Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-01-26 / 11. szám

m^gyrenkllenoedik évlolyawi 11. szám. OsfltOrt^h:, lfrgS. jaunár Se. POUTIKAI-I.AP. Slütisetési fa ««ehiilOTák értékben: Melyben éi vidékre pontéi ssétkflldé»wi: l Safes évre 80 K, félérre 40 1, negyedévre < 20 K. — Külföldön 150 Ki. gyei nim ára: 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANÓ g. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULi í dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JOZSSEF dir. Sxerkeeitéiéc éa kiadóhivatal: Nádox-n. ít§., Megjelenik hetenkint báromsxor I kedden, csütörtökön és szombaton« ma* Kramár. Komárom, —jan. 25. Kramár a nemzetgyűlésen nyi­latkozott a szentgotthárdi esemény­ről és Tuka ujtevi cikkéről, melyet természetesen visszautasított és el­itéit. Azután egész könnyedén a szlovenszkói kérdéssel foglalkozott és a szlovák szeparatizmusról úgy nyilatkozott, hogy az nem más, mint az évszázados elnyomás vissz­hangja. Kramártól nem várhatunk mást, mint ezeket a közhelyeket. Az évszázadok óta leigázott. szlo­vákság barátja, a páncseh Kramár ezek után egész humorosan intézi el a szlovák kérdést azzal, hogy a szlovákok most az állami életben érvényre fognak jutni a megyebe­osztás megszüntetésével. A nagy nemzeti ajáudék tehát Kramár szerint is az uj országos igazgatás lesz, ahol majd állítólag jobban fognak érvényesülni a res­trikciós törvény alapján szélnek eresztett hivatalnokok, akiknek orra elölt a szisztematízálás hermetice becsapta az ajtót. Nem, kedves Kramár képviselő ur, az Ön megoldása nem fogja teljesen megnyugtatta a szlovákokat, sem pedig az az államférfim kijelentése, hogy a csehszlovák alkotmány megváltozhatatlan és elválaszthat­ja fundamen'uma az államnak, amelyet csak alkotmányos utón lehet megváltoztatni. Óh ismerjük ezeket a nagyképü közjogi kijelen­téseket, amelyekkel vitákat akar­nak lezárni, amelyek kellemetle­nek a kormány körül hemzsegő közjogászoknak. . (Elvárhattuk volna Kramártól, hogy Tukának államjogi fejtegeté­seit megcáfolja és nem burkolózik bele nacionalizmusának százrétü tógájába. Ő azonban frázisokkal válaszolt és tapsokra pályázott. Ezen az egykori fürge politikuson határozottan a szenilitás jelei mu­tatkoznak. A régi nótákat fujdo­­gálja minden körülmények között, az ismert melódiákat és nem veszi észre, hogy mekkorát fordult egy esztendő óta a világ kereke. Ma már nem mondhatná el még fele­lőtlenül sem kassai hires beszédét a magyarokról, amellyel egyébként jó szolgálatot tett nekünk, mert mindig hivatkozunk reá, amikor a kisebbségi kérdés szőnyegre ke­rül ‘Európa közvéleményében. Kramár ezúttal Magyarországgal szemben nem használta azokat az erőteljes kifakadásokat, amelyek­hez hozzá voltunk szokva nála. Bármilyen hangfogóval beszélt is Csehszlovákia szomszédjáról, mégis az cséngett ki szavaiból, ho^y sem­miféle békés megállapodásról nem lehelt sző 'Magyarországgal szem­ben. A békeszerződés ÖrÖkéí^ényü, hangoztatja Kramár. Ezzel szem­ben ä“történelemre hivatkozunk, ahol az örökérvényűnek hitt leg­nagyobb elhatározások, győzelmek és világesemények elvégezték kör­forgásukat a múlandóság és a vál­tozások örök törvényei szerint. POLITIKAI SZEMLE Komáiom, — január 25. Valószínűleg még Julius l.-je előtt lesznek a választások. Jól sej i az olvasó, hogy ismét a járási és tartományi halasztásokról van sző, amelyeknek terminusát találgatják hónapok óta az újságok éspolitikusok ve­gyesen. Valahányszor választani kell ifjú köztársaságunkban, hónapokkal előtte megindul a találgatás, a jósolgatás, míg végre aztán a kormány hirtelen gondol egyet és meglepetésképen kiirja a választásokat Legutóbb már azt iriák a lapok, hogy csak a jövő év tavaszán lesznek megtartva a választások, nehogy a jubileumi évet megzavarja a kortes­kedés lármája. A kormány németnyel­vű félhivatalosa ezzel szemben kijelenti, hogy a választások idejéről eddig kol­­portált hírek tendencióiusak és azt írja, hogy az ő értesülése szerint az orszá­gos és járási választások még a törvény életbelépte előtt, tehát 1928 julius l.-ét megelőzően meg lesznek tartva. Igen, ezt írja a Prager Presse, a mindentudó félhivatalos, akkor tehát csak igaz lehet! Demurs helyett leveleket intéznék a JVépszövetséghez. Párisi hírek szerint a szentgotthárdi ügyben kedden délelőtt nyújtották át a kissnlant államai jegyzéküket Gentben a Népszövetség tanácsának. Azt Írják a lapok, hogy inkább nevezhetők ez: okmányok leveleknek, mintsem demar­­-soknak, amelyekben csak ».diplomáciai ;iiton beszerzett értesüléseiket terjesztik elő az államok és rábízzák a tovafebi­­a«at a Nepszövelsegre. Ennek a válto ­zásnak azonban alapos okai vannak, mert a kisantant előzetes tájékozódása kőiben olyan információkat kapott, amelyek nem nagy sikerrel kecsegtet­nek Magyarország elleni eme újabb akciójukra nézve. A múlt héten élénk diplomáciai eszmecsere folyt Paris, Róma, London éc Berlin között és en* nek során nagyon is világossá vált, hogy a Népszövetség tanácsában sem Németország, sem Olaszország nem hajlandók megszavazni Magyarország ellen a vizsgálat elrendelését Ez a kör­­vélemény arra kenyszeriteife a kisarttant államait, hogy megváltőz ássák jegyzé­keik szövegét, amely .ha az eredeti terv szerint tett volna benyújtva, cstdos kudarccal végződött volna rájok nézve. A tanács, hir szerint, a március 5 én kezdődő ülésszakán fog majd foglal­kozni a kérdéssel. Lapunk zártakor ér­tesülünk arról, hogy eddig semmiféle jegyzéket nem adtak át a Népszövet­ségnek, de a Daily Telegraph diplo mádat munkatársa jelenti, hogy közvet­len küszöbön van a kisantant államainak intervenciója. Rémlátások a cseh sajtóban. Hogy a cseh nacionalista sajtó egy tekintélyes részének' élénk fantáziája van, arról napról-napra meggyőződést lehet szerezni azoknak h cikkeknek a nyomán, amelyek különösen b volt középeurópai szövetségeseknek külpoli­tikájával foglalkoznak. De ezek között is a legfantasztikusabb híreket a szét­darabolt kis Magyarországról gyártják és ai időnként világgá eresztett »szen­zációk* olvasásánál a tárgyitagok ékem-' lélő csodálkozva kérdezheti, Hogy miért a nagy zaj és hű-hó, miért a rimlátás és vízió, amik' yr tuiajdonképen semmi sem töriére'k? Lám a miniszterein ök lapjp, a VYéer., a szentgotthárdi eseMe! kapcsolatban njra Témeket lát és n.'jgy kéíoégbeesésf ti kongatja a vésrhai an­­go', hogy azz; á fölwsgassa a kedélyt :ket. Az> irja /»nis Magyarország állig föl fegyver kéz te és felkészülve a húbo­­rúra című (rikkeben, hogy Magy aror­­szág trtros fegyverkezéssel foglal kozik és komoly héppel állapítja meg, hogy a diplomáé m hadiárat után kom olyan tervezi Cs: faszlovákia fegyveres meg­támadásai. Magyarországon ugya; iis azt j gondolják, hogy Románia est ideges orosz rajtaütés veszedelme miatt nem siethet Csehszlovákia segítségére, Jugo­szlávia pedig Olaszország miatt lesz kénytelen megőrizni semlegességét. Megvannak arról győződve a magyarok, hogy titkos szervezeteiknek több száz­ezer emberbői álló hadserege gyorsan elfoglalja Szlovenszkót s különösen a határon kész minden a betörésre. A határmentén mindenütt titkos fegyver­éé lőszerraktárak vannak. Ilyen és ha­sonló fantazmagóriák látnak mostaná­ban napvilágot a magukat komolynak és jóiért esültnek tartó újságokban. A legfelsőbb közigazgatási bíróság szerint községi kötelékbe való felvételt tana vallomásokkal is lehet bizonyítani A legbelsőbb közigazgatási bíróság­nak 1923 évi döntvénye alapján 1927 évi május kő óta csak azoknak adják ki a köz ségi illetőségi bizonyítványokat, akik ig ftzoiják, ihogy ők maguk, vagy jogelőd eik 1871 évi június hó 10 nap­ján a r tsai csehszlovák állam területén lévő vi damelyközségben bírtak állandó letetep ilésset és -azóta nem szereztek a csehszl óvók állana: területén kívül vala­mely 1 tözségben