Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-06-12 / 70. szám

1928. junius 12. Komáromi Lapok 3. oldal. ELEGÁNS FÉRFIINGEK! MÉRTÉK SZERINT dig este egy műsoros estélyt, egyúttal felkérte Igó Aladárt, hogy az egyesület 60 éves történetét irja meg és az a disz­­közgyüiés alkalmával ismertetve legyen. így fiatalít és szépít a HULL ■ [Eli Cilit-HEH [QHflLL-szappan Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főleraka »VÖRÖS RAK“ gyógyszertár Bratislava. — Alapítva 1312. Borzalmas vasúti szeren­csétlenség Német­országban. Vasárnap hajnalban kisiklott egy gyorsvonat. — Eddig 24 halóit és számos súlyos sebesült van. — június 11 én. Nürnbergi jelentés szerint vasárnap hajnalban 2 óra 10 perckoramünchen­­frankfuríi D, 47. jelzésű gyorsvonat, mikor kifutott a siegelsdorfi állomás­ról, egy váltó miatt kisiklott a vasútról és borzalmas szerencsétlenséget oko­zott. A gyorsvonat, amely 80 kilomé­teres sebességgel haladt, lezuhant a 15 méter magas töltésről. Az étkező kocsi rázuhant a gőzmozdonyra és a benne lévő emberek súlyos égési sebeket szenvedtek a mozdony forró gőzétől. A halottak száma 24, a súlyosan sebe­sültek száma 12, ezenkívül nagyon sok ember könnyebben sérült meg. A sze­rencsétlenség okát, vájjon véletlen vagy merénylet okozta a szerencsétlenséget, még nem tudták megállapítani, noha az bebizonyosodott, hogy a jelzőkészü­lékek rendben voltak és a szemafor is szabad pályát mutatott. A szerencsét­lenség a jobboldali hajláson történt. Az utasok körében, akiket nagyobb­részt alvás közben ért utói a szeren­csétlenség, óriási pánik keletkezett, a hálókocsiból hálóruhában menekültek az emberek, akik rettentő jajveszékelést és siránkozást rendeztek. A 24 halott között van egy magyar mérnök is, mig a többiek mind németek. Nürn­­bergrő! az első segélyvonal 20 perccel a szerencsétlenség után érkezett meg a helyszínre, majd az első segélyt nyújtó orvosok autóval robogtak ki, éppúgy a tűzoltók is. A halottak között van két vasutas, a súlyos sebesültek között pedig öt vasu­tas. A sebesülteket a fürthi és nünrn­­bergi kórházba szállították. Jogot a kommunista város-* atyáknak! A hírek szerint egy kom- t munista városatya felülvizs- | gálta az üzemeket. A kórház- | ban egészen a műtő-asztalig jutott. Gyomormosás alkalma­zása után félig gyógyultan el bocsátották. A kis hirecske a kommunista város­atyáról, aki elsőnek kezdte meg a városi üzemek felülvizsgálatát, sok helyen zajos derültséget keltett. Pedig ezen nem kell 1 nevetni; mert ez egészen komoly dolog, jj Ebben eiőreveti árnyékát a jövő és \ ezekben a sorokban megkíséreljük an­nak a kis káténak a megszerkesztését, amelyet 1999. esztendőben léptetnek életbe, ebben az öreg Komáromban, melynek nevét akkor már régen elfe­ledték, csak egy hosszú ősz szakállu ember emlékezett még rá. Komárom akkor már régen Vókonyfalva nevet vette fel, mert elsőnek haladt az idővel és a korral. Tehát 1999. A végső harc már eldőlt és a világ | proletárjai egyesültek. Ne időzzünk az | ügy politikai részénél, mert azt a leg- s kisebb gyermek is el tudja képzelni, j Gyerünk a komáromi városházára. Az országos alkotmány szerint a falu kép- 1 ! viselőtestületének felét a kommunista 9 ; párt nevezi ki és ezt alátámasztja egy | történeti adalékkal is, mert hivatkozik I \ egy ilyen törvényre, amelyet egy közép- | európai demokratikus köztársaság ho- Jj zott, ahol az autonómiát úgy oldották i meg, hogy a képviselőíestüietek egy- j harmadrészét kinevezték. Csakhogy ez félmunka vagy harmadmunka és így nem sokat ér. Az igazi autonómia pe­dig nem végez félmunkát. A kommu­nista párt azért nevezi ki a képviselő­­testület tagjainak a felét, hogy a vá­lasztók dolgát megkönnyitse. A másik felét az általános és titkos választójog szerint az egész lakósság küldi be. az aktiv választói korhatár a betöltött 6 ik életévnél kezdődik, de passzív választói joguk csak a 16. életévüket belöltött polgároknak biztosítanak, akik kellő müvellséggel rendelkeznek és már a jogtudományokba is belepillantottak: Jogot a népnek! cimü szeminárium hallgatásával. Természetes, hogy a többség már j nem oiyan, mint