Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-09-04 / 106. szám

4. oldal.

Komiromi Lapok

1938. szeptember 4.

zét, időjárás- és vízállásjelentés. 15: Hires, közgazdaság, élelmiszerárak. 16 45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 17: Dr. Papp Salamon: „A divat bolondjai és bűnösei". Részletek a szerző „Mikor a halottak feltámadnak" cimü könyvéből. 17'45: Komlóssy Emma magyar nótákat énekel Kurina Simi és cigányzenekarának kiséretével 19: A magyar Rádió Újság félórája. 19.30: Vigszinház-est. Közreműködnek: Hegedűs Gyula, H. Berzétey Ilona, Vendrev, Ferenc, Szerémy Zoltán, Bárdy Ödön, Simon Gizi, Lengyel Gizi, Várnay László, Kende Paula, Rónay Géza és a Temesváry—Kerpely—Polgár trió. Rendezi: Várnay László. 21*15: Angol nyelvoktatás (J. W. Thompson.) 22: Pontos idő-Mi okozza a

Történelmi adatokkal II.

A sajtóhiba sokféleképen keletkezhetik. A szedő szórakozottsága, az osztás hanyagsága, de főleg a rossz kézirat okozza ezt. Az a sajtóhiba, amelyen annak idején egész Marburg nevetett, szintén ennek a következménye. A marburgi egyetemi nyomdának réme volt az ottani egyetem földrajz tanára, akinek olyan hanyag és rossz kézirata volt, hogy a szedők nem is akarták szedésre elfogadni. Azonban akadt egy szedő, aki játszi könnyűséggel küzdötte le a tanár ur olvashatatlan ákom-bákomjait és igy állandó szedője lett a professzor ur munkáinak. A világháború kitörésekor azonban ez a szedő is bevonult és igy uj szedővel kellett a személyzetben támadt Űrt pótolni. Ilyen uj szedőnek volt aztán a szerencsétlensége az, hogy a gyűlölt földrajz professzor munkáját kapta kiszedésre. Nehezen végigbaktat rajta, azonban egy hegy magasságának a számcsoportjánál, amelyet a tanár 3500 méter magasra tett, a szedő megakadt, mert az ezres mellett vessző is lehetett, de lehetett l-es számnak is nézni. A szedő, mert elvégre ö sem tudhat mindent, egész egyszerűen 31609 méter magasságot szedett. A korrektúránál a tanár átsiklott a sajtóhibán és a mű ilyen hibásan jelent meg.

Még nagyobb réme volt a szedőknek a „New-York Herald“ szerkesztője: William Roberts. Éjjel, félálmosan, ideges izgatottságban írja, jobban mondva mázolja politikai cikkeit, amely a szedőket valósággal kétségbe ejti. Egy napon a szerkesztőség tagjai, megelégedve szerkesztőjüknek a szedőket kínzó és a munkatársakat kétségbeejtő mázolását, úgy határoztak, hogy megtréfálják az öreget. Vettek egy kolibrit és összekötözték a lábait. Azután beállították egy tányér tintába. Amikor igy az állatka lábai tintásak lettek, kivették onnan és ráállitották egy lap fehér papirosra, ahol az állatka kedve szerint bukdácsolhatott, miglen ily módon három lap papirost nem mázolt össze, amely alá aztán Roberts nevét írták alá olvashatóan. Az igy elkészített „kéziratot“ leküldték a nyomdába, ahol a rendes Roberts kézirat szedőjének osztották ki, aki, mikor meglátván a már megszokott rossz kéziratokat, kijelentette, hogy soha ilyen rossz kéziratot nem kapott.

Kétségbe volt esve, hogy mikép fog ebből valamit kihámozni. És elszántan hozzáfogott a befűzéshez, de nem ment semmire. Végre megunván a dolgot, fogta a kéziratot és bebaktatott Roberishez a szerkesztőségbe. „Bocsánat szerkesztő ur, hogy háborgatom, de szíveskedjék kéziratát előttem elolvasni, mert én képtelen vagyok erre“ — és ezzel Roberts elé teszi a három papírlapot. Roberts nézi a kéziratot, nézi az aláírást, forgatja jobbra-balra és végre bosszúsan mondja: „Hja, barátom, én megtanultam írni, maga meg tanuljon meg olvasni.* És észre sem vette, hogy a kéziratot ezúttal nem ő irta.

