Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-02-04 / 15. szám

Nwffyvenkileiicedlilí évíolyain, 15. «*xftsm. Szombat, 1938. íebrnár 4. POLITIKAI*'l*AP. S!$(u«té«i ár cnnhnlOTák értékben: fteWben é* vidékre postai •zétkftldéssel: 5 ííSéss évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre í 20 1. — külföldön 150 Ka. vyci ítém éra i 80 flääsiv. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dar. Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr. Szerkesztőiét éi kiadóhivatal. Nidor-o, 35., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton, Bei is a Bili. Komárom, —február 3. Csehszlovákia külügyminisztere a Vatikánnal kötött modus viven­­di-t, mint jő szocialista, az állam sikerének könyveli el. Valóban az első pillantásra úgy látszik, hogy Benes sikert aratott Rómával szem­ben az egyházmegyéknek határait és a püspöki kinevezéseket illető­leg. Hiszen marsrutája az volt, hogy minél nagyobb beavatkozási területet biztosítson a kormány részére a katolikus ügyek terén, amelyekre eddig csak a kényszer­gazdálkodás és az egyházi javak zár alá helyezésével, tehát hatalmi utón tudott befolyást gyakorolni. B nes, aki szeret politikai sike­reivel eldicsekedni, arról nem em­lékezik meg, hogy valamikor nem ez volt Romával szemben az állás­pontja, hiszen a püspökök kine­vezési jogát szerette volna Romától elvitatni és azt az esetleg feleke­zetien és a katolikus egyházzal szemben ellenséges kezekre átját­szani. Ez a törekvése természete­sen hajótörést szenvedett a Vati­kánnal szemben. A cseh nemzeti szocialisták, akiknek sorába Benes is tartozik, programjukban az egy­ház és az állam szétválasztását hangoztatják. Hrusovszky, Benes kebelbarátja a modus vivendi-vel kapcsolatban erről is elmélkedett, mint a katolikus egyháznak közis­mert ellenfele. Ezzel szemben Be­nes a Vatikánhoz intézett iratában azt hangsúlyozta, hogy mindenkor a békés megoldásra törekedett. A modus vivendi tisztázza a Husz üuaep kérdését, amely sérti a katolikusok meggyőződését. Húsz János emlékét, aki egyben a cseh nemzeti államnak egyik történeti nagysága, el kellett választani attól a Húsz Jánostól, aki Rómával szemben fellépett s akinek tanait Róma elitélte. Ez a megegyezésnek első és legfőbb pontja volt és ebben Róma álláspontja jutott érvényre. Benes sikere tehát az egyház­­megyei határoknak az országha­tárokkal való egyezésében kulmi­nál. Itt természetesen igen sok kérdés vár mego'dásra, első sorban az egyházi vagyon kérdése. Az osztatlan egyházmegyei vagyont tehát meg kell majd osztani és a megosztás másképen el sem kép­zelhető, mint a hívek lélekszárna alapján. Ebben az esetben pedig az egyházmegyei vagyonnak egy része, amely Szlovenszkó területén fekszik, magyar püspökségek tulaj­dona marad, ha a kárpótlás tekin­tetében más megegyezés nem jöhet létre. Magában az esztergomi egy­házmegyében háromnegyedmi lió katolikus lélek él Magyarország terű étén, holott az egyházmegyé­nek több, mint háromnegyed része Szlovenszkó területén fekszik. A külügyminiszter szavai sze­rint : a mai nemzeti hisztériában mentesül minden terű etünk a né­met és magyar egyházi jurisdictió­­tól. Ezek szerint a szavak szerint nemzeti hisztériában szenvednek azok a magyarok és azok a néme­tek, akik itt maguk részére jogo­kat vitattak az egyházi téren. Az egész modus vivendm vörös fonál­ként húzódik végig az az aggoda­lom, hogy a katolikus egyháznak fejei, a püspökök az államnoz hűek lesznek-e, ezért