Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-01-26 / 11. szám

1928. január 26. Komáromi Lapok 3. oldal. — Feledetni hagyaték jótékonycélra. A mai kapzsi, önző világban kevesen gondolnak arra, hogy nevüknek mara­dandó emléket állítsanak azzal, hogy nemes célokra is hagyományozzanak a végrendeleteikben. Valóságos fehér hol­lóként hat az alábbi hiradásánk: Néhai Petőcz Dénesné sz. Peiőcz Jolán nagy­légi földbinokosnő végrendeletében Nagyiég község részére 50 300 koronát hagyományozott azzal a rendeltetéssel, hpgy a községben szegényház építtes­sék, feltéve, hogy a község ennek ré­szére megfelelő beltelket és az építési anyagnak helyszínre szállítását ingye­nesen butositja. Különböző jótékony hagyományokon kívül még a fennma­radó tiszta hagyatékot kórházi, tanul- ‘ mányi és kulturális célokra rendelte. Az elhunyt nagyasszony jótette önmagát dicséri. Milyen ritkák az ilyen végren­deletek, ahol a közjótékonyságnak eny­­nyit áldoznak. — Ki köteles a rendőrségi és tűzol­tói illetékeket fizetni? (A legfelsőbb biróság érdekes döntvénye) A „Nsr. Politika“ a következő érdekes hirt közli: A brünni legfelsőbb törvényszék a leg­utóbbi napokban hozott döntésében ki­mondja, hogy rendőrségi és tűzoltói illetékeket nem azok az egyesületei és vállalatok tartoznak fizetni, amelyek az előadásokat rendezik, hanem minden egyes esetben a város, illetőleg az állam, amelyeknek legnagyobb érdekük fűződik ahhoz, hogy a biztonsági intézkedések az egész vonalon betartassanak. Ez a döntés a színházakra és mozgószinhá­­zakra is vonatkozik. Kiváncsiak vagyunk, hogy nálunk, miként fog alkalmazást találni a Legfelsőbb Bíróságnak ez az igazán logikus döntvénye, mely feles­leges terhektől mentesiti az előadásokat rendező kulturális és jótékony intézmé­nyeket. — Scotus Viator Prágában. Sealon Watson angol iró, aki, mint ismeretes Scoius Viator néven irta publicisztikai cikkeit, a naposban Prágába érkezik és előadásokat fog tartani a cseh egye­temen. — Moinár Ferenc hazaérkezett. Mol­nár Ferenc amerikai útjáról visszaér­kezett Budapestre, ahol februárban, a Magyar Színházban megkezdődnek leg­újabb vigjátékának próbái. — Műkedvelők előadása. Az alistáli j önk. itízoitótestűlet fényes sikerrel adta ; elő több Ízben „A tűzoltó“ c.3 felvoná { sós színmüvet s annak kiegészítéséül i „Őfelsége szolgája“ c. egy felvon, víg- \ játékot. Á közönség állandó derült han- í gúláiban élvezte végig a szereplők já- \ lékát. — Verne Gyula centenáriuma. A \ párisi Journal jelenti, hogy ez év feb- f ruár 8 an lesz Verne Gyula születésének j száz éves évfordulója. Verne Gyula j Nantesben született, első regényét 1863 i ban irta, föidrajz tanár volt és Briandt 1 miniszterelnököt is tanította. — E őadas. A nemeshodosi ifjúság | a műit héten igen szép [erkölcsi és * anyagi sikerrel adta elő az Árva Bandi í cimü népszínművet. — Akik még a szegény embert is ji képesek meglopni. Úgy látszik, a világ \ rohamos romtasa mar a zsivanybecsü- í letet is megszünteti, amelynek az volt ? a fő tétele, hogy szegény embertől nem \ szabad lopni még a zsiványnak se. Sajnos, ma már erre se néz a zsivány­­becsület. Kontár János aisószeiii sze­gény földmunkás a Királyrév községtől délkeletre elterülő alsóhaíári tanyán lakik héltagu csa'ádjával. A szegény és beteges embernek szűkös keresménye elfogyott. Hogy kenyérben ne legyen hiány, bedöcögletett egyes sovány gör­­hes lovával Galántára, ahonnét egy zsák lisztet hozott hitelbe. Királyrévbe érvén, az egyik füszerkereskedő üzlete előtt megállt s be'épett a boltba, hogy elvesztett ostora helyett újat vásároljon. Nagy volt azonban a meglepetése, ami­dőn mintegy 5 perc múlva kocsijához » vissszaéive, a liszteszsákot sehol sem találta; eltűnt a kocsijáról. Jelentést