Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-09-06 / 107. szám

A szerbek és a horvátok szétválása. A várva várt egyesülés elválással fog végződni. Komárom, — szept. 5, Pribicevics Szvetozár ma a zágrábi sajtó képviselőivel szenzációs tartalmú beszélgetést folytatott, a melyben kije­lentette. bogy az egyes zágrábi lapok­ban ko'portált azon hir, amely szerint julius 7 én Belgrádban komolyan gon­doltak a horvát területnek a jugoszláv államtól való esetleges elszakadására, lényegében igaz. Ezek a tanácskozások akkor történ­tek, amikor a demokrata-paraszt koalí­ció bej -‘lentette azt a szándékát, hogy Zágrábban proktamálni fogja a horvát szabott A horvát területekneK elválasz­tására vonatkozó javaslatot a kormány­koalíció vezetői tették, mert Belgrádban nem akartak a horvátokkal szemben erőszakos rendszabályokat alkalmazni. A horvát terület amputációját Radics István és maga Prib c-evics akadályozta meg. Iránytadó helyről Pnbicaevicsnek ezt a szenzációs sajtóinformációja nem cáfolták meg és meg nem is foglaltak állást ebben az ügyben. 2. oldal, ... A kormány megtette a szükséges intézkedéseket. Komárom, — szept. 5, Már a múlt héten köztudomásúvá vált a cukorgyárosok döntése, amely szerint a cukornak árát felfogják emelni. Néhány nappal ezelőtt még arról volt S'ó, hogy 20—30 filléres emelésre van kilogrammonként kilátás, most azonban már arról van szó, hogy 60 fillérrel fogj xk fölemelni a cukor árát. A mikor a d.ágitási hir nyilvánosságra jutott, a félhivatalosok már másnap közölték a kormány kommünikéjét, amely arról szóit, hogy a „kormány megtette a s.üVséges intézkedéseket a cukor árá­nak fölemelése ellen“. Más szóval a kormány az árdrágítást ellene való állásfoglalásával elhárította. Ez a stereoiip kormányjelentés azon­ban egyáltalában semmi hatással nem volt a cukorgyárakra, mert, — mint fent is említettük — a cukor árát végérvényesen 60 fillérrel akarják* föl­emelni, igy tehát a jövőben egy méter­eid sa cukorért az eddigi 530 korona helyeit 590 koronát kell fizetni. Ennek az újabb áremelés veszedelmének hatása alatt mindenki megdöbbenve kérdezi, hogy egy ilyen fontos kérdésben csak ennyi eredménye van a kormány intéz­kedésének és egyáltalában számol-e a kormány a cukorárának fölemelése foly­tán azokkal a beállható következmények­kel, amelyek az egész köztársaság területén észlelhetők lesznek hamarosan, ha még idejében meg nem gondolják az árdrágító cukorgyárosok ezen elha­tározásuk jogtalanságát. A cukorgyárosok, — úgy látszik — szembehelyezkednek a kormánnyal és annak akarata ellenére emelik fel a cukorárakat. A cukorgyárosok azzal indokolják az árak emelését, hogy a kormány mindezideig nem döntött még a cukorrépa ára és a cukortermékek között fölmerült kérdésben, ami azt je­lenti, hogy a cukorgyárak azért kény­szerülnek a cukorgyárak azért kény­­az államnak esze ágában sincs a cukor­adónak leszállítása. Mihelyt az állam a cukoradót leszállítja, a cukorgyárak is hajlandók lesznek a cukor árát le­szállítani. Az élelmezési cikkek között igen nagy jelentősége van a cukornak és a közélelmezési cikkek e legszüksége­sebbjének megdrágítása a legszélesebb rétegekben vonja maga után a felhá­borodást, amit nem is lehet csodálni, hiszen olyan élelmicikkről van szó, amely a közönség valamennyi rétegé­nél fontos életszükségletet képez. A Komáromi Lapoz csehszlovák köztársaságban évente négy millió métermázsa