Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-06-16 / 72. szám

1928 juniüs 16. Komáromi Lapok 5. oldal Bounaud francia őrnagy porrá akarta lövetni Komárom városát. A kilenc év előtti vörös támadás Komárom városa ellen. — Alkalmi tudósítás. — Komáromnak, ennek a megkínzott, szerencsétlen és kettészakított határ­városnak kilenc év előtti ostromáról keveset tud a magyar közvélemény. A lapok nem vehettek róla tudomást a fennálló cenzúra miatt, sőt magában Komáromban sem jelent meg a város t ágyúzása és ostroma alatt két hétig | újság. Naplómból igyekszem az érdekes 1 eseményeket rekonstruálni a város I ostromáról. Monitorok lövik a várost. 1919. junius elsején, amely vasárnapra esett arról jöttek hirek Komáromba, ; hogy a vörös csapatok átlépték az Ipolyt és Párkányt birtokukba ejtve a | Duna balpartján Komárom felé köze- $ lednek. Ezen a napon elhagyta Komá- f romot az állami adóhivatal, a tisztvi- ■, selők, a nyugdíjasok, a hadiözvegyek | és rokkantak fizetés nélkül maradtak. 'j Eltávozott a magyar lakossággal rokon- !; szenvező Egidio Maccaluso olasz ezre- f des is, a város parancsnoka és helyét Zeman csehőrnagy foglalta el rövid időre. :■ Menekült a zsupáni hivatal is és Nagy- f megyeren ütötte fel székhelyét az első komáromi zsupán, Jamntczky Ottokár dr. ij A városban és vasúti állomás körül igen nagy sürgés-forgás volt tapasztal- | ható. Teherautók száguldtak ismeretlen rendeltetéssel. Minden arcon kérdés és sehol semmi megnyugtatás. Másnap, 1 hétfőn délután öt óra után íj egész közelről ágyuwó reszkettette * meg a levegőt. Hullott a sok ij srapnell és gránát a városra. Találat érte a megyeháza épületét, a j Centrál szállót, a katona tiszti pavillont \ és sok magánházat. Szerencse a lőve- ; dékek nem voltak nagykaiiberüek és ) nagy károkat nem okoztak, A komá- j romi vár nehéz ágyúi is csakhamar ! ugatni kezdtek és keresték a monitort a Dunán, amely azonban állandóan f manövrirozott és nem mutatott jó célt. \ Az ágyuharcba uj hangok vegyültek : | megszólaltak a jobbparti ütegek is és 1 Magyar Komáromból is hullottak a j lövedékek a szegény városra, amely 1 igy a háború után tapasztalta ki, hogy i milyen is az igazi háború,,. A lakosság a pincékbe \ menekül. A védtelen lakosság nem tehetett | egyebet, mint a pincékbe menekült. Az f utcákon alig járt ember. Késő este sem f szűnt a tüzelés és a srapnell vijjogott, a gránát pedig búgott szakadatlanul a ; város felett. Kedden korán reggel el- I kezdődött az ágyúk párbaja és a magyar | oldal a vasúti pályaudvart tartotta tűz f alatt. A lakosság beszorult a városba, - a vasúton még igazolvánnyal sem köz- jj lekedhetett többé. Nem jött posta sem j és kínzó bizonytalanság ült a lelkekre. - Az ágyuharc csaknem egész nap tartott, ; Az emberek azonban megfigyelvén azt, f hogy a várost az ágyúk lövedékei | kímélik, kimerészkedtek házaikból és a f városban foglalkozásuk után láttak. Szerdán, junius 4-én keserű leckét h kaptak. Reggel 9 órakor ismét köze- j ledett a veszedelmes monitor és hullott | a gránát a város belső területére. E | sorok Írója a véletlennek köszönheti í megmenekülését. Egy gránát a Baross 1 utcában egy órás üzletbe fúródott, alig | két méternyire tőlem és kis híja, hogy | az én órám is úgy meg nem állott, ) mint az órásboltban levők. A lövések délelőtt 11 óráig tartottak ekkor a j támadó monitor ismét visszavonult és | az ágyútüz elcsendesedett. Porrá lövetem a várost, j Én nem ismerek más büntetést, mint a halált... Egy