Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-05-26 / 63. szám

^«Sryvenkilencedlk évfolyam. 63. szám. Nzombat, 1928. május 36. ~ ■ ’>*S. Sxerkea&tSiég él kiftdófiiratl!: Hááoi-u, SS.. . • i, , Megjelenik 'hctenkint háromixo; í kedden, csütörtökön és szombaton. * v-\ ' * IlSIixatéii ér ciehislorák értékben; 9»! jbee éi vidékre postai izétküldé*»qi s * •«írt évre 80 Üt, félévi« 40 X, negyedévre \ 20 X. - Külföldön 150 K5. jryei «lim éra i 8© ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA sbr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. Pünkösd. Irta Alapy Gyula dr. Szentlélek Isten kegyelme ma­radj velünk, mint ama nevezetes pünkösdtől kezdve a tanítványok­kal és az apostolok utódaival ma­radtál! Az Írás elbeszéli, hogy ott ü'tek együtt csüggetegen, bánato­san, reményükszegetten, a Mester­ről beszéltek, aki mennyekbe szál­lott égi Atyjához. És lön nagy zu­gás, mely megrázta a ház minden eresztékét. Utána pedig világosság áradott szét a szobácskábán és megjelent a Szentlélek tüzes nyel­vek alakjában a tanitványok leje felett. Leszállt az égi tűz és az egyszerű munkás-emberek, halászok belső vágytól űzve mennek hirdetni az igét, zsidónak; pogánynak, gö­rögnek és rómainak. Nincs már félelem többé sziveikben, tisztán áll előttük a cél : az Isten országa. Rögös utjukbaD, ezer mértölde­­ken végig az égi tűz vezeti őket és ez avatja a szűkszavú embere­ket szónokokká, akik ellenállhatlan erővel hirdetik a megfeszített és a dicsőségben feltámadott és égbe­­szállott Krisztus tanításait. Négyen, akik talán írástudók se voltak ad­dig, írni kezdenek és megírják az Isten-ember életének és tanításának történetét az evangéliomokban. S ami azután történik, az a legna­gyobb csoda. A pogány városok­ban épen úgy, mint Júdeábán és Galileában, a nagy tenger partjain végig elterjed az uj hit, amelynek egyetlen fegyvere, propagandája, izgató eszköze a felebaráti szeretet. És vértanuk ezrein keresztül, a földalatti katakombákból az égbe­törő székesegyházak csúcsíves cso­dái határolják a Kereszt diadalát. Sokan azt hitték, hogy az uj hit a választott népnek, a zsidó nép vallásának reformációja, melynek szent könyvét, az ószövetség törté­netének bibliáját az uj vallás is átvette. Ámde az uj hitet felvehette mindenki, a pogány is, aki nem ismerte Mózes törvényeit és nem nevelkedett a Sinai hegyen kinyi­latkoztatott tiz parancsolat korlátái között. Isten kegyelme a Szentlélek utján áradt a világra és egyengette az örök élet útjait. A virágos tavasznak e szépséges ünnepén a mi lelkűnkből is szét­árad a szeretet himnusza, hogy át­ölelje az egész világot, de vájjon él-e leikeink mélyén az isteni ke­gyelem, mely nélkül az élet csak vegetáció és a munka, melyet vég­zünk, keserves robot? Istennek és nemzetének él mindenki, aki szá­mot tart a magyar névre. A Gond­viselés kegyelmére bízza magát minden hivő lélek, mely nem kis­hitű és nem akasztja lantját a ba­biloni vizek partjain sem a hitvány füzekre. A nemzetek útja nem min­dig vezet virágos, madárdalos me­zőkön, hanem sziklás, tövises uta­kon és a megpróbáltatások feáivá­­riajárására kárhoztatja azokat. Amely nemzetben megvan a hit öntudata, az örökkévalóság nagy érzése, azt nem veri le lábáról semmiféle megpróbállatás, de emelt fővel és homlokkal néz tiszta lel­kiismeretének tudatában szembe azokkal. Magyarok madara, a szent Turul madár Hadúr kardjával fo­gai közt előre repült, mindig csak előre, amikor követte választott né­pét az ázsiai végtelen rónák bi­rodalmából. Túrán elbukott, mikor Iván népei a nagy testvérirtó harcba kezdtek és azt évszázadokon foly­tatták. Miért és hogyan maradtunk meg mi, maroknyi nemzet az ez­redév vérzivatarai, tatárjárás, tö­rök hódoltság, osztrák elnyomatás ■ és világháború kataklizmái utáni Megmaradtunk, mert nemzetünknek örök időtől kezdődő és örökkévaló hivatása van. Nem szóródtunk szét, mert összetartó erőnk volt minden­kor a magyar nemzeti lélek. Pünkösd virágos ünnepén jó er­ről emlékezni és lelkiismeretét vizs­gálni nemzetünknek: nem tért-e le az igazi ösvényről a történelem­szabta uj vándorlása és szétszóró­dása idején. Hivek maradtunk-e őseink hitéhez, amely bizva-bizik és rendületlenül hisz nemzetünk örökre elhivatottságában? Nