Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-14 / 97. szám

I 4. oldal. Komáromi Lapok 1928. augusztus 14. testét, a másik golyó a jobb mellébe hatolt, hol a bordák közt megakadt. A mentők beszállították a kórházba, ahol megállapították, hogy állapota nem élet­­veszélyes. Csiba Imrét hónapokkal ezelőtt elítélte a komáromi törvényszék 8 hó­napi fogházra kémkedés miatt. A 8 hónapi börtönbüntetést a kilenchőnapi vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek és Csiba szabadlábra került. A fiatal­­ember, aki tulajdonképen füszeressegéd volt, nem tudott azóta elhelyezkedni az életben, s legutóbb a Knapp bankház­ban szolgált napi 8 korona kereset mellett. Az utóbbi időben állítólag többek előtt hangoztatta, hogy öngyilkosságot akar elkövetni. Szombaton"Csiba Imre a Vágdunában fürdött, amikor a régebbi kémkedési ügyből kifolyóan egyik po­litikai detektív érte ment és a rendőr­ségre idézte kihallgatás végett. Csiba eleinte vonakodott menni a de'eklivve), később mégis bement a detekfívvel a városba és ekkor követett el az ön­­gyilkosságot. A Kcmárorri Csehszlovák Vöröskereszt akciója a tüzkáros ultak érdekében. Az augusztus elsején pusztítóit lüzkataszlrófa, ha lassanként a meg­szokás hatalmánál fogva el is veszíti szenzáció jellegét, a tűzkárosultak érdekében sokáig érezteti még a nyomor és nincstelenség szomorú következményeit. Ezen szomorú következmények könnyítésére vállalkozott a helybeli Vöröskereszt és ebben a munkájában állandó aktualitással kell a társada­lomnak továbbra is részt venni. Nap nap után kapja a Vöröskereszt a társadalom emberbarátságának bizonyítékait továbbra is és ezek némelyike érdekes módon viseli magán a nemes adakozó minden áron segíteni kiváró szándékát. így Varga Jágos kisérsori kertész 1000-nél több szegfűt ajánlott fel kerljéből az akció céljaira és a mi derék cserkészeink a gimnáziumi igazgaióssg engedélyére vasárnap olyan kedves igyekezettel árulták ufcahosszat a Varga kert szegfűit, mintha ebben is külön kiképzésben részesüllek volna. Lovasser Géza a városi szociális ügyosztály vezefője fáradságot nem Ismerő buzgalommal vezette a derék cserkészek munkáját, akik közül Derzs Sándor, Erdélyi Elek, Fischer Antal, Körös István, Kovács József, Nagy Jenő, Pspp László, Szeidner György, Tokarik Gyula, Weisz László szorgoskodtak leginkább. Apja példáját követve a kis Lovas­ser Dudi egymaga közel 100 drb. virágot „helyezett el" jó áron a szi­ves adakozók között. A Vöröskereszt külön-külön köszö­netét mond azoknak, akik munká­jában fámogaliák és továbbra is kéri a társadalom jóindulatát Még sokan vannak, akik adni fognak! A természelbeni adományok (ruha, élelmiszer) a szükséghez képest osztatnak ki, a pénzbeli adományok­ból a Vöröskereszt maga vásárolja meg azon közszükségleti cikkeket, amiknek szükségességéről és hiá­nyáról meggyöződölt. A folytatólagos gyűjtési eredményt az alábbiakban közöljük. Pénzbeli adományok: Varga János virágadcmányának kiárusításából 740 K, Koczor Gyula ICO K, Füssy Kálmán 100 K, „Egyetértés“ Mun­kásdalárda 100 K, Komáromi csszl. katonai élelmezési raktár gyűjtése 6P50 K, Tóth József 50 K, Mórocz Dezső 30 K, Alapy Julia 20 K, N. N. 20 K, M. F. 5K, összesen 1226 50 K. Gyűjtési eredmény augusztus 8 ig 1064030K. Eddigi gyűjtés eredménye 1186680 K. Ruhámmüekel adományoztak : Klemens Rudolfné, Sebestyén Péter, Földes Sándor, Szilárd Jenőné, Erdőssy Géza, Mórocz Dezső, Binder Béla. A doni kozákok kórusa ma este jél 9 órakor megismétli uj