falragasz jelent meg junius 4-én ! délután a városi hirdető táblákon: « Bonnaud György francia őrnagy fogal­mazta meg ekképen: Csehszlovák Köztársaság Katonái 1 Komárom lakosságai A csehszlovák köztársaság Komárom ij városának főparancsnokságát reám ni- | házta. Kötelességem teljesíteni fogom és a f rendelkezésemre álló nehéz tüzér­séggel a várost inkább porrá löve­tem, sem hogy azt az ellenségnek átengedjem. A fegyelemnek bármilyen megsze­gését, valamint az árulást a helyszínen fogom megtorolni, tekintet nélkül sze­mélyre és rangra. Én nem ismerek más büntetést, csak a halált. Komárom, 1919 junius hó 5. Komárom főparancsnoka: Bonnaud György. Az udvarias francia kemény bekö­szöntője nem sok kilátással kecsegtette a komáromiakat, hogy a következő napok simán fognak elmúlni felettük. Három hétig tartott Komárom ostroma. Junius elsejétől egészen junius 21-ig tartottak ezek a harcok város felett. De nemcsak az ágyúzás tette veszedel­messé a helyzetet a városban, hanem a vörös hadsereg állandó előnyomulásai. Junius 6 án a városhoz egészen közel folytak a harcok, a vörös hadsereg a Vágduna hidfőjét támadta meg. A gépfegyverek kattogása egész közelről hallatszott, valamint a csatározás fegy­verrel is folyt. Késő délután tájtékozó lovon egy cseh légionárius őrnagy rohant vágtában a Klapkatérre és ott hangosan kiáltozta: — Megvan mentve Komárom 1 Győz­tünk I A vörös csapatokat visszaszorították. A környéken azonban folytak a harcok és a csehszlovák csapatok ellentámadásba mentek át junius második hetében. Ekkor folyt le Érsekújvár ostroma és a vámhidnál való öldöklés. Ez a város kétszer cserélt gazdát. A vörös hadsereg egészen Szencig nyomult előre, Pozsonyt fenyegetve. Az ágyúzás szakadatlanul tartóit és a lakosság már a pincelakásokat egé­szen megszokta, junius 9 én, hétfőn déltől egészen 10 én, kedden délig egy lövés sem dördült el a városra. Akkor azonban megindult és megcáfolta a fegyverszünetről elterjedt híreket. Le­galább száz ház sérült meg könnyeb­ben-súlyosabban. Több találat érte a Szent-András templomot, melynek gyö­nyörű üvegfestéses ablakát egy teli­találat srapnell lövés zúzta szét, A golyókat a templom oltárai előtt szedték össze. Sebet kapott a kultúrpalota, a főgimnázium és sok más középület. A magyar ágyuk a csallóközi vonatra vadásztak előszeretettel, amely a ko­máromi határban sietett Pozsony felé és jó célt mutatott. Ebben azonban nem tudtak kárt tenni a rosszul célzó vörösök ágyúi. Junius 19-én Komárom katolikus lakossága a szokásos fényes urnapi körmenetét tartotta. A szertartás végén a vörösök srapnelleket küldtek a kör­menetre, mely a vár előtt haladt végig más években, mig ebben az évben egészen más utvonalt választott. Fegyverszünet I Junius 23>án Cosíier ezredes Komárom uj városparancsnoka közölte a polgár­­mesteri hivatallal, hogy a komárom— érsekujvári vasútvonalat megtisztitotta az ellenségtől, Ógyallát és Komárom­­szentpétert visszafoglalta Bounaud őr­nagy érsekujvári különítményével csat­lakozva. Kun Béla, mint ismeretes, junius 16-án intézte jegyzékét CltmenceUU- hoz, a békekonferencia elnökéhez. Ennek vá­lasza juDius 23 án érkezeit meg’ a vörös hadsereghez, amely elfogadta az antant ultimátumát. Junius 24-én reggel öt órakcr a csehszlovák és a magyar csapatok beszüntették az ellenségeskedést I Nagy örömet szerzett ez: a hír a városban, mely három hétig szenvedte az ostrom minden baját és kellemet­lenségét. A város megmenekült a vörös megszállástól, melyhez