Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-30 / 104. szám

2. olds*. Komáromi Lapok 1928, augusztus 30. háborút viseljenek. Anglia legkiválóbb politikusai és jogászai a legsúlyosabb aggodal­mukat fejezték ki ez eljárás kiszá­míthatatlan következményei felett és azt kérdezik hogy mi lesz ezek után a nemzetközi szerződéseknek, kü­lönösen pedig a döntőbirósági szerző­déseknek az értéke. — Hozzátehetjük, — igy fo’ytatja Gower, — hogy vájjon mi értéke lesz a Kellogg paktumnak. A levél figyel­meztet továbbá arra ez erkölcstelen román tételre is, hogy egy szuverén államnak jogában állanak idegen alatt­valók tulajdonát elkobozni, ha hasonló­képpen jár el saját alattvalóival szem­ben Nagyon meglepő.’ugymond, hogy a Népszövetségi Tanács ezt a tételt magáévá tette. A levél végül kifejezi azt a reményét, hogy a Népszövetség lehetővé fogja tenni a döntőbíróság funkcioná­lását, amely egyetlen gyakorlati módja a nemzetközi viták békés elintézésének. Ha ezt nem tenné, úgy a Kellogg-pak­­tum nem lehet a háború hatályos kor­látozó eszköze. Újabb négy állam jelentette be csatlakozását a párisi paktumhoz. Stresetnann elutazott Párisból, — augusztus 29. Parisban lejátszódott már a világra­szóló ünnepség, a 15 állam delegátusa aláírta a háború ellenes szerződést. Az eredeti koncepciónak megfelelően a Quai d’Orsay-ról, az ünnepies szer­tartások helyéül szolgáló termek mel­letti szürke irodákból már széjjel ment Kellogg meghívása a többi államhoz, hogy aláírásukkal járuljanak hozzá a támadó háborút „törvényen hlvüi“ he­lyező Pacié de Paris-hoz. Néhány állam — Dánia, Peru,. Jugoszlávia és Romá­nia — táviratilag bejelentették hajlan­dóságukat a szerződés aláírására és hasonló bejelentési várnak a paktum eredeti aláírói Európa és a világ többi államaitól is. Sire8emann külügyminiszter Párisból már elutazott Baden-Badenbe, ahol mintegy két hétig fog üdülni, A többi külföldi delegátus egy része már szin­tén elhagyta Párisi, mig Keliogg ameri­kai külügyminiszter Cosrave ír köztár­sasági elnök társaságában Dubünba utazott. A Komáromi Csehszlovák 182, a Komáromi Football Cub Vili /12 mérkőzéséből 25T50, Marossy Lajos 69, Komáromi Viktor 50, Wjjtovitz Richárd 30, összesen 1033 50 korona. Gyflj és augusztus 14 ig 11865 80, ed digi gyűjtés eredménye 12900'30 korona. Lapunk már megemlékezett Hilász József bőrkereskedő önkéntesen véghez­vitt dicséretes eredményű gyüj ésérői és bár nagyobb tételekben beszámol­tunk a pénzről, csak most van alkal­munk az adományozók listáját közölni. Halász József gyűjtőivé: S-unyoghy testvérek 100, Hauk 10 pengő, Darner Pál, Horváth István, Trieszti Biztositó Főügynöksége 50—50. Komáromi Ko­rona Bank 30 korona. H itász József, Simon Daniné, Laky Testvérek. N, N. 20—20, Zimbó Ferencné 15 Fieisch mann Béla, Pivetz, G'ünhut Alajos, Rotter, Rein József, ifj Nagy János, Fr., F. M„ Nagy János, Csikvári J5- zsef, B umenstein, Sdlárd, Ivánfy, B> lois, Schwetzné, I/ánfy Géza, Binyay, Tisar, B aga, ötször N. N jelzéssel 10—10, Benkő Lajos, Lukom Béla, Schwtrcz Iddor, Korén, Tuba László, Schwircz Elza, Dueiis, Lőwlnger, G., H. N, Hacker R , K. N., Himler, Hó­­dossy, Argay, M, Kallós, Bak, Len­gyel, Király. Sp, N, Hecht, Klein D„ Reisz, Wmdisch, H. F., Riab, Kolmann, Pick, Stern, Zwcke), Lőw/, Lalák, Kauch, Jídliőca. Kiéar, Pataki, Fried, Langer, Bú?, Mack, Pataki, Samicek, Radó Jasesová, Kovaliková. Jankovics, Kelemen, Ivanics, Merlhoffer, Zella, dr. R és tizenhat N. N és olvashailan aláírás 5—5 koronát adományoztak. Nógyülöiff, akinek egyszerre három felesége volt. Teljes elhagyatottsägban halt meg most Párizsban a Montmartre egyik kis uccujában Mobbe