Vannak humoros sajtóhibák is. Ezek száma légió. Firmin Didót régi könyvkiadó család sarja, kiadta Racine müveit, amely munka különösen szigorú korrektúra alá került és mégis előfordult a következő fatális sajtóhiba: „Vou allez á l’hotel, et moi j’y cours"

jelzés, hírek és időjárásjelentés. 22.30: Gramafónhangverseny. (Balázs Árpád-lemezek.!

Bics, 11: Délelőtti zene. 16.15: Délutáni hangverseny. 20 05: Sil Vara „Mit der Liebe spielen" c vigjáté kának közvetítése. Utána: Esti tánczene. ,

Brünn, 11: Déli hangverseny. 12'15: Gramafónzene. 17: Délutáni hangverseny. 19*10: Rádió-kabaré 22 15: Hangverseny.

Pozsony, 18: Hangverseny. 1940: Gramafónzene. 20: Könnyű zene. 21.30: Hangverseny.

Prága, 11: Gramafónzene 12 05: Déli hangverseny. 17: Délutáni hangverseny, 1945.* Tamburazene. 2010: Hangverseny.

sajtóhibákat?

kisért szakvélemény

— mondj i a regény hőse a hölgynek, ami magyarul ezt jelenti: „Öji a szállodába megy és én követni fogom.“ Pedig a szöveg eredetileg ez lelt;volna: „Vou3 allez á l’autel el moi j’y cours“. (Ön az oltár elé megy és én követni fogom.)

Sokszor egy vessző elhagyása vagy annak rossz helyen való alkalmazása éppen ellenkező értelmet adhat a mondatnak, sőt mint a következő példa mutatja, egész világfelfogásokat különböztet meg egymástól. A munkaszerető mondja; „Munkára, nem henyélésre lettünk teremtve.“ A lusta mondja: „Munkára nem, henyélésre lettünk teremtve.“

A sajtóhibák felfedezése és kiküszöbölése nagy gondot ad a lelkiismeretes nyomdáknak és erre sok időt és pénzt áldoznak. Lipcsében, a könyvnyomtatás Mekkájában van például olyan nyomda, amely hatvan korrektort alkalmaz, akik egyebet sem tesznek, mint reggeltől estig a sajtóhibákat vadásszák És mégis, teljesen hiba nélküli mü vagy folyóirat

— a napilapokról nem is szólva — a

legritkább sajtótermék közé tartozik- A törekvés úgy a nyomdák, mint az irók részéről csak az lehet, hogy a sajtóhibákat a minimumra csökkentsék, aminek alapfeltétele azonban mindig a jól olvasható kézirat. (n. e)

HÍREK.

— Vani Sanote. Az iskolai év szeptember 1-én kezdődött, amely ! napon a város összes elemi és i polgári iskoláinak katolikus vallásu j tanulói ünnepi istenitiszteletre gyűl- 1 lek össze szombaton reggel a Szent András főtemplomban, ahol dr. Majer Imre apáfplébános mondotta az ünnepi szentmisét. A főgimnázium ta- ; nulói számára kedden reggel Gidró j Bonifác teljes papi segédlettel ce- \ lebrálta a Veni Sancte t. Utána a főgimnáziumban kihirdették a tör- ; vényeket a tanulók előtt és kéz de- ' lét vette az Iskolai munka.

— | f Dr. Lőrinci Gyula7| A régi Komáromvármegye egyik hűséges és derék fia hunyt el Budapesten dr. Lőrinci Gyula főgimnáziuma igazgató, a Horthy- Kollégium rektora személyében, aki munkás életének 67. évében költözött el váratlanul a magyar kultúra nagy veszteségére. Lőrincz Gyula 1862 ápril. 10-én született Keszegfalván és középiskolai tanulmányait Komáromban és Esztergomban elvégezvén, a papi pályára lépett. A teológiai tanulmányokat Budapesten és Bécsben hallgatta. A bécsi Pázmaneumban szerezte meg a teológiai és a filozófiai doktorátusokat. 1886 júliusában szentelték áldozópappá és mindjárt a nagyszombati érseki főgimnázium tanára lett, ahol három évtizedet töltött a tanári katedrán, mint a latinnyelv és a történelem tanára. Nagyszombatban kiváló társadalmi tevékenységet fejtett ki és elnöke lett az ottani polgári kaszinónak és a Nagyszombati Hírlap szerkesztői tisztét is viselte. Több történeti munkát adott ki, amelyek jó nevet szereztek számára a szakirodalomban is (A keresztes hadjáratok jelentősége, Nagyszombat, 1894. A magyar történet századai, Budapest, 1896, stb.) A háború előtt a szentgotthárdi főgimnáziumhoz került ' tanárnak, a háborús összeomlás után pedig Budapesten működött és a Villányi úti Horthy Kollégium igazgatója lett. Rövid betegség után váratlanul költözött el az élők sorából a hatalmas fizikumú férfiú, akinek temetése a legnagyobb részvét mellett ment végbe a budai temetőben. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja Keszegfalván, szülőfalujában.

