Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-09-06 / 107. szám

A szerbek és a horvátok szétválása.

A várva várt egyesülés elválással fog végződni.

Komárom, — szept. 5,

Pribicevics Szvetozár ma a zágrábi sajtó képviselőivel szenzációs tartalmú beszélgetést folytatott, a melyben kijelentette. bogy az egyes zágrábi lapokban ko'portált azon hir, amely szerint julius 7 én Belgrádban komolyan gondoltak a horvát területnek a jugoszláv államtól való esetleges elszakadására, lényegében igaz.

Ezek a tanácskozások akkor történtek, amikor a demokrata-paraszt koalíció bej -‘lentette azt a szándékát, hogy Zágrábban proktamálni fogja a horvát szabott A horvát területekneK elválasztására vonatkozó javaslatot a kormánykoalíció vezetői tették, mert Belgrádban nem akartak a horvátokkal szemben erőszakos rendszabályokat alkalmazni.

A horvát terület amputációját Radics István és maga Prib c-evics akadályozta meg. Iránytadó helyről Pnbicaevicsnek ezt a szenzációs sajtóinformációja nem cáfolták meg és meg nem is foglaltak állást ebben az ügyben.

2. oldal,

... A kormány megtette a szükséges intézkedéseket.

Komárom, — szept. 5,

Már a múlt héten köztudomásúvá vált a cukorgyárosok döntése, amely szerint a cukornak árát felfogják emelni. Néhány nappal ezelőtt még arról volt S'ó, hogy 20—30 filléres emelésre van kilogrammonként kilátás, most azonban már arról van szó, hogy 60 fillérrel fogj xk fölemelni a cukor árát. A mikor a d.ágitási hir nyilvánosságra jutott, a félhivatalosok már másnap közölték a kormány kommünikéjét, amely arról szóit, hogy a „kormány megtette a s.üVséges intézkedéseket a cukor árának fölemelése ellen“. Más szóval a kormány az árdrágítást ellene való állásfoglalásával elhárította.

Ez a stereoiip kormányjelentés azonban egyáltalában semmi hatással nem volt a cukorgyárakra, mert, — mint fent is említettük — a cukor árát végérvényesen 60 fillérrel akarják* fölemelni, igy tehát a jövőben egy métereid sa cukorért az eddigi 530 korona helyeit 590 koronát kell fizetni. Ennek az újabb áremelés veszedelmének hatása alatt mindenki megdöbbenve kérdezi, hogy egy ilyen fontos kérdésben csak ennyi eredménye van a kormány intézkedésének és egyáltalában számol-e a kormány a cukorárának fölemelése folytán azokkal a beállható következményekkel, amelyek az egész köztársaság területén észlelhetők lesznek hamarosan, ha még idejében meg nem gondolják az árdrágító cukorgyárosok ezen elhatározásuk jogtalanságát.

A cukorgyárosok, — úgy látszik — szembehelyezkednek a kormánnyal és annak akarata ellenére emelik fel a cukorárakat. A cukorgyárosok azzal indokolják az árak emelését, hogy a kormány mindezideig nem döntött még a cukorrépa ára és a cukortermékek között fölmerült kérdésben, ami azt jelenti, hogy a cukorgyárak azért kényszerülnek a cukorgyárak azért kényaz államnak esze ágában sincs a cukoradónak leszállítása. Mihelyt az állam a cukoradót leszállítja, a cukorgyárak is hajlandók lesznek a cukor árát leszállítani.

Az élelmezési cikkek között igen nagy jelentősége van a cukornak és a közélelmezési cikkek e legszükségesebbjének megdrágítása a legszélesebb rétegekben vonja maga után a felháborodást, amit nem is lehet csodálni, hiszen olyan élelmicikkről van szó, amely a közönség valamennyi rétegénél fontos életszükségletet képez. A

Komáromi Lapoz

csehszlovák köztársaságban évente négy millió métermázsa cukrot fo gyasztanak, aminek az az eredménye, hogy a köztársaságbeli cukoripar és répatermelés 240 millió bevételi többlethez jut a 60 filléres emelés folytán.