professzor, akiről 15 évvel ezelőtt sokat Írtak az olasz lapok Az öreg ember az utolsó években teljes nyomorban élt. Ismerős figurája volt a montmaríre i kocsmáknak. Senki sem tudta, miből él, mivel tengeti szomorú életét Emberekkel alig érintkezett. Kit hónappal ezelőtt megbetegedett. Érezte, hogy közeledik a vég. Háziasszonyának nagyon gyakran emlegette, milyen furcsa az élei: fiatalságát nők nélkül élte le, deresedő h ;ju férfikorában nagyon meg­szerette az asszonyokat és most vén napjaira végül is asszony nélkül marad*. Mobbe professzor a furini egyetemen adóit elő és előadásaiba néha minden ok nélkül belekeverte nőgyülöleté*, mert diákjaiba bele akarta plántálni nőgyü­­lölő világszemléletéi, H itvanesztendős elmu't már Mobbe professzor, amikor beleszeretett egy fiatat leányba, akinek magánórákat adott. Több mint negyven évvei idősebb volt a. leánynál, akit tel­jes odaadással szeretett. Megkérte fele­ségül, a leány hozzáment és Svájcba mentek nászúira, De a nászuon Mobbe professzor megismerkedett egy fiatal nőve!, feleségének rögtön be is jelen­tette, hogy tévedett, nem őt szereti, ha­nem ezt az uj nőt. A fiatalasszony erre a bejelentésre rögtön otthagyta férjét: hazau'azott. Mobbe professzor folytatta nászutját uj nőismerősével, majd pedig visszatéri Turinba és anélkül, hogy első feleségétől elvált volna, házasságot kö­tött vele. Első felesége vagy nem tudott a professzor házasságkötéséről- vagy pedig nem is törődött férjével. Annyi Pári8, —augusztus, bizonyos, hogy nem zavarta az uj há­zastársak nyugalmát. De a professzor második házassága sem tartott soká. Turinbói Pádulba helyeztette át magát és itt rögtön udvarolni kezdett egy fiatal leánynak. Feleségét kiuíasi otta házából és rögtön házassági ajánlatot tett har­madik szerelmének. Az asszony erre beadta a válópert Mebbe professzor ellen. Minthogy Olaszországban nagyon körülményes dolog a válóper lebonyo­lítása és sok ideig tart: a prof:sszor nem várta meg, a mig feleségét ei vá­lasztják tőle, hanem harmadszor is meg­nősült. A második számú f eleség azon­ban vette magának azt a fáradságot, hogy kinyomozza férjének előéletét. Meg udia, hogy férje trigamista és ezt levélben közötte a professzor első és harmadik feleségével. Egyúttal pedig panasz! tett a h dóságoknál is férje ellen. Mobbe professzort letartóztatták és hamarosan letárgyalták Páduában bűnügyét. A bíróság ommzakértőkeÉ hallgatott meg és figyelembe veiie a sok enyhítő Síöríiiményi. Mérlegelte azt is, hogy Mobbe professzor több mint hat­van esztendőn át nőgyüíölő volt és a nők iránt való szokathn f dlobbanását patológikus tünetnek minősiieüe. Ezért a legenyhébb Ítélettel sújtották a pro­fesszort, összesen 6 hónapi fogházra i élték, aminek jelentős részéi a vizs­gálati fogsággal kitöltött. Mobbe pro­fesszornak természetesen ott kellett hagynia tanári katedráját, Párizsba köl­tözött és iif tengette életét hosszú éve­ken át. Végül is teljes nyomorban és e'hagyaíoUságban halt meg. Vöröskereszt Egyesület ak­ciója a tüzkárosultakért. A komáromi társadalom megértő tá­mogatása lehetővé leite a Vöröskereszt ! számára, hogy az első napokban ki- j osztott suba, élelmiszer és apróbb háztartási felszerelési tárgyakon kívül . a hygienikus lakhatás egyébb követe! • : ményeiben segíthesse a tűz áldozatait. \ A turócszentmáríoni Vöröskereszt } Divízió közbenjárására kincstári célokra 1 készült vaságyakat vásárol a komáromi ; Vöröskereszt jutányos 'árban és azokat szalmazsákkal, pokróccal és lepedővel felszerelve osztja ki használatra a tűz- ; károsultak közölt. Az igy felszereit ágyak továbbra is a komáromi Vöröskereszt tulajdonában; maradiak és