Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-18 / 99. szám

6. oldal.

Komáromi Lapok

1928. augusztus 18.

kávéháza és itt léptem fel először. Később egy cirkuszhoz kerültem, ahol a bátyám már régebben dolgozott. Mint kigyóember kezd em meg pályafutásomat. Amikor a cirkuszi műfajok térén már elég nagy gyakorlatra teltem szert, megkezdtem a magam egyéni műfajának kreálását. A nővérem volt a partnernőm. Igen sokat dolgoztam és végűi kezdtem már szép eredményeket elérni. Igen jó kötéltánco3 lettem, számos akrobata mutatványt tudtam és egész sereg hangszeren tudjam kitünően dolgozni. D j igazán csak Párizsban indul • tam fejlődésnek. Itt is váltam népszerűvé. ,

A világ csaknem valamennyi városá- í ban fellép em már eddig. Azt hiszem, helyesen teszem, hogy sikereim teljéből vonulok vissza. Legu óbb Dél Ameriká- J ban vendégszerepel em és azt hiszem, hogy ezalatt az utolsó három—négy év I alatt értem el sikereim tetőfokát. Ennél többre már úgyse számíthatok ebben az éie'ber.. A háború óta is igen sok I országban voltam. Kitünően fogadtak § Németországban. Szovjetoroszország is | nagyon hívott, én azonban nem szere- | tem a hideget, nem érzek semmi szim- i páiiát a bolsevizmus iránt sem, s mint- j hogy a hazám, Svájc nem is áll diplomáciai viszonyban Oroszországgal, így hát lemondtam az orosz turnéról. Pedig biztos, hogy nagy sikerem lett volna $ Moszkvában. De más meghívásokat : sem fogadtam el most már és nem is f fogadok el soha többé.

Sikereimet három dolognak köszön- ? hetem. Az első a sok munka. Amáso- f dik a jó egészség. Soha életemben nem ; voltam beteg és a londoni Palace-ban | tiz hónapon át minden este felléptem ■ és soha egyetlen este sem muiaszlot- I tam. A sikerem harmadik tényezője az, | hogy van érzékem a foglalkozásom ] iránt és van bennem invenc ó.

Visszavonulásom után szeretnék még í utazgatni, hogy jobban megismerjem a • világot. Ezenkívül tovább is fogok írni ’ olyan zenedarabokat, mint amilyenek- j kei eddig kisértem a számaimat, de most mar csak — a magam szórakoztatására.

Régi utazások Komárom vármegyében.

A legrégibb időktől a múlt század közepéig.

Irta: Dr. Baranyay József.

(Folytatás.)

Komárom vármegye forgalmát nagyban elősegítette a fa és a gabonakereskedelem, amelynek jő ideig Komárom volt a központja és irá- t nyitója. Később aztán Komárom riválisa, Győr magához ragadja a j gabonakereskedelem feletti uraimat.

A komáromi gabona kereskedés megalapítói azok a rácok voltak, akik Mária Terézia idejében tele- j pedtek meg Komáromban. Amint a ; boldog emlékű Gyulai Rudolf bencés tanár írja, ezeket a Komárom- i ban megtelepedett rácokat, mint a ) pénz hatalmát mindenütt, megvetették és gyűlölték nálunk, Komárom- jj ban is, de később nemcsak a pol- ? gárság, de a köznemesség is meg- t barátkozott a gabonakereskedéssel j és sokan beálltak a komáromi ma í gyarok közül a gabonakereskedők sorába. A XIX. század elején Komáromban már 416 gabonakereskedő lakolt és ezek közül nem egynek volt 20—23 tölgyfahajója Ekkor már a magyarság vezető szerepet vitt a komáromi gabonakereskedő világban. A nagy hajóforgalom a Dunán indította arra Csepy Zsigmond komáromi ügyvédet, hogy 18U7-ben megalakítsa a dunai hajózás érdekében az első magyarországi biztositó társaságot, az u. n. hajókármentesitö társaságot, amely Komárom székhellyel Pesten, Mosonban, Győrölt, Baján Szegeden, Törökbecsén, Újvidéken, Titelen, Zimonyban tartott fenn ügynökségeket.

A komáromi gabonakereskedők leeresztenék hajóikat délre és olt megrakodva gabonával, Komáromig vontatták fel a nehéz bánáti búzát.