— Személyi hir. Komáromi Kacz 1 Endre hírneves festőművész földink kétheti itt tartózkodás után hétfőn családjával visszautazott Budapestre.

— Előléptetés. A magyar földmivelésügyi miniszter előterjesztésére Molnár Imre m. kir gazdasági felügyelőt a VI. fizelési osztályba gazdasági főfelügyelővé léptette elő Magyarország kormányzója. Molnár Imre volt a régi Komáromvármegye utolsó gazdasági felügyelője.

— A győztes magyar olimpikonok kitüntetés?. A magyar kormányzó Terstyánszky Ödön alezredesnek, Magyarország olimpiai kardvivó bajnokának a III. oszt. érdemkeresztet adományozta, mig a többi bajnoknak és a második helyezetteknek a Signum Laudist. Az olimpikonoknak tegnap Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter vezetésével kihallgatás keretében történt a kitüntetések átadása.

— Bairatisek az iparos tanonciskolába. Az iparos tanonciskolában a beiratások az 1928 —29. tanévre az alábbi sorrendben történnek: Szeptember 3-án a vas- és fémipari szakmához tartozók, 4 én a faipari szakmához tartozók, 5-én a szabóiparosok, 6 án a bőripari szakmához tartozók, 7-én az építőiparosok 10 és 11 én a többi iparágakhoz tartozók iratkoznak be. Ugyancsak 10 és 11 én iratkoznak az összes iparágakhoz tartozó tanulólányok, is. Beiratkozni köteles minden ipari szakmabeli tanonc, ha már 8 napja alkalmazásban van, még abban az esetben is, ha alkalmaztatása csak ideiglenes, próbaszerű. A beiratások az említett napokon 5—7-ig tartatnak a községi elemi fiúiskola emeleti tantermeiben. A beiratás alkalmával felmutatandó a legutolsó iskolai évről szóló bizonyítvány. Beirásdij 10 Ke Tandíj nincs A kitűzött időben be nem iratkozottak ellen az igazgatóság eljárást indit az iparhatóságnál. Az összes beirt tanulók f. hó 18 én délután 5 órakor kötelesek megjelenni a községi elemi népiskola tornatermében. Igazgatóság.

— Eljegyzés. Horváth Iluska Komárom és Rudolf Schalter Wien jegyesek.

— Fogászati műterem áthelyezés. Scharf Theobold vizsg. fogász műtermét a Kossuth térről (Rozalia) Deák Ferenc utca 17/a szám alá helyezte át.

— Eljegyzés. Lepka Richárd mérnök eljegyezte Schwarz Bözsikét. (Minden külön értesítés helyett).

— Gyógyszertárt hir. A belvárosi gyógyszertárak közül szeptember hóban Kovach Tihamér Klapkatéri gyógyszertára tart éjjeli és vasár- és ünnepnapi délutáni inspekciót.

— A katolikus legényegyletek kassal erazágee kongresszusa. A katolikus legényegyleteknek Kassán megtartott országos kongresszusán a komáromi egyesületet Balogh Miklós választmányi tag és Király József, az egyesület volt másodelnöke képviselték, aki hatalmas beszédben tolmácsolta a jubiláns kassai egylet közgyűlésén a komáromiak üdvözletét.

— Nem kapnak államsegélyt a romániai magyar iskolák. Kolozsvárról jelentik, hogy Angelescu román közoktatásügyi miniszter a napokban kijelentene, miszerint inkább lemond állásáról, de a magyar iskoláknak nem ád államsegélyt. A romániai magyar- i ság a szubvenció megtagadása miatt

a népszövetséghez fordul panaszával.

— Négyemeletes panzió épül Prágában, amelyben kizárólag nögyülölő sgglogények kaphatnak szállást. A prágai Spalená utcában egy négy emeletes modern pensiót építenek, amelynek különös sajátossága lesz, hogy a szalónnsl, hálószobával, nappalival, fürdőszobával felszerelt 32 lakásban kizárólag csak agglegények kaphatnak szállást. A palotában női lakókat nem vesznek fel, mert a több millióba kerülő csodaszép épületet egy olyan társaság finanszírozta, amelyik azt az álláspontot vallja, hogy a férfiak életét a nővel való állandó együttlét keseríti el és ezért törekedni keli arra, hogy legalább az otthonában érezze a nyugalmat a napi munka fáradalmai után megpihenő ember. Abban az esetben, ha a Spaléna-utcai ház valamelyik lakásába nő költözik, az illető főbérlő férfilakónak azonnal felmondanak. Igen jellemző a mai állapotokra, hogy az agglegényotthon 32 lakását egy hét alatt elkapkodták s ma már a legnagyobb lelépásek árán sem lehet a titka élvezetet igérő házban lakást szerezni.

