Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-09-04 / 106. szám
2. oktal Komáromi Lapok Valódi mosó selyem harisnya elsőrendű minőség 3 pár 70 ív. ELBERT-nél Mádor-u. 19. Meglepő olcsó árban elsőrendű ízlése« nyakkendők, Női ég férfi fehérnemű, Pyjamas, Tetra baba kelengye, Szekrény gyermekkocsik, Intézeti felszerelések, Bőráru, Vulkán koffer. Kötött kabátok, Bőrkeztyflk, Kötények stb. Mosó, játszó ruhák kiárusitási árban. dr. Alapy Gyula tagokból álló ideiglenes vezetőséget bízta meg. A jelen- j voltak mind beléptek az egyesület tagjai közé és a városban számos taggyűjtő iv van forgalomban. Már eddig is több alapitó tag és több száz rendes és pártoló tag jelentkezett. A vezetőség minden igyekezettel azon van, hogy az első fiókegyletnek ezer tagja legyen, ami a lelkesedésből Ítélve, nem késik sokáig. Az országos vezetőség most a környék falvaiban sorra alakítja meg a fiókegyleteket. jelent Poincarénál és előhozta előtte a Rajnavidék kiürítését, fólrehuződott a mosolygó franciák szája, sőt a francia szemekbe újra kigyulladt a néhány napra elpalástolt gyűlölet lángja és úgyszólván az egész Franciaország felkiáltott: Azt már nem! Németország az egész világ előtt fényesen dokumentálta békeszeretetét, azt lehet mondani, hogy nyolc év óta egyebet sem tesz, minthogy meggyőzni igyekszik ellenséget és jóbarátot arról, hogy nálánál jobban senki sem gyűlöli a háborút és senki sem törekszik igazabban a békére. Úgy látszik azonban, hogy azok, akiknek a világháború felidézésében és végnélküli továbbfolytatásában nem egészen tiszta a lelkiismeretűk, gyanakodva fogadják még a legőszintébb megnyilatkozást is. Hja, nagyon is jől ismerik — önmagukat! Azt mondják a franciák és angolok, hogyha kiürítik a Rajna vidéket, akkor Németország könnyen kijátszhatja a Dawes tervet, holott ezt is azért szerkesztették meg és azért is járult hozzá Németország, mert ez a tervezet a leg • jobban megfelel a hadi kárpótlások biztos megfizetésére. És Németország lelkiismeretességgel, igazi német pontossággal tesz eleget fizetési kötelezettségének, emiatt nincs is panasz, csak a fő, hogy ne akarjon megalázott helyzetén változtatni. Hogy a Rajna vidékét még mindig százezer francia katonatartja megszállva, ellent mond a békeszerződésnek is, mert annak rendelkezése szerint már régen meg kellett volna szabadítani Németországot az idegen hadseregtől. Úgy látszik azonban, hogy a franciák és szövetségeseik még mindig félnek Középeurópa nagyhatalmától és rettegve gondolnak arra a pillanatra, amikor az utolsó francia katona is elhagyja a német földet. Mert ha nem igy volna a dolog, akkor már régen visszavonták volna a francia katonákat. De hát ezt nem teszik és Németország fizethet amennyit csak bir, a Rajna vidék továbbra is megszállva marad. Hogy ezzel csak a német elkeseredést növelik és a nemzetek közötti gyűlöletet erősitik, a franciák és angolok mitsem törődnek, pedig nagyon tévednek, hogyha azt gondolják, hogy helyesen cselekednek, mert a kiengeszfelődés és megbékélés magvát csak megértéssel és szeretettel lehet elhinteni a szivekbe s ha Németország régi ellenségei ridegen elzárkóznak a megértés élői, végső eredményben saját maguk látják kárát. Ha nem is mostanában, de néhány évtized után bizonyosan. A világ egyik legnagyobb kulturnépével, amely előtt még fényes jövő áll, nem tanácsos a feszült viszony állandósítása, hanem az egész emberiség érdeke kívánja azt. hogy a volt ellenfelek között legelsősorban a lelki konszolidáció teremtessék meg. Ha pedig ez a Rajna-vidék kiürítése által elérhető, akkor égbekiáltó bűn a megszállott német területen továbbra is idegen katonákat tartani A Sziovenszkói Magyar nagy érdeklődés mellett alakult meg Komáromban Az uj egyesületnek máris több száz tagja van. — Saját tudósitónktól. — Komárom, — szept. 