régen volt és nem i „az urak“ pártjaiból kerül ki. A prole­­[ társág átvette a hatalmat és azt gya­korolja is a következő módon; A kommunista városatya tiszteletdijat húz. Az üléseken éjfélig trabukkó szi­vart, éjfél után igazi egyiptomi ciga­­retlát szívhat a város költségére, termé­szetesen frissítőkről is gondoskodik. Az ülések t vülésekké fejlődtek ki és | óradijat kapnak a résztvevők, kivéve a hallgatókat. Mikor az „urakat“ szidják, azok tartóznak, mint hallgatók lesütött szemekkel azt hallgatni. Joga van bármikor hivatalvizsgálatot tartani minden hivalalban elkezdve a proletármesteren — ez a cim helyette­síti az elavult polgármester szót — egészen az éjjeli bakterig. Joguk van az aktákat előkivánni, a rosszul elinté­­zeiteket földhöz vagdosni, az alkalma­zottak pedig tartoznak azt a földről sajátkezüleg felemelni és megtörölgetni. Az iskolákban figyelemmel kisérhetik a tanítás menetét és szabadságukban áll erre vonatkozó észrevételeiket meg­tenni a növendékek előtt. A kórházban is körültekinthetnek, mert az operációknál a körmére keli nézni a dokloroknak, nem azért, hogy Emlékezetes, hogy Pozsonyban a múlt hetekben a hatóságoknak nagy gondot okozott az épitőmunkások sz’rájlíja, amelyet csak nagynehezen és hosszas tárgyalások után sikerüli meg­szüntetniük. Az épitőmunkások sztrájkja most Komáromra terjedt át, miután Pozsonyban már megszűnt. Tegnap, hétfőn reggel az itteni épitő­munkások nem álltak munkába s elhatároz­ták a sztrájk lefolytatását a bér­­mozgalom jegyében. A sztrájbolók, mint értesülünk, az eddigi 3'80 HIBEE 1 — Esperest látogatás a református egyháznál. A komáromi református egyháznál junius 16 án tartja hivatalos látogatását Gyalókay László esperes, Soós Károly egyházmegyei főjegyző, tanícsbiró kíséretében. A canonica visitacio alkalmával az esperes meg­hallgatja az iskolás gyermekek vallás­vizsgáját, déiuián pedig az egyház presbitériuma az ő elnöklete mellett ülést tart. elég tiszta-e, hanem hogy teljesen fáj­­dalommentesiti-e a betegeket. Érzéste­lenítés nélkül csak a burzsoák operál­ható!?. A koszt felől a betegek kíván­sága szerint intézkednek, annak válto­zatosnak és táplálónak kell lennie, nem szabad a foghagymás rostélyossal spórolni, azonban a gyomorfekélyesek ezt savanyukáposzlával és borjucsülők­­ksl is helyettesíthetik, smi könnyebb étel. Mivel az alkoholfogyasztás meg­szűnt, minden beteg csak pezsgőt iha­­tik. Szigorúan tilos borravalók adása és elfogadása. Minden beteg ha gyó­gyultan távozik, emléktárgyat kap, ha meghal, díszsírhelyet. A szociális ügyeket burzsoá nem in­tézheti, mert az elfogult és tudatlan. A város köteles gondoskodni minden munkanélküliről és azok számára mér­sékelt órabért biztosítani. Mivel a mun­kaidő napi négy óráig tart, a munka­nélküliség pedig minden nap huszon­négy óráig, tehát sz erre folyósítandó. Minden munkanélküli ezenkívül teljes horogfelszerelést kap és szabadon űz­heti a halászat nemes időtöltését, her­nyókról azonban sajátkezüleg tartoznak gondoskodni. A városatya minden városi üzemet ingyen élvez, tehát szabadjegye van a mozgószinházba, a vámokon ki és be, a gőz és kádfürdőbe borbély- és masz­­százzsal együtt, a strandon, a futball­­téren, a gyermek- és népkonyhákon, nem fizet semmiféle adót és közterhet, de ingyen kapja a gázt vagy villanyt és kokszot vagy fát tetszés szerint. Mindezek költségei a gonosz burzsoá­­kat terhelik, akiknek egyetlen joguk marad, a város összes közterheit vi­selni, de népgyüléseken szabadon or­díthatnak jogokért. Komárom, június 11. korona órabér helyett ^O—5'70 korona órabért követelnek. A sztrájkot az épitőmunkások szak­­szervezete irányítja. Komáromban mintegy 200 épitő­­munkás tette le szerszámjait a magasabb órabérek kiharcolásáért. A sztrájk hossza attól függ, hogy a tárgyalások milyen eredményre vezet­nek majd, egyelőre a munkások azon­ban nem is jelentek meg a tárgyaláso­kon, melyeket a járási ipartársulat ré­széről Boldoghy Gyula ipartársulati elnök fog vezetni, — Nyugdíjazás, Katona Sándor ko­máromi táblabirót, a birói karnak e nagytekintélyű tagját az igazságügyi mi­niszter saját kérelmére