— Léván lesz « magyar tanítók kongresszusa. A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület központi választmánya elhatározta, hogy a legközelebbi kongresszusát Léván tartja meg.

— Bsíratások a kereskedő tanonciskolába. A kereskedő tanonciskolában a beiratások f. hó 5, 6,7,10 és 11-én tartatnak meg, a községi elemi leányiskola harmadik osztályának tantermében naponta 5—7 óráig. A beiratás alkalmával felmutatandó a legutolsó iskolai évről szóló bizonyítvány. Beirásidij 20 Ke. Tandíj nincs. Beiratkozni köteles minden tanuló, ha legalább már 8 napja alkalmazásban van. A kitűzött időben be nem iratkozottak ellen az igazgatóság eljárást indít az iparhatóságnál. A tanítás f. hó 12-én délután 5 órakor kezdődik. Igazgatóság—• Akinek83gyermeke van, Jóidéig azt hitték Spanyolországban, hogy Gomez Rossillo Lucasban lakó gazdálkodó az az ember, akinek a legtöbb gyermeke van. Felesége ugyanis, aki 42 esztendős, huszonöt gyermekkel ajándékozta meg őt. Mind a huszonöt gyermek egészséges. Gomez Rossillo rekordját azonban most alaposan megdöntötték. Az egyik madridi lap most különös moszkvai tudósítást közöl. Ez a moszkvai hir közli, hogy Jekaterinburg mellett egy faluban él egy 75 éves paraszt, akinek 83 gyermeke van. A spanyol lap figyelmezteti olvasóit, hogy itt nincs szó sajtóhibáról: igenis, az öreg parasztnak 83 élő gyermeke van. Első felesége 69 gyermekkel ajándékozta meg. Ez a jó asszony tizenhatszőr ikreket, hétszer hármas ikreket, négyszer pedig négyes ikreket hozott a világra. Nem csoda, hogy férje élte túl őt. Az asszony hatvankilencedik gyermeke után meghalt, de az öreg orosz másodszor is megnősült és második felesége tizennyolc gyermeket szült. A termékenység statisztikájához tartozik még, hogy Oroszországban ezen a nyolcvanháromgyermekes családapán kívül korábban is akadt már paraszt, aki hasonlóképsn gyarapította az orosz népet. 1853 ban egy orosz parasztnak hetvenkét gyermeke volt. Ez is kétszer nősült. Első házasságából ötvenhét, a másodikból tizenöt gyermeke származott. Úgy látszik, a lap tovább nyomozod a sokgyermekes apák után és megemlíti azt is, hogy a múlt század végen Dé.'-Oroszországban élt egy halász, akinek ötvenkét élő gyermeke volt és ezek között mindössze három volt leány.

— Hatvány Lsjos szeptemberbon

kiszabadul. Budapesten jól értesült forrásból az a hir terjedt el a lapok utján, hogy báró Hatvány Lajost szeptember első felében feltételes szabadlábra helyezik, amit az tesz indokolttá, hogy az iró a fogházban súlyosan megbetegedett s már régebb idő óta kórházi ápolásra szorul. Hatvány a jogerősen rárótt másfélévi fogházbüntetésből a vizsgálati fogsággal együtt már kilenc hónapot kitöltött.

— Halálos baleset. Szögyénben Kurcz János 40 éves férfi vályogvetéshez alkalmas anyagot ásott, miközben több mélermázsa súlyú földtömeg leszakadt és rázuhant. A szerencsétlen embert agyonnyomta a leszakadt agyagréteg.

— Verekedés. Érsekkétyen Kassai Ferenc földmives egy összeszólalkozás során karóval megsebesítette Faragó Zsófia nevű szomszédnőjét. — Nagyölveden egy erdőkerülő oly erővel ütötte pofon az erdőben galyfál szedő Urbán Júliát, hogy az nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. — Bajtár Gubovics Jánosné és leánya súlyosan bántalmazták Szilfa Andrásnét. Az eljárás minden esetben megindult.