műsorral tegnapi nagysikerű hangversenyét. Jegyek elővétel ben 5—15 K árban Spitzer könyvesboltban kaphatók. — ÜGYVÉD URAK FIGYEL­MÉBE! Az 1928. évi 23. sz. törvény (Polgári perrendtartás és a végrehajtási eljárás) alapján használható nyomtatványok, úgy szlovák mint magyar nyelven kaphatók a Spitzer féle könyves­boltban Komárom, Nádor u. 29. lágy» Will Piáim A Prágában, Havlicsek utca 10. száma alatt levő „Róza olthonban“ 9—10, a prágai egyetemen tanulmá­nyait folytató egyetemi hallgatónő nyerhet elhelyezést, A Róza otthon berendezése uj és ízléses. A lakás és fekvése egész­séges. A felügyeletet a magyar főiskolás ifjúságot támogató társadalmi nagy bizottság gyakorolja. Pályázhatnak a prágai egyeteme­ken tanuló, tényleg főiskolai hallga­tónak. Feltételek: Lakásért, reggeliért, vi­lágításért, kiszolgálásért havi előle­­ges részletekben 200 korona fize­tendő minden hó első napján. Az élelmezés történhetik a főis­kolai menzán. A lakbér és fentemliteft járulékai nak megfizetése alól felmentésnek helye nincs. A felvétel iránli kérelmek a Róza oílhon vezelőségének címezve, az otthon titkárnőjénél dr. Irmann Klá­ránál, Pozsony, Védcölöp-ulca 59. nyújtandók be, A felvételi kérelemhez csatolan­dók: az iskolai bizonyilvány (erede­tiben vagy hiteles másolatban) a felvételt kérő, illetve családja anyagi viszonyait igazoló helyhatósági bi­zonyítvány, amely egyúttal tanúsítja, hogy az otthonban elhelyezési kérő főiskolai hallgaiónő az otthonnal szemben elvállalt köíelezettségének eleget tenni képes, a felvételt kérő szüleinek, gyámjának nyilatkozata, hogy a havi 200, azaz ketíőszáz ko­ronás részletek megfizetésére magát kötelezi, illetve azért készfizető ke­zességet vállal, — végül a felvételt kérő — a szülei vagy gyámja által is láífamozolt — nyilatkozata, hogy az otthon házirendjének magái alá­veti, A felvétel iránti kérelmek benyúj­tásának határideje folyó évi augusz­tus hó 25. napja. A vezetőség a felvétel tekintetében legjobb belátása szerint habroz, A házirend ellen vétőktől ezen la káskedvezmények évközben is meg­­vonha'ók. Kelt Prágában, 1928. aug. 7-éa. Dr. Grosschmid Géza szenátor, a főiskolai ifjúság támogatására ala­kult társadalmi intézőbizottság el­nöke. Dr. Irmán Klára, a Róza-olthon titkárnője. Együgyű falusi történetek. i. Voronoff értelmezése falén, Férjhez menni késiül egy 55-éves korát meghaíudtoló kondícióban levő,' egész fiatal meny ecskének látszó özvegy asszony, akit a látszat u'án magához illő koiúnak vél a nála 10 évvel fiata­labb vőlegénye is. Az asszony korát bevallani nem akarja, sőt inkább fenntartani, bizo­nyítani kívánja a látszatot, a házasság­kötésnél nélkülözhetetlen keresztleve­léért beállítva a paphoz 20 koronást az asztalra nyom és igy szól: — Adja ki a körösztievelemet tisz­­teletes uram, de 10 esztendővel fiata­­ltbbrak irjen,... aztán rem keil ebbői a péniből semmit is visszaadni. A pap az együgyű ravaszság felett inkább nevetve, mint megtotránkozva, de határozott szavakkal utasítja el a kívánságot, mire az asszony méltatlan­kodó hangon önti ki meggyőződését: — ... pedig megtehetné a tiszte ietes úr, mások is megteszik ezt, ha jói megfizetnek érte. — ??? — ’iszen tudem ám én jól hogy rne'g Becsben is megfiatalítják az embereket jó pénzért. II. Önérzet. Szénát hordtak össze és rakatak kazalba ,nagyuram“ cseiédei. Kazalozás közben azonban, hatalmas szél kavarta fel s vette szárnyaira a vékony szálú, jól kiszáradt szénát, s bizony bizony nem kis mennyiséget vitt el a szeke­rekről, vellákról s a kazal tetejéről, megnehezítvén egyszersmind a kaza­lozás munkáját is. A cselédek zúgolódó szava sűrű káromkodással illette a szelet, de el­hallgattak „nagyuram“ önérzetes kifa­­kadására: — Csak hadd fújjon a nyomorult szél, ha akár megpukkad is, neki azért nem lesz kazala, de nekem mindig volt, és amíg élek mindig rakatok. III. A halottként. — Urabácsi! meghalt az édesanyám — szol be valaki a halottkémhez. — Nem hhet a’ gyerekem — hang­zik a felelet — kipróbáltátok-e, hogy csakugyan meghalt?! — Nem tettünk mi semmit se még, de hát ’iszen már tegnap este megvált édesanyám a szavától. — No akkor valóba nagy baja lehet anyádnak... megállj! veled megyek és máj én megvizsgálom — szói és elmegy a gyerekkel a halottashájhoz. — No Péter — kérdi a gazdát — hát baj van? 1 A gazda csak a fejével bólint, mire a halottkém folytatja: — Ne hidd el azt addig, amíg én nem mondom, — azzal nagyot szip pantva pipájából a halotthoz lép, s a közben kicsavart pipaszáron keresrtel annak orra alá fújja a füstöt. — Most már e hihet? d Péter, hogy meghalt — szól komoly arccal a siker­telen élesztési kísérlet után — se nem tüsszentett, se azt nem mondta, yigye kend odább a pofáját.,. ennek bizony nincs kisebb baja minthogy beadta a ku’csot. Elnyomott férfiak. Nagy a panasz, a felzúdulás, hogy a nők lehetetlenné (eszik, a férfiak életét; megalázzák őket, ahol csak lehet; cselédek munkáját bízzák reájuk, hatalmaskodnak fölöttük. Mindez Kínában történik. A kicsi kínai nők, a tipegő, igénytelen babák, ezek az akaralnélküli szerény terem­tések kicsi kezükbe kaparintotlák a gyeplőt és igy vezetik a tűzhely ko­csiját, amelyet a férfi húz. De még ostort is pattogtatnak a fejük felelt, esetleg a hátukon. Mi okozta ezt a fordulást? A kuliura. Az európai kuliura állörfe az évezredes szoká­sok, erkölcsök kínai falát, behatolt a gondosan elzárkózott házakba, ki­tárta az ablakokat, friss levegőt en­gedett be a fülledt szobákba. A kicsi nők már nem nyomorítják el lábú kát, nem bukdácsolnak esetlen ru háikban, a férfiak nem viselnek haj­tincset. Ez csak a kezdet volt. Azután a Nyugat újabb nagy lépést lelt Kí­nában A nők írni és olvasni tanul­tak, gyűlésekre járlak, divatos ruhá­kat kezdtek viselni és hajukat rövidre nyiratták, egyleteket alakilottak, olt tüzesen szónokoltak a férfiak zsar­noksága ellen. És addig beszéltek, lelkesedtek, lelkesítenek, mig egy szép napon a Férfiak arra ébredtek, hogy a nők teljesen előtérbe kerül­lek. Ők leltek az urak. És retlene­­tesen visszaéltek a helyzettel. Türel­metlen, megalkuvást nem ismerő, feltétlen meghódolást követelő zsar­nokok, annyira, hogy a szegény fér­fiak kénytelenek egyletet alakítani, amelyben tiltakozni próbálnak a nők túlkapásai ellen; módokat, eszkö­zöket keresnek, hogy kissé hátrább szoritsák a győzelmesen előretörő ,,gyengébb“ nemet. Ez a helyzet Kínában. Azaz, falán nem csak a Mennyei Birodalomban. Legfeljebb olt csak most érlelődött meg ennyire. Mert hiszen, kedves férfi afyámfiai az Urban, a nyugati kulíura régi élvezői — hol nincsen ez ugyancsak igy ? Minden nő — akármilyen nem­zetiségű, — született kényur, szüle tett zsarnok, Ahogy belekóstolt a szabadságba, fenékig akarja üríteni a kelyhet. Hol nem veszedelmes vetélytársa már a nö a férfinak? Hol nem halóit be a férfiak részére elzárt ferületre ? Hol elégedeít meg az elfoglalt pozíciókkal és nem tö­rekszik újabbakat és újabbakat ha­talmába venni? És hatalmának tuda­tában hol nem iparkodik hódolásra, megadásra