Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-06-23 / 75. szám
4. oldal. 1928. június 23. Komáromi Lapok vili azok is, akik évente egy-két koronát nem sajnálnak a jótékony céloktól. A Karitász egylet céljainak elérésére társadalmi mozgalmakat, összejöveteleket és propagadát is indii. Az alakuló ülésen felmerült a terv egy központi katolikus szemle vagy Köztudomású, hogy Csallóközben számos birtok különböző kisajátitási eljárásokkal uj birtokosok kezébe került. A földigénylők étvágya megnőtt akkor, amikor körülöttük mindenfelé birtokkisajátifások folytak. Ez az étvágy átragadt mintegy huszonöt—harminc kürti földigénylőre is, akik elhamarkodott lépésükkel moBt igen drágán fizették meg a földszerzés árát. Az érdekes ügy mindenképen kikivánkozik a nyilvánosság elé, mert fontos elvi jelentőségű kérdésben történt döntés. A körti római katolikus egyházközségnek a falu közelében nagyobb terjedelmű földbirtoka van, amely hozzátartozik a plébánia fenntartásához. Történt pedig, hogy egyik napon huszonöt-harminc kürti földigénylő, nagyobbrészt kommunista, szemet vetett és elhatározták, hogy kisajátítják a birtokot abból a célból, hogy azon építkezzenek. Evégett összeálltak és az ógyallai járási hivatalnál még 1925 elején folyamatba tették kérelmüket a kisajátitási eljárásra vonatkozóan, hogy az igy vásárolt egyházi birtokon elheihelyezked jenek gazdaságaikkal. Az ógyallai járási hivatal helyt adott kérelmüknek olyan értelemben, hogy minden pályázónak kétszáz- négyszáz négyszögöles területre van joga a kürti egyházi birtokból és ezt a területet négyszögölenként 2 korona árban vásárolhatják meg, úgy. hogy egyes földigénylők 400—800 korona értékben jutottak az építkezési telekhez. Az ógyallai járási hivatal ezt az intézkedést az 1923. évi 35. sz. törvény intézkedésére alapította. A határozatot természetesen a kürti egyházközség megfellebbezte a másodfokú közigazgatási hatósághoz, amit ebben az esetben a nyitrai zsupáni hivatal képez. A nyitrai zsupáni hivatal az ógyallai járási hivatalnak a kisajátitási engedélyre vonatkozó határozatát jóváhagyta és nem vette tekintetbe azt, hogy a kürti katolikus egyházközségnek ez az ingatlana a plébánia fenntartásához feltétlenül szükséges s mint ilyen, ki nem sajátítható. Időközben azonban a kürti földigénylők annak a határozatnak alapján, amelyet az ógyallai járási hivatal és a nyitrai zsupáni hivatal hoztak, jóllehet a határazatok ellen az utolsó fokú jogorvoslat kimerítve még nem lett, az ógyallai járásbíróság telekkönyvi osztályán már kérték a tulajdonjognak nevükre való átírását, ami meg is történt. Sőt tovább mentek, mert a még jogerősen ki nem sajátított területeket a földigénylők birtokukba át isvették, némelyek már tervezgettek rajta és a már maguknak vindikált földön építkezni kezdtek. A kürti egyházközség azonban igénybe vette ebben az ügyben az összes illetékes fórum véleményét. A prágai legfelsőbb közigazgatási bíróság az egyházközségnek arra a kérelmére, hogy a földigénylőket utasítsa el kérelmükkel, mert azok törvényellenesen kérik és indokolják kérelmüket, megváltóztatta a két alsófoku közigazgatási hatóság határozatait és mentesítette a kürti katolikus egyházközséget a kisajátitási eljárás alól. értesítő kiadása iránt is, amelyben a katolikus egyháztársadalmi mozgalmak eredményeit időről időre közzétenné a vezetőség. A katolikus akció bizottságai már a folyó év nyarán elkezdik működésűket. Komárom, június 22. A prágai legfelsőbb közigazgatási