A cukorgyárosok érdekeik védel mére kartellben vannak és már a múlt évben követelték a cukoradó leszállítását, amibe azonban Englis dr. pénzügyminiszter semmiképpen sem akart belemenni. Az államnak szüksége van a cukoradó cimén befolyt összegre és igy szó sem lehet arról, hogy a leszállítás megtörténjék. Azonban ennél nagyobb aggodalomra ad okot az áremelés gazdasági é> pénzügyi körökben, ahol igen pesszimisztikusan fo gadják a magasabb cukorárak hirét. Ezeknek a köröknek aggodalmát jogosnak is lehet mondani, mert az árdrágítás igen könnyen más piaci cik nél is mutatkozhatik, megtörténhetik az is, hogy az általános áremelkedés következtében általános béremelési mozgalom keletkezik. Hogy az áremelkedés elsősorban a szegényebb néprétegeket sújtja, az csak természetes, mert minden árdrágítás azoknál lesz leginkább érezhető, akika legeisőrendü éleimicikkeket a piacról vásárolják.

És itt kezdődik a kormány felelőssége, amelynek gondoskodni kellene arról, hogy indokolatlan árdrágítások be ne

következzenek. S mit csinál a kordiáin? A félhivatalosak szerint megteszi ugyan a szükséges intézkedéseket, de a gyakorlatban semmiféle foganatja nincsen- Azt meg lehet áliapitaní, hogy a mostani koalíciós kormány igen kényes helyzetben van e kérdést illetően. A kormánypárt legerősebb frakciója, az agrárpírt maga is érdekelve van az áremelésben, miértis az agráristák a cukorgyárak mellett foglalnak állást. Az agráristák e kérdésben olyan határozott álláspontot foglalnak el, hogy még Englis dr. pénzügyminiszter sem képes velük szembehelyezkedni, noha ő teljesen ellene van a cukoráremelésnek. A kormány tehát ismét tehetetlen, és helyzete valóban kacagásig fonák. Ismét bebizonyosodik, hogy nem képes érvényt szerezni akaratának és saját rovására áldozatot kell hoznia egyik pártja önzésből eredő kívánságának.

Minden jel arra mutat, hogy ez az árdrágítás tényleg be fog következni s a jubileumi esztendő egyik igen érzékenyen érintő emlékeképen eg> éb drágasági hullámokban is lehet még részünk. Elég szomorú, hogy ez megtörténhetik, de rendkívül jellemző a kormányra nézve is, amely gyöogeségét és akcióképtelenségét ilyen és hasonló esetekkel úgyszólván naprói-napra bebizonyítja 1

A. szerb királyi udvartól Komáromig1.

Amikor a gólya néni kacérkodik. — Anya vagy n«m anya?^ — A kölcsön gyerek visszajár. — A visszaugrott golyók. — Férjfogási trükkök,

— S íját tudósítónktól. —

Komárom, szeptember 5.

Sokan írlak már a fárjhezmenés művészetéről Maníegazza Pálon és Szoraházy Islvánon kívül, de a téma máig sincs kimeri ve.

A fárjhezmenés művészete, magyarán szólva, helyesebben a nevén szólítva a gyereket, a férjfogás művészete annyi csalafintaságot, ravaszságot, trükköt, kedves és bosszantó cseifogást, hálószövést, c?apdafeláliitást, iéprecsalást tartogat az arzenáljában, hogy azt egykét szakkönyvben felsorolni lehetetlenségek közé tarlozik.

A kiszemelt áldozatot folytonosan meghívni vacsorákra úgy, hogy az illetőben, ne csak a gyomra, hanem a | lthiismerete is megszólaljon és rekom penzáció fejében vegye el a család szemefényét, ez a trükk, már nagyon régi, olyan régi, mint az ember, aki : szereti a gyomrát.

j Ez az ősrégi és nagyon is bevált ' recept használatban is van a világ.

] teremtésének utolsó napjától, amikor az Ur az embert megteremtette.

