Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-01-05 / 2. szám

2. oldal Komáromi L*ook 1928. jsnuAr 5. 31-én. A számtalan ígéret k">zül ez volt a legelső, a legfontosabb ígéret, de kilenc év kfor<ása alatt ezt sem váltották be, mint ahogyan a legtöbb más ígéret is c;ak üres ígéret maradt. A centratiz c ó hívei nagy ellenszenv vei fog-dják most is eme« a kérdésnek a tárgyalását ezt megmuta'iák azok a heves támadások, amelyek Tuka cikke ellen elhangzottak a savóban, pedig ezt a kérdést már nem lehet levinni a n pirendő, mert ez legyőzhetetlen, hatalmas vágyként él a szlovenszkói őslakosság lelkében és annak megvaló­sítsa elől kitérni nem lehet. A tiz évvel ezelőtt lett ígéretet be kell vá'tani bar­mi tőrénjék i*, mert a csehszlovák állam két alkotó része azzal a felté­tellel egyesült Turócszentmá'tonban, hogy Szlovenszkó au onomiája biztosít­tatott s ezzel a szlovák népnek függet­lensége a köztársaság keretében elis­merést nyert. A jubileumi évforduló méltó ünnep • léséle m’ris meg etiék a ntgy előkészü­leteket Vájjon szánoltik-e azzal az ügyes rendezők, hogy ezen az ünnepen mi liók szivében a csalódás okozta el­keseredés miatt nnn az ünnepi érzések fogtak ujjongani, hanem a néhai, su lyus helyzet osozta kétségek és aggo­dalmak szomorú borúja fog sötét ta nyát verni? Scovenszt-ó népének nagy hangon hiideett „filszab^di asa“ igen éles kontrasztban van a valósággá1, amikor az állam fönnállásának tizedik évében is arról kell még tépdőd.iie, hogy mikor következik el számára a meg gTt és megérdemelt autonómia! Briand reméli, hagy meg­egyezésre jut Mussolinival. — január 3. Briand egyik londoni újságban közre­adott in e juban kijelentette, hogy a Ráma és Paris közöt' folyamatban lévő tárgyalásin nem közvetít harmadik állón. Reméli, hogy Mussolinival meg­egye ésre fog ju ni. A balkáni viszo­nyokra és a batKári Loctrnora vonat­kozó javaslat kzpc olaban all a szov­­jerkormány részéről javasolt támadást kizáró paktummal, m lyre vonatkozóan tárgyalás indul meg, mihelyt Dovgo- Ievs2ky, az uj szovjetkövet Parisba érke is. A leszerelés kéidésében B iand adatok alapjsn megállapítja, hogy Fran­ciaország jó példával jár elő, de a te'jes leszerelés, amilyet Litvinov kíván, lehetetlen. A fegyverkezés csak abban a mértekben korlátozható, amennyire az egvts országok biztonsága megen­gedi és csakis ott, ahol a Népszövet­ség határozatai végtlnj hatók. Az 1928 as esztendőre Briand a népek, főaent a német és a francia nép köze­ledésének további előrehaladásai várja. Zoch Sámuel szlovák evangélikus püspök és politikus meghalt. — január 4-én. K^ddi számunkban megírtuk, hogy Zseb Sámuel evangélikus szlovák püs poének,- — akit autyos meilháriya és tüdőgyulladással a pozsonyi állami bór­­házb n ápoltak, állapota reménytelen. Amint most ér ésű ünk, Z >ch püspök szerdára virradó ejjel negyed 1 órakor megh dt. Á lapota népről-napra rosszab­bodott. A tüdő és mel hiriyagau ladás­­hoz fehérvérűség is járul». Temetése irántme gtönéntek az intézkedések. Z >ch püspök mindössze 45 éves vo t. A köz­társaság megalakulása óta befolyásos szlovák politikus hunyt el benne. Pozsonymegyánek ő volt az első zsupánja. Az önálló sz!ovenszkó,: egyházkerületek megszervezése terén kif jtett munkálko­dna után az u óbbi két évben ismét aktiv szerep t vállalt a politikában és a szlovák agrárius párt vezérének, Hodzsá­­na< lett a bizalmas embere. Az utóbbi időbzn sokat foglalkozott