Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-01-24 / 10. szám

3®gyveukileneedik évfolyam, IO. Kzám. Kedd, 1928. január 94. POUflKAHAP itiűtíwtéii ix ciebiilOTÍk értékbe»: üílfban éi vidékre postai sxétkűidéisei: • 4gén évre 80 K, félévre 40 &, negyedévre \ 30 K. — Külföldön 150 Ki. > • vei szám ára * 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős iőszerkesziő: GAAL GYULA di. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Sxerkeutöség és kiadóhivatal: N&doi-o, Megjelenik hetenkint háromszor: ’ kedden, csütörtökön és szombaton. A közigazgatás és az autonómia. Komárom, — jan. 23. Ennek az évnek a második nap­tári felében, julius 1-én életbe lép az országos igazgatás Sziovenszkón. A mostani közigazgatást a nagy­megyék felett a belügyminisztérium szlovenszkói osztálya gyakorolja, mely az úgynevezett teljhatalmú minisztérium jogkörét örökölte és annak a jogutóda, valójában pedig a centralizmusnak egyik láncszeme, hatáskör nélkül és zsupánok által vezetve. Tíz esztendő alatt a közigazga­tás terén elég kísérletezés történt Szlovenszkóval. Az első három esztendőben a régi magyar köz­­igazgatást folytatták a vármegyék­ben és a városokban. 1923-ban léptek életbe a nagymegyék, ame­lyekről akkor hozsannákat zen­­gedeztekés amelyekről kisült utóbb, hogy abszolúte nem válnak be. A kilencedik esztendőben alkották meg az országos közigazgatási tör­vényt, a régi osztrák mintára, a régi osztrák bürokrácia irányelvei szerint és az eltörölte a nagyme­gyéket, amelyeknek hírmondójuk se marad. Lesz országos közigazgatás. Ez az országos szerencse ebben a jubiláris esztendőben érne ben­nünket. A kormánypárti augurok azt a bonmőt találták ki Szloven­­szkó népeinek: hogy tulajdonképen ez lesz az autonómia. A Hodzsák, a Stodolák és a többiek lelkendez­tek ezzel a jeligével, sőt amikor az első hírek jelentek meg a köz­­igazgatás reformjáról, maga Hlinka is az örvendezök közé állott és azt irta: Lesz országos közigazga­tásunk, lesz szlovák országgyűlés. Mi, akik mértéket tudunk tar­tani örömben, fájdalomban egya­ránt, mert eléggé megviselte ideg­zetünket a tiz esztendőnek sok kísérletezése, amit rajtunk hajtottak végre, amelyben megszüntették a régi megyéinket, községi sorba taszították vissza városainkat és laikus tanácsokat raktak a nya­kunkra, amely kommunista pártpro­pagandában éli ki vérszegény életét mindenütt, akiket végül a nagy­megyékbe kebeleztek be, most meg áttesznek az országos igazgatás ismeretlen szigetére Robinsonoknak, nem voltunk ennyire elragadtatva. De azt hisszük, hogy Hlinka is kétségbe vonja azt az állítást, hogy az országos igazgatással a közigaz­gatási autonómiának egy részlete valósul meg. A tizedik esztendőben tetőződik a közigazgatásnak államosítsa. Nem lesz egyetlen egy kis zugoly sem, ahol nem a centralizmus hatalmi szervei parancsolnának és még az autonom országrész, Ru­­szinszkó is ebben az áldásban részesedik julius elsejétől fogva. Autonómia természetesen annyit jelent, mint a nép akarata. Tehát az országos köziga?gatás akkor lesz teljes, ha megválasztják annak autonom szerveit, az országos képvi­seletet és a kerületi választmányokat. Mint minden választásnál Cseh­szlovákiában, úgy ennél is a leg­nagyobb titkolódzás uralkodik. A logika örök törvényei szerint az uj kö/,igazgatás életbeléptét meg kellene előznie a választásoknak. De a logika örök törvényei épen a választásokra nézve nem érvé­nyesek. Eleket a választásokat má*' tippeli hónapok óta a sajtó, hogy tavasszal lesznek-e azok, vagy ősz­­szel. A legújabb hírek szerint eze­ket a választásokat egyszerűen