kötötte ki a kor­mány részére a politikai kifogáso lás jogát és a kormány részére teendő hüségesküt. — A kor­mány az egyházi javakat azokban az egyházmegyékben, ahol apo-toli adminisztrátor működik, továbbra is szekvesztrálva tartja, mivel Róma nem ejtette e! az általa kinevezett főpapokat Benessel szem­ben, akinek, mint ez tudott dolog, ez volt a veszőparipája. Ha ezek után Benes úgy állítja fel a mérleget, hogy a modus vivendi ben az állam nagy győzel­met aratott, az egyesegyedül arra vonatkozhatik, hogy megszüntette a konfliktust Rómával szemben. Erre már azért is törekednie kellett, mivel az állam lakosságának nyolc­van százaléka afkatolikus vallásnak a hive. Mi a modus vivendit nem látjuk annak a nagy sikernek, mint Benes. A mi szempontunkból egy a lényeges: teljesitik e Szlovenszkó magyar katolikusainak azt a kö­vetelését, hogy vele szemben hagy­janak fel az eloemzetlenitéssel és a magyar hivek magyar papokat kapjanak. Ezt a modus vivendi nem sza­bályozza ugyan, de Rómának eb­ben a kérdésben mindig az volt az álláspontja, hogy a nemzeti kérdésben mindig elismerte a nemzetek jogos követeléseit. Hogy jogos az itt élő magyarságnak az a követelése, hogy saját nemzeté­ből származó papjai legyenek, az kétségbe nem vonható. Ma pedig ennek ellenére tovább is azt a politikát folytatják a magyarsággal szemben a szlovák nemzetiségű püspökök, hogy a magyarokat megfosztják papjaiktól és a ma­gyar papokat szlovák vidékekre helyezik, a magyar vidékre pedig magyar nyelvet is érte szlovák papokat helyeznek, ebben az eset­ben a kultúrharc elkerülhetetlen és ebben egyesegyedül Róma lehet csak a biró. Komárom, —február 3. A lakóvédelmi törvény. meghosszabbítása. Mint ismeretes, április 1-én jár le a lakóvédelmi törvény, amely helye t a kormány uj »örvény megalkotását vette tervbe, amellyel a házbéretset rendezi. A koalíciós pártok tizenhatos bizottsága szerdai ülésében több órán át foglal­kozott a lakáskérdé ;ekkei, amelyeket a bizotíság tagjai a népjóléti minisztérium iileiéaes osz.áiyfőnökének Kubista dr.­­nak jelenlétében vitattak meg. Ezen az ülésen a lakáspolitika valamennyi ak- Uiiis kérdésében állást foglaltak és különösen a lejáró lakóvédelem kérdé­sét tárgyalták meg behatóan. A koalí­ció pánjai között ez utóbbi kérdés még nem oldódott meg egyönteüin, de meg van a remény arra, hogy a pártokon belül folyó tanácskozások eredménnyel fognak végződni és a jelenleg érvényben levő lakóvédelmi törvényt egy évre meg­hosszabbítják. A meghosszaboités ide­jénél« tejárta elölt a lakáspolitika összes kérdései» elő fogják készíteni és tör­vénybe foglalni. A régi nyugdíjasokról szóló törvény tárgyalása. A régi nyugdíjasok illetményeiről szóló törvény végre valahára megvaló­­su'ás stádiumáh >z közeledik. Most a szakbizottságok foglalkoznak vele és a szociálpolitikai bizottság tárgyalása u án a törvényjavaslat a képviselőház költ­ségvetési bizottsága elé került, amely szerdai ülésében a szociálpolitikai bízott sdg által jóváhagyott szövegezésben el­fogadta a törvényjavaslatot. A 8/ociál­­poiitüai bizot ság ugyanis azzal módo­sította az eredeti szöveget, hogy a 9. § ba belefoglalták minden kategóriájú regi nyugdíjasnak egyenjogúsítását az uj nyugdíjasokkal. A javaslat előrelát­hatóan a jövö hé'en kedden megkez­dődő ülések valamelyikén kerül a kép viselőhiz p énuma elé. Átnyújtották Genf ben a szentgott­hárdi affér ügyében a jegyzéket, Épen egy hónapja annak, hogy a