a szlovenszkói magyar kisebbség kérdéseivel azonban néni sem sikerült mindig tárgyilagos szempontból nyúlni a problémához. Az aktivista magyar politikusok és a kormány közti tárgyalásokban a közve­­ti ő szerepet ő töltötte be, noha ezeka tárgyalások nem végződtek eredmény nyel, mert a magyarság jogos követelései­nek teljesítésére Prága részéről nem mutatkozott hajlandóság. Zoch Sámuel 1882 december 18 án szü etett Cseri községben, Hommegyé­­ben, tanulmányait Basz ercabányári Js S iprmhan végezfe s B emben fejezte be. 1907 óta Modorban volt tvanga ikus lelkész s már akkor szerepet játszót a szlovákság poliiirai életeb n, meg az evangélikus egyházban. Évek ho<s/U során át tat j t volt Pozsonyvármegye törvényha'ósagi bizottságának. Szlovák nyelvű egyházi lapot is szerkesztett. A csehszlovák köztársaság megalatu ása u án azonnal vezető állást szánt neH az uj rezsi m. Mikor 1918 végén és 1919 elején Szlovenszkó koronái megszállása megtörtént s a csehszlovák kormány megszervezte a magi köíigazgaiását, Pozsony város és Pozsonyvármegye zsupánjává nevezték ki és rbben a mi nős >gben ő vette át 1919 január 6 an, Vizkeresit n3pján a varos és vármegye közigazgatását. Eonek az átvéenak a körü'ményei még eléggé ismeretesek. Az 1919 ik év legmozgalmasabb idejé­ben (a po.’sonyi magyar egyetem be­zárása január 28-án. a szlovensrkói tejhataimu minisztérium bevoru ása Pozsonyba február 4 én, — első inter­nálások, — február 12 iki események, — márc. 21 én a magyar kommunizmus kitörése, — újabb internálásom — má jus junius: a vörös csapatok offanzivája S lovenszló ellen, további internáláson stb) ő átlóit a varos és várm-gve köz igazg fásának élén Már az 1919 ik év taviSzAn, mikor kimondották az öná ló sz ovenszkói ágostai hitvallású evangi likus egvházkerülefak megalakításit, a nyugati egyházkerület püspöki teendői nvk ellátására ő kapóit megbízást. 1919 augusztus végén, amikor a po zsonyi tanügyi referáíus en bioc elba­­csá otta az egész szlovenszkói tansze mélyzelet, Z' eh Sámuel ellentétbe ke­rült Srobar Lőrinc askori le jhatalmu miniszterrel és S'efanek Antal iskolaügyi előadóval, meri helytelenítette azt, hogy elbocsátó leveleket küld ek a szlov k tanítóknak is, o'yanoknak, akik mar a magvar érában ön ud tos szlovákodnak vallóiták magukat. Emi rt bejelentetiea zsupáni állásról való lemondását, ame­lyet Srobár miniszter kérőbb el is fa gadott Uédji a zrupáni állásban 1919 szapember hónapiban Bella Metód Mr'yás dr. lett Z eh Sán u ;l azért to vabbra is szerepeit a szlovák poli ikai éle ben. Az 1920 ik évi első nemzet gyűlési választások alkalmával azon volt, hogy az Ada-osság köréből is á litsan^k ^ jelöltet a csehszlovák köztársasági ag­rárpárt lis éján. A jelöltségre azonban csak nehezen akadt vállalkozóés a tő re vés egyáltalában balsikerrel végző­­dőlt, mert bz érsek újvár i kerü etben az ag­rárpárt listája oly cseké y számú sza­vazatot kapó t, hagy a listavezető sem ju'oi» mandátumhoz. Zoch Sámuel ezu ián főleg a szlovenszkói evangélikus ezyházi ügyekkel foglalkozott és rés t vett az 1921. évi zso'nai zsinat elő­készítésében. 