Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-01-21 / 9. szám
6 oldal. Komaromi Lapok 1928. január 21. === AZ U J „TUNGSRAM“ BÁRIUMCSŐ Tisztán csengő hang! Nagy meredekség! Kiváló teljesítmény! Eddig megjelent típusok: TUNGSRAM P 4 0 alacsony frekvenciájú erősitőcső és TUNGSRAM P 415 végerősitőcső. 5 Élénken emlékezheíünk még a gyermekkorunkra, amikor az öregek el-elmeséltek egy-egy hajmeresztő farkaskalandol, amikor télen szánon utaztak. Rendesen három lóval indultak, hngy ha a farkasok támadják meg őket a harmadik lónak elvagdossák a szerszámait és a farkasok azt veszik űzőbe és a szánon ülők megmenekültek. Érdemes a megemlítésre, hogy 1891-ben annyira elszaporodtak a vaddisznók a csiesói határban, hogy augusztus hóban hivatalos hajtó vadászatott kellett tartani. Elképzelhetjük, hogy pár századdal előbb milyen nagy volt Komárommegyében a vadbőség. Veszedelmessé tette az utazást a nagyobb mérveket öltött betyárvilág is. Hiszen a betyárvilág rémeiből is kivette a részét ez a vidék is. A betyár világ emlékét őrzi Nagymegyer községben egy 1656 diki följegyzés, amely azt mondja, hogy rendelet jött a nádortól, amely szerint a Vértesben túlszaporodott és a Csallóközben is poríyázó betyárokat kézre kell keríteni, vagy agyon kell őket ütni, minden teketória nélkül A múlt század 30-as éveiben is sok baj volt. Bakonyból ide látogatott betyárokkal. So >ri Jóskának a jobb keze, Milfay Komárom vármegye szülöttje volt. Társaival gyakran meglátogatta szeretett szülőföldjét, amig aztán sikerült 1836-ban elfogni a vármegye területén. Ha aránylag ilyen közeli múltban is rablók veszélyeztették az utazásokat, igazán nem csodálkozhatunk egy 1227-ben kelt feljegyzésen, amely egy előkelő családból származott rablóvezérről tesz említést. Ez Lampert mester volt a Hunt- Pázmány nemzetségből, aki sok, sok lopást, fosztogatást, útonállási és gyilkosságot követett ei és a fent jelzett évben Perbetén az esztergomi érsektől 18 darab marhát és lovat rablott el előkelő származása dacára. Ami különben a régi betyárok származását illeti, azok között nagyon gyakori volt a jobb családoknak rossz útra tévedt gyermeke. Nemcsak az utakon és az erdőkben leselkedtek a jámbor utasokra a rablók, hanem nem egyszer nagy veszedelmet rejtettek az utasokra nézve az utszéli csárdák, kocsmák, révházak és egyéb beszálló helyek. Sok sok éjjeli szállást kért szerencsétlen utas nem érte meg a reg gélt, éjszaka meggyilkolták és aztán kirabolták. Az akkori posta és hírszolgálat mellett nagyon nehezen lehetett kinyomozni, na egy magános utas eltűnt valahol. Nem egy gazdag családról tartja a szájhagyomány, hogy a gazdagságukat valamelyik ősük ilyen gyilkosság árán szerezte. Az utasok nagy veszedelmei voltak a hódoltság korában a szabadhajdúk, a martalócok. Ezekről azonban később szólunk Az utazást nem egyszer valósággal lehetetlenné telte Komárom vármegyében az a szomorú valóság, hogy vagy a török, vagy a felszabadításunkra!?) küldött osztrák hadsereg úgy elpusztitotla az egész vármegyét, hogy az úgyszólván lakatlan pusztaság volt és az utas akár éhen veszhetett el! 159-i-ben a török Komáromot ostromolja és közben Csallóközt végig pusztítja. Mátyás osztrák herceg 30 ezer embert küldött a sziget védelmére. A török kilakarodott ugyan, de a fel