szentgotthárdi eset miatt Magyarország ellen kampányt indítottak a francia, osztrák, de legfőképen a csehszlovák kormánylapok, amelyek éles támadások kíséretében követelték, hogy a népszö­vetség avatkozzon be a gépfegyveral­katrészek ügyébe és indítson szigorú vizsgálatot. A lapok, amelyek nagy lármával fújták föl az esetet, a kisan­­tant lapjai, amelyeknek kapóra jött a dolog, annyira, hogy újabb ellenőrzés elrendelését és invesztációt követeltek. Mindjárt az első alkalommal, nagy gar­­ral megírták, hogy a kisantant jegyzé­ket nyújt át Genfben a népszövetség főtitkárának, amelyben a vizsgálat meg-Ha tehát a szlovenszkói püspö­kök pásztorleveleikben a „Mi szlo­vák pü-pökök“ formuláját fogják használni, ezeket a pásztorlevele­ket a magyar katolikus hivek el­­kü'dik Rómába. indítását kéri s bár a iapok ugyszo'ván napról napra jelezték, hogy a jegyzéket mar átadtak, a kisantant déma'sa csak egyre halas t dott Ennek az oka Ti u­­lesku román külügyminiszternek kü földi u»azása volt s már-már azt rebesgették, hogy a kisan ant áüamai közt nincs mtg az 'egyetértés, — ami ugyan a különböző érdekek folytán nem volna csoda Hosszas jtóengetés uái végre február 1 én végbement a világszen­záció, a kisantant államaino.k képviselői átnyújtották az azonos szövegű jegyzé­ket, amelyben arra kérik a népszövet­séget, hogy a fegyverszállítás ügyét a legközelebbi ülés napirendjére tűzzék ki. A népszöve ség tanácsa máreüsban tartandó ütésén fogtalkozik az üggyel. A Times c. angol lap foglalkozva a szent­gotthárdi fegyverüggyel, elszigetelt, je­lentéktelen eseménynek mi»ősi»i az affért. A lap szerint az ügy egyáltalá­ban nem olyan fontos, h így valame­lyik nagyhatalmat a közbelépésre le­hetne kérni. A hivatalos nyomozás semmiféle büntetendő cselekményt nem tu­dott Tukára rábizonyítani, Hrusovszky cseh nemzeti szocialista képviselő interpellációjára a kormány a Tuka ügyben pótválaszt adott, amelyet a k^pviselöház szerdai ülésén tettek közzé. A válaszban a kormány meg­állapítja, hogy a Tuka elleni nyomozás és vizsgálat, amelyet az igazságügyi, belügyi és nemzetvédelmi minisztériu­mi k indítottak meg 1927 márciusá­ban, semmiféle büntetendő cselekményt nem tudott Tukára rdbizonyítani. A rodobrana működésében a halóságok semmiféle törvényeleneséget nem talál­tak, arra nézve pedig hogy Hrusovszky szerint Tuka a hivatalokban a hivatal­nokok között államellenes ténykedést fejtett volna ki, minthogy az interpel­láció semmiféle konkrét esetet nem sorol fel, erre nézve külön vizsgálatot indí­tani nem lehet. Mikor ismeri el Csehszlovákia Szovjetoroszországot ? A képviselőház külügyi bizottságában az egyik kommunista képviselő ezt a kérdést vetette fö! Benes dr. külügy­miniszter előtt, aki az ülésen hosszabb expozét mondott a Vatikánnal megkö­tő t egyezségről, amelyet kü önösképen kiemelt és nagy fontosságát hangsú­lyozta. Szovjetoroszország elismerésé­nek gondolata, tudjuk jól, Benes kül­ügyminiszter élőit is szimpatikus és igazán nem rajra múlt eddig, hogy a bolsevikik véres országát a köztársaság eddig még nem ismerte el. Benes vá­laszában egyenesen kijelentette, hogy Szovjetoroszország de jure elismerése tisztára a kormánytöbbségtől függ. Mi-POLITIKAI' SZF.MT.K fl természetes gyomor- ős béltisztitő liatáisa Az Igazándit ne tévessze össze másfajta kesevűvizzel! g Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. keserűoiz Schmidthauer kútvülalat Komárom.

Next

/
Thumbnails
Contents