2. A Sziovenszkói Magyar Kultur-Egylet, mely Komáromban bontotta ki zászlaját, elérkezett első állomásához: megalakította első fiókegyletét, a komáromit, a társadalom minden rétegének élénk érdeklődése mellett. Húsznál több egyesület küldte ki megbízottait, akik vasárnap délután a városi magyar könyvtár olvasótermét zsúfolásig megtöltötték, hogy jelen legyenek egy nagy jelentőségű kulturális mozgalom elindulásánál. Kamrás József dr„ az országos vezetőség ideiglenes elnöke nyitotta meg a gyűlést és beszédében hangsúlyozta ennek a napnak a fontosságát, amelyen tiz évnek küzdelmes munkája utáii megkezdődhetik az itt elő magyar nemzeti kisebbségnek kulturális szervezkedése. A sziovenszkói magyarság támogatásától függ egyedül, hogy ez az uj szervezet teljesíthesse vállalt nagy feladatait. Ezt a támogatást kéri az országos vezetőség elsőnek Komáromban, azután pedig Szlovenszkó minden részén. Utána Alapy Gyula dr. előadó mutatott rá ennek az értekezletnek nagy jelentőségére. Ezelőtt kilenc évvel a Sdovenszkó minden részéből megjelent mint egy négyezer ember arról tett tanúbizonyságot, hogy egynek érzi magát a magyar kultúra szeretetében és a szive összedobbant Komáromban. Ma egy kis tábor sorakozik fel a magyar nemzeti kultúra zászlaja alá, hogy minden politikától távol a kultúra fegyvereivel harcoljon szebb jövendőjéért. A kitűzött lobogó messze ellátszik és a hivó hang mindegyre erősebb lesz, úgy, hogy elhallatszik minden magyar faluba és városba. Majd vázolta a SZMKE céljait a magyar irodalom és a művészetek támogatását, az ismeretközlés fontos feladatait és kifejtette, hogyan kívánja megszervezni az uj kulturegylet az olvasók táborát, hogy ezzel a magyar íróknak sorsát is biztosítsa. Igénybe veszi a nyilvánosság minden eszközét, hogy eljuttassa a magyar kultúrát a legtávolabbi perifériákra is. Az iskolát végzett ifjúságot kézenfogva vezeti tovább az életben, hogy a jövő nemzedék fajához törhetetlenül ragaszkodó, miveltséggel vértezett legyen. Ismertette a távolabbi célokat is: a magyar dal kultuszát, a magyar sportnak népszerűsítését és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az épitőmunka egyforma intenzitással indul meg a magyar faluban és a magyar munkásosztály körében minden erre kínálkozó eszköznek és alkalomnak felhasználásával. A nagy tetszéssel fogadott előadás után az elnök kérdésére egyhangú lelkesedésével megalakult az uj fiókegylet. Majd az alakuló közgyűlés a taggyűjtés munkájának irányítására dr. Kamrás József, dr. Szijj Ferenc és Franciaország elismerte, bogy a népszövetség elrendelheti a bekeszerződések revízióját. — szeptember 3. Párisi jelentés szerint az „Information“ vezetőhelyen közli Jean Montigni képviselő cikkét a békeszerződés revíziójáról. A képviselő azt Írja, hogy a francia közvélemény minden revíziót elitéi, ezzel szemben a németek minden szerződést mulandónak tartanak. Ezért a franciák a németeket rosszhiszeműséggel vádolják. A francia vád alaptalan, a németek a történelmi materializmus alapján állanak és a szerződéseknek nem tulajdonitanak nagy jelentőséget, mert metafizikájuk szerint a szerződés egyszerű tény, melyből újabb tények fakadnak. A franciák viszont a római joggal a statuquo ösztönét örökölték, lelki életük mozdulattá ságra készteti őket. Őrültség volna azt hinni, hogy az események megállíthatók. Franciaország maga is elismerte a békeszerződések revíziójának lehetőségét azzal, hogy aláírta 1920 ban az egységokmányt, amelynek 17 pontja világosan kimondja, hogy népszövetség elrendelheti a szerződések revízióját. Moszkva is aláírja az örökbéke-egyezményt. Párizs, szeptember 1. Az Ecelsior jelenti Moszkvából, hogy Litvinov értesítette Herbette francia nagykövetet, hogy a szovjetkormány hajtandó aláírnia háboruellenes egyezményt. A jegyzék, amelyet errevonatkozólag a szovjetkormány átadott a francia nagyköveinek, kiemeli, hogy a szovjet kormány már jóval a háborúellenes egyezmény eszméjének megszületése előtt felvetette egy hasonló jelentőségű, háborút kizáró kétoldalú szerződés gondolatát, de sajnos, ezt csak Német és Törökország kormányai, valamint Litvánia, Perzsia és Afganisztán fogadt-k el. Emlékiratban