bíróság tehát helyt adott a kürti egyházközség felebbezésének, minek következtében az ógyallai járási hivatal nak, valamint a nyitrai zsupáni hivatalnak a kisajátításra engedélyt adó határozatait megváltoztatta és a földigénylőket kisajátitási kérelmükkel jogérvényesen végső fokon elutasította. Mivei a földigénylők az ógyallai járásbíróság telekkönyvében már tulaj - donosokként lettek bejegyezve, sőt hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság intézkedése következtében az egyházközség a már elfoglalt birtokrészeket viszszaszerezhesse s mert a földigér.yiők a birtokot visszairaini az egyházközség javára nem voltak hajlandók, az egyházközség kénytelen volt pert indítani a földigényíők ellen. Az ógyallai járásbíróságnál ebben az irányban megindult pernek az lett az eredménye, hogy a járásbíróság ítéletében elrendelte a kürti katolikus egyházközség birtokának a kisajátítás előtti állapot visszaállítását. Az ógyallai járásbíróságnak ezt az ítéletét a kürti földigénylők megfellebezték. A komáromi törményszék felebezési tanácsa másodfokon foglalkozott ezzel az üggyel és szintén kimondotta az egyházi birtok kisajátítás előtti állapotának visszaállítását a telekkönyvben. Időközben azonban a legnagyobb baj abból származott ekörül a vitás kérdés körül, hogy a földigénylők által kisajátitoitnak vélt területre — mint értesültünk erről — több házat is építettek, sőt néhányan a kapott kettőszáznégyszáz négyszögöl sajátjuknak hitt területeket el is adták másoknak, minek következtében még nagyon sok vitás kérdés merül fel a földigénylőknek ebből az elhamarkodott cselekedetéből azért, hogy nem várták be az utolsó fórum, vagyis a prágai lefelsőbb közigazgatási bíróságnak a kisajátitási kérdésben hozott döntését, hanem idő előtt nevükre íratták és birtokukba vették a földet, amelyen építkeztek és el is adták másoknak. Az ügyben — a mai állapota szerint — még az a nagyfontosságu kérdés is felvetődik, hogy mi lesz azokkal a házakkal, amelyek — most már kétségtelenül megáliapiitatott — a kürti római katolikus egyházközség földjén épültek fel. Ha ebben a fontos elvi jelentőségű kérdésben a földigénylők ez egyházközséggel megegyezni nem tudnak a föld árára vonatkozóan, azaz a huszonöt-harminc föidigénylőnek nem sikerül az egyházközségtől, szabad kézből napi forgalmi áron megvenni a jogtalanul kisajátított területeket, úgy az az általános jogszabály érvényesül ebben a kérdésben, hogy aki másnak a földjén épit — s mivel könnyen megállapítható, hogy rosszhiszeműen építkeztek, mert nem akarlák bevárni a végső fórum döntését — az másnak épit, az a súlyos károsodás tehát, ami ezáltal éri a főldigénylökef, -- mert per esetén bekövetkezhetik az is, hogy a bíróság elrendeli a felépített házaknak a lebontását — nem tulajdoniiható másnak, mint elhamarkodott eljárásuknak s igy anyagi károsodásukat kizárólagosan maguk okozták könyelmüségükkel. A kürti földigénylők tanulságos esete mindenesetre intő példa lesz azoknak, akik túlságosan mohó vággyal vélik rá magukat mások földjére. IVYHNÉ 3 Szlovenszkő páratlan hatása n51 I gyógyfürdőié újonnan berendezett lg modern hidegvizgyőgyintézettel és n szénsavas fürdőkkel. §j Természetes meleg vasas fürdő és hegyi H klimatikus gyógyhely női bajokban, M vérszegénységben és idegbántal& makban szenvedők részére. Diéti- H kus ellátás is. Orthodox kőser ven- H déglő Wésel József vezetése alatt. Autősf buszjárat. Hív.fürdőorvos: dr.TőlgVlljf mos 'aőorvos Operateur Bratislavában. i