Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-09-08 / 108. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 19*8. sze.tember 8. Istent, se törvényt nem ismerő, húszon- I háromezerfőnyi nép, valamennyi szüle­tett tolvaj, rabló és gyilkos tetszése szerint keresztül-k&ssul járhasson az országon, falvak, tanyák és főként ma­gános utasok állandó rémületére, vesze­delmére. Sovány vigasztalás lesz az, hogy ezentúl olyan emberek fosztanak ki, vagy ütnek agyon, akiknek igazol­vány van a zsebükben. Az az igazol­vány a legkevésbbé sem fogja megvé­deni határainkat, udvarainkat és az or­szágutakon járó hoz'ánktartozókat a kóborcigányok támadásai elől. Csak egy egészséges megoldás van: lehetetlenné tenni a cigányok kóbor­fását. Le kell őket telepíteni és mun­kára fogni. Olyan korszakban élünk, amelyben mindenkinek dolgozni kell, nem szabad eltűrni, hogy huszonhá remezer ember — együtt egy nagy vá­ros vagy egy egész járás — az ország­utakon sétáljon, illetve szekerezzen s ! közben lopásból és rablásból éljen. Ha J nem hajlandók az állandó helyen való í lakásra és a munkára, kényszermunka- [ helyekre vagy a börtönökbe velük! Szedjék el a gyermekeiket, a férfiakat i válasszák el a nőktől, ha már semmi- I képpen sem akarnak polgáriasodni, ) emberi életet élni, igy kell őket kiír- ■ tani. A farkast üldözik, nagyon helye- : sen magvát akarják szakítani, a kóbor­­cigánnyal is igy kell elbánni, mert éppen olyan veszedelmes és a közre : felesleges, mint a toportyán féreg! A kóborcigányok szörnyű természetrajzát es azt a nagy veszedelmet, amit jelen- ! fenek, csak a falu ismeri igazán és igy feltétlenül meghallgatandó az illetéke­sek részéről a falu kívánsága, amely a j kőborcigányok megrendszabályozásáf, , lehetetlennétételét, vagy ha másképp nem lehet, a kiirtását követeli. Éppen elég a falunak a kolduló, a gatyamadzagot áruló, szerelmi bájitalt főző, káríyátvető, dögöt kérő, de az elevent is szívesen elvivő cigánynép a vályogvető partjáról. A fenti sorokhoz azt a megjegyzést füzzük, hogy az oláhcgány kérdés csak • egy módon lehetne megoldani. Ha az összes eurípai államok összefognának és kiki a maga kóborcigányait hajóra rakná és kiszállítaná Afrikába. Olt még sok olyan partmenti terület van, ahol nem ártanak senkinek sem. Ott bőven terem déli gyümölcs, még boldogok is lennének, hogy olyan áldott helyre ke­rültek és tekintettel a vad népek ala­csony kultúrájára, még a mi oláhcigá­nyaink bizonyos minimális kultúrát is terjesztenének. Ha emberevő törzs szomszédságába kerülnek, akkor sem kell félniök, a cigányember pecsenye bizonnyal nem csemegéje az emberevőknek. Világrekordok a technikában és a természetben A XX. századot már számtalan név­vel illették. Elnevezték a technika szá­zadának, a tudományos forradalom századának, az újjáéledt szépségkullusz századának, a háborúk századának, min­dennek, ami valóban jellemző a XX. századra, de talán éppen olyan jellemző volt a megelőző századokra is. Amiben a XX. század valóban különbözik az előidőktől és amiben felül is múlja azokat: a verseny. Verseny a techniká­ban, verseny a tudományban, verseny a szépségben, verseny a háborúban es verseny a versenyben. Világrekord, ez a büszke szó díszíti korunk cimer­­pajzsát, nagyobbat építeni, hosszabbat