a károsult családok addig használhatják, mig az államvasutak részéről történő kártérítés abba a helyzetbe hozza őket, hogy maguknak újat vásároljanak, A Vöröskereszt tulajdonába vissza kerülő tárgyak a praevencio cáljuí szol­gálják majd, hogy egy esetlegesen be­következhető elemi csapás a Vörös­­keresztet készen találja. Az utóbbi napokban beérkezett ado­mányokról az alábbiakban számolunk be: Ruhanemiieket adományoztak: Kiss Mór, Galla István, Garő Vilmos, Bren­ner Márk, Galgóczy József. Konyha felszerelési tárgyakat adomá­nyozott ismételten nagyobb mennyiség­ben Ferhétz vaskereskedő cég és fel­ajánlott 40 méter tetőpapirt. Pénzbeli adományok: Toderó Ferenc­né 100, Halász József gyűjtéséből 255, Komáromi Lapok gyűjtése 105, Pipper László főpincér nagyszombati gyűjtése % Megkezdődött a kisebbsé­gek kongresszusa Genf ben. — augusztus 29. A nemzed kisebbségek delegátusainak negyedik kongresszusa tegnap szerdán nyílott meg. Ezen a kongresszuson tizennégy áiísm harmincöt nemzeti ki­sebbsége vesz részt. A kongresszuson először jelennek meg a lengyelországi ukránok és fehéroroszok, valamint a romániai bolgárok is. seknek, iürjeknek, foglyoknak és fácá­nodnak szürnyfi pusztulása, mart ha, bár a komaromi vadászok legnagyobb része csak vasárnap mehet ki vadaszni, azért közöttük nincsen úgynevezett va­sárnapi vadász, akire rosszabbnál, rosszabb vicceket rákennek. A komáromi garzon emberek, az tgglsgények, akik vendéglőből étkez­nek, szintén örömmé! értesülnek a vadász szezon nekilendüléséről az ét­lapon megjelent vadpecsenyék és sül­tek révén. Mert hát nagyon kevés em­ber nem szereti a vadat és mindenki Itt a vadászati szezon! A vadászok legnagyobb boldog­sága a jó vadászfegyver- — Aki­nek jó fegyvere van, az büszke is, mint a cigány a mesterhegedűjére. — Utazás a komáromi vadászok­kal. — Ahol a csendes embe­rek dolgoznak. — Beszélgetés a vadászokkal. — Stejerországtól a komáromi galamblövészetig. — Ahol nem ismerik a reklámot. — Saját tudósítónktól. — Komárom, augusztus 29. Teljes erővel, teljes vadászszenve­déllyel indult meg az idei vadász sze­zon, amelyből a jó komáromi Nimródok is ugyancsak kiveszik a maguk részét. Vasárnap reggel a Komáromból kifelé induló vonatok televannak komáromi vadászokkal, akik bricseszben és zerge­­szakállas vadász sapkájukkal, no meg a vállukon csüngő vadászfegyverükkel már messziről elárulják, hogy lészen most a szegény nyusziknak, tapsifüle­örül a vadászszezonnak. Aki együtt utazott már iiyen vadász- j uira induló vadász társasággal, caak • az tudja, hogy milyen vidám fiuk ezek ! a komáromi vadászok, még akkor is, 1 ha már öreg urak is. Evelődés, vicce­­iás járja az egész utón. A vadászatról hazatérő komáromi Nimródok már nem olyan vígak, mert mindegyiket érte valami vadász pech, valami kellemet­len meglepetés, eiszaiasztoít zsákmány, rosszul aportiroző kutya es efféle. Ilyenkor aztán nem általánosan jó a hangulat és a viccelés, a mókázás he- ; gedüjére szordinűi tesz mindenki. Ilyenkor nem egyszer térnek át a ko­molyabb témákra és nem egyszer vi­tatnak meg érdekes dolgokat. Sokszor utaztam már komáromi va­dászokkal és sok jó viccet is hallottam már, de nem egy érdekes és értékes diskurzusnak is voltam tanúja. Legutóbb is több komáromi vadász­­szat kerültem egy vasúti szakaszba és nagyon érdekes beszélgetést hallottam tőlük a jó vadászfegyverről, amely beszélgetés még engem, laikust is le­kötött. . ’ ^ A legtöbb komáromi vadíszviccet, helyesebben vadászoktól hállott viccet úgy sem lehet leközölni, mert nagyon is hadilábon áll a nyomdafestékkel, legalább mist olyat hallót unk, ami nagyon is érdemes a meghallgatásra. Ilyenkor, a