Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-08-28 / 103. szám
f 1988. augusztus 28. Komáromi Lapok 3. oldal. Betörök, akik biztosítják magukat — tettenérés ellen Betörő!... Riasztó szó ez! Kicsit meg is borzongunk. Hogyne, mikor a városok e szegénylegényei feszítővasakkal, álkulcsokkal, talán villanyra berendezett fúrógépecskével ránk törnek orvul. Vad, marcona embereknek kép steli el őket a fantázia, akik a kést éppen olyan biztonsággal és flegmával forgatják meg a vagyonát védő áldozat szivében, mint a tolvajkulcsot a zárban. Nem egészen így van! Egy vén csirkefogóra, amerikai betörőre, valami John L Word betörőgentlemanre hivatkozunk, aki hosszú és kalandos múlt után a „munkától“ kifáradva visszavonult üzlettől, megírta memoárjait s azokban többek között az elrabolt aranyak fejében arany tanácsokat osztogat. — Ne félj jámbor közönség a be törőktől! — ez a mottója ezeknek a tanácsoknak. A „srenker“ mind alapjában véve közönséges, gyáva kutya Fejtegetéseiből különben még a következő megnyugtató részleteket emeljük ki: „Ne feledje senki, hogy a betörő sokkal jobban félti az életét, mint az, akihez betört, s ha meglepik, bizony odébbáll. Ha hallod, hogy betörő jár a házban, igyekezzél azt zavarba hozni! Például gyújts világot vagy szólaltasd meg az ébresztő órát: bizonyos, hogy tiz eset közül nyolcban füstént jóéjszakát mond a betörő anélkül, hogy valamit elvinne. Ha mégsem ment volna el, rántsd fel az ablakot s kiálts ki az uccára. í EtiŐl csakugyan elszelel. Hogy meggyőzzük a betörőt arról, » hogy látogatása nem kedves nekünk, 5 vegyük elő revolverünket, és tegyünk f néhány lövést a levegőbe. Aztán akár > nyugodtan megfordulhatunk ágyunkban « és a hatunk tovább, A betörő gyűlöli s a zajt s rajong a szabadságáért“. A felénk betörő Ezek mind igen biztató és megnyug- ’ tató kijelentések, tudomásul is vesszük, csak az a bökkenő még, hogy a betörő péhek jelesei és kontárjai is egészen j úgy veszik tudomásul? Mert viszont nem egy példa van rá, hogy megri- j ásított, tettenért betprök néha egész csinos kis vét fürdőt is rendeztek Nem tudni még sem, hogy mely betörőben mi lakik, kivált, ha szabadságát védi. Általában azonbaan a derék amerikai betörőn) ugdijasnak 5g$za van Az j átlagbetörök nem erőszakos alakok, f pem kedvelői az összeütközéseknek, pem is erőltetik a dolgot, hanem i mennek ... a rizikót nem fűzik tovább, 5 inkább egyszerűen a hasznos futás megoldását választják. A betörés min 5 den büntet ői öl vényben szigorúképű ; paragrafusok alá van vonva, melyek, j kivált ha előzmények is vannak, köny- ! nyen, egy-két esztendő kényszerű | magányhoz segíthetik a kötekedő 1 betörőt. I Ettől pedig egy edzett betörő is fél I Nem is szólva „a betörőgólyákrói“, I akiknek az ijedtség rögtön az inukba : száll. „Biztosítások“ Eddig csak a közönség biztosíthatta be magát, — betörés ellen, az amerikai leleményességé azonban az érdem, hogy most már a betörők is bebizto sithatják magukat a — tettenérés és jogi következményei ellen. Csikágóban a német rendőrség egy titkos, teljesen a biztosítótársaságok miulájára szervezett és berendezett társaságot leplezett le, mely a hozzá bizalommal forduló betörőbajtársukat tetszés szerinti összeg erejéig bebiztosította. A gyakorlatban ez igy festett: Ha a bebiztosítottak közül valaki „bebukott“, a rendőrség keiére került, úgy a biztositó cég igazgatósága rögtön pénzt utalt ki részére, saját élelmezésére, azonkívül egy ügyes ügyvédet rezdelt ki. Azután aszerint amint a biztosítás megköttetett, a családfő fogvatartása alatt rendszeres segélyben részesültek hozzátartozói, vagy a bebiztositott szabadulásakor egy nagyobb összeget kapott. A biztosítás elengedhetetlen feltétele volt, hogy a biztosítást kérő iparszerü tolvaj legyen. Dilettánsok nem részesültek biztosításban. Remélhető, hogy Európa ebből nem fog tanulni. Ámbár akadnak itt is elmés emberek. Bízvást ezek sorai közzé kell iktatnunk azt a kiérdemesült betörőt, aki Németország egyik városában nyárspolgári mezben letelepett s egy betörés elleni biztosítótársaságot alapított. Közben a betörések a városban ijesztőn szaporodtak. Rögtön elárasz tották az „intézetet“ biztosításokkal. Ennek kettős haszna volt. Szorgalmasan jöttek a biztosítási garasok, azonkívül a biztosítóintézet is alapos tájékozódást szerzett arról, hogy — hová érdemes betörni? Mert mondanunk sem kell talán, hogy a biztosítótársaság belörőkonzorcium volt, mely emigyen egy rókáról két bőrt is lehúzott. Betörés az üzletbe Vannak tehát bőviben ötletek a betörés durva birodalmában is. Nagyjában azonban tényleg elég jámbor legények a betötők egy két kiemelkedő kivétellel. Nagy, szenzációszámba menő j betörések) öl nem is igen olvashatunk ' mostanában, a zöme a nagyforgalom és kicsi haszon elve alapján áll. Vannak a tömegesetek sorozatosan az egymásra torlódó és a lakásfosztogatások mellett | elég gyakoriak mostanában az üzletfeitörések is. Becsben például a múlt télen annyira felszaporodtak, hogy a rendőrség a napisajtó útján külön tanácsokkal ve gyest figyelmeztetéseket adott le a közönségnek: „Jóllehet ismételten rámutattunk — mondja rendőrség — a biztonsági megviiágitás (az üzlethelyiségeknek éjjel is kivilágítása) szükségességére, a legtöbb üzlethelyiségben az még ma sincs meg. Sőt nagyon sok uccára nyíló üzlet vasredőnyei még kémlelő lyukakkal sincsenek felszerelve. Pedig a tapasztalat azt mutalja, hogy az éjjeli kivilágítás s az üzlethelyiségekbe való betekiníhetés a legsikeresebb módja a betörők elriasztásának. Sürgősen ajánljuk tehát a vasredőnyöknek kémlelő nyílásokkal való ellátását és az üzletek éjjeli kivilágítását. Ajánlatos továbbá, hogy a vasredő- . nyőkön és kirakatablakokcn levő va lamennyi közönséges zárt, melyek akármilyen álkulccsal kinyithatok, Dose fajta zárakkal helyettesitsük. Nemkülönben ntgy súly fektetendő az üzlethelyiségek kü.önböeő bejáratánál a vész jel. őkészülék felállítására. A pincéből kiinduló üzletbe való j betörések megakadályozására ajánlatos í a pkceajtóknak is Dose-zarakkaí (kom- \ binált zárakká ) való ellátása, a pince ablakoknak acélrácsokkal való tehze- 1 reiésr. Kapuzárás után pedig a pince | átvizsgálandó a házfelügyelő útján.“ | A gördülő vasredőny, a hüvelykvastagságú acélrács, a biztonsági zár és az éjjeli kivilágítás is természetesen nem mindenható oltalmak, melyek j mellett már baleset nem érhet bennünket. Az akadályok s nehézségek ellenébe a betörő eilentc chnikáját és ra vaszságát sztgzi — és minden vigyázat és jcszándék sokszor hiábavalónak bizonyul, Elektromos csapda Ami kiabál, az elárulja magát, a betörőnek tehát komolyabb ellensége a titkos, a láthatatlan ellenség: az észrevétlenül elhelyezett elektromos csapda. Ajtókon, ablakokon át igen finom drótok vezethetők, melyek élesen berregve megszólal a vészjelző. Már pedig a helyiségekbe való behatolásnál okvetlen érinti az avatatlan látogató a | veszedelmes drótokat, s előáll sokszor | az a komikus helyzei, hogy a betöiő ? maga — értesíti a rendőrséget. Ilyen