Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-07-10 / 82. szám
ffyvenlíilenoedik éyíolyam SS. «zAm. Kedd, 1038. juiius ÍO. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. MIKiiieiéci ke ;*»iiniovák értékbe»: idfbM és vidékre postai sxéiköldésael: Sí sí 8 é?re SO I, íéiévr« 40 í, negy«d6vra 30 5, ~ külföldön ISO ie. * S? es siám ár« i 80 fillér. ALAPÍTOTTA I TUBA JANOS. ; S*erke**tö*éi éi kiadóhivatal: Hádor-o. mi, Feleld főszerkesztő: C1AÄL GYULA ás. Megjelenik hctenkint háromuon Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF ár. kedden, csütörtökön és szombaton. A kisebbségek és a népszövetség Komárom, — juiius 9. Minden év nyarán egybegyülnek a nemzeti kisebbségek képviselői a népszövetségi ligák uniójának kongresszusán és megtárgyalják olt azokat a teendőket, amelyek a kisebbségvédelem céljából szükségesek. Európa ötvenmillió lakosa tartozik a kisebbségekhez és fajától idegen nyelvtöbbségű n-'pskkel él együtt, sokszor ellenséges népek közölt, amelyek nem egy államban nem is íiiko’ják amalgamizáló törekvéseiket és az elnemzetieniiésnek törekvéseit igen rosszul avagy nem is leplezik Talán egyik nemzetnek fiai sem jutottak olyan szerencsétlen sor.-ra, mint a magyar, amely négyfelé darabolva, négy áilamkerelbe volt kénytelen a háború után beilleszkedni. Hogy az utódállamokban a magyar kisebbségeknek milyen szerepet szántak, azt a népszövetségi ligák kongresszusainak tárgyalásaiból ismertük meg és isméi te meg az egész világ. A számra nézve legjelentékenyebb magyar kisebbség Romániába került, ahol a közszabadságok a nemzeti kisebbségekre nézve oly homeopatikus adagolásban vannak meg, hogy eddig még nem sikerült magát a népszövetségi ligák kongresszusán képviseltetnie, nem mintha erre nem lett volna meg eddig is akarata, hanem a román kormány tilalma miatt. Most a kongresszus egyhaűgu határozattal mondta ki, hogy a romániai magyar kisebbség alakítsa meg a maga ligáját. Felesleges volna ezt megokolni, hiszen mindenki tudja, hogy Romániában mennyire konszolidált a kisebbségek helyzete. Elég abból csak az optánsok ügyére hivatkoznunk és a földreformra, hogy kitűnjék, mennyire tartja olt a kormány tiszteletben a magántu ajdont. De elég volt a választások eredményeit ismerni, hogy ebből kitűnjék az is, van-e kétmilliónál több magyarnak elegendő képviselete a bukaresti kamarában. A most lefolyt kongresszus a népszövetségnek több fontos indítványt terjeszt elő. Követeli, hogy a kisebbségi szerződések a népszövetségi alapokmányba is felvétessenek, követeli a népszövetségnél a kisebbségi problémák beható vizsgálat alá vételét és a kisebbségi albizottság megalakítását. A népszövetség, mint eddigi működéséből kitűnt, a győztes hatalmak érdekeit képviseli, a kis nemzeteknek nagyon vékonyan jut a pártfogásból, a kisebbségeknek pedig a népszövetség előtt vesztett ügyük volt, mikor egy-egy hatalom ellenük fordult. Képviselve nem voltak ott soha. Hogy ez minden más, mint az igazság keresése, amelyre a népszövetség alakulni Ígérkezett, az kétségtelen. A népszövetség legfontosabb feladatköre valóban nem lehet más, mint az, hogy a kisebbségek helyzetét elviselhetővé tegye. De ennek nem az a módja, hogy a kisebbségi panaszokat kiüdja a bepanaszolt kormányoknak nyilatkozattétel végett, hanem azokat pártatlan vizsgálóbizottsággal kontradiktóiius eljárás keretében, a bizonyítási anyag felhasználásával tisztázza. Ölvenmilíió állampolgár, közte igen sok olyan, akinek egyáltalán oincsen állama s á!lampo!gársága a béke tizedik esztendejében, nem olyan lekicsinyelhető tömeg, amely ezt megérdemelné a népszövetség részéről. Ötvenmilliónyi kisebbség jelenti Európa konszolidációját, ha nyugodtan élheti ki nemzeti életét, ha az elnyomás súlya nem nehezedik béklyó gyanánt reá. Ötvenmil ió elégedetlen nemzeti kisebbség pedig elég erős arra, hogy Európát visszalökje a háború előtti korszakba és mindenféle nemzetközi bonyodalomnak vesse meg alaiját. A népszövetségen van tehát a felelősségnek minden súlya azért, hogy a kisebbségek élete hogyan alakul ki és mennyire teljesítik az egyes államok a védelmükre alkotott szerződéseket, amelyekben a minimuma van belefoglalva egy nemzeti kisebbség életfeltételeinek. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — juiius 9. Kedden ülést tart a képviselőház és a szenátus, Julius 10-én, kedden a képviselőház ülést tart. A napirenden jelentéktelen törvényjavaslatok szerepelnek. A képviselőház ezen ülésén fel fog szólalni Rosch német nemzeti párti képviselő, aki ebben a beszédében jelenti be mandátumáról vüó lemondását. Politikai körökben Rosche beszéde elé nagy érdeklődéssel tekintenek. A szenátus szintén kedden dé után tartja ülését. A végre nem hajtott kongruatörvény. A német J^reszténvszocialista párt szo!gálatában álló Deutche Presse legu óbbi számában rámutat arra, hogy a prágai parlament mei kormánytöbbsége, amely he? a német keresztényszccialista néppárt is tartozik, több mint két évvel ezelőtt megszavazta a törvényt, amely szerint a kongruatörvény 1926 január 1-vei, egyidőben ez állami alkalmazottak uj fizetésrendezésére vonatkozó törvénnyel, életbe lépett. Dacára ennek, a törvény életbeléptetését mind a mai napis nem hajtották végre. A lap figyelmeztet azokra a következményekre, amelyek a halasztás következtében beállhatnak és amelyek úgy szociális, mint gazdazági tekintetben az érdekelt lelkészi karra hatással vannak. A nemzeti kisebbségek problémái a népszövetségi liga előtt. A népszövetségi ligák uniója most tartja kongresszusát Hágában, amelyen Bővet svájci tanár beterjesztette a nemzeti kisebbségek problémájával kapcsolatosan a kisebbségi bizottság négy követelését, amely a következő: 1. Követelik az 1922. szeptember 21-én a harmadik népszövetségi ülés által egyhangúan elfogadott határozatok általános elismerését és végrehajtását. 2. Követelik, hegy a különböző kisebbségi szerződésekben kikötőit jogi kötelezettségeket a népszövetségi alapokmányba is fölvegyék. 3. A népszövetségi tanács beható vizsgálat alá vegye a kisebbségi ptoblémákat és a kisebbségek jelenlegi helyzetét. 4. A népszövetségi tanács alakitson kisebbségi bizottságod A kongresszus mind a négy javaslatot egyhangúan magáévá tette. Interpelláció a belügyminiszterhez, a Bucsi G azdakör a! apszabályai ügyében Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő és társai a következő interpellációt terjesztették a belügyminiszterhez. Buca községben (Nyílra megye Párkány járás) Gazdakör alakúit, melynek alapszabályait a hivatalos u!on való továbbítás végett a párkányi járás főnökségéhez 1928. január 19 én, a jóváhagyási eljárás céljából beterjesztették, ehol 903/1928 számot krpott. Az alepízabályok egy már jóváhagyott alapszabály lemásolása utján készültek. A járási hivatal a Bátorbeszi községi jegyzői hivatal 1928. január 22 i bdyegzője szerint 3 nap alatt vissza kézbesítette a kérelmet, azza1, hogy az alapszabályok 1, §, mely szerint „A tárgyalási nyelv magyar és szlovák“ válloztattassék meg olyképpen, hogy: „A tárgyalás és jegyzőkönyv nyelve szlovák, kisegítő nyelvként alkalmazható a magyar nyelv is, a hatóságokkal való érintkezés kizárólag államnyelven történik. Ezen intézkedésről írásbeli határozat nem kézbesittetett ki, a fentieket szóval, az uj szöveget egy darab papírra leírva közölte az egyesület elnökével a község jegyzője. Fentiek uián az egyesület alapszabályait direkt a nyitrai zsupáni hivatalnak terjesztette fel, vázolva a történteket, orvoslást kérve. A kérelmet azzal indokolták meg, hogy a kör tagjai szlovátul beszélni nem tudnak s így ezen a