átteszik a következő esztendőre, hogy a jubiláris esztendőt ne za­varja meg semmi profán választási zaj. Az uj »autonómia« ez alatt pedig egész könnyedén életbe lép és az autonom jogokat gyakorolni fogják az országos igazgatás kine­vezett elnökei és a kerületi főnö kök. Valóban gratulálhatunk önma­gunknak, hogy ilyen nagyszerűen, minden zökkenés nélkül csúszunk át az országos igazgatás — Ausz­triában századokon át kipróbált és bevált rendjébe, amely a Bach­­korszakban nálunk, magyaroknál is másfél évtizeden át igen nagy szimpátiának örvendett, mikor a csendőr volt a teljhatalmú ur és a Kossuth szakáll forradalmi tömeg­­izgatásnak minősíttetett. Megkímélnek7 bennünket egy vá­lasztás izgalmaitól. Úgyis alig he­vertük ki a községi választásnak izgalmait, tehát ne siessünk azok­kal az uj választásokkal. A köz­ségi választások azonban, ame­lyeknek mérlegét elfelejtette a kor­mány megszerkeszteni és közzé­tenni amiatt a lényegtelen szép­séghiba miatt, hogy azokban kisebb­ségben maradt, már régen elmúltak és a közönség eped ve várja a napot, ha megkérdezik az országos auto­nómia felől a véleményét, hogy azt leadhassa az urnákba azokra a férfiakra, akik az autonómia jelszavával igazán nem éltek vissza és azt meg is akarják valósítani. A választásokat nagyon várja a választó közönség Szlovenszkóban, ahol esztendőkön keresztül beideg­­zette a közönség az autonómia gon­dolatát magába. Ha ezek a válasz­tások elhúzódnak a jövő évre, ez a kormánynak már mo3t is olyan gyöngeségét árulja el, amely po­litikai tekintetben nem válik neki előnyére. Mi igenis választani aka­runk úgy az országos képviseletbe, mint a kerületi választmányokba és oda be akarjuk küldeni a mi jelöltjeinket, akik a kinevezett tagok mellett állandó tiltakozását jelentsék a választó közönségnek és állan­dóan követeljék a választott tagok­ból álló autonom szerveket, amelyek egyedül képviselhetik a nép demok­ratikus akaratát. Ezekre a választásokra azért van szükség, hogy megmutassa az egész világnak, hogy a kormány által kezdeményezett közigazgatási törvény nern felel meg a nép akaratának és kívánságának. Mert ezen a választáson tulajdonképen egy nagy és általános népszava­zás lesz az egyik alkotmány biz­tosíték, a közigazgatás formája felől. Szlovenszkó választói készül­nek és fel vannak készülve reá, hogy megmondják véleményüket a közigazgatás reformja felől, mely az autonómiának egyik részlete a kormánypárti olcsóbb tréfák szerint. Szlovenszkó őslakossága ezen a téren nem ismeri a tréfát és nem fog késni a maga véleményét ki­fejezni a prágai akarattal szemben. PÖLITIEJtl SZEMLE Komárom, — jan. 23. A miniszterelnök átveszi hivatalát. Svehla miniszterelnök betegségé­ből már annyira felépült, hogy prágai jelentések szerint még e héten át­veheti a kormány vezetését. Egyelőre csak a legfontosabb ügyeket fogja el­intézni, mert azuián ismét szabad­ságra megy. A miniszterelnök ugyanis egészségének teljes helyreállifása végeit március elejéig folytatja beteg­­szabadságát. Hir szerint elfogja in­tézni a kereskedelmi miniszleri tárca vezetésére vonatkozó változást is, amennyiben Maíousek dr.