berendezést talált fel legújabban a „Berliner Noii ufgesellschaft,“ mely valóban megközelíti a betörés ellen való berendezés ideálját. A birodalmi iáviróigazgatósággal történt megállapodás szerint a társaságnak joga van bármely üzletet vagy iaka'st egy vezeték sekitségével a legközelebbi rer derőrszobával összekötni. Hamburgban és Brémában már évek óta működik a társaság fiókja és ezzel a meds.eirel már több, mint száz betörőt sikeiült elfogni. (SZ. V.) Newyork rettenetes péntekjén tízezrek hallgatták a mélységből felhangzó borzalmas sikoltást. Newyorkban a Wolf ügynökség jelentése szerint a földalatti vasút utolsó kocsija pénteken délután félhatkor kisiklott, ami borzalmas szerencsétlenséget idézett elő. A kocsi küloldala leszakadt, mire azonnal értesítették a rendőrségi tartalékokat, a betegszállító kocsikat és a tűzoltókat, akik a legnagyobb gyorsasággal siettek a szerencsétlenség színhelyére. Hivatalos jelentés szerint a szerencsétlenség alkalmával huszonkét ember meghalt, a sebesültek száma száznál is több. Az áramot azonnal kikapcsolták úgy, hogy Newyork nyugati részében megállóit a földalatti vasút forgalma. A földalatti vasút kocsijában keletkező hőség miatt sokan elhagyták a vonatot és a sínek mentén futva jutottak el a következő állomásig. A rendőrség és a tűzoltóság megteszi lett munkával fogott hozzá, hogy a kocsiba zárt utasokat megszabadítsa. A Times squarei földalatti állomáson, ahol rendes napokon is lehetetlen állapotok uralkodnak, mivel ott három vonal is kereszteződik, a szerencsétlenség után nagy zürzavat keletkezett. Sokan felkapaszkodtak az omnibuszok és más jármüvek tetejére s attól lehetett tartani, hogy ezek a túlzsúfoltság miatt a körülöttük hullámzó tömegre borulnak. A rendőröknek erőszakkal kellett vissza szorítaniuk az embereket, de a mélységből felhallatszó sikoltozások izgatták a tízezrekre menő tömeg kíváncsiságát s igy ismét előre tolakodtak. Közben a mentők igyekeztek rendet teremteni a káoszba, mivel a szerencsétlenség a nap legforgalmasabb órájában történt — mert öt és hat óra között száz meg százezer ember utazik 1 magyar kormiluy jegyzéke a nipsövetsígbez az optöaspör ügyibeu. — augusztus 28. Budapesti jeieniés szerint a magyar kormány az cpiánzpör ügyében jegyzéket intézett a népszöveiséghez, hogy az cpíánspört a hgkßzekbbi ülésszak napirendjére tűzze ki. M gyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az optánspörben vagy a román-magyar vegyes dömöbúőség, vagy pedig a hágai állandó nemzetközi bitóság döntsön, — augusztus 27. Newyork északi részéből Broocklyn felé és vissza — a következmények néhány perc múlva az egész városban észrevehetőek voltak. Minden nagyobb állomáson megakadt a forgalom és a rendőrség csak nagy fáradtsággal tudta a minden irányban özönlő emberlőmeget más közlekedési eszközök használatára rábírni s a pánikot elhárítani. A szerencsétlenségnek olyan nagy volt a hatása az egész városban, hogy a reggeli lapokban a katasztrófa leírása megelőzi még a Kellogg Párisba érkezéséről szóló jelentéseket és a választási híreket is. A Times Squarle nevű, másfélkilométer hosszú földalatti vasútállomás, amely teljesen telve volt emberekkel a szerencsétlenséget követő percekben, amikor a villamos áramot kikapcsolták, túlnyomó részben sötétben maradt. A vasalkatrészek és a betört ablaktáblák csörömpölése közben az életért küzdő emberiömeg a sötét alagútból és az állomástól délre megrekedt vonatból igyekezett magát kiszabadítani. Ezalatt a tűzoltóság