nyelven tárgyalásokat sem folytathatnak, kérik tehát a zsupán urat, hogy ezen a kisebbség jogait sértő intézkedéstől eltekinteni szíveskedjék. A zsupáni hivatalnál 1928. március 16-án a hivatalos bélyegző szerint 12046 szám alatt iktaiiatott az akta. A zsupáni hivatal a járási főnökség módszerét követve, ismét minden írásbeli határozat nélkül visszaküldődé a kérelmet, azzal, hogy a járási hivatal kívánságának eleget kell tenni. Bucs szinmagyar község és az 1919. évi hivatalos népszámlálás szerint 1565 lakósa az utolsó szálig magyar és egyetlen más nemzetiségű nem volt a községben. A járási és zsupáni hivatal fent vázolt intézkedése mindennél határozottabban jellemzi a kisebbségi jogok s ezzel együtt a köztársaság törvényeitiszteletben tartását és azok kezelési mődjá*, ha magyarokkal szemben kell alkalmazni s egyúttal szomorú fényt vet a köztársaságban élő magyarság helyzetére, melyet még abban a jogában is meg akarnak akadályozni, hogy anyanyelvén beszélhessen. Azt hisszük, hogy ennek az eljárásnak további jellemzése teljesen szükségtelen. Tisztelettel kérdezzük tehát a miniszter Urat: 1. Hajfandó-e az ügyben a vizsgálatot azonnal elrendelni és a bűnösöket a legszigorúbban megbüntetni ? 2. Hajlandó-e oda halni, hogy a Bucsi Gazdakör alapszabályai a magyarnyelv jogainak tiszteletben tartásával jóváhagyassanak, miután az alsóbb hatóságok jogainak érvényesítését lehetetlenné teszik? 3. Hajlandó e intézkedni, hogy a magyar egyesületekkel szemben a fent vázolttal teljesen azonos, mindenütt alkalmazott eljárás megszüntettessék és a magyarság részére az egyesülési jog biztosíttassák? Mobile hajótöröttjeinek a megmentése újabb áldozatot követelt — juiius 9. Oslói jelentés szerint a Moth gyártmányú kis svéd repülőgép, amely Lundborgot megmentette, legközelebb megkísérli, hogy egyenként megmentse az Itaiia jágtömbőn maradt hajótöröttéit. A svéd repülők, akik a Northeastlandon ideiglenes repülőállomást rendeztek be, bíznak abban, hogy akciójuk eredménynyel jár. A megmentett Lundborg kapitány, Nobile megmenlője, egyelőre a Quast repülőgépanyahajóján tartózkodik, ismét eliünt a menié8i munkálatoknak egyik szereplője, Sora alpesi vadászkapitány, aki 14 nappal ezelőtt elindult kutyaszánnal, hogy elérje a Northeasland vidékén a Viglieri csoportot. Sora elindulása óta nem adott magáról életjelt és miután csak rövid időié vitt magával élelmet, sorsa komoly aggodalomra ád okot. A jégtömb, amelyen az Itália hajótöröttjei vannak, már csak öt kilométernyire van a paritól. A mostani helyzetben a mentést vizirepülőgáppel vagy csónakokkal lehet megkísérelni, ezekből pedig a Spitzbergákon elegendő áll rendelkezésre. A tanítók bajai Az Országos Magyar Általános Tanító Egyesület gyűlése. — Saját tudósítónktól. — Érsekújvár, — jul. 8. Most tartotta az OMTE évi rendes gyűlését Érsekujvárott a rk. fiúiskola tornatermében Kovács Alajos országos elnök s az alkotótagok s néhány érdeklődő tanító jelenlétében. Elnök vázolta a tanítóság, különösen a felekezeti tanítóságnak a még most is rendezetlen helyzetét, s ama óhajának adott kifejezést, hogy e jubiláns év lenne az, amikor minden fájó könny örömkönnyé változik. Különösen ama nagy sérelmet emelte ki, mely az 1925. dec. 31-ével nyugdíjazott felekezeti tanítókat sújtotta, akik pár 100 Kő nyugdíjjal tengetik amúgy is nehéz viszonyok között é'elüket. Csak panasz és panasz mindenfelől. Különösen a sérelmek feltűnőek a felekezeti tanítóknál. Memorandum-memorandumot ér, de a mindenkor a megértés alapjára helyezkedett tanítóság, bízva hiszi, hogy egyszer csak eliminálódik minden különbség s egyszer erre a társadalmi osztályra is felsüt a nyugodt megélhetést hozó napsugár 1 — A brünni kulturkiállitásra VÁSÁRIGAZOLVÁNYOK kaphatók a SPITZER-féle könyvesboltban (Nádor u. 29.)