ugrani, tovább repülni, mint a többiek. Ez a cél, ez fűti a kedélyeket és nap­jaink legméltóbb történetírójának állan­dóan kezében kell tartania a stopper­órát és a métert. Néhány héttel ezelőtt, az amszter­dami olimpiászok idején, úgyszólván mindenki világrekordokban beszélt. Min­denki nyilvántartotta a száztíz méteres gátfutástól a maralonig az összes ki­emelkedő sporteredményeket, igy ezek­ről talán fölösleges is ujsbb statiszti­kát közölni. Sokkal ismeretlenebbek, vagy talán kevésbbé számontarlottak azok az adatok, amelyek az élet más megnyilvánulásaiban jelentenek világ­rekordot. Az építkezésben például köztudomású, hogy két amerikai város versenyez év­tizedek óta egymással, hogy méretek­ben túlszárnyalják egymást: Newyork és Chicagó. Newyork ban van a legma gasabb felhőkarcoló, ameiy 283 méter, alapzata pedig 40 méterre nyúlik a főidbe. Köbíanalma 13 200.000‘köbláb, ebben a tekintetben azonban messze alatta marad a chicagói Furniture Mart­nak, amelynek köbtaríalma 25,370.000 köbláb, úgyhogy e ponton Cüicagóe a világrekord. Az köztudomású, hogy a­­vrág legmagasabb épülete a párisi Eiffel torony, amelynek magassága 300 méter. A világ legnagyobb emlékművé­nek rövid idővel ezelőtt még a mw­­yorki kikötőben emelkedő 47 méteres szabadságszobrot tartották, amelynek fejsben negyven ember fár et kényel­mesen, a Rezében lobogó fáklyában pedig tizenhét ember. Az egyiptomi ásatások óta kiderült, hogy a gizehi szfinx méretekben felülmúlja a szabsd­­ságszobrot, minthogy arca majdnem öt méter széles, hosszúsága 59 méter és magassága sem sokkal aísebb. Az ame rikaiak ezt a vereséget nem sokáig vol tak hajlandók elviselni és ezért Georgia államban egy még hatalmasabb emlék­művet emeltek Lee generálisnak, még­pedig egy 280 méter magas sziklafal­ban. Az emlékmű méretei alkalmazkod­nak az óriási háttérhez. A világ legnagyobb és egyúttal leg­forgalmasabb hídja a newyorki Brook­­lin-hid, hosszúsága 1800, szélessége pedig 300 méter és a súlya 130.000 métermázsa. Felépítése 15 millió dol­lárba került. A legnagyobb függőhíd szintén Newyork mellett vnn, a Hudso­­non, ez 1460 méter hosszú és két eme­letet foglal magában, amelyek közül a felsőn nyolc ut halad utcai járóművek számára, az alsó emeleten viszont a vonatok futnak A világ legnagyobb csatornája az 1854 kilométeres Császár­csatorna Kínában Kiterjedés tekinteté­ben a legnagyobb város Berlin Terü­lete 87.000 hektár. A legnsgyobb tem­plom a római Szent Péter-templom, amelyet 430 éven át építettek, mialatt ötven pápa uralkodott. A legnagyobb orgona a psssaui dómban van,” 208 regisztere tizenhatezer sípból áll. A leg­nagyobb harang Jupánországban van Osaka közelében, ezt a harangot né­hány évvel ezelőit öntötték Sotoku tisz­teletére, aki 1300 évvel ezelőtt nagy szolgálatokat tett a budhizmusnak. A harang magassága nyolc méter, kerü­­; lete 17 méter és súlya 1400 méier­­! mázsa. A legnagyobb könyvtár a párizsi nem­zeti könyvtár, amelyben több, mint négymillió könyv, félmillió térkép, sok százezer kézirat, kotta és más becses tárgy van. A legnagyobb történelmi mű az angol The war of rebellion, amely 120 lexikonalaku kötetből áll, minden kötetnek ezer lapja van és az egész gyűjtemény súlya öt métermázsa. Ha e köteteket egymásra rakják, fiz méter