\ Jő recept, igaz, hogy a nehezedő \ gazdasági viszonyok mellett mindegyre ; drágább recept, jaj dé hát ingyen ssm• mit se lehet kívánni ebben az önző \ világban, ahol még a KriszlU3 kopor| sóját se őrzik ingyen.

Egyik felvidéki bányavárosban vala; mikor az volt a szokás, hogy a kicsi, : ártatlan szende nő mind hevesebb és ; hevesebb udvarlást engedett meg a ki\ szemelt áldozatnak és a türelmetlen 5 udvarló tüzes ostromára végre légyot' tot adott a szende, ártatlan kis nőcske.

■ A szegény gimpíi szentül hitte, hogy l az egész légyott titokban fog maradni. >; Nem is sejtette a szerencsétlen flóiás,

■ hogy az egész légyott a család által

[ kieszelt jó csapda. A légyotton az előre \ megbeszélt jelre, mondjuk köhintésbe, l megjelent az ártatlan szendeség apja, « vagy a iivére. A heve3 csőkolódzásban 1 meglepett pasi mellének revolvert szeg- i zett a müfeiháborodott apa vagy fivér. , — Ilyen szégyen a mi családunk

» szeplőtelen cimertakaróján. Ha nem \ teszed jóvá lányom (húgom) elleni sér| tést, én, ennek a liliomszál apja (fivére)

lelőlek, mint a kóbor kutyát. Azonnal \ írj alá egy nyilatkozatot, amelyben Á becsületedre kijelented, hogy lányomat

* (húgomat) feleségül fogod venni.

Legtöbb áldozat fiatal akadémiai j növendék iévén, rendesen egész testé- \ ben remegett és nem egynes nagyon j reszketett^ keze, amikor alá késiéit \ un* a nyilatkozatot.

Egy ismerősöm beszélte el ezt mind, j aki szintén bele került egy ilyen csap- 1 diba, de csodák csodájára, szépen ki- • mászott belőle.

Az eset úgy történt, hogy a drága, \ imádott kis szendeség végre beieegye- \ zett, hogy másnap találkozni fognak a \ közeli erdőben. Ez a szegény ismerő- 5 söm talán szintén e csapdával fogott \ férjek számát szaporitaná, ha a vétet- j len nem siet a segítségére. A légyott i megbeszélése után elbúcsúzott a kis j szende nőtől és haza ment. Otthon j vefie észre, hogy az indexét az imádott I leánykááknát felejtette. V.sszament és i amint belépett az előszobába, hangos i vitatkozás hallatszott ki. Valami családi ] háborúság dúlt odabenn!. Mivel hősünk ; (nevezzük salgótarjáni és rímamurányí f Barlangügethy Tőhöiömnek) többször j hallotta a nevét emlegetni, önkenytele- i nül megállt s ide illik, oda ülik, szé- I pen kihallgatta az egész beszélgetést. ;

— Ez lesz az utolsó játszma ebben i a piszkos játékban, ha nem sikerül ezt

a nyavalyás Barlangligethyt fölcaipned, én miattam akár vén lány is marad- | hatsz — üvöltött az apa.

— Micsoda apa maga, hogy a lányáért semmi áldozatra se kész — sipította a mama.

— Tavaly se sikerült ez a trükk, pedig az különb legény volt. mint ez az idei pasas, ez a Barlangügethy — felel az apa.

— Te voltál az oka annak is apa,

mert a megbeszélt jelre, a köhentésemre j nem toppantál elő — csipegi az ártat- \ lan szendeség, \

— Persze, hogy nem toppantam elő, ; mert nem hallottam a köhentésedet. Tudod, hogy kissé nagyot hallok, miért nem köhögtél hangosan, vagy többször.

( Azt hittem, hogy ott se vagytok 8 én bizony szépen elaludtam az erdő árnyában és csak este későn ébredtem fel — mentegetődzik az apa. — Most majd többször köhints. A revolveremet már megtöltöttem.

A hősünk most már egészen tisztán látta a helyzetet. Kezdetben törni, zúzni

1928. szeptember 6.

lg! (Utálit te szépít a

Mit-[ft [Imi - PÚDER Mli-náwa

Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat:

«.VÖRÖS RAK“ gyógyszertár

Bratislava - Alapítva 1312-szeretett volna, de azlán egy pokoli Ötlete támadt.