A nagy. vagy a kis, győri Dunamentén épitett raktárakba helyezték el a termés felesleget. Ezekből a raktárakból szállították aztán el

Ausztriába, vagy a külföldi piacokra a magyar gabonát. Fontos közlekedési eszköz volt akkor ép úgy, mint az előző századokban, a vontató ut, amelynek jókarban tartására nagy gondot forditoltak. Voltak külön hajóvontajásra alakult hajóvontató társaságok, vállalatok is. A régi hires Komáromi Kalendárium egyik boritékképe szintén hajóvontalást ábrázol

Győr azonban később ráfeküdt a dunai gabonakereskedelemre és ennek központjává fejlődött. Komárom mind jobban vesztett jelentőségéből Az 1848 ki nagy komáromi tűzvész, s az ezt követő ostromzár j és bombázás után egy szálig eltűntek Komáromból a gabonakereske dók, akik közül nem egy számolha- \ tolt be sok vizi utazás izgalmairól. | 1854 ben a komáromi hajóbiztosiló | társaság is megszűnt.

Visszatérve az egyes útleírásokra, f Rainer főherceg is keresztül utazott \ Komárom megyén.

Rainer főherceg azok közé a ritka Habsburg hercegek közé larlozott, ü akik nem üllek fel a Magyarország- 1 ról terjeszted mendemondáknak, | hanem maga szemeivel akart meg | győződni és beutazta az egész országot és útjáról rendszeresen naplót vezetett. Ez a naplója négy folió j kófeíet tesz ki

Az utazás a múlt század elején a rossz közlekedési viszonyok miatt '< nem tartozott a gyönyörűségek közé Egy 1813. évből szóló jelentés szerint a magyarországi utak olyan rossz állapotban voltak, hogy a császári szekerészek kora reggeltől késő éjszakáig naponta alig tudtak megtenni két mérföld utat.

Pozsonyból Komáromba igyekezett a főherceg és útját az előtte még ismeretlen Csallóközön át telte meg. Lögér-Patonyban, e csallóközi községben megállapodtak s ott megnézte a többnyire fából és sövényből készült házakat. A házakban feltűnt neki, hogy a szoba és a pitvar tele . volt takarmánnyal. Megemlíti, hogy a lakosok tiszta magyarok, majd leírja ruházatukat.

Duna szerdahelyre érve megjegyzi, hogy olt többnyire zsidók laknak. Gutáról azt írja, hogy a lakosok javarészt nemes emberek.

Gutáról Komáromba érnek, ahol még nagyban folynak az erődítmény munkálatai. A főherceg megnézi a komáromi kőszüzef, amelyről tévesen ő is azt mondja, hogy fügét mutat, holott tulajdonképpen koszo- I rut tart. Komárom erősségeit alaposan tanulmányozza a herceg és megjegyzi, hogy még sokat kell építeni, hogy nevéhez méltó erősség legyen.

Komáromtól búcsút vesz és meg- ] látogatja Tatát, amely császáribály- j jának 1809 ki hosszas ottartózkodá- t sét juttatja eszébe. Tatáról Eszter- í gomba megy.

Egy hires francia geológus is | megfordult Komárommegyében a I XIX. század elején. Beudant hirne- jj vés francia mineralógus és geoló- j gus volt ez. aki Párisban született f 1787-ben. Avignonban, majd Páris- I ban lett a természettudományok ta- f nára. Hírnevét főleg a minerológiai és geológiai munkái alapították meg. 1818 ban beutazta Magyarországot és igy került Komárommegyébe is. Magyarországi útjáról alapvető munkát is irt, amely csaknem a legújabb időkig az egyetlen geológiai munka volt Magyarországról. A munka 1822-ben jelent meg Párisban 14 térkép és szelvénymdlékleltel. A munkát 1825-ben megrövidítve németre is lef >rditot(ák. A munkához csatolt földtani térkép Magyarországnak első geológiai térképe, melyen nemcsak a tömeges és ülledékes képződmények, hanem a hasznosítható anyagok: a kősó, barnaszén és vasérctelepek is kivannak tüntetve.

Beudant komárommegyei utazásának emlékei megvannak a könyvében, amelyben többször emliti Tatát és környékét, sőt a Tata vidéki hegyeket Tatai hegység név alá foglalja és azokat földtani szelvényen is bemutatja.

Sokat utaztak Komárommegyében a magyar kultúra vándorai: színészek, akik közül nem egy vezetett naplót komárommegyei élményeiről. I yen naplót vezetett Déryné asszony is és a naplójában sok-sok oldalt szentel Komáromnak. Naplója az útleírásokkal veszi fel a versenyt, mert a száz év előtti művelődési állapotokat fesii le.

Száz esztendő pergett le már a múlandóság homokóráján, hogy először fordult meg nálunk, Komáromban az első magyar országos nevű, operai primadonna, Déry Istvánná, Széppafaki (Schenback) Róza, aki a nélkülözések, megpróbáltatások egész sorát szenvedte át a pályája iránt érzett szerétéiből, mint magyar Géniusz odaadó, lánglelkü papnője, akinek élete és kora egyik Írónkat, Herczeg Ferencet is inspirálta a „Déryné ifjasszony“ c. színmüve megírására s akihez nem egy szerelmes verset Írtak akkoriban.

Csodás idők csodás atakjainak egyike volt e széplelkü, csupasziv asszony, aki a komáromiakra ked vés, nőies közvetlenséggel a legjobb emlékkel gondol vissza me- , moárjaiban. Más idők jártak akkor- \ tájt Komáromban a színészekre. A , jó komáromiak vetélkedve pártolták a színházat és a színészeket. A város és a vármegye legelőkelőbb családai örülnek, sőt büszkék arra, ha egy-egy színészt, vayy színésznőt a szezon alatt náluk tarthatnak, így például Déryné az Asztalos családnál lakik és étkezik valahányszor Komáromban szerepel. Az egész ház dédelgetett kedvence s áldott, kedves cselszövésekkel tudják meg, hogy mi a kedvenc étele s ezzel kedveskednek neki.

Történelmi nevű családok felhívásokat intéznek a város és a vármegye lakosságához, hogy támo gassák a színészetet, amely drága maqyar nyelvünk terjesztését tüzfe ki célul.

(Folyt, kör.)

H m K K*

— Személyi hírek. Dr. Majer Imre apátplebános hivatalos teendői mialt félbeszakítani kényszerült szabadságát szombaton kezdette meg és Komáromból elutazott. — Dr. Lestár István segédleikész pőslyéni gyógykurájából Komáromba visszaérkezett és átvette a plébánia-hivatal vezetését.

— Egyházmegyét közgyűlés. A komáromi református keresztyén egyházmegye augusztus hó 21-én, kedden, délelőtt 9 órakor tartja Komáromban, a Kollégium nagytermében ez évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen a kettős elnöki tisztet Gyalókay László esperes és Nagy Nándor egyházmegyei gondnok töltik be. A közgyűlést megelőzően, reggel 8 órakor a református templomban istenitisztelet lesz, amelyet Parais Árpád somorjai ref. lelkész fog tartani. A közgyűlés napján délután fél 4 órakor az egyházmegyei tanácsblróság fog tanácskozni.

— Szent István napjának egyházi megGnnepiáae. Az országos keresztényszocialista párt képviselői interpellációt intéztek a kormányhoz Szent István napjának megünneplése tárgyában. A kormány 1927. december 27-én kelt D. 385 II. számú válaszában szószerint a következőket közölte: A kormány távol van attól, hopy az alkotmánylevél 121. és 122, §§ ainak rendelkezéseit megsértse s következőleg Szent István emlékének egyházi megünneplé ébe beavatkozni egyáltalában nem akar, amennyiben eme egyházi ünneplés nem használtaik fel oly megnyilvánulásokra, amelyek a közrenddel összhangban nincsenek, vagy az állammal szemben ellenséges intenciókat követnek A válaszból kitűnik, hogy Szent István napját akadály nélkül lehet megünnepelni, mert ismerve népünk komolyságát, tüntetéstől nem félünk. Ha esetleg egyes túlbuzgó hivatalos vagy félhivatalos körök akadékoskodnának, hivatkozzunk bátran a fenti kormányválaszra.

— Raformátus lelkészértekezlet. A

komáromi református egyházmegye lelkészi kara augusztus hó 20 án, hétfőn, délelőtt 9 órakor értekezletet tart a Kollégium nagytarmében.

— Orvosi hir. Dr. Lipscher Mór kórházi igazgató szabadságáról ma, szombaton visszatért és rendelését újból megkezdte.