kérték a magyar szaksajtó beengedését az utódállamokba a szaksajtó nemzetközi konferenciáján. — szeptember 3. Genfi jelentés szerint a szaksajtó konferencia negyedik nagygyűlése utasította az elnökséget, hogy emlékiratot küldjön a román, jugoszláv és csehszlovák kormánynak és ebben követelje, hogy biztosítsák a magyarországi sajtótermékek szabad bevitelét és postai kézbesítését. Emellett természetesen meg van a három államnak az a szuverén joga, hogy egyes sajtótermékeket indokolt esetekben kitilthassanak területeikről. lg; fiatalít tó szépít a tBMLl - [BflE [omni-pm tOllLL-aMMI Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: .VÖRÖS RAK** gyógy»xertAr Bratislava, — Alapítva 1312. 1928. szeptember 4. Kardokkal és motor« kerékpárokkal szerelik fel az államrendőrséget. — szeptember 3. A prágai rendőrséget a napokban 2000 karddal látták el. A belügyminisztérium most megvárja, hogy miképpen válik be az uj felszerelés és azután köztársaság valamennyi államrendőrsége kardot fog kapni. A prágai rendőrség ezenkívül különböző uj konstrukciójú fegyvereket is kapott és ezután minden rendőrnek az éleslövészelben be kell gyakorolnia magát. A ; p ágai rendőrség egyébként uj revol; verekkel lelt ellátva. A rendőrségi motorkerékpárokat már számos helyen be[ vezelték. Oláhcigányok garázdálkodnak. Egy nagy cigánybanda megtámadta és fegyverrel megsebesítette Deák Lajos mezőőrt. — A csendőrség és a rendőrség izgalmas hajsza után letartóztatott három cigányt. Érsekújvárod és környékén mind szabadabban és mindinkább felügyelet nélkül kezdenek garázkálkodni azok a kóbor cigány bandák, amelyeknek a határban való feltűnése mindig veszélyt jelenlet a gazdáknak. A cigányok újabban mind nagyobb és nagyobb csapatokba verődnek össze, hogy a rablógarázdálkodásuknak kivitelénél minél erősebbek legyenek. Némelyik banda 30—40 tagból all és igy a hiányosan felfegyverkezett mezőrendőrök nem nagyon mernek szembeszállni az alattomos, mindenre kész oláhcigányokkal. Az érsekujvári határban a gazdák újabban folytonosan panaszkodtak arról, hogy kukorica, burgonya-és babtermésüket állandóan megdézsmálják ismeretlen tettesek és épen azért felhívták a mezőrendőrök figyelmét a fokozottabb felügyeletre. A tettesek aránylag hamar előkerültek. Deák Lajos mezőőr egész éjszaka kisérte figyelemmel az egyik cigánybandát és meg is állapította, hogy nagymennyiségű kukoricát rejtegetnek kocsijaikban. A banda másik része pedig tovább folytatta a portyázást. A bátor mezőőr ezek után bevette magát a kukoricásba, de a cigányok észrevették jövetelét és széjjelrebbenlek. Amikor Deák arra a helyre ment, ahol legutóbb a tolvaj cigány hadat látta, egyszerre lövés dördült el a sürü kukoricásban és Deák kezefejét golyó fúrta át. A mezőőr amikor látta, hogy itt felfegyverzett hatalmas cigánybandával áll Bzemben, vérző sebbel rohant be a városba, hogy segítséget hozzon. Másnap kivonult a csendőrség és a rendőrség és megkezdődött az izgalmas hajsza a cigány karavánok ellen, A banda, amikor észrevette a közeledő veszélyt, több irányba kezdett menekülni és egy részüknek sikerült is egyelőre a törvény büntető keze elől megmenekülniök. Hosszú kihallgatás után a bandából mindössze hármat tartottak vissza és pedig Lakatos Vida és Lakatos György tardoskeddi illetőségű és Sárközi Lajos szilesi illetőségi cigányokat, akik ellen alapos gyanú merült fel, hogy több bűn is terheli lelkiismeretüket. A három letartóztatottat átadták az érsekujvári járásbíróságnak, míg a többi azóta nyugodtan szedi a gazda fáradságos munkájának a termését. Régóta húzódó probléma a kóborcigányok letelepítése, ezen mielőbb segíteni kell. Az érsekujvári rendőrség által kibocsájtott kőrözőlevélnek meg volt a kívánt eredménye. A Burányi rendőrség letartóztatta Lakatos József, Lakatos Rudolf és Lakatos Józsefné bánkeszii illetőségű cigányokat, akikről kiderült, hogy részt vettek a Deák Lajos mezőrendőr elleni támadásban. Mind a három kóbor cigány az érsekujvári járásbíróság foglya.