vadász szezon kezdetén nagyon sok vadásznak okoz fej örést eg/ jő vadászfegyver beszerzése, amely fegyver megfeleljen az anyag, kidolgo­zás és lőképesség tekintetében és ami fő kellék, ne legyen drága. A közfu­­datban leginkább az a nézet van el­terjedve, hojy az angol fegyverek a legjobbak, a legfinomabbak. Sajnos ez a balhit már nagyon sok komáromi vadásznak okozott keserves csalódást. Az tény, hogy nagyon finomak az an­gol fegyverek, sős még jobbak a bel­gák, de csak is a kézzé! kidolgozot­tak, mert a lőképesség tekintetében tényleg kifogás'alanok, de sajnos olyan rettenetes drágák, hogy C3ak a nagy vagyonnal bíró vadász engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy angol, i vagy belga fegyvert tarthasson. A ko­máromi vadászok közül is nagyon ke­vésnek adódott meg ez a szerencse. Ht dicsekedik is egy vadász, hogy neki belga, vagy angol fegyvere van, de ezek nem kézzel készítettek, hanem gyári készítmények, tömegáruk, amely­nek elkészítésénél nem fordítanak, de nem is fordíthatnak megfelelő gondot azok kidolgozására, éppen a tömeg gyártás miatt. Egy komáromi vadász azonban su­gárzó szemmel dicsekedett el, hogy a nyári utazgatása közben egy nagyon értékes fegyvert fedezett fel. Komá­romtól nincs is messze, ahol gyártják és a szóban forgó komáromi vadász Stejerországban járván a nyáron, ott tatáit egy érdekes fegyverre. Stájeror­szágban van ugyanis egy, vadászok ál­tal nem igen ismert fegyvergyár, amely bár elég híres, de híre Komáromba csak mostanába jutott el. Ennek a fagy vergyárnak az a legna­gyobb nevezetessége és előnye, hogy ott maga a tulajdonos és az egész csa­ládja dolgozik a gyárban és a fegyve­rek személyes felügyelet alatt egyénen­­kiní, illetve darabonkint lesznek kidol­gozva, tehát tömeggyártásról szó sincs. Ezen fegyverek legtöbbje tiszta kézi munka. Az anyaga a hires stejer Bóhler acél. Nagy értékű, nemes, majd­nem rozsdamestes acél ez, amelynek nehezen találunk párját. Ezen műhe­lyek készítik manapság a legjobb és aránylag a legolcsóbb fegyvereket, ame­lyek minden tekintetben "kiválóak, Kül­szín szempontjából is vetélkedik az a fegyver a belgával, az acélja kiválló és az ára tényleg olyan alacsony, hogy már jóformán minden vadász besze­rezheti. Amint a magyar iparos nem igen törődik a reklámmal, éppen igy vannak ezek a stejer fegyverek gyártói is. ök kitűnő és derék munkás "emberek, de nem értenek a modern kor fontos esz­közéhez, a reklámhoz. Különben a nagy ! reklámhoz rengeteg pénz is kell és erre | ezeknek az embereknek költségük nin­­! csen. Egyszerű, régimódi puskamüves emberes ezek, még a gyártelepükön is. Akinek módjában volt ilyen fegyverrel vadászni, nem győzi eléggé dicsérni. Különben is a legutóbbi komáromi ga­lamblövész versenyen egy ilyen fegy­­’verrel fényes eredményt ériek el. A csallóközi vicinális épen bedöcö- i gött a komáromi állomásra. Leszálltunk j és vége volt a diskurzusnak. Ki-ki sie­­; tett haza a zsákmányával. Én - mint nem vadász — zsák­­| mány nélkül ballagtam haza. Azaz mégis volt zsákmányom: azon az egyszerű stejer fegyvergyáros családon járt az eszem. Azt hittem, hogy a konzervatív felfogásban nincs párja a magyar ipa­rosnak, pedig ime itt van ez a stejer puskamüves, aki bizonyára röstelkedik, I ha gyáros urnák hívja valaki. Szóval a magyar iparos nem egyedül álió, van a világon még más is, aki nem törődik a modern korral, a reklámmal. j Achmed Zogut szeptember j elsején koronázzák meg. — augusztus 29, \ Legújabb tiránai jelentések szerint az i albán nemzetgyűlés elhatározta, hogy i Achmed Zogu királlyá való koronázását r szeptember elsején hajtják végre.

Next

/
Thumbnails
Contents