egy napon igen közel állott. Junius 24-én veszett el Csallóköz ; Komárom, junius közepe. Magyarország számára. Az antant stratégiai határokat adott Cseh­szlovákiának. A város megőrizte nyugalmát és semmi rendellenes esemény nem fordult elő. A francia parancsnokság ennek ellenére is túszokat kívánt. A város akkori polgármestere, Szljj Ferenc dr. elsőnek jelentkezett, utána Alapy Gáspár főjegyző szintén önként vállalta a túsz kötelezettséget. A többit sorshúzás jelölte ki. A városba visszatért Jatnniczky zsupán felhívást intézett Ko­márom lakosaihoz és ebben ezeket irta: .Tudom, hogy az érzelmeket nem lehet máról holnapra megváltoztatni, nem is akarjuk az önök nyelvét és kultúráját elnyomni, hanem a kölcsönös megértés és tisztelet alapján állva azt kívánjuk, hogy magyarajku testvéreink velünk együtt köztársaságunk egyen­rangú, boldog polgáraivá váljanak... Nem célunk, hogy itt iredeniát nevel­jünk. Meg vagyok győződve arról, hogy kölcsönsen megtaláljuk a meg­értés és a megbecsülés útját, s hogy köztársaságunk nemzetiségi politikája fenkölt gondolkodású Elnökünk és nemes barátja, Wilson szellemében fog megvalósulni. Eddigi munkám biztos záloga lehet annak, hogy én a jövőben is, amig kormányom bizalmából ezen felelős­ségteljes állást betöltőm, a megértés politikáját folytatom s ha önöknél is viszonzásra találok, elkövetek minden lehetőt, hogy az átmenet nehézségeit leküzdve a megértés útját egyenges­sem ... Fogjunk mindnyájan össze be­csületes munkával, hogy ezen sebeket gyógyítsuk és ledöntve, osztály, nyelv és vallások válaszfalát, iparkodjunk egymásban az embert megbecsülni“. Szép szavak voltak ezek. Aki irta, hitt is bennük; Jamniczky azonban korán elment és vele együtt eltávozott a meg­értés is. Komárom azóta is vár erre a beigérkezett vendégre. Eqy szemtanú. Nobile három emberét már megmentették. — junius 16. Nobile csütörtöki szikratávirai szerint csoportját most keletfelé sodorja az áramlat. Nobile bízik abban, hogy si­kerül egyik közeli szigetet elérniök. Angol jelenségek szerint a „Braganza“ az Északkelet-földre érkezett és ott levő vadászoktól megtudta, hogy a „Hobby“ hajóról kiküldött mentőexpedició az „Italia“ három emberét, köztük Malin­­green svéd tudósi megmentette. A Nobile csoport és a legénység többi tagjai között még mindig nem sikerült helyreállítani az összeköttetést. — Matróz trikó, félharisnya, sok­­kerli legolcsóbban ELBERT-nél. Szlovenszkó páratlan hatású nSl gyógyfürdőié újonnan berendezett modern hldegvlzgvőgyintézettel és szénsavas fürdőkkel. Természetes meleg vasas fürdő és hegyi klimatikus gyógyhely női bajokban, vérszegénységben és ldegbántal­­makban szenvedők részére. Diéti­­kus ellátás is. Orthodox kőser ven­déglő Wésel József veietése alatt. Autó­buszjárat. Hív. fürdőorvos: dr.Tőig Vil­mos 'nőorvos Operateur Bratislavában. Felvilágosítást ad: FUrdőigazgatősög Vyhne és Ungár Kálmán dr. Bratis­lava, (Stefaniková 23.) Telefon 11-96. 360 ■SgMMMHIIBIIIHI—IIIBIIIIBIH | 1 feéf Jogate í minden arcot bájossá és széppé tesznek. | Sokszor már egyszeri tisztítás után a kelle­mesen frissítő Chlorodont-fogpasztávál a fogak gyönyörű elefántcsont csillogást és fehérséget kapnak még az oldalfelületeken is, ha a fogsorhoz simuló Chlorodont­­\ So.?kefét használjuk. A fogak közt romló éleímaradékok nyomtalanul eltávolodnak, ami a rossz szájíznek veszi elejét. Próbálja meg először egy kis 4 koronás tubussal, nagy tubus ára 6 korona. Chlorodont­­fogkefe, hölgyeknek 7 korona (puha szálú) férfiaknak (kemény sörtéjü) 8 ko­rona. Ügyeljünk a kékes-zöld csomagolásra \ a „ChlorQíjont“ felírással. Mindenütt kap­hat« 60 A községi elemi fiúiskola Vihnyei kirándulása. — junius 15. j Jól sikerült kétnapos kirándulást ren­• deztek Brauner József, Papp Endre,- Telkes Mihály, Tóth Imre és Uhereczky j Géza osztálytanitó a községi elemi is­kola mintegy 100 tanulójával f hó 13, és 14-én Vihnye fürdőre. A ki­■; ránduló csapatot mindvégig kellemes, ; szép idő kísérte az utján. 