kényszeríteni a férfit, hogy ez azt tegye, amit ő akar, amit parancsol. Kinában eddig a férfiak békében éltek, mert nem volt ellen­fél. Most már ők is tudják, hogy nő és férfi — örök ellenfél. A kettő közölt állandó a küzdelem. Mindig áll a harc, És ez igy van jól. Csak küzdői, ellentállót érdemes legyőzni és csak az ilyen győzelem teszi kellemessé az életet. A kínai férfiak is most fogják megbecsülni a nőket, mikor azok harcos ellenfelekké let­tek és megszűntek akaralnélküli bábok lenni. R-Á-D-I-Ó M-Ű-S-O-R Szerás, augusztus 15. Budapest, 9: Újsághírek. 10: Egy­házi zene és szentbeszéd a belvárosi plébániatemplomból. 12: Déli harangszó az egyetemi templomból. 12:10: Pontos időjelzés, időjárásjeleniés. 12*15: jA m, kir, Oparaház tagjaiból alakult kama­razenekar hangversenye. Vezényel: Ko­mor Vilmos karnagy. Közreműködik; Csillag Erzsi, a Városi Színház opera­énekesnője. 1645: Pontos időjelzés, időjárásjeleniés. 17: Pősa Lajos mese­délután a gyermekeknek. Közreműköd­nek: özv. Pósa Lajosné, Somody Pál, Weigsrd Tibor. Zongorán kisér: Pol­gár Tibor. 18: A m. kir. 1 honvéd gyalogezred zenekarának hangversenye az Angol Parkból. Vezényel; Fricsay Richard zeneügyi igazgató. 19 20: Tu­dósítás az országúti amatőr és profesz­­szionista kerékpáros világbajnokság le­zajlásáról. 20; Hangverseny: Közremű­ködnek: Karmán Gizi, Ábrányi Margit, Szabó László és Jakó Béla a Városi Színház operaénekesei és Fehér Ilonka hegfdürrűvésznő. Zongorán kisér Pol­gár Tibor, E hangverseny szünetjében löverseiizeredmények. 2F40: Pontos időjelzés, az összefoglalt sporteredmá­­nyek bemondása. 22: Az Emke Kávé­házból nagykanizsai pepita Szalay Gjuia és Cigányzenekarának hangver­senye. 23: Szalon-írióhangverseny. Közreműködik: Weigand Tibor (ének). Becs, 11: Délelőtti hangverseny. 16: Szórakoztató zene. 19: Kamarazene. Jozstf Haydn; Streichquartett, D-dur. Edvard Grieg: Streichquartett, g-mol). 21’10: L Tiioma „Lot cheus Geburt­stag" c. vígjátékénak közvetítése, utána esti tanczene, Brünn, 16: Szinielőadás. 16’25: Dél­utáni hangverseny. 18: Németnyelvű énekhangverseny. 19: Opereltelöadás: „Az elvált asszony“. 21 15: Hargver­­senyáivitel a kiállításból. Pozsony, 18: Cigányzene. 19: Ope­­reíteíöadás, átvitel Biünnböl, „Az elvált asszony“. 22’ 15: Hangverseny, átvitel Prágából. Prága, 16.30: Hangverseny, átvitel a szláv-szigetről. 19: Opereltelöadás, át­vitel B’ünnből. 2Pl5: Énekhangverseny, Cs&töftok, augusztus 16. Budapest, 930: Hírek, közgazdaság. 1145: Hírek, közgazdaság. Közben: 12 órakor déli harangszó az egyetemi templomból Utána: Zongora hangver­seny, 13: Pontos időjelzés, időjárás­éi vízállásjelentés. 15: Hirek, közgaz­daság, élelmiszerárak. 16-30: A Magyar Rádió Újság Morse-tanfolyama. 16 45: Pen'os időielzés, időjárás* és vízállás­jelentés. 17: Bőd 'Etelka felolvasása: Faji sajátságok a magyar dalban. 17 45: Győri Parádi József é3 cigányzeneka­­nak hangversenye. 19: Krammer Erzsi (érek) hangversenye Polgár Tibor zcngorakiséreíével. 19*45: Műsoros est. Közreműködnek: Baló Elemér, Kabók Ggőíő, Day on és Adams kélzongerás duett és Szász Renée. Zongorán kísér Polgár Tibor. E műsor szünetjében Boldog Nándor, a Magyar Kerékpáros Szövetség főtitkára bemondja a kerék­páros világbajnokság eredményeit. 21*10: Pontos időjelzés, hirek. 21 ’30: Gcrtler Endre hegedűn űvész hangver­senye. Zongorán kisér Polgár Tibor. 2220: A Dunapaiota nagyszállóból Bachmann jazz-band. Bécs, 11: Délelőtti zene. 1615: Dél-

Next

/
Thumbnails
Contents