Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-09-04 / 106. szám

2. oktal Komáromi Lapok Valódi mosó selyem harisnya elsőrendű minőség 3 pár 70 ív. ELBERT-nél Mádor-u. 19. Meglepő olcsó árban elsőrendű ízlése« nyakkendők, Női ég férfi fehérnemű, Pyjamas, Tetra baba kelengye, Szekrény gyermekkocsik, Intézeti felszerelések, Bőráru, Vulkán koffer. Kötött kabátok, Bőrkeztyflk, Kötények stb. Mosó, játszó ruhák kiárusitási árban. dr. Alapy Gyula tagokból álló ideig­lenes vezetőséget bízta meg. A jelen- j voltak mind beléptek az egyesület tagjai közé és a városban számos tag­­gyűjtő iv van forgalomban. Már eddig is több alapitó tag és több száz ren­des és pártoló tag jelentkezett. A ve­zetőség minden igyekezettel azon van, hogy az első fiókegyletnek ezer tagja legyen, ami a lelkesedésből Ítélve, nem késik sokáig. Az országos vezetőség most a kör­nyék falvaiban sorra alakítja meg a fiókegyleteket. jelent Poincarénál és előhozta előtte a Rajnavidék kiürítését, fólrehuződott a mosolygó franciák szája, sőt a francia szemekbe újra kigyulladt a néhány napra elpalástolt gyűlölet lángja és úgyszólván az egész Franciaország fel­kiáltott: Azt már nem! Németország az egész világ előtt fé­nyesen dokumentálta békeszeretetét, azt lehet mondani, hogy nyolc év óta egyebet sem tesz, minthogy meggyőzni igyekszik ellenséget és jóbarátot arról, hogy nálánál jobban senki sem gyűlöli a háborút és senki sem törekszik iga­zabban a békére. Úgy látszik azonban, hogy azok, akiknek a világháború fel­idézésében és végnélküli továbbfolyta­tásában nem egészen tiszta a lelki­ismeretűk, gyanakodva fogadják még a legőszintébb megnyilatkozást is. Hja, nagyon is jől ismerik — önmagukat! Azt mondják a franciák és angolok, hogyha kiürítik a Rajna vidéket, akkor Németország könnyen kijátszhatja a Dawes tervet, holott ezt is azért szer­kesztették meg és azért is járult hozzá Németország, mert ez a tervezet a leg • jobban megfelel a hadi kárpótlások biztos megfizetésére. És Németország lelkiismeretességgel, igazi német pontos­sággal tesz eleget fizetési kötelezettsé­gének, emiatt nincs is panasz, csak a fő, hogy ne akarjon megalázott helyze­tén változtatni. Hogy a Rajna vidékét még mindig százezer francia katonatartja megszállva, ellent mond a békeszerződésnek is, mert annak rendelkezése szerint már régen meg kellett volna szabadítani Németországot az idegen hadseregtől. Úgy látszik azonban, hogy a franciák és szövetségeseik még mindig félnek Középeurópa nagyhatalmától és rettegve gondolnak arra a pillanatra, amikor az utolsó francia katona is elhagyja a német földet. Mert ha nem igy volna a dolog, akkor már régen visszavonták volna a francia katonákat. De hát ezt nem teszik és Német­ország fizethet amennyit csak bir, a Rajna vidék továbbra is megszállva marad. Hogy ezzel csak a német elke­seredést növelik és a nemzetek közötti gyűlöletet erősitik, a franciák és ango­lok mitsem törődnek, pedig nagyon tévednek, hogyha azt gondolják, hogy helyesen cselekednek, mert a kiengeszfe­­lődés és megbékélés magvát csak megér­téssel és szeretettel lehet elhinteni a szi­vekbe s ha Németország régi ellenségei ridegen elzárkóznak a megértés élői, vég­ső eredményben saját maguk látják kárát. Ha nem is mostanában, de néhány évtized után bizonyosan. A világ egyik legnagyobb kulturnépével, amely előtt még fényes jövő áll, nem tanácsos a feszült viszony állandósítása, hanem az egész emberiség érdeke kívánja azt. hogy a volt ellenfelek között legelső­sorban a lelki konszolidáció teremtes­sék meg. Ha pedig ez a Rajna-vidék kiürítése által elérhető, akkor égbekiáltó bűn a megszállott német területen továbbra is idegen katonákat tartani A Sziovenszkói Magyar nagy érdeklődés mellett alakult meg Komáromban Az uj egyesületnek máris több száz tagja van. — Saját tudósitónktól. — Komárom, — szept. 