mentő osztrák sereg még vadabbul folytatta a rablást, fosztogatást és gyujlogatást. A török kiűzése után az 1692-iki összeírás szerint az egész vármegyének ezer lakósa volt csak, a községek nagyrésze romhalmaz és lakatlanok voltak. Ezt okozta a mohácsi csata elvesztése és az osztrák császár felszabadító serege. A mohácsi vész és az azt kö vető trónviszályok okozta siralmas időket élénk szinekk I festi Onvay Tivadar dr. A mohácsi csata elvesztésének művében A mohácsi csata után a győzelmes szultán a távolabb eső vidék népét is kegyetlelenül kardélre hányatta, vagy rabszijra fűzve hurcoltatta el. A barbár győző kiküldött katonái és martalócai elárasztották Tolna, Fehér, Komárom stb. megyéket s égettek, pusztítottak, „Ami virágzó község volt, azt néptelenné és felperzselt pusztasággá lett.“ Egykorú német újság szerint egyszerre 9—10 lángbaborult község tüze világitolta be a sötétséget, A falvak elhagyottságál elősegítette a rettegés, Pecsevi török történetíró szerint a népet olyan félelem szállta meg hogy futott, amerre látott. A vidék elnéptelenedését a járványokon kívül a rettenetes kíméletlen adóbehajtás is elősegítette. Az osztrák az adóbehajtásnál osztrák katonai segítséget vett igénybe és ennek borzalmairól jobb nem is beszélni A barbár adószedők elől az egész falu az erdőbe menekült. Ilyen néptelen vidéken aztán valósággal lehetetlen volt az utazás. Hiszen 1594 ben azt Írja Pálffy Miklós Mátyás főhercegnek, hogy a Dunán jöjjön Komáromba, mert a szárazon a felperzselt falukban úgy sem kaphat útközben szállást. Az utazás akadályai voltak ezenkívül a rettenetes rossz utak, amelyek rosszaságáról fejezeteket lehetne írni A tanyi egyházi iratokban találtam egy bizonyítványt, amely 1789 ben kelt és amelyben a nemesócsai földbirtokosok igazolják, hogy bár Tany és Ócsa nagyon közel vannak egymáshoz (3 kilométer), de a rossz utak miatt legtöbbször nem lehet megközeliteni az egyik falul a másikból. A szárazföldi ulnak nem egyszer voltak akadályai a folyók, a tavak. Az előbbiek gyakran kiáradtak, hiszen régente a vizszabályozásnak semmi nyoma sincs. A folyókon át a közlekedést a révek segítették elő. Ilyen révek voltak Komárommegyében a komáromi, az almási, a fizitöi, a zsitvatői, a gönyüi, a kamocsai, a szimöi, a gűtai, a keszegfalusi és a kolozsnémai révek. Nagy telek esetén, amikor a folyók befagytak, akkor nem igen keresték a réveket, gázlókat, mert akkor bárhol átkelhettek. A régi időben, amikor a folyókat nem szabályozták, azok folyása nagyon lassú volt és igy nagyon gyakran befagytak, ami most a nagyobb folyóknál nagyon ritkán történik meg. Amig a folyók befagyása egyik részen örömet keltett, a másik részen félolmet váltott ki, különösen háborús időben, mert akkor az ellenség könnyen átkelhetett a vizen. Ezen aztán úgy segítettek, hogy a jeget felvágták, de hát persze ez nem sikerült mindig, különösen hirtelen iagyásoknál. (Folyt köv.) Egy modern kávémérés azonnal kiadó- Cim a kiadóhivatalban. 