1922 jut. 4 én végég megválasztották a n>ug;tsz!ovenszkói evzrg. egyházkerület pj pökének. Az u o!so, 1925 ik évi nemzetgyűlési vá I sztások a kalmával az agrárpárt Ihlá­­jái képví e ővá választották s azóta ■ ismét erősen aktiv szerepet töltött be ! a po í ikai éietben. Sokszor szólalt fe! j a páriámén ben is főleg külpolitikai, | valamint Zoch pü pök, mint ismeretes let u'óbb akkor keü 11 ismét az általános é deklödés középponti bi, mikor R )t­­hem re lordhoz levelet intézett a szlo i vensz.kói magyar kisebbségi kérd ás ügyében, amire azután Rothermere vá- j laszo t is a S'Iovenszkót érdeklő belpo- { liiikai kérdésekben. j Z eh Sámuel halálát hosszabb bele- \ geskedes előzte meg, amely azonban ; csak az u óbbi hónapokban vált oly su’yossá hogy megakadályozta őt te- ! vekenységében. Komáromot csak akkor fenyegetné az árvíz, ha a Dunán közvetlenül Komárom közelében, de különösen leni Ószönynél képződne jégtorlasz. — Saját tudósítónktól. — A pozsonyi napi'apok állandóan hoz­nak olyan hireket, hogy a Dunának Bőstől fel,ímosí már egész Hamburgig való befagyása következtében Pozsonyt is, de főként Csallóközt árvizveszede lem fenyegeti. A helyzet az, hogy Pozsonyban és a vidéken csakugyan fenyegeihtf az árvíz, noha a Duna víz­állása egyre apad, aminek azonban az íz oka, hogy a hideg időjárás miatta Duna mellékfolyói is befagytak és így kevesebb vizet hoznak mint eddig. Ebből azonban az következik, hogy minél tovább tart a hideg, annál na­gyobb lesz az árvnveszedetem. A Duna beállása után a tükrét fenyegető jég táblák a hideg időjárás következtében egyre szélesebbé válnak. Az olvadás megindulásakor ezek a jégtömbök hosz­­szabb ideig megmaradnak, úgy, hogy a felülről jövő viz a jég fölött fog utat törni maganak, ez psdig a/onos lesz az árvizveszedelemmel. A hatóságok tisztában vannak a veszély nagyságával és ezért már minden intézkedés meg történt a mentési szolgálat megszerve­zésére. A dunamenti ármentesiiő társu latok állandóan éberen figyelik a víz­viszonyokat, A csehszlovák hidrografiai intézet jelentése szerint a zárt jégtömeg Po­zsonytól a Duna csehszlovák részén fölfelé egész a Morva folyó torkolatáig terjedt ki és ez a jágtömb Pozsonynál 300. Dévénynél pedig 280 cm-rel em li a Duna nívóját. Komáromban a Duna vízállása néhány centiméterrel esett, A Dunát itt a folyó szélességének egy­­harmada erejéig boritják a jégtáblák. Kedden a Bősnél lévő jégtorlaszhoz Hőnek alezredes parancsnoksága alatt katonai osztagot küldtek ki, hogy al­kalmas helyet keressenek a jég felrob­ban ására és igy lehetővé tegyék a viz lefolyását. Az osztag 3000 kilogramm ekrazitot vitt arra a helyre. Ezenkívül még további 7000 kilogramm robbanó anyag van erre a célra fenntartva. A Duna befagyása természetesen aktuálissá teszi a kérdést, hogy Komá­romot és környékét is fenyegeti e az árvizveszedeiem. Komárom, — január 4. j Erre vonatkozóan munkatársunk be- : szélgetett egy komáromi szakemberrel, ! aki aze őtt hosszú éveken át mint fo­lyammérnök működött és igy jól ismeri a Duna viszonyait. — Egyelőre minden attól függ, i hogy az időjárás milyen lesz a továbbiakban — mondta az illető szakiéi iotély — Közvetlen árvíz­­veszedelem nem fenyegeti Komá­rom város belterületét egyrészt, mert magasabban is fekszik, mint Csallóköz többi része. Komáromra csak abban az esetben lenne ve­szélyes a Duna befagyása, ha valahol Komárom közelében kép­ződne jégtorlasz, de különösen O zőnynél, mert a Duna folyása nem találna akkor u*at és így a jégtorlaszt megkerülve, törne ki a medréből és lepné el a vidékét. j — Ebben az esetben az Erzsé- i betsziget könnyén megint viz. alá j kerü h^tne. — A Duna legerősebben itt Ko- > márom környékén uto!járal890 —91 jj telén fagyott be, amikor kocával 1 