2. A Sziovenszkói Magyar Kultur-Egylet, mely Komáromban bontotta ki zászlaját, elérkezett első állomásához: megala­kította első fiókegyletét, a komáromit, a társadalom minden rétegének élénk érdeklődése mellett. Húsznál több egyesület küldte ki megbízottait, akik vasárnap délután a városi magyar könyvtár olvasótermét zsúfolásig meg­töltötték, hogy jelen legyenek egy nagy jelentőségű kulturális mozgalom elin­dulásánál. Kamrás József dr„ az országos ve­zetőség ideiglenes elnöke nyitotta meg a gyűlést és beszédében hangsúlyozta ennek a napnak a fontosságát, amelyen tiz évnek küzdelmes munkája utáii megkezdődhetik az itt elő magyar nemzeti kisebbségnek kulturális szer­vezkedése. A sziovenszkói magyarság támogatásától függ egyedül, hogy ez az uj szervezet teljesíthesse vállalt nagy feladatait. Ezt a támogatást kéri az országos vezetőség elsőnek Komárom­ban, azután pedig Szlovenszkó minden részén. Utána Alapy Gyula dr. előadó mu­tatott rá ennek az értekezletnek nagy jelentőségére. Ezelőtt kilenc évvel a Sdovenszkó minden részéből megjelent mint egy négyezer ember arról tett tanúbizonyságot, hogy egynek érzi magát a magyar kultúra szeretetében és a szive összedobbant Komáromban. Ma egy kis tábor sorakozik fel a magyar nemzeti kultúra zászlaja alá, hogy minden politikától távol a kultúra fegyvereivel harcoljon szebb jövendő­jéért. A kitűzött lobogó messze ellát­szik és a hivó hang mindegyre erősebb lesz, úgy, hogy elhallatszik minden magyar faluba és városba. Majd vázolta a SZMKE céljait a magyar irodalom és a művészetek tá­mogatását, az ismeretközlés fontos feladatait és kifejtette, hogyan kívánja megszervezni az uj kulturegylet az olvasók táborát, hogy ezzel a magyar íróknak sorsát is biztosítsa. Igénybe veszi a nyilvánosság minden eszközét, hogy eljuttassa a magyar kultúrát a legtávolabbi perifériákra is. Az iskolát végzett ifjúságot kézenfogva vezeti tovább az életben, hogy a jövő nem­zedék fajához törhetetlenül ragaszkodó, miveltséggel vértezett legyen. Ismertette a távolabbi célokat is: a magyar dal kultuszát, a magyar sport­nak népszerűsítését és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az épitőmunka egyforma intenzitással indul meg a magyar faluban és a magyar munkás­­osztály körében minden erre kínálkozó eszköznek és alkalomnak felhasználá­sával. A nagy tetszéssel fogadott elő­adás után az elnök kérdésére egyhangú lelkesedésével megalakult az uj fiók­egylet. Majd az alakuló közgyűlés a tag­­gyűjtés munkájának irányítására dr. Kamrás József, dr. Szijj Ferenc és Franciaország elismerte, bogy a népszövetség elrendelheti a bekeszerződések revízióját. — szeptember 3. Párisi jelentés szerint az „Informa­tion“ vezetőhelyen közli Jean Montigni képviselő cikkét a békeszerződés reví­ziójáról. A képviselő azt Írja, hogy a francia közvélemény minden revíziót elitéi, ezzel szemben a németek min­den szerződést mulandónak tartanak. Ezért a franciák a németeket rossz­hiszeműséggel vádolják. A francia vád alaptalan, a németek a történelmi ma­terializmus alapján állanak és a szer­ződéseknek nem tulajdonitanak nagy jelentőséget, mert metafizikájuk szerint a szerződés egyszerű tény, melyből újabb tények fakadnak. A franciák vi­szont a római joggal a statuquo ösz­tönét örökölték, lelki életük mozdulat­tá ságra készteti őket. Őrültség volna azt hinni, hogy az események meg­állíthatók. Franciaország maga is elis­merte a békeszerződések revíziójának lehetőségét azzal, hogy aláírta 1920 ban az egységokmányt, amelynek 17 pontja világosan kimondja, hogy népszövetség elrendelheti a szerződések revízióját. Moszkva is aláírja az örökbéke-egyezményt. Párizs, szeptember 1. Az Ecelsior jelenti Moszkvából, hogy Litvinov értesítette Herbette francia nagykövetet, hogy a szovjetkormány hajtandó aláírnia háboruellenes egyez­ményt. A jegyzék, amelyet errevonat­­kozólag a szovjetkormány átadott a francia nagyköveinek, kiemeli, hogy a szovjet kormány már jóval a háború­­ellenes egyezmény eszméjének meg­születése előtt felvetette egy hasonló jelentőségű, háborút kizáró kétoldalú szerződés gondolatát, de sajnos, ezt csak Német és Törökország kormányai, valamint Litvánia, Perzsia és Afganisz­tán fogadt-k el. Emlékiratban kérték a magyar szaksajtó