cukrot fo gyasztanak, aminek az az eredménye, hogy a köztársaságbeli cukoripar és répatermelés 240 millió bevételi több­lethez jut a 60 filléres emelés folytán. A cukorgyárosok érdekeik védel mére kartellben vannak és már a múlt évben követelték a cukoradó leszállí­tását, amibe azonban Englis dr. pénz­ügyminiszter semmiképpen sem akart belemenni. Az államnak szüksége van a cukoradó cimén befolyt összegre és igy szó sem lehet arról, hogy a le­szállítás megtörténjék. Azonban ennél nagyobb aggodalomra ad okot az ár­emelés gazdasági é> pénzügyi körök­ben, ahol igen pesszimisztikusan fo gadják a magasabb cukorárak hirét. Ezeknek a köröknek aggodalmát jo­gosnak is lehet mondani, mert az ár­drágítás igen könnyen más piaci cik nél is mutatkozhatik, megtörténhe­tik az is, hogy az általános áremel­kedés következtében általános béreme­lési mozgalom keletkezik. Hogy az ár­emelkedés elsősorban a szegényebb néprétegeket sújtja, az csak természetes, mert minden árdrágítás azoknál lesz leginkább érezhető, akika legeisőrendü éleimicikkeket a piacról vásárolják. És itt kezdődik a kormány felelőssége, amelynek gondoskodni kellene arról, hogy indokolatlan árdrágítások be ne következzenek. S mit csinál a kordiáin? A félhivatalosak szerint megteszi ugyan a szükséges intézkedéseket, de a gya­korlatban semmiféle foganatja nincsen- Azt meg lehet áliapitaní, hogy a mos­tani koalíciós kormány igen kényes helyzetben van e kérdést illetően. A kormánypárt legerősebb frakciója, az agrárpírt maga is érdekelve van az áremelésben, miértis az agráristák a cukorgyárak mellett foglalnak állást. Az agráristák e kérdésben olyan hatá­rozott álláspontot foglalnak el, hogy még Englis dr. pénzügyminiszter sem képes velük szembehelyezkedni, noha ő telje­sen ellene van a cukoráremelésnek. A kormány tehát ismét tehetetlen, és helyzete valóban kacagásig fonák. Ismét bebizonyosodik, hogy nem képes ér­vényt szerezni akaratának és saját ro­vására áldozatot kell hoznia egyik pártja önzésből eredő kívánságának. Minden jel arra mutat, hogy ez az árdrágítás tényleg be fog következni s a jubileumi esztendő egyik igen érzé­kenyen érintő emlékeképen eg> éb drága­sági hullámokban is lehet még részünk. Elég szomorú, hogy ez megtörténhetik, de rendkívül jellemző a kormányra nézve is, amely gyöogeségét és akció­­képtelenségét ilyen és hasonló esetek­kel úgyszólván naprói-napra bebizo­nyítja 1 A. szerb királyi udvartól Komáromig1. Amikor a gólya néni kacérkodik. — Anya vagy n«m anya?^ — A kölcsön gyerek visszajár. — A visszaugrott golyók. — Férj­fogási trükkök, — S íját tudósítónktól. — Komárom, szeptember 5. Sokan írlak már a fárjhezmenés művészetéről Maníegazza Pálon és Szoraházy Islvánon kívül, de a téma máig sincs kimeri ve. A fárjhezmenés művészete, magyarán szólva, helyesebben a nevén szólítva a gyereket, a férjfogás művészete annyi csalafintaságot, ravaszságot, trükköt, kedves és bosszantó cseifogást, háló­­szövést, c?apdafeláliitást, iéprecsalást tartogat az arzenáljában, hogy azt egy­két szakkönyvben felsorolni lehetetlen­ségek közé tarlozik. A kiszemelt áldozatot folytonosan meghívni vacsorákra úgy, hogy az ille­tőben, ne csak a gyomra, hanem a | lthiismerete is megszólaljon és rekom penzáció fejében vegye el a család szemefényét, ez a trükk, már nagyon régi, olyan régi, mint az ember, aki : szereti a gyomrát. j Ez az ősrégi és nagyon is bevált ' recept használatban