Felvilágosítást ad: FUrdőigazgafőság i Vyhne és Ungár Kálmán dr. Bratis| j| lava, (Stefaniková 23.) Telefon 11-96. I I 380 l A komáromi magyar földmives iskola. A kisgazdák írassák be fiaikat. Csak a tanult gazda tud haladni a mindegyre súlyosbodó viszonyok kozott. — A komáromi földmives iskola ismertetése. Komárom, — junius 22, i A magyar őstermelő szemére azt I szokták vetni, hogy maradi, konzervatív f és nem akar haladni a mérföldes csiz{ mákkal előre törő korral. E szemrehányásnak még mindig sok | az alapja, de azért le lehet szögezni \ azt az örvendetes tényt is, hogy az utóbbi évtizedekben nagyon sokat javult | a helyzet és a magyar földmivelő, a l magyar gazda tudásvágya mindegyre nő. j A komáromi magyar földmives iskola [ éppen ezt a tudásvágya», haladni aka■ rást van hivatva szolgálni. Mivel a komáromi magyarnyelvű földmives iskolában a beiratások, illetve \ az előjegyzések ideje küszöbön áil, fontosnak tartjuk az iskolára felhívni a figyelmét a magyar kisgazda osztálynak. Kérjük o'vasóinkat, hogy e cikkünket a kisgazda ismerőseik közölt minél szélesebb körben terjeszteni, ismertetni szíveskednének, ezzel szolgálatot tesz{ nem a magyar kisgazda társadalomnak, | a magyar tudásnak, a kultúrának és a ! többtermelésnek, ami mindnyájunk kö| zös érdeke. I A komáromi földmives iskola főcélja, hogy olyan gazda ifjakat neveljen, akiknek módjukban van a szüleik földjén, birtokán gazdálkodni, hogy a régi, elmúlt gazdasági módokról áttérjen a gazdaság j a modern vívmányokra. IA komáromi magyar földmives iskola tanfolyama kát évig tart. Egy-egy tanév 10 hónapig tart. A tanév szeptember 15 én kezdődik és juh'us 15-én végződik. A tananyag feloszlik elméleti és gyakorlati részre, hogy a hallgatók, amit elméletben megtanulnak, azt a gyakorlatban Is érvényesíthessék. Az elméleti tárgyak: magyar és szlovák nyelv, irálytan, földrajz, számtan, mértan, rajz, fizika, éghsjlattan, vegytan, növény-, ásvány- és állattan, erkölcstan, növénytermelés, állattenyésztés, üzemtan, állatgyógyászat, gazdasági és szövetkezeti számvitel, zöldség és gyümölcstermelés, gazdasági jogismeret, különleges növénytermelés, föld mértan, gazdasági építészet, mezőgazdasági ipar, A fenti tantárgyakból első pillanat- j ban láthatjuk, hogy mint tanult, intelligens gazda kerül ki a hallgató az iskolából. A gyakorlati oktatás szintén a tanárok felügyelete alatt történik és pedig az iskola mezőgazdaságában, a kertészetben. Ezenkívül a tanulók résztvesznek a kézügyesiíő tanfolyamokon is, aminők: a kovács, bognár, kosárfonás, gyékény- és seprükészités stb. Az iskola mintagazdasága 285 hold. Ebből másfél kát. hóid zöldségtermelés céljait szolgálja. Itt termelik az összes korai zöldségféléket. A csemete kert felöleli az összes nemesitett gyümölcsfajokat, amelyek Délszlovenszkón leginkább alkalmasak. Az iskola minlagazdasága az összes Komáromi katholikus. Hogyan jártak a kürti földigénylők, akik a kisajátitoitnak vélt földön már akkor építkeztek, mielőtt az még jogérvényesen az övék lett lett volna. A legfelsőbb közigazgatási bíróság megsemmisítette a két alsófokú közigazgatási hatóságnak a kisajátításra vonatkozó engedélyét. — A komáromi törvényszék felebbezési tanácsának nagyjelentőségű elvi döntése. Kié a ház, amely másik telkén épUlt fel ? — Saját tudósítónktól, — kultúrnövények termesztését felöleli, de különösen a délszlovenszkói éghajlatnak megfelelőket: őszi buza, árpa, tengeri, csald mádé, korai burgonya, takarmány, cukorrépa és a dohány