tett a községi bírónál, azonban a nyomozás nem vezetett eredményre. A telefonon kihívott csendőrség azonban csakhamar kinyomozta a két jómadár tettest két siheder személyében, akik ellen meg­tették a följelentést. — Negyedszáz gyermek egy székely családban. A háromszékmegyei Gelence községben a napokban keresztelték meg Kocsis Lajos gazdálkodó házánál a hbszonötödik gyereket. Ä huszonöt gyermek közül 17 él és egészséges. — Apponyi Albert gróf a Nobel­­bókedij jslöltla. A pécsi egyetem a N .bel bizottság békedijára Apponvf Albert grófot terjesztette elő, mint a béke törhetetlen harcosát. A bizottság közölte az egyetemmel, hogy tudomá fül vette az ajánlást és felhívta az egyetemet, hogy az adatok bizonyíté­kait juttassa el hozzá. Az egyetem a 170 oldalas okadatolást már elküldte a Nobel-bizottságnak. — A Főpimnásiumi Segítő Egyesület köréből. A Főgimnáziumi Segítő Egye­sület választmánya sztrdan élénken látogatott ülést tarlóit dr. Alapy Gyula elnöklete alatt. A választmány örven­detesen tudomásul vette az alapszabá­lyoknak hormányhatósági láttamoz sat. Majd Gidró Bonifác egyesületi igazgató számolt be a karácsonyi gyűjtés ered­ményéről, mely 8880 K eredménnyel zárult. A választmány azoknak a tanu­lóknak neveit, akik 50 K összegnél többet gyűjtöttek, megörökítette jegyző­könyvében és az osztályfőnököknek köszönetét szavazott a gyűjtés körüli kifejtett fáradozásaikért. Tárgyaim a választmány a szociális és egész­­eégügyi egyesületek szövelségének megkeresését tagul való belépés tár­gyában. A szövetséget átiratban kérdezi meg az egyesület a tagsági kötelezett­ségek felől. Végül folyó ügyeket inté­zett el a választmány és a diákmenza i céljaira 1400 K összeget szavazott meg ' segély cimén. M MÉ\ lövéoy sok orvos álfal ajánlva mint kitünően bevált háziszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika,aranyér,vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható. 1 üveg ára 5 Ke. Vigyázat a »VÖRÖS RÁK.« védjegyre. Mi: VÖRÖS HÍR gyógyszertél BRATISLAVA. Egy modern kávémérés ; azonnal kiadó- Gim a kiadó­hivatalban. 75 — Szigorúan magbüntatik azokat, ] akik nem szavaztak. Csehnyeivü lapok­ban olvassuk, hogy a kormány szigorú ; utasítást adott ki az illetékes hivatalok- í nak, hogy mindazokat, akik az október * 16-iki községi választásoknál indoko- ’ lattanul a szavazástól tartózkodtak, a legszigorúbban büntessék meg. — Téglahordó kőrmenst. Megható hírét hozták a magyar lapok a csong­rádi katholikusok túlbuzgóságának. — \ Templomot akartak építeni a város leg- j szegényebb negyedében, de nem volt ■ elég pénzük arra, hogy a téglát a gyár­ból az építkezés helyere szállítsák. Erre hetenkim három este körmenetbe állott az egész város apraja-nagyja és min­­denikük egy két téglát cipelve, ének­szóval vonult a templomépités helyére. A sok tégla ott várja mar beépítését a templom helyén. íme, milyen találékony lehet az igazi buzgóság. — Kiütéses tífusz msgbategedósek Béceben. Ron Rudolf bácsi soffőrön kiütéses tifuszeseíet állapítottak meg a fertőző kórházban, minthogy azonban megelőzőleg a soffőr a hadtesíparancs­­nokság épületében járt, majd látogató­ban volt egy nagybátyjánál, akinek fia tüzérbatona és ennél a kaszárnyá­ban néhány órát töltött, a városi egész­ségügyi és katonai hatóságok elren­delték a hadíeslpararicsnokság hely­ségeinek es az egész kaszárnyának fertőtleaitését. Huszonhat tüzér katonát, akik megfordullak a beteg soffőr nagy­bátyjának lakásán, vesztegzár alá he­lyeztek. Bécsben általában remélik, hogy ^ sikerü ni fog ezt az egy kiütéses tífusz * esetet elszigetelni és a baj nem fog tovább terjedni. A beteg soffőr Ameri­kából Jugoszlávián keresztül tért vissza decemberben Bécsbe. — Csehszlovákiában 30.000 