13 án, szerdán teggel az 5 óra előtt | induló vonattal indult el derék tanítóik vezetése mellett a lelkes gyer­­\ meksereg, melyre az érzéseknek be­­■ nyomásoknak eddig még nem ismert < uj uj fajtái, a fogalmaknak a közvet­­; len szemlélet utján való megismerése, a test edzése és felfrissülése várt a i kirándulás egész ideje alatt. A víg daloktól, nótákiól hangos vonat állo- I másról állomásra haladt, a pályaudva­­; rokon tartózkodó és a gyermekek • örömében osztozni és gyönyörködni tudó közönség tetszésnyilvánítása mel­l lett. ] A tanulóknak Vihnye állomásra való megérkezését, majdnem két órai, köz­ben többszöri pihenővel és a szabad­­l ban kitűnő étvággyal elköltött ebéddel l meghosszabbított gyaloglás követett, s mely után Vihnye kies fekvésű, tiszta ; levegőjű fürdőjére érkezett a kiránduló ! csapat. Az előzékeny fürdőigazgatóság : jutányos árban bocsátott rendelkezésre ; szállodai szobákat. A gyaloglás fára­dalmainak a kipihenése üditőleg ha- I tott az ugyancsak méltányos árban ij számított vasas, természetes melegségü I gyógyfürdő. Úgy a módosabb, mint a szegényebb szülök gyermekeiből egy­­jj aránt, a fürdés által kiváltott öröm megerősítette bennünk azt a rég han­goztatott meggyőződésünket, hogy a mai városi gyermeknek egészséges emberré való nevelésében igen nagy szerepet játszik, a külföld minden mo­dern városi iskolájában már rég alkal­­l mázott iskolai fürdő.- A fürdéssel járó újabb pihenés és a hazainak jó étvággyal való fogyasztása j után, a fürdő kórül elterülő magaslatok ; egyikén 5 — 600 méter magasságban (a | tenger színe felett) épült kilátóhoz való ? gyalogolást is könnyen elviselték tanu­- lóink s örömmel fogadták, mert a ä kilátóról való körültekintés gyönyörű | látványt tart az alföldi virágos rónák j vidékéhez szokott szemeik elé úgy, hogy • a fáradozásukat ez bőven kárpótolta. | A domb, hegy, völgy, a hegyláncoiatok 5 sorozata, a tűlevelű és lomblevelű erdők, ‘ a forrás, csermely, a csobogó patak, a jj földrajzi fogalmakat bőven szemléltető változatos látóhatár, a madártávlatból | látott szűk völgykatlan, amelyben az j egész fürdőtelep elterült, a völgyben : mozgó és parányinak látszó emberek r és állatok soha feledésbe nem menő j ismeretekkel gyarapították tanulóink | tudását, gyönyörködtetésük mellett. Este 8 óra felé járt az idő, amidőn j testben kifáradva, de lelki örömökkel | eltelve, a hátizsák tartalmának a meg­könnyítése után pihenőre tért a csapat. A szülők megnyugtatására közölhetjük, hogy pótolhatatlan szeretetek hiánya felett nem igen volt idejük a gyerme­keknek gondolkodóba esniök, mert biztató szó nélkül is zavartalanul aludták legédesebb álmaikat. Csütörtökön a fürdőtelepen elfo­gyasztott reggeli után a vihnyei sör- és szeszgyár tanulságos megszemlélése volt soron. A gyárak előzékeny és udvarias igazgatósága szakszerű magyarázatokkal szolgált a sörgyártás, a vas olvasztás, öntés és esztergáiyozás minden fázisá­nak a bemutatásánál. T

Next

/
Thumbnails
Contents