termesztés. Az állattenyésztésre is hasonló képpen nagy gondot fordít az iskola. Az iskola tisztavérü bonyhádi—szimenthali és tözskönyvezett szarvasmarha tenyésztéssel is foglalkozik. Itt a takarmány értékesítése ellenőrizve van. Az állatok nemesítése állandóan folyamatban van. Az állattenyésztés fő . ágát képezi a sertéstenyésztés is, ennek két ágát űzik a komáromi földmives iskolában és pedig a tisztavérü fehér mangalica és a német nemesített sertés alakjában. Be van vezetve az iskolában a selyemhernyó tenyésztés is. És ezt a szép mellékjövedelmet adó foglalkozást a környékbeli lakosoknál is bevezette az iskola. Van az iskolának egy modernül berendezett és 25 családból álló minta méhészete is, ahol a kaplárkészitéstől kezdve a műlépig mindent elsajátíthatnak a hallgatók. A növendékek az iskola internálasában laknak és étkeznek, a tanári kar felügyeleíe alatt. A tanulók hetenkint a tűzoltásból és a testgyakorlásból is kapnak oktatást. Az iskola vezetősége még arra is gondot fordít, hogy a növendékek a szabad idejüket is nemes szórakozással töltsék el. Szak- és szépirodalmi könyvek állanak rendelkezésükre az iskola könyvtárában. Ezenkívül színi és önképzőköri előadásokat is rendeznek igen gyakran a növendékek a tanárok felügyelete alatt. A dohányzás szigorúan el van tiltva. Az iskola ezenkívül a környékbeli gazdák részére szaktanfolyamokat rendez és a környékbeli földmiveseknél szemléltető frágyázási és növényfajta összehasonlító kísérleteket is végez. A komáromi földmives iskola ezeken kívül még kísérleti állomással is egybe van köíve, amely trágyázási, növényfajta összehasonlító és takarmánynövény termesztési kísérleteket végez. A tanítás céljait nagyon elősegíti az a gazd3g gyűjtemény, amellyel az iskola rendelkezik. Itt közöljük a beiratás feltételeit: 18 éves kor, testi épség, elemi iskolai végzettség, illetőség, tandij 50 kor., teljes ellátás havi 175 kor. A felvételi kérvényhez csatolandó: keresztlevél, iskolai bizonyitvány, szülői nyilatkozat, hogy az internátusi dijat pontosan fizeti, a tanulmányi kirándulás dijával együtt, amely évente 150 K-t tesz ki. A jó és szegénysorsu tanulók ösztöndíjakban részesülhetnek. Mivel a felvétel csak korlátolt számban történik, mindenki siessen a felvételi kérvényét beadni a komáromi magyar földmives iskola igazgatóságához Tanulmányi kirándulás Brünnbe. A községi elemi iskola növendékei megtekintették a brünni kiállítást. — június 22. A községi elemi iskola 61 tanulója Pethő Sándor igazgató, Bakonyiné V. Eszter, Horváth Rózsika, Liszkay Ilona, Salamon Julia és Zsolnai Béla tanítók vezetése mellett junius 18-án a brünni országos kiállítás megtekintése végett 3 napos tanulmányútra ment. Városunkban ez az első eset, hogy elemi iskolás gyermekekkel több száz kilométeres útra vállalkoztak, de a kísérő tanítók önfeláldozó felügyelése és tervszerű vezetése következményekép egészségesen, vidáman, élménygazdagon hazatért gyermeksereg repeső öröme eloszlatta aggodalmait azoknak a szülőknek is, kik a nagy távolság miatti előítéletből gyermekeiket az utazásra nehezen engedték, vagy egyenesen visszatartották. A csoport hétfőn reggel 4 óra 50 perckor indult el s pár óra múlva Pozsonyba érkezvén, másfél órás sétát tett Szlovenszkő fővárosában. Tovább utazva, félháromkor megérkeztek Brünnbe, hol azonnal az előre kiutalt éjjeli szállásra mentek. Miután csomagjaikat letették és az ut porát magukról lemosták, ismét felkerekedtek és a hírhedt Spielberg várát tekintették meg