cigány vau. A belügyminisztérium tudvalévőén elrendelte a Csehszlovákiában élő cigá­nyok összeírását. A rendelkezésnek meg­felelően minden 10 éven feíüli cigány na­­cionáléját összeírták. Az összeállított sta­tisztika 29,437 cigányt mutat ki. Ez év­ben már minden cigány számmal ellá­tott igazolványt kap, ami az ellenőrzést jelentékenyen megkönnyíti. LEGANS FÉRFIINGEK MÉRTÉK SZERINT NŐI FEHÉRNEMŰÉN BABY KELENGYE A G Y N EMU vAszonáru — Garami is hazakószfitődik. Az emigrációból visszatért Haivany Lajos báró bünp^rét, mint jelentettük már, február elején tárgyalják. Amint hirlik, Garami Ernő Hatvány ügyének eldön­tésétől teszi függővé haza jövetelét ha­sonlókép Hock János is. Garami már régebben haza akart jönni, azonban eddig nehézségeket gördítettek a sza­badlábon való védekezése elé. — Szlovák néppártiak maradékbir­tokai. A Lidové Noviny megirts, hogy a birtokhivatal több szlovák népparii szenátornak és képviselőnek megen­gedte, hogy a tótmegyeri uradalomból maradékbirtokokat vásárolhassanak. A hirt a Pozsonyban megjelenő „Robot­­nické Noviny“ is átvette A néppárt lapja, a Slovák, a hirt hitelre nem érdemes­nek mondja és szemére veti a Robotn, Novinynak, hogy hallgatott, amikor szo­ciáldemokratáknak és agráriusoknak osztogattak maradékbirlokokat, mig most lármát csap és megvádolja a néppártot, hogy Szlovenszkó autonómiájával többe nem törődik, csak maradékbirtokok után jár. Más szóval ez annyit jelent, hogy akik hallgattak a szociáldemokraták és agráriusok maradékbirtokairól, azok hall­gassanak most is, midőn a íudákokon az osztozkodás sora. Ezzel a néppárt lapja nem cifolja meg, hanem insább beismeri a ludákok birtokvásárlását. — A komáromi ós környékbeli dió­héjak az alábbiakra figyelmeztetik a mézet fogyasztó közönséget. Ma, amikor a megélhetés oly nehéz, amikor legtöbb esetben silány dolgot kapunk, időszerű a mézfogyasztó közönség figyelmét felhívni, hogy olcsó húsnak hig a leve. VonatKOzik a mézre is, még pedig úgy, hogy olcsó méznek tápereje nincsen, üledék van az üveg alján. Az ország ma el van árasztva a műméz óriási mennyiségével. Sőt többet. A müméz az üvegen jelezve nincs s mézhez laikus közönség megveszi természetes méz alakjában. Vannak elárusítók — tisztelet a kivételnek — ilyenek „de sokan“. Nem cél, hogy a műméz ne legyen forgalomban. Csak a méhészek reputációja érdekében s a fogyasztó közönség érdekében tesszük a felhívást, hogy a méhészek jó mézének neve alatt műméz ne kerüljön forgalomba, a fogyasztó közönség pedig ne adjon kicsi gyermekének olyan tápanyagot, melyben tápérték semmi sincsI Garan­tált mézet vegyetek szülők s attól, akiben bizalmatok van 1 Inkább 2—3 koronával többet adjatok, mert abban táperő is van. — A minta disznó. Az angol föld­­mivelésügyi minisztérium elkészíttette egy disznó éleinagyságú mintáját, amely híven bemutatta azt a tizennégy beteg­séget, amely leggyakrabban támadja meg a jó szalonnát és pompás sonkát szolgáltató jeles állatot. Úgy számított a minisztérium, hogy erről a minisz­teri minta-disznóról fogják a gazdasági iskolában és a mintatenyészíőtelepeken megmagyarázgatni a disznó betegségeit és az ellene való védekezést, de mert a minta-disznó fekete színű volt, du­gába dőlt a minisztérium számítása. Álig hogy tudomást szerezlek ugyanis erői a yorkshirei disznótenyésztők, hangosan, — hogy a minisztériumban meghallják — tiltakozni kezdiek: Disz­­nóság az a disznóság! Miért éppen fekete színű az a bizonyos minta-disznó? Muszáj volt éppen a hires yorkshirei disznó színét választani ? Mintha bizony csak a yorkshirei disznó betegednék meg és csak rajta lehetne a tizennégy betegséget tanulmányozni! A minisz­térium előzékeny akart lenni a tiltakozó és panaszkodó tenyésztők iránt és a fekete minta-disznót tarkává változtatta. Több sem kellett a wessexi tenyész­tőknek. Lármázni kezdtek: No, ez a disznóság már igazán disznósági Mintha bizony csak a hamshirei disznó bete­gedne meg és csak rajta lehetne a tizennégy betegséget tanulmányozni! A minta-disznó megint más szint ka­pott, de most meg Somersetböl jött a tiltakozás: Disznóság! Miért éppen a mi disznónk színe a beteg disznó színe? — A minisztériumban az „ille­tékesek“ nagyon vakargatták a fülük tövét és már azon gondolkodtak, ne festessék-e a minta disznót zöld színűre mert akkor nem tiltakczhitnék senki, amikor valakiben nagyon felágaskodott a hivatali tekintély és uj ukazt fogal­mazott meg amely szerint a minta­­disznón többé semmit sem változtatnak és ezen ul semmiféle tiltakozásra nem hederitenek. Ez használt. Az ukáz el­ment. Azóta békében hagyja mindeki a minta disznót. — Az elfelejtett ernyő. Angolország­ban egészen uj fogással dolgoznak mosta zsarolók. Az eljárás a következő: A szélhámos, aki jól van öltözve, na­gyon szép ernyővel végzi a munkáját. Felül a vonatra és olyan szakaszba ül, ahol egymagára marad egy másik úr­ral. A végállomáson gyorsan leugrik a vonatról, mintha valami sürgős dolga volna és a vonaton hagyja az ernyőt. A másik ur természetesen magához veszi a szép ernyőt és bizony nem mindig tud ellenáini annak a kísértés­nek, hogy meg is tartsa magának. De alighogy eltávozott az állomási épület­ből, már ott áll előtte az előbbi tisz­teletreméltó ur és rátámad: — Ez az én ernyőm! Határozottan emlékszem rá, hogy a vonaton felejtettem. Maga tol­vaj ! Ha feljelentem, becsukják. A másik elsápad, reszket és rnemegetőzni kezd, de az ernyő tulajdonosa nem enged. A tolvajt meg keil büntetni, még pedig szigorúan. Miután így kidühöngte ma­gát, S2elidebb húrokat kezd pengetni és igy folytatja: — Pedig olyan jóképű becsületes embernek néz ki. Nem is akarom tönkre tenni. Adjon ötven shil­linget a szegények szamára és ígérje meg, hogy sohasem tér le többé a becsületesség ú járól. Akkor aztán elfe­lejtem az egész dolgot. A megtámadott ember nagyon hálás, hogy ilyen kis pénzáldozattal kiszabadulhat kellemetlen helyzetéből. A zsaroló átveszi a pénzt a „szegények“ számára és ernyőjével méltóságteljesen tovább sétál, hogy a legközelebbi kedvező alkalommal me­gint ott felejtse valahol és ötven shil­linget zsaroljon vele. — Diplomás utksparé. A háború és az azt követő nagy világváltozások sok lehetetlennek látszó cikket irt és ir bele az élet könyvébe. Ilyen az utóbbi meg­rendítő cikk, amely a szomszédos Nyiiramegyében történt. Az assakürti országúton munkások dolgoznak. A munkások közt egy okleveles állatorvos is van, ki jóllehet diplomás ember, ép­pen olyan verejtékezve vágja az utat, mint többi munkatársa. Wiadimir Dani­­lowownak hívják. Előkelő orosz szü­lőktől származik. Kazánban született. Ost végezte tanulmányait is. Az orosz forradalom kitörésekor menekülnie kei­le», hogy életét megmentse. Mindenét, még családját is ott kellett hagynia, csakhogy megmeneküljön. Vándorlása közben bejárta az egész világot, Cseh­szlovákiába egy évvel ezelőtt jött, mert azt hallotta, hogy itt az orosz emigrán­sok az államtól segélyt kapnak. Min­denütt csak Ígéretekkel tartották, me­lyekből azonban sohasem lett valóság. „Életemnek legnehezebb szakát Cseh­szlovákiában élem — mondja. Azallam nyelvét nem bírom és igy nem tudok álláshoz jutni. Érzem, hogy ez a szo­katlan fizikai munka lassan felőrli tes­temet. Nem tudom, hogy mi van a családommal. Már tíz éve annak, hogy hírt se hallok felőlük .. .“ Jön az út­­me8ter, a beszéd véget ér. Még egyszer végig nézek az élet fáradt vándorán, amint magasra emelt csákányával na­gyot Üt a sziklakemény útra. T

Next

/
Thumbnails
Contents