Ismerte jól a lakást, tudta, hogy az öreg hol tartja a revolveréi. E csente onnét, kivette az éles töltényeket és vaktöltéssel cserélte fel. Sikerült aztán szépen visszatenni a fegyvert a helyére. Még a szerelmes ember se várhatta türelmetlenebbül a megbeszélt időt, mint hősünk. A drága angyal pontos vplt, mint egy schiftiauseni óra. Hősünk siettette a köhögési jelenetet. Hamaro san át akart esni a kínos szcénákon.

A kislány erősen és többször köhög. Az apa, mint a jó szinészhez illik, pontosan megjelent.

— Ekkora szégyen. A halál fia vagy, ha el nem veszed a lányomat s ezzel célba vette hősünket.

— Mindent tudok — dörgi vissza hősünk. Tudom, hogy ez mind előre megbeszélt csapda. D; ez se sikerül, mint a tavalyi nem sikerült maguknak.

— Hazudsz, ez nem előkészített csapda — dühCsködik az apa.

— Nikém mondja, maga vén papucshős, maga hülye. Di hát jó. Mutassa meg maga a végzet, hogy kinek van igaza. Döntsön maga a sors. Lőjjön rám s ha sértetlen maradok, ez az istenítélet fog nekem igazat adni, hogy az egészet előre kieszelték, maguk piszkos, szennyes népség.

Az apa toporzekolt dühében.

— Lelőlek, mint a kutyát — és egymás után nyomta meg a ravaszt. Hatszor dördü t el a fegyver és a illatfelhőben hatszor érezte a felbőszült apa, hogy revolvergolyő vágódik a fejéhez.

Hősünk ugyanis a revolverből kiszeded golyókat magával hozta és valahányszor lőlt a bősz apa, mindannyiszor egy-egy golyót dobott az öregre.

Az utolsó lövés után eloszlott a füst és hősünk a két bűnös lélek előtt úgy állt, mint valami emberfölötti lény, akiről visszapattannak a golyók.

— Az istenítélet nekem adott igazat. A golyói visszapattantak rólam — szólt hősünk, mint egy győztes hadvezér és fölemelt fővel hagyta ott őket, akik egyik ámulatból a másikba estek, sőt a kicsi, szende lány kissé el is ájult, igazán, őszintén.

Sándor szerb király tragédiájából ismerjük azt a férjfogási trüksöt, amelyet Draga Masina alkalmazott, hogy fejedelmi férjet cüpjen magának. A szerb királyi udvarból kiinduló férjfogási trükk nem áll másból, mint elhitetni a kiszemelt férjjelöllfel, hogy a titkos és előlegezett szerelemnek következményei vannak, a nő anyai örömök előtt áll. Persze, ebből egy szó sem igaz, de hogy a férfi jobban elhigyye, a nő ruhák alkalmazásával azt a látszatot kelti, hogy a nő karcsúsága napról napra kisebb.

Ezzel a trükkel csípte fel férjnek szegény Sándor szerb királyt is Draga Masina, a szép szerb nő.

Igaz, hogy mind a ketten halállal lakottak ezért.

Belgrád elég messze van a komáromi werkekig, de azért mégis csak eljutott idáig ez a főrjfogási csapda.

Egy 45 éves komáromi elvált aszszony már hosszabb idő óta közös háztartásban élt egy munkással.

Az asszony újabb időben gyakran emlegette a férfi előtt, hogy együÍtélésüket tereljék törvényes mederbe és lépjenek házasságra. A férfi hajlandó is volt erre, de csak egy föltétel mellett, ha gyermekük lesz.

A férfi nem is sejtette, hogy igen nagy feltételt szabott az asszonynak, akinek már régen megmondták az orvosok, hogy nem számíthat gyermekekre. E szomorú tény tudatában, az asszony elhatározta, hogy mímelni fogja az anyaságot. Éppen kapóra jött egy véletlen, amelynek folytán az asz-