— Holnap választják meg a komáromi izraelita hitkö'ség uj képvi«etőtestületét. Mint Ismeretes, a főrabbi választás körül támadt viták miatt lemondott a képviselőtestület. Az uj képviselőtestület megválasztása holnap, vasárnap délelőtt 9 órától délután 4 óráig fog megtörténni a zsidó hitközség székházának nagytermé ben. Az uj képviselőleslülelnek megválasztásától függ azután az, hogy a főrabbi választás a legközelebb fog e lefolyni vagy pedig egy évig lekerül ez a kérdés a napirendről.

— Az áltatni és megyei 8i>Uidj**okhoz. Az állami és megyei nyugdíjas egyesület tagjait felkérem, hogy tagsági dijaikat 1928. évre rendezni szíveskedjenek. A tagsági dijakat minden hélfőn és csülörlökön d. e.

9—12 órák közt lehet befizetni a kultúrpalota 5 számú helyiségében. Dr. Atapy Gyula egyesületi megbízott.

— Gyászrovat. Őszinte részvéttel vesszük a szomorú hirt, mely gyászba borított több Komáromban élő köztiszteletnek örvendő családot, özv. Kacz Janőné, néhai Kacz Janó városi közgyám özvegyének hosszas szenvedés után éleiének 66. évében bekövetkezett elhunytávai. A megboldogultnak öt gyermeke és számos unokája maradt. A haláleset gyászt hozott SoÓS Károly búcsi ref. lelkészre, a komáromi ref. egyházmegye főjegyzőjére és tanácsbirájára, Banai Tóth Pál állami polgári leányiskolái igazgatóra Sült Jenő fö!dmives iskolai tanárra és Somogyi István polgári iskolai tanárra, az elhunytnak vejeire és családaira, továbbá egyetlen fiára Kacz Jenőre, a Komárom Vidéki Hitelbank volt pénztárosára és most a

, Szlovák Bank tisztviselőjére, akik a megboldogultban gyöngédielkü, szerető édesanyát, nagyanyát és anyóst siratnak. Temetése vasárnap délután 5 órakor lesz a ref. temető ravatalozójából. A gyászbaborult család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a jóságos édesanyának, gondos nagy- i anyának, anyósnak özv. Kacz Jenőné, szül. Kotton Erzsébetnek élete 67 ik, gyászos özvegysége 6-ik évében történt szomorú halálát. Á dott emlékű halottunk földi porrészeit augusztus 19-én, vasárnap délután 5 órakor helyezzük örök nyugalomra a komáromi ref. egyház temetője halottasházából. Komárom, 1928. augusztus 17 „Siralomra í fordult a mi örömünk, leesett a mi i fejünknek koronáját“ Kacz Jenő, Kacz ’ Irén Soós Károlyné, Kacz Ilona Banai Tóth Pálné, Kacz Erzsébet Sült Jenőné, Kacz Edith, Somogyi Istvánné gyer{ mekei, Soós Jenő, Banai Tóth Pál, j Soós Károly, Kacz Jenő, Banai Tóth j Ilonka, Soós Imre, Somogyi István, Sült József. Kacz I onka, Banai Tóth Erzsébet,

; Sült Tibor, Somogy Szilveszter unokái.

Kacz Jenőné Krisztinusz Ilona menye. I Soós Károly, Banai Tóth Pál, Sült Jenő, ; Somogyi István vői.

| — Emelkedett a főgimnázium tanúéinak szama. A múlt iskolai év végén \ 419 tanulója volt a főgimnáziumnak; a i beiratkozások után, amelyek még nem I zajlottak le egészen, mert szeptember | 1-én is iratkozhatnak az I. osztályba | pótlólag felvett tanulók és a felvételi ] vizsgások 432 re emelkedett a tanulók 1 létszáma.

1 — Rendőrségi krónika, Zachar Má-Iria, VII. erődben lakó nő feljelentést tett a rendőrségen Német János munkás ellen, akivel közös háztartásban él, könnyű testi sértés miatt. — Berlák Anna jelenleg Pozsonyban lakó elárusitónő ellen feljelentést a lettek a komáromi rendőrségen hogy pár napos gyermekét egy Desat nevű családnál hagyta Ígéretekkel, amiket nem váltott be, a gyermek után pedig azóta sem nézett

— Kraiaár nagylelkűsége a oseh ujfágirök iránt. Prágai jelentés szerint Kramár dr. nemzeti demokratapárfi képviselő Vysokán egy negyven lakásból álló hatalmas épületet építtet, amelyet csehszlovákiai Íróknak és hírlapíróknak fog adományozni. A

(lakásokért az írók mérsékelt árat fognak fizetni.