-nak ke­reskedelemügyi miniszterré való ki­nevezése még e héten megtörténik. Jövő évben lesznek a tartományi és járási választások. A legújabb terminus, amelyet a tartományi és járási választásokra kiakarnak tűzni, az 1929. év tava­szára esik, tehát e hir szerint több, mint egy év volna még hátra a vá­­lasztásokig. A Lidové Noviny ir a dologról és értesülései szerint azok a hírek, amelyek szerint a tarto­mányi és járási választások 1928. május közepén lesznek, nem felei­nek meg a valóságnak. Hasonló­képen va óllannak mondja a lap azt a parlamenti körökben elterjedt hirt is, hogy a kormánypártokban már állifgatják össze a kinevezendő lagok névsorát. A tartományi rendszer 1928. július 1-én tép é eibe, ez idő­pont előtt tehát nem lehet szó a tartományi és járási választásokról, amelyeket legfeljebb csak ősszel lehelne meglarfani. Amint a fenti lap értesül, a kormány úgy határozott, hogy a tartományi és járási választá­sokat csak 1929. év ravaszán tartja meg. A kormány ugyanis nem akarja a köztársaság jubileumát a választási küzdelmekkel megzavarni, azonban azt is mondják, hogy a kormány­pártok vezetői gyakoroltak befolyási a választások elhalasztására, mert igen aggódnak, hogy a választás eredménye nem lenne kedvező a kormányra nézve és kiviláglanék, hogy a kormánynak a választókö­zönségben nincs többsége. Mivel a kormányt a törvény felhatalmazza arra, hogy a tartományi és járási főnökökre ruházzák a tartomány és járások összes jogait, a választások elhalasztása lehetségesnek mutat­kozik. Elfogadta a minisztertanács a modus vivendit. Mint ismeretes, a csehszlovák kormány a római kalholikus egyházi ügyekben fennállott vitás és függő kérdésekre nézve a Vatikánnal modus vivendit létesített. A szombati minisztertanács Sramek miniszter­nek, a miniszterelnök helyettesének elnöklete mellett ülést tartott és el­fogadta a modus vivendit. A prágai kormány és a Szentszék között egyenlő szövegű jegyzéket cserélnek ki. A minisztertanács kifejezte meg­elégedését, hogy a majdnem két év óta fennálló feszültséget most végre diplomáciai ulon sikerült megszün­tetni. A szentgotthárdi eset a politikában. Már a szombati lapok azt írták, hogy a kisantant jegyzéket nyújtott j át a népszövetségnek a szentgott­hárdi eset ügyében. Ez azonban í nem volt igaz, mert mint a genfi I hírek jelentik, a demarsof csak hét- i főn, tegnap nyújtották át állitőan Erik Drumond népszövetségi főtit­kárnak. Lehetséges azonban, hogy | mire e sorok nyomtatásban megje­­í lennek, ezt a hirt újra megcáfolják. Egyik csehszlovák nacionalista újság | a szentgotthárdi esettel kapesolato- i san éles kirohanást intézett Magyar­­ország ellen, azzal vádolva meg azt, : hogy Magyarország háborúra készül. , Az ilyen vádakra és az ehhei ha­­j sonló tendenciózus hírekre erélyes j cáfolat Bethlen István gróf, magyar : miniszterelnök ama nyilatkozata. ' amelyet egyik tekintélyes amerikai lapnak, a Christian Sciense Monitor­nak budapesti levelezője előtt tett s ‘ amelyben többek között kijelentette. hogy „nincs a világnak egyetlen , állama sem, amely jobban rá lenne ] szorulva a béke megszilárdítására, ! mint Magyarország Őrültség lenne, ’ ha egy ilyen kis ország, amelyet le­fegyvereztek és amely négy határa közül három határán fegyveres szövetségesek­kel áll szemben, még csak gondolatban ■ is foglalkozna a háború lehetőségével.“ ! A csehszlovák parlament is foglal­kozni fog az esettel az eddig be­nyújtott sürgős interpellációk kap­csán és előreláthatóan nagy vita lesz, , amely esetleg napokig is eltarthat. ; Nem nehéz megjósolni, hogy milyen ; éles támadások fognak ismét elhang­zani a leszerelt Magyarország ellen. PozsoByi Mer flövéoy Mim sok orvos által ajánlva mint kitűnően bevált háziszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika,aranyér, vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható. 1 üveg ára 5 Ke. Vigyázat a »VÖRÖS RÁK< védjegyre-Készíti: VÖRÖS RAK gyógyizertir BRATISLAVA. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat

Next

/
Thumbnails
Contents