hosszúságú. A legnagyobb kép Tinto­retto paradicsoma, amely a velencei Dozse palotában található, hosszúsága 26 méter és magassága 11 méter. A legnagyobb látcső a kaliforniai Mount- William csillagvizsgálóban van, a len­cséjének száz coli az átmérője és a súlya körülbelül száz tonna. Maga a természet is teremt világre­kordokat, igy például a legnagyobb ro­var Kőzépamerikában él, neve Erebus Strix, hosszúsága fél méter. Szumatra szigetén nő a legnagyobb virág, a Rafflésia Arnoldi, átmérője egy méter. Színe, mint a szerény ibolyának, lila, ezzel szemben súlya egészen szerény­telen, legalább nyolc kilogramm. Ausz­tráliában találják a legnagyobb arany­rögöket. amelyek közül a legnagyobb­nak, a Welcome Strangernek a súlya 95 kilogram és az értéke negyvennyolc­ezer dollár. Vatóságos vagyon. De mi ez a világ leggazdagabb emberének, Fordnak a vagyonához képest, aki ép­pen a legutóbbi éveken teremtette meg a milliárdok világrekordját és ezzel le­győzte régi versenytársát, Rockefellert,. Birtokot vett egy zsidó hitközség, hogy zsidó kisgazdákat neveljen. —szeptember 7. Néhány hónappal ezelőtt tartották meg Nagyváradon a romániai neológ zsidók országos kongresszusát. Ezen a kongresszuson szóba került a legége­tőbb probléma is, hogy mi lesz a jövő * generációval? A zsidó ifjak társadalmi elhelyezkedése egyre nehezebbé válik, egyre több kapu zárul be előttük. A kereskedelmi pályák nem buzdítanak nagy sikerrel, az önálló kisiparos ezer gonddai küzd és egymásután adja be az iparengedélyeket, a munkássorsról jobb nem is beszélni. Ezek a meggon­dolások indították arra a modern szel­lemű neolog hitközségeket, hogy uj területet próbáljanak megnyerni az ifjú­ság számára. Az első minta- földmives iskola Nagyváradon, illetve Nagyvárad környékén lenne, ebből kerülnének ki az első zsidó kisgazdák. A nagyváradi neolog hitközség vezetősége a napokban kiszállt Biharmegyében és megnézett egy alkalmas birtokot. Eddig a legtöbb árvát a hitközség kitanittatta, legalább is középiskolai végzettséget nyertek. Ma máskép akarnak a sorsukról gon­doskodni és néhány holdas kisgazdákat kreálnak az arra megfelelőkből. Csak a világ végének dátumát nem találta el a jósnő, aki a háborút, földrengést, trónösszeomlást előre megjósolta. 1927. április 14-én Mid Sommerset J grófság Ham Hill és Yeovil nevű köz­ségei közelében nagy embertörneg gyülekezett össze. A szenzációra éhes nép ugyanis azt várta, hogy a két köz­séget elnyeli a földrengés és szétrom­bolja a tengerár. A nevezett falvak lakói ki is hurcolkodtak, magukkal vitték a legértékesebb ingóságokat. A várt katasztrófa azonban nem követke­zett be. A különös hiedelem újra meg­mutatta azt, hogy az ezelőtt 400 esz­tendővel élt jósnő jövendölésének is mennyire hisznek a modern Angliában. Az egész hamhili komédia azért történt mert Shiplon anyó, a fenti dátumra „jövendölte meg“ a községek pusztu lását. Az esetlel különben a Pall Mai! Gazette bővebben foglalkozott annak­idején. Shiplon anyó jóslataival újból fog­lalkoznak az angol lapok, mert több szempontból igen érdekes az, amit ez az öreg asszony előre mondott. Az elő­kelő „Graphic“ hosszabb cikkben is­merteti Shipton anyó jövendöléseit, melyek meglepően festik a jelen szá­zad technikai képét. Természetesen a különös asszony