beenge­dését az utódállamokba a szaksajtó nemzetközi konferenciáján. — szeptember 3. Genfi jelentés szerint a szaksajtó konferencia negyedik nagygyűlése uta­sította az elnökséget, hogy emlékiratot küldjön a román, jugoszláv és cseh­szlovák kormánynak és ebben köve­telje, hogy biztosítsák a magyarországi sajtótermékek szabad bevitelét és pos­tai kézbesítését. Emellett természetesen meg van a három államnak az a szu­verén joga, hogy egyes sajtótermékeket indokolt esetekben kitilthassanak terü­leteikről. lg; fiatalít tó szépít a tBMLl - [BflE [omni-pm tOllLL-aMMI Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: .VÖRÖS RAK** gyógy»xertAr Bratislava, — Alapítva 1312. 1928. szeptember 4. Kardokkal és motor« kerékpárokkal szerelik fel az államrendőrséget. — szeptember 3. A prágai rendőrséget a napokban 2000 karddal látták el. A belügy­minisztérium most megvárja, hogy mi­képpen válik be az uj felszerelés és azután köztársaság valamennyi állam­rendőrsége kardot fog kapni. A prágai rendőrség ezenkívül különböző uj konstrukciójú fegyvereket is kapott és ezután minden rendőrnek az éleslövé­­szelben be kell gyakorolnia magát. A ; p ágai rendőrség egyébként uj revol­­; verekkel lelt ellátva. A rendőrségi mo­torkerékpárokat már számos helyen be­­[ vezelték. Oláhcigányok garázdálkodnak. Egy nagy cigánybanda megtámadta és fegyverrel megsebesítette Deák Lajos mezőőrt. — A csendőrség és a rendőr­ség izgalmas hajsza után letartóztatott három cigányt. Érsekújvárod és környékén mind szabadabban és mindinkább felügye­let nélkül kezdenek garázkálkodni azok a kóbor cigány bandák, amelyeknek a határban való feltűnése mindig veszélyt jelenlet a gazdáknak. A cigányok újab­ban mind nagyobb és nagyobb csa­patokba verődnek össze, hogy a rabló­garázdálkodásuknak kivitelénél minél erősebbek legyenek. Némelyik banda 30—40 tagból all és igy a hiányosan felfegyver­kezett mezőrendőrök nem nagyon mernek szembeszállni az alattomos, mindenre kész oláhcigányokkal. Az érsekujvári határban a gazdák újab­ban folytonosan panaszkodtak arról, hogy kukorica, burgonya-és babtermé­süket állandóan megdézsmálják isme­retlen tettesek és épen azért felhívták a mezőrendőrök figyelmét a fokozottabb felügyeletre. A tettesek aránylag hamar előkerül­tek. Deák Lajos mezőőr egész éjszaka kisérte figyelemmel az egyik cigány­bandát és meg is állapította, hogy nagymennyiségű kukoricát rejtegetnek kocsijaikban. A banda másik része pe­dig tovább folytatta a portyázást. A bátor mezőőr ezek után bevette magát a kukori­cásba, de a cigányok észrevették jövetelét és széjjelrebbenlek. Ami­kor Deák arra a helyre ment, ahol legutóbb a tolvaj cigány hadat látta, egyszerre lövés dördült el a sürü kukoricásban és Deák keze­­fejét golyó fúrta át. A mezőőr amikor látta, hogy itt fel­fegyverzett hatalmas cigánybandával áll Bzemben, vérző sebbel rohant be a városba, hogy segítséget hozzon. Másnap kivonult a csendőrség és a rendőrség és megkezdődött az izgal­mas hajsza a cigány karavánok ellen, A banda, amikor észrevette a köze­ledő veszélyt, több irányba kez­dett menekülni és egy részüknek sikerült is egyelőre a törvény bün­tető keze elől megmenekülniök. Hosszú kihallgatás után a bandából mindössze hármat tartottak vissza és pedig Lakatos Vida és Lakatos György tardoskeddi illetőségű és Sárközi Lajos szilesi illetőségi ci­gányokat, akik ellen alapos gyanú merült fel, hogy több bűn is ter­heli lelkiismeretüket. A három letartóztatottat átadták az érsekujvári járásbíróságnak, míg a többi azóta nyugodtan szedi a gazda fárad­ságos munkájának a termését. Régóta húzódó probléma a kó­borcigányok letelepítése, ezen mielőbb segíteni kell. Az érsekujvári rendőrség által ki­­bocsájtott kőrözőlevélnek meg volt a kívánt eredménye. A Burányi rendőr­ség letartóztatta Lakatos József, Laka­tos Rudolf és Lakatos Józsefné bán­­keszii illetőségű cigányokat, akikről kiderült, hogy részt vettek a Deák Lajos mezőrendőr elleni támadásban. Mind a három kóbor cigány az érsekujvári járásbíróság foglya.

Next

/
Thumbnails
Contents