom még tartja magát, mert Komáromot messze elkerültetik velük 1849. év tavaszán. 1849 szeptember hó elején fogolylársaival érinti a megyénket, midőn Székesfehérvár felé utaznak Pozsonyból, honnét hajón mentek le Győrig, innét kocsin Kisbérre vitlék őket. Útközben egy faluban parasztasszonyok őszi barackot á ultak. Vettek is, de némelyik fogolynak nem volt pénze. „Hiszen ők szegény foglyok.“ — Tessék hát pénz nélkül — volt egyik jószivü asszony válasza — majd megfizeti az Úristen Kisbérről Ácsra vitték őket. A határban szántottak, vetettek. 1849. október 26 án Budán gőzhajóra ültetik, hogy Pozsonyba, onnan Olmützbe vigyék őket. Egész nap nagy volt a köd. Még délben sem múlott el egészen, estefelé, midőn Komáromhoz közeledtek, még sűrűbb lett, annyira, hogy Komárom előtt kellett vesztegelniük a Dunán. „Aludtunk is amennyire ülve és vetkezetlenül tehettük, mig végre virradni kezdett s most már kevésbbé lévén sürü a köd, Komárom városát, várát és táját vettük szemügyre. A hajó nagysokára megindult. Úgy a kapitány, mint a kormányos, de még a hajóslegények is feszült figyelemmel lesték a vizet, nehogy zátonyra jusson a hajó, A partok alacsonyak voltak s a hajóról a partot szegélyző sürü füzesektől nem lehetett a tájat látni. Délutánra • értünk Pozsonyba“. Barsi József „Utazás ismeretlen állomás felé“ címen irta meg él- I menyeit, sohse tudták hogy hová I viszik őket, innét a könyv cime (Folyt, kör.) R-A-D-I-Ó m-ű-s-q-r Vasárnap, szeptember 9. Budapest 9 ó Újság h reK, kormetisa 10 ó Egyházi zene és szentbeszéd a belvárosi plébániatemplomból, szentbeszédet mond: Koudela Géza dr, egyetemi igazgató, a pesti Stent Imre Coltégium prefektusa il ó 20 p Evangélikus istentisztelet a becsintputérí templomból, prédikál: Irányi Kamii ’ szckesLhtrvári lelkész, énekszámok az uj Dunántúli Énekeskönyv szerint 55, 379 12 ó 30 p Pontos időjelzés, idöjarásjelemés, utána: a m kir. Operahaz tagjaiból alakult kamarazenekar hangl versenye, vezényel: Komor Vilmos karnagy Közreműködik Dióssy Edith, a m. kir. Operahaz művésznője 15 ó 30 p A m. kir. földművelésügyi minisztérium rádió előadássorozata, Bíró Janos min. tan. felolvasása: „Telepítsünk füve kerteket“ 16 ó 15 p Thury Mária gyermekülései 17 ó Am. kir. 1 honvéd ; gyalogezred zenekarának hangversenye \ az Angol-pirkból, vezényel Fricsay Rich írd zeneügyi igazgató Lehár-delu\ tán 18 ó 40 p Orbók Attila: „Egy boldog kis ország születése, elete es | romlása“ Felolvassa: Gyarmatsy Sándor 19 ó 15 p Sporteredmények 19 ó 35 p Előadás a Stúdióból „A sarga sikó“ Eredeti népszínmű három fetv. Irta: Ctepreghy Ferenc Az előadást rendezik Tihanyi Béla és Gyarmathy Sándor, a Srndió rendezője A darabban előforduló dalokat Kurina Sírni es cigányzenekara kiseri Az eiső felvonás uián lóvtr8enyeredmenyek 22 ó 15 p Pontos időjelzés, a sporteredmények Összefoglalt bemondása, utána Penis Jenő és ciganyzenekarának hangver. senye a Britannia nagyszállóból. \ Bécs, 11 ó A Wiener Sympnonieorhesier hangversenye 16 ó Délutáni Hangverseny 18 ó Radio-lriö műsor í 20 o 30 p Leo Ascher „Sonja“ c opeí rétijének közvetítése * Brünn, 12 ó Gramafónzene 20 ó 30 p Kamarazene 22 ó 20 p Tanc- I zene Pozsony, 9 ó Egyházi zene 18 ó Hangverseny 21 o Zenekari hangverseny 22 ó 20 p Hangversenyközveutés : a kiállításból Hétfő, szeptember 10. | Budapest, 9 o 30 p Hírek, közgaz\ dasag 11 o 45 p Hűek, Közgazdaság I Közben 12 Órakor deli harangszó az s egyetemi templomból, uiana: Kainara-I zene (Temcsvary—Keipeiy -Polgár) 13 ö Pontos időjelzés, időjárás- es vízanasjeientős 15 o Híres, közgazdaság élelmiszerárak 16 o 45 p Pontos időjelzés, időjárás- cs vizaiiasjeiemes 17 ó s tíaloghne Hajós Terézia ífjasági eióí adasa 17 o 30 p Bura Sándor es ci| ganyzenekaranas hangversenye 19 o j „Mu üzen a rádió ?“ 20 0 15 p Eiőf adas a S.udiobúl: „Te csak pipálj, | Ladányi“ Egy úri penzió lorieneic ha| rom felvonásban Ina: Csathű Kalman I Rendezi: Peineő Anna, a Nemzeti f szinnáz művészé Bevezető beszedet I mond: Csaihű Kaiman 22 ó 10 p Pon\ tos időjelzés, nirek, ídojarasjeiemes, utana: a Dunapaioia nagyszállóból Bachmann jazz-band Bécs, 11 ó Délelőtti zene 16 ó 15 p Déiuiani hangverseny 20 0 5 p Tarkaest Mieczystaw Saiec&i operaénekes közreműködésével 21 o Tanczene 22 ó 10 p Kabaré Bräun. 11 ó Délelőtti hangverseny 17 o Feix Saiten „Von Tode Auferstandeu“ cimü vigjacekanak Küzvemese 21 o Kamarazene 22 0 15 p HangversenykOzvetites a kiállításból Pozsony, 18 ó Hangverseny 20 Kamarazene Prága, 11 ó 45 p Gramafónzene 12 ó Deli hangverseny 17 ó Szórakoz-2 jc <D T3 C < O ^ S • • 1—« bJO^í nd _ cn C G V N ^ :0 cy -+-> V <L> <v g > N cí 01 os "j .G o 5^ > gÍ* c 49 cl» »C feflGS “0-2 M <S es 3 > S t ÖJOrc pG £