jóslásai közül nagyon sok nem vált be. Többek között 1881-re jósolta meg a „világ végét“. Sokan hittek Angliában a jóslatnak. Az öreg boszorkány néhány csodá­latosan bevált jóslata miatt az angol közvéleményben nagy tekintélyt szer­zett. Ez annyira ment, hogy komoly l angol történészek foglalkoztak az asz­­szony élettörténetével. Biográfusai sze­rint 1448 ban született Yorkshire-ban. j Kistermetű, szúrós szemű nő volt. Rö­vid idő múlva csodálatos jóslásai ré­vén híres lett egész Yorkshireban. Kü­­( lönös képességéről legendákat mesél­­f tek. Hire eljutott a Beverley apáihoz is, aki ki akarta próbálni képességét. Álruhába öltözött és igy kopogtatott be a hires asszonyhoz. „Kerüljön csak bel­jebb, apát uram, rikoltotta a boszor­kány, megismerem álöltözékében is I“ Ez az eset csak hozzájárult ahhoz, hogy növelje hírnevét. Különben fel­jegyezték róla, hogy igen jó asszony volt, sokat adott a szegényeknek és szerette a gyerekeket. Legérdekesebb jóslata azonban a mai korra vonatkozik. Mint az effajta jövendölések, igen általános stílusban mozog, de sok mindenfélét lehet belő­lük kiolvasni. A jóslás nyomtatásban is megjelent 1548 ban és még ma is látható a London, szeptember eleje. British Museum könyvtárában. Az an­gol szöveg fordításban igy hangzik: Lónélküli kocsik fognak szaladni (auló ) Balesetek sírással töltik el a világot A föld körül gondolatok röppennek Egy szempillantás ideje alatt (-ádió.) Hegyeken keresztül lovagolnak az [emberek (alagutak ) És nem lesz ló mellettük (vasút.) Víz alatt mennek az emberek (búvár.) Utaznak, alszanak és beszélnek (tengeralattjáró.) Levegőben íáíni az embereket Fehér, fekete és zöld szárnyakon (repülőgép,) Aranyat találnak majd Olyan országokban, mely eddig nem [ismeretes (Ausztrália.) Vas fog úszni a vizen Jobban, mint a fából való (tengeri hajók.) A világ vége eljön 1881-ben. Érdekesek azok a jövendölések is, melyeket az asszony az angol történel­met illetőleg tett. így megjövendölte az angol—skót háborút és az összes fontosabb eseményeket. A nagy londoni tűzvészt is, mely 1666 ban úgyszólván a fél várost pusztította el. Állítólag a szerencsétlen I. Károly lefejezését is előre megmondta. Az uj óriási Zeppelin elhalasztja oceánutját. — szeptember 7-én. Friedrichhaffeni jelentés szerint az uj óriási „Zeppelin* már csaknem tel­jesen készen áll, tervezett amerikai útját azonban el kell halasztani, mert a német gyárak képtelenek a léghajó­óriásnak szeptember 30 ig — az ere­detileg tervezett indulás időpontjáig — annyi hajtégázt gyártani, hogy útnak indulhasson. Valószínű, hogy az uj Zeppelin csak jövőre indul oceánutjára. Október 28-án hirdetik ki a jubileumi amnesztiát. — szeptember 7-én. A jubileumi évben tervbe vett poli­tikai amnesztiát október 28 án hirdetik ki. Az amnesztia alá kerülő politikai bűnösök névjegyzékét e hét végén ké- R7tti pl az iaazRápflc'vmíniszíérium és A fegyvertechuika csodája: Sauer»Krupp duplacsövű kakasnélküli serétfegyvert, ezen hírneves gyár ismert jó kivitelében Ke 1000. Belga Hammerless fegyverek Ke 850-től kezdve. — Serétes töltények per 100 drb Ke 120 príma minőségben. — Érdeklődők kérjenek ajánlatot Szlovenszkó legrégibb fegyverszak cégétől: Seifert József Bratislava, Balászkapu-utca 4.

Next

/
Thumbnails
Contents