lehetett a jégen a túlsó partot el­érni. Deákkor is maxináisan egy méter volt legfeljebb a jégréteg s igy kétes az, amit több újság irt, hogy a Duna fenékig befagyott. Meglehet azonban, hogy egykét méteres jégréteg keletkezett mhol, ha a jégrétegek valaraiképen egy­más fölé kerültek és egybe fagytak. De szó sem lehet arról, hogy a Duna egész a fenékig befagyjon, legfeljebb a zátonyos helyen, ahol a viz nem volt mély, mert nem kotorták ki a fenekét. Vasárnap szenteli püspök­ké a papa Serédi Jusztiniánt. — janáár 3. XI. P us pápa január 8 án, vasárnap sze teli püspök ié a six usi kápolnában dr Serédi Jusztinján bibornokot, Ma­gyarország hercegprímását. Az esztsr­=i==AZ UJ== TUNGSRAM BÁRIUMCSŐ Tisztán csenrö hang! Nagy meredekség! Kiváló teljesítmény! Ed Jig megjelent tipusok: TUNGSRAM P40 alacsony frekvenciájú erősitőcső és TUNGSRAM P 419 végerősitőcső. 5 gomi érsekség fcnnhaiósrga aia tarozó pü-p3k8<‘gek képviseltében Shvoy La­jos székeiíf-hérvari megyérpüspők, Vi­­szota Lajos tpnkanonrk Mserettben már Rómába utazót!, hogy j-len legyen a heicagprimás püspökké szentelésén. A h reagp imas esz e'gomi bevonu­lásának és székfoglalasának napja még nincs pontosan megállrpi'va. A herceg­prímás janu’r 15 én vtsd ál Rómában bibornoki ii u árts temp ómat, má-nap a magyar zarándokokkal búcsú hall­gatási n jelenik mt-g a pápánál es 17 én indul vissza Rómsbói Mtgyarorszagba, »hui eső u |a Panni nhalmára viszi. Itt a hercegprimási boda, a vármegye és a város vezetősége együuesen fogják megáh-pi ani az esztergomi székfogla­lás idej ;t és módozatéi’. Hogyan kell magyar vízu­mot szerezni az útlevélre? A pozsonyi magyar konzulátus figyel­meztetése. Az útlevéllel bírók olvassák el! A pozsonyi magyar királyi konzulá­tus ^Ferenciek tere 5) a Mrgyaror­­szfgba u azni szándékozó kö/öns'g tá­­j-koztarasára a köveik^zőket közli: Mindazon csehszlovák u levél u'ajdona­­sok, akik a Magyaroiszágbi való be­­u azásra jogos tó littamozast (vizűm) óh j ják elnyerni, a gr ci egyezmény 14. pontja értelmében e kéielmüKeí személyes jelentkezés u’ján kö eksek előterjeszteni. A pozsonyi magvar ki­­ráyi konzulátus a közönség érdeké­ben különös kivélt 1 tesz akkor, ami­kor a személyes jelent<ezés kötelezett­ségből eltekint és a megbízóit vagy posta u'ján bemu a!ott uikve eket lat­­lamozza. Ez a közönség érdekeben tett könnyítés, különösen a posia u'jan be­­kü dö't u'levé! láitamozáe eseteiben a a követség munkájínak oly nagymérvű megnehezi'éset jeleni hogy az ilyen kéielmek gyors e intézését csak az esti­ben biztu-iihatji, hi a közönség a maga részéről pontosan alkalmazkodik az itt közölt lájekozta'áshoz. Minden egyes útlevél külön ( z egyes családok is), egészen röviden és szabuio-an meg­fogalmazott béiyegielen kérvénnyel, pontos címmel ellátóit bélyegtelen vá­­laszborilékkal és a megfelelő pénzösz­­szeggel együit pénzes levelben kül­dendő be. Asik többszöri u ra jogosító láttamozási kérnek, azoknak 76 K t, akik egyszeri útra jogos tó láttamozási kémei*, azoknrk 41 K t kell kérvé­­nyeikhóz készpénzben csatolniok. A posta u ián e őterjt*sz'ett kérelmeknél tehát a 70 ille ve 35 K illetéken fe ül nyomiatvanv és postaköltség felében útlevelenként még 6 K fizetendő. A szükséges pénz feltétlenül ez u'leveliel együtt, nem külön poshutilványon kül­dendő, mert a Iá tarnozás a pénz be­érkezése előtt semmi körülmények kö­zölt sem adható meg, amiből egyúttal

Next

/
Thumbnails
Contents