illetőséget, illetőleg áiiemp »igazságot, valamint akiket a község határozott: kérelemre jegyző­könyvi határozattal felvett a község kötele! tébe, ha ez a fektetel Í910 évi január hó 1 előtt történt. A háborús években, továbbá pedig elemi csapások .folytán nagyon sok község ben a községi fektetek igazoló jegyző könyvek elvesztek £s előfordultak olyan issetek, áiog.y a község kötelé­kébe való felvételi a felek tanuwallo másokkal igyekeztek biconyiíani. A belügyminiszteriem egy konkrét esetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a községi kötelékbe való felvétel csakis — január 25. okirattal igazolható. A belügyminisz­tériumnak ezt a határozatát a fél pa­nasszal támadta meg és a panasz folytán a legfelsőbb közigazgatási bíróság 22406. számú és 1927 évi november hó 3-án keit határozatával kimondotta, Jiogy okirattal csak abban az esetben bizonyítandó a község kötelékébe való felvétel, ha a vonatkozó okirat megvan, ha azonban az okirat elég, avagy más módon elpusztul, akkor a kozsvég kötelékébe való felvétel ténye tanukkal is igazolható. Ha ilyen esetek előfordulnak, a leg­helyesebb, ha a felek négy tanút — akik a határozathozatalban résztvettek — közjegyző előtt, vagy a főszolga­bírói hivatalban kihallgatnak és az erről felvett jegyzőkönyvet hiteles alakbon kiveszik. Az ilyen bizonylatra termé­szetesen más okmányok alapján a községi Hletőstegi bizonyítvány és az állampolgársági igazolvány megszerez­hető. A Vág folyó hajózhatóvá tételére és vizierejének kihasználására gazdasági egyesület alakul Komáromban. — Saját tudósítónktól. — Egy eSőkésziiő bizottság, amelynek tagjai főként csehszlovák mérnökökből áll, egyesületet tervez Komárom szék­hellyel, amelynek keretében feladatul tűztek ki ,a Vág folyó hajózhatóvá téte­lét és vizierejének kihasználását. Az -egyesület célja gondoskodni a Vág folyó rendszeres szabályozásának tanulmá­nyozásáról és megvalósításáról, a me­dernek és mellékfolyóknak szükséges csatornázásától és a nemzetközi viziutákkai való összeköttetésének eléréséről. Ezenkívül az alakúié egye­sület gondoskodni kíván a szükséges völgyzárótok kiépítéséről, a vizierőnek ipari és földmivelési célokra való ki használásáról a meder és tteliíkfőlyóV árterületének talajjavításáról és végül az egyesület célja mindazon- gazdasági vállalatok versenyképességének előse­gítése, amelyek az érdekelt területen fontos nemzetgazdasági fényezőt képez­nek. Az egyesület előkészítő bizottsága abból a tényből indult ki, hogy a cseh­szlovákiai viziutak keretében * jövő ‘várvölgyi viziulnak kedvező fekvésénél fogvaőSszeköttetése van a Dunán ke Tesztül á Fekete-tengerrel, sőt a Prerovi’ összekötő csatorna niégvalósitása kere­tében a Balti tengerre!“tr A Vág völgyének észrevehetően ki­Komárom, — január 25. j terjedt ipara van és igy minden lehe­­j tőség meg van arra nézve, hogy ennek a kirpitése esetében a hajókkal való oicsóhb szállítás segítségéve) ez az ipar még jelentékenyebben fellendüljön. Az egyesfiief előkészítő bizottsága meghí­vókat bocsátott most ki az összes érde­kelteknek és pedig rheghivta egy közös megbeszélésre az önálló helybeli tes­tületeket, ipari, kereskedelmi és föld­művelési érdekkörökéi,, technikai és nemzetgazdasági szakértőket és mind­azokat, akik Sziovenszkó gazdasági fellendülését óhajtják. Az egyesületnek az lesz az intenciója, hogy magába egyesítse az összes érdekelteket é* ju” támogatókat nemzetiségi és politikai meggyőződésük tekintetbe vétele nél­kül, éppen ezért a tárgyalás nyelve szlovák és magyar l$gz. Az pgyeFületnek ez lesz a. cime ma­gyarul: A Vág folyó hajózhatóvá és vizerejének kihasználására szolgáló egye­sület. A legközeltbbl jövőben egybe­hívandó alakuló gyűlésen minden szűk- ., séges tudnivalóról szakemberek fognak' felvilágosítást nyújtani. —4-----------------------—- ■ Qlvaua és teíjem« a legjobb magyar laput a Komáromi Lapokat

Next

/
Thumbnails
Contents