cxigér vágókkal felvágta a kocsik oldalát, az orvosok pedig a kocsik nyilasaiból kiemelt áldozatokat vették kezelés alá. A sebesültek legnagyobb része komplikált töréseket és belső sérüléseket szenvedett. Bizonyos idő múlva szükség világítást szereltek fel, úgy hogy a szerencsétlenség színhelye némileg áttekinthetőbbé vált. Megállapítható volt, hogy valószínűleg a váltó törése miatt vágódott neki a kilencedik kocsi a betonfalnak és igy töiött ketté az odaütés erejétől. A kilencedik kocsi hátulsó fele és a tizedik kocsi átrepült az alagutban levő párhuzamos sínpárra. polgáraival egyetemben. A takarékpénztár nagy összegeket folyósított kölcsönképpen különböző vállalatoknak és ugyanakkor maga is nagy kölcsönökhöz folyamodott. Azok a vállalatok, amelyek Sankt Jugbert adósai voltak, mintha a végzet fenyegetné őket, egymásután buktak meg. A város pénze igy elúszott és ugyanakkor a városi pénztár nagy hitelezői szinte egyetlen jeladásra megostromolták Sankt Jugbertet. Nemcsak a város bankja, hanem maga Sankt Jugbert is megingott, próbáltak tárgyalni, uj tranzakciókkal kísérleteztek, de eredménytelenül. A csődbejutott város. — augusztus 27. Nem ke 1 megijedni." ezúttal nem Komáromról van szó, amelynek rossz gazdasági helyzetéről sokat szoktak beszélni, talán igaztalanul is. Sankt- Jugbertnek hívják e2t a várost, amely csődbe jutott. Pfcical egyik megfigyelését teszi most élelteijessé az az eset. amelynek hőse — egy saarpfalzi városka: Egy szép napon lefoglalták nemcsak a bank minden értékét és ingóságát, hanem a hitelezők rátették a kezüket a város egyéb javaira is. Most Sankt-Jugbert lakossága meghökkenve, elszegényedve, tengernyi adóssággal néz a jövő elé. Nem tudják, mi lesz és nem sejtik, hogyan kerülik el majd a város bukását. R-Á-D-I-Ó M-Ü-S-O-R. „az emberek közösséggé ugyanazokon a válságokon, érzelmi hullámzásokon és sorsszerű változásokon megy át, mint maga az egyetlen ember.“ Az utóbbi esztendők zűrzavarában nagyon ismerős az az embertípus, amely a hibás számitgaíásek és a balszerencse révén tönkremegy, eladósodik, mindenét elveszti és ugyancsak az emberek nagy tömegei élték át együttesen ezt a közös sorsot. De alig volt rá példa, hogy egy kis város úgy szegényedjen cl, úgy idősödjön el és menjen tőnkre, mintha egyetlen ember vo na, 8z emberi h bak és ballépések következtében, Sankt Jugbert ez a kis vá ros, amely úgy zuhant az örvénybe, mint az ember, aki megszédül és már nem tudja elviselni a sorscsapásokat. Ennek a városnak volt egy takarékpénztára, amelyért természetesen mega a város volt felelős összes adófizető Szeida augusztus 29. Budapest, 9 30: Hirek, közgazdaság. 1T45: Hirek, közgazdaság. Közben: 12 őrkor déli harangszó az egyetemi templomból. Uta'na: Gödöllői Vidák Lajos és cigányzenekarénak hangversenye. 13: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 15: Hirek, közgazdaság, élelmiszerárak. 15 30: A Magyar Rádió Újság Morse-tanfolyama. 16 45- Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 17: Tereslyényi György novellái 1. „Mókusok“ 2. „Parasztok*. Felolvassa a szerző. 17’45: Mit táncoltak nagyapáink, mit táncolunk mi ? 19: A Magyar Cserkészszövetség titkárának felolvasása: „Beszámoló a tihanyi nemzet közi vizitáborról“, 19’35: Győr Írási tanfolyam. (Szlabey Géza tnnár.) 20 15: A ro. kir. 1. honvég gyalogezred zenekarának hangversenye a Angolparkból. Vezényel: Fracsy Richárd zeneügyi igazgató. 2145: Előadás a Stúdióból. (A Magyar Országos Színművészeti Akadémia növendékeinek T