is van a világ. ] teremtésének utolsó napjától, amikor az Ur az embert megteremtette. \ Jő recept, igaz, hogy a nehezedő \ gazdasági viszonyok mellett mindegyre ; drágább recept, jaj dé hát ingyen ssm­• mit se lehet kívánni ebben az önző \ világban, ahol még a KriszlU3 kopor­­| sóját se őrzik ingyen. Egyik felvidéki bányavárosban vala­­; mikor az volt a szokás, hogy a kicsi, : ártatlan szende nő mind hevesebb és ; hevesebb udvarlást engedett meg a ki­­\ szemelt áldozatnak és a türelmetlen 5 udvarló tüzes ostromára végre légyot­­' tot adott a szende, ártatlan kis nőcske. ■ A szegény gimpíi szentül hitte, hogy l az egész légyott titokban fog maradni. >; Nem is sejtette a szerencsétlen flóiás, ■ hogy az egész légyott a család által [ kieszelt jó csapda. A légyotton az előre \ megbeszélt jelre, mondjuk köhintésbe, l megjelent az ártatlan szendeség apja, « vagy a iivére. A heve3 csőkolódzásban 1 meglepett pasi mellének revolvert szeg- i zett a müfeiháborodott apa vagy fivér. , — Ilyen szégyen a mi családunk » szeplőtelen cimertakaróján. Ha nem \ teszed jóvá lányom (húgom) elleni sér­­| tést, én, ennek a liliomszál apja (fivére) lelőlek, mint a kóbor kutyát. Azonnal \ írj alá egy nyilatkozatot, amelyben Á becsületedre kijelented, hogy lányomat * (húgomat) feleségül fogod venni. Legtöbb áldozat fiatal akadémiai j növendék iévén, rendesen egész testé- \ ben remegett és nem egynes nagyon j reszketett^ keze, amikor alá késiéit \ un* a nyilatkozatot. Egy ismerősöm beszélte el ezt mind, j aki szintén bele került egy ilyen csap- 1 diba, de csodák csodájára, szépen ki- • mászott belőle. Az eset úgy történt, hogy a drága, \ imádott kis szendeség végre beieegye- \ zett, hogy másnap találkozni fognak a \ közeli erdőben. Ez a szegény ismerő- 5 söm talán szintén e csapdával fogott \ férjek számát szaporitaná, ha a vétet- j len nem siet a segítségére. A légyott i megbeszélése után elbúcsúzott a kis j szende nőtől és haza ment. Otthon j vefie észre, hogy az indexét az imádott I leánykááknát felejtette. V.sszament és i amint belépett az előszobába, hangos i vitatkozás hallatszott ki. Valami családi ] háborúság dúlt odabenn!. Mivel hősünk ; (nevezzük salgótarjáni és rímamurányí f Barlangügethy Tőhöiömnek) többször j hallotta a nevét emlegetni, önkenytele- i nül megállt s ide illik, oda ülik, szé- I pen kihallgatta az egész beszélgetést. ; — Ez lesz az utolsó játszma ebben i a piszkos játékban, ha nem sikerül ezt a nyavalyás Barlangligethyt fölcaipned, én miattam akár vén lány is marad- | hatsz — üvöltött az apa. — Micsoda apa maga, hogy a lá­nyáért semmi áldozatra se kész — sipí­totta a mama. — Tavaly se sikerült ez a trükk, pedig az különb legény volt. mint ez az idei pasas, ez a Barlangügethy — felel az apa. — Te voltál az oka annak is apa, mert a megbeszélt jelre, a köhentésemre j nem toppantál elő — csipegi az ártat- \ lan szendeség, \ — Persze, hogy nem toppantam elő, ; mert nem hallottam a köhentésedet. Tu­dod, hogy kissé nagyot hallok, miért nem köhögtél hangosan, vagy többször. ( Azt hittem, hogy ott se vagytok 8 én bizony szépen elaludtam az erdő árnyá­ban és csak este későn ébredtem fel — mentegetődzik az apa. — Most majd többször köhints. A revolveremet már megtöltöttem. A hősünk most már egészen tisztán látta a helyzetet. Kezdetben törni, zúzni 1928. szeptember 6. lg! (Utálit te szépít a Mit-[ft [Imi - PÚDER