julius elsejétől nyugdíjazza. — Választmányi ülés a DalegyesDIet­­ban. A Komáromi Dalegyesület választ­mánya julius hó 9-én, szombaton este Nádorutcai helyiségében választmányi ülést tartott. Kathona Sándor nyug. járásbiró egyesületi elnök meleg sza­vakkal üdvözölte a választmány tagjait akiket arra kért, hogy mint a Dalegye­sület intéző és vezető testületé, szere­tettel szolgálják a magyar dalkultura ügyét. Majd az elnöki jelentés során bejelentette, hogy Fried Jenő tiz kocsi kavicsot bocsájtott díjmentesen az egye­sület részére, amelyért a választmány a nemesszivü adományozónak köszönetét szavazott. Fülöp Zsigmond ügyvezető elnök hozta ezután tudomására a vá­lasztmánynak, hogy az augusztusban tar­tandó monstrehangverseny ügyét a Kath Egyházi Énekkar, Zsidó Egyházi Énekkar és az Egyetértés Munkásdalárda test­véri megértéssel vették pártfogásukba és igy a hangverseny megtartására mind a négy dalostestület vállvavetett buzgó- Sággal fáradozik. A választmány a je­lentést örömmel vette tudomásul. A választmány az elnök indítványára el­rendelte, hogy az egyesület vagyonáról a vezetőség leltárt vegyen fel s erre az elnökség tagjain kivül a pénztárost, háznagyot és ellenőröket küldötte ki. A kert kerítésének ki javítására a Herczegh István háznagy által beszerzett árajánla­tok legkedvezőbbjét fogadta el a választ­mány, amely a munka végrehajtását elrendelte. Az egyesület helyiségeinek villanyvilágítással leendő ellátása ügyé­ben a választmány úgy határozott, hogy a beérkezett ajánlatokon kivül még egy harmadik műszerelőtől kér ajánlatot és felhatalmazta az elnökséget arra, hogy a három ajánlat közül a legkedvezőbb ajánlat tulajdonosát bizza meg a villany bevezetési munkálatokkal. Tagfelvétel után az ügyvezető elnök ismertette a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség központi vezetőségének áliratát, amely­nek tartalmához mindenben hozzájárult a választmány, amely sajnálattal vette tudomásul, hogy az országos dalverseny sz idén elmarad, de reméli, hogy az 1929 évben annál méltóbb keretekben tarthatja meg a szövetség a magyar dal ünnepét. A választmány elhatározta, hogy július 22-én gyermekdélutánt ren­dez az apróságok örömére, amelynek előkészítő munkálatait a napokban meg­kezdi. Miután a tárgysorozat kimerült, az ülés az elnök éltetésével véget ért. — A Főgimnázium! Segítő Egyesület közgyűlése, A Főgimnáziumi Segítő Egyesület szombaton délután tartotta rendes közgyűlését a tagok élénk ér­deklődése mellett. A közgyűlés Alapy Gyula dr. elnöklete alatt folyt le és te­­tárgyalta a jelen iskolai év zárószám­adását, melyet dr. Horváth Cézár pénz­táros referált. A közgyűlés a megvizsgált számadást egyhangúlag elfogadta. Majd Gidró Bonifác egyesületi igazgató ter­jesztette elő a gondosan egybeállitott jelentést az egyesület áldásos működé­séről, amelyből visszatükrözött a sze­gény diákokról való atyai gondoskodás. A jelentés után a jövő iskolai év költ­ségvetését mutatta be Gidró igazgató és a közgyűlés azt szintén elfogadta. Az indítványok során Alapy elnök azt terjesztette elő, hogy az egyesületnek egy nagy jóllevőjét, Panghy Özséb ny. főgimnáziumi tanárt az egyesület vá­lassza meg tiszteleti elnökévé. Az in­dítványt a közgyűlés lelkesedéssel fo­gadta. — Egy iskolatanitó sikere. Bizo­nyára még sokan emlékeznek Jakatics Sándorra, a dunaszerdahelyi katolikus iskola volt igazgató tanítójára, akinek esetével foglalkozott az egész magyar sajtó, igy lapunk is. A nagyon nép­szerű tanitót és kántort Csehszlovákiá­ból kiutasították és a komáromi hidnál akarták áttenni magyar területre. A magyar hatóságok azonban nem látván elég indokot a kiutasiiásra és Jakaticsot csehszlovák illetőségűnek tekintették, akit nem lehet kiutasítani és a komá­romi hidon vis8zakisérték csehszlovák Magyar gyermek magyar iskolába való! Komáromban is kitört az épitőmunkások bérsztrájkja. Mintegy 200 épitőmunkás tette le szerszámait, — Óránként 3 80 korona bésr helyett 4 80—5*70 korona bért követelnek. — Saját tudósítónktól. — 5 Minden gyermek elvész a magyarság számára, aki nem anyanyelvén tanul!

Next

/
Thumbnails
Contents