75 Farsangi naptáp. Január 22 A 45. tüzoltószövetség ás a Komaromi Tűzoltók és Mentők Karneválja, Január 22, A Nőegylet teadélutánja a Kultúrpalotában. Február 1.AJES.0 álarcos bálja (százszálgyertya) a Kul urpalotában. Február4 Diákbál a kultúrpalotában. Február 4. A Vas és Fémmunkások jelmerestélye. Február5, Az Iparoskor bálja a kultúrpalotában. Febr. 11. A Zsidó Egyházi Énekkar hangversenye a kultúrpalotában Földes Bandi zongoraművész felléptével. Febtuir 12 A komaromi katolikus Legényegylet áiaicos karton balja saját helyiségeiben. Febr. 19. A Katolikus Egytiázi Énekkar tánccal egybekötött nag/ műsoros dalestéiye a Katolikus Legényegyletben. Februfr 21. A K F. C. nagy Karneválja a Vigadóban. Iri. X JfcXL K. — Református zsinat Pozsonyban. A csehszlovákiai és ruszinszkói refor mátus egyetemes egyház törvényalkotó zsinata január 24 én tartja üléseit Pozsonyban az ottan ref. egyház tanácstermében A zsinatot megelőző napon, hétfőn délután előkészítő értekezletet tartanak a zsinat tagjai. A zsinaton városunkból Gaal Gyula dr. nyug. polgármester, hüssy Kálmán nemzgy. képviselő és Mohácsy János dr, ügyvéd vesznek részt. — Örökbefogadás. Kűrthy István nyug. főispán, kottái fötdbiriOKos örökbe fogadta, fivére báró Kűrthy Lajos unokaöccsét, (gróf) Zichy Gábort. Az örökbefogadási az illetékes fórumok jóváhagyták és ezentúl az örökbe fogadott Zichy- Kűrthy eiőnevet van jogosítva viselni. — A Nőegyiet teadáfutánja. Említettük már, hogy a 60 éves áldásos működésre visszatekintő Komáromi Jótékony Nőegylet hoinap, vasárnap 6 órai kezdettel jótékonycelu és tánccal egybekötött teadéiutánt rendez a kultúrpalota összes emeieti helyiségeiben. Kitűnő és olcsó, izfetes ételekről és itaiahról a Nőegylet áldott szivü és fáradságot nem Hímélő elnöksége, vezetősége. A pompás, kedélyes családias jellegű hangulat fog tanyát ütni ezen a délutánon és estén a kultúrpalotában. És hogy a táncolni szerető hölgyek is pompásan fognak mulatni az is biztosra vehető, mert a Nöegyieí vezetősége a főrendezői tisztségre Csepy Babát és Rauscher Györgyöt kérték fe1, akik ezt a tisztséget elfogadták és ez már elég biztosíték arra, hogy mindent elkövetnek a mulatság fényes sikere érdekében. A pompásnak igerkező mulatságon a toalett kérdés se fog nagy gondot okozni, mert e mulatságon a komáromi hölgyek azzal fognak tüntetni, hogy megmulassák, hogy egyszerű toalettekben is nagyon jól tenet mulatni. A mulatság d. u. 6 órakor kezdődik és a belépődija igazán csekély, a vigalmiadóval együtt 6 K. — Előléptetett járási főnök. Dr. Kovarik Ferenc párnányi járási főnököt közigazgatási tanácsossá léptették elő & közigazgatási reform kapesän. — A Kisziné teaestálye. A komáromi Kaszinó a tavalyi jól sikerült teaestélyén felbuzdulva, az idén jan. 28-án szombaton rendezi meg farsangi teaestélyét, esti 9 órai kezdettel, amely előreláthatóan teljes sikerrel fog lefolyni. A meghívókat most küldi szét a négy tagú rendezőbizottság. Beléptidij nem lesz. A teaestén kizárólag csak a Kaszinó tagjai vehetnek részt. — Svehia falgyógyult. Egyes híradások szerint Svehia miniszterelnök annyira jól érzi magát, bogy már akilv rész vehet a politikai tanácskozásokban. Ha az időjárás megjavul, akkor a legközelebbi minisztertanácson már megjelenik. Ha a ködös esős időjárás tovább tart, akkor a minisztertanács Hostivaryban, a miniszterelnök lakásán — Nyilvános köszönet. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet folyó hó 15-én rendezett szeretetvendégségén közreműködött úrhölgyeknek és uraknak, a jótékonycélra adakozó nemesszivü tagoknak és felülfizetőknek, a tisztikar, választmány és rendes tagok közül azoknak, kik a rendezés munkájában önzetlen buzgalommal résztvenni szivesek voltak, a felszolgálásban résztvett fiatal hölgyeknek és általában mindazoknak, akik a szeretetvendégség sikeréhez bármivel hozzájárulni szivesek voltak — ezúton mond hálás és elismerő köszönetét a Prot. Jótékony Nőegylet nevében Pap Kovách Elememé elnök. — Göl Baba. Vasárnap délután 4 órai kezdette! hetedszer kerül színre a Katholikus Legényegyleten a legszebb magyar operett, a Gül Btba Mérsékelt helyárak 12, 10, 8, 6, 5, 4 és 2 K-ás árban elővételben ez Apsgyi trafikban és előadás mpjín d. u 3 tői a színházi pénztárnál. — A Katii. Énekkar bálját nagy készülődés előzi meg. Lázas tevékenységükkel meg jobban magukra vonják a figyelmet. DiCára annak, hogy báljuk a farsang utolsó vasárnapján, február 19 én lesz, máris teljesen készen vannak a műsoruk számaival, amelyen első helyen a Puhr Stefi által elmondandó prológ szerepel. Azonkivü! Molecz Manóinak, a zeneszak körösben is elismert énektudásában gyönyörködhetünk ismét. Továbbá a műsoron egy 12 tagú női zenekar bemutatkozása is szerepel, melyet Kathona Rudolf fog dirigálni. Ebből látható, hogy úgy mint rendesen az énekkar bálján, ezúttal is módunkban lesz ének és zene tekintetében kigyönyörködni, ráadásul pedig egy jóhirü cigánybanda ropogós nótái melleit kimutatni magunka*. A meghívókat a jövjő héten küldi szét a rendezőség. Lerakat Komáromban: Bárdos Jenő, Kovách Tihamér gyógyszertára, Kubányi Testvérek és Jiiszdor/er Károly drogériában — Vigalmi estély Nagymegyeren. A műit héten a nagymegyeri ref egyház nőíagjai kabaréval és teaestéllyel kapcsolatosan Raáb Lajos vendéglős termeiben fényesen sikerült vigalmi estélyt rendeztek. A gazdag műsor szereplői valamennyien nagy sikerrel adták elő szerepeiket. Különösen feltűnő sikert aratott Keserű Géza tauiló „Szökevény* c. komoly szavalatával, mely könnyekig meghatotta a közönséget. Hasonlóképen nagy sikert arattak Domnánovits Bözsike és Keserű Géza duett énekükkel. Az eiért hatás oly nagy volt, hogy a közönség kívánságára kénytelenek voltak énekszámaikat többször megismételni. Horváth Iluska „Mi van a kötőmben“ c monológ kedves előadásával és szép alakításával, Méry Sárika ügyes napernyő táncával oly szép sikert arattak, hogy a jutalom érte a közönség viharos tapsa és elismerése volt. A »Kendőt vettem a babámnak“ c. vígjátékot oly derekasan alakították a szereplők, hogy hivatásos színészeknek is becsületükre vált volna, Alakításaikkal különösen kitűntek Józsa Miklós mint ezredorvos, Méry Lajos mint tiszti szolga, Méry Jolán és Bugár Eszti, mint tűzről pattant szobalányok. Baráth Irénke monológ előadásában a naiv falusi kislányt alakította nagy sikerrel. Az énekszámokat és a fátyoltáncot is a szereplő lányok a közönség elismerésével és tapsaival jutalmazva adták elő, Fekets Sándorné, ref- lelkészné a színdarab és monológok, Kőrös Jola tanítónő a táncok, Keserű Géza tanító pedig az énekszámok betanításával járó nagy és kitartó fáradozásukért érdemeinek elismerést. Végűi a választmány hálás köszönetét nyilvánítja az összes rendezőknek, akik szintén rászolgáltak a közönség elismerésére. Műsor után táncraperdült a fiatalság és a legjobb hangulatban folyt egész kivilágos kívirradtig. (f.)