Mli-náwa Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: «.VÖRÖS RAK“ gyógyszertár Bratislava - Alapítva 1312-szeretett volna, de azlán egy pokoli Ötlete támadt. Ismerte jól a lakást, tudta, hogy az öreg hol tartja a revolveréi. E csente onnét, kivette az éles töltényeket és vaktöltéssel cserélte fel. Sikerült aztán szépen visszatenni a fegyvert a helyére. Még a szerelmes ember se várhatta türelmetlenebbül a megbeszélt időt, mint hősünk. A drága angyal pontos vplt, mint egy schiftiauseni óra. Hősünk siettette a köhögési jelenetet. Hamaro san át akart esni a kínos szcénákon. A kislány erősen és többször köhög. Az apa, mint a jó szinészhez illik, pon­tosan megjelent. — Ekkora szégyen. A halál fia vagy, ha el nem veszed a lányomat s ezzel célba vette hősünket. — Mindent tudok — dörgi vissza hősünk. Tudom, hogy ez mind előre megbeszélt csapda. D; ez se sikerül, mint a tavalyi nem sikerült maguknak. — Hazudsz, ez nem előkészített csapda — dühCsködik az apa. — Nikém mondja, maga vén papucs­hős, maga hülye. Di hát jó. Mutassa meg maga a végzet, hogy kinek van igaza. Döntsön maga a sors. Lőjjön rám s ha sértetlen maradok, ez az istenítélet fog nekem igazat adni, hogy az egészet előre kieszelték, maguk pisz­kos, szennyes népség. Az apa toporzekolt dühében. — Lelőlek, mint a kutyát — és egy­más után nyomta meg a ravaszt. Hat­szor dördü t el a fegyver és a illatfel­hőben hatszor érezte a felbőszült apa, hogy revolvergolyő vágódik a fejéhez. Hősünk ugyanis a revolverből kisze­ded golyókat magával hozta és vala­hányszor lőlt a bősz apa, mindannyi­szor egy-egy golyót dobott az öregre. Az utolsó lövés után eloszlott a füst és hősünk a két bűnös lélek előtt úgy állt, mint valami emberfölötti lény, akiről visszapattannak a golyók. — Az istenítélet nekem adott igazat. A golyói visszapattantak rólam — szólt hősünk, mint egy győztes hadvezér és fölemelt fővel hagyta ott őket, akik egyik ámulatból a másikba estek, sőt a kicsi, szende lány kissé el is ájult, igazán, őszintén. Sándor szerb király tragédiájából ismerjük azt a férjfogási trüksöt, ame­lyet Draga Masina alkalmazott, hogy fejedelmi férjet cüpjen magának. A szerb királyi udvarból kiinduló férjfogási trükk nem áll másból, mint elhitetni a kisze­melt férjjelöllfel, hogy a titkos és elő­legezett szerelemnek következményei vannak, a nő anyai örömök előtt áll. Persze, ebből egy szó sem igaz, de hogy a férfi jobban elhigyye, a nő ru­hák alkalmazásával azt a látszatot kelti, hogy a nő karcsúsága napról napra kisebb. Ezzel a trükkel csípte fel férjnek sze­gény Sándor szerb királyt is Draga Masina, a szép szerb nő. Igaz, hogy mind a ketten halállal lakottak ezért. Belgrád elég messze van a komá­romi werkekig, de azért mégis csak eljutott idáig ez a főrjfogási csapda. Egy 45 éves komáromi elvált asz­­szony már hosszabb idő óta közös háztartásban élt egy munkással. Az asszony újabb időben gyak­ran emlegette a férfi előtt, hogy együÍt­élésüket tereljék törvényes mederbe és lépjenek házasságra. A férfi hajlandó is volt erre, de csak egy föltétel mel­lett, ha gyermekük lesz. A férfi nem is sejtette, hogy igen nagy feltételt szabott az asszonynak, akinek már régen megmondták az or­vosok, hogy nem számíthat gyerme­kekre. E szomorú tény tudatában, az asszony elhatározta, hogy mímelni fogja az anyaságot. Éppen kapóra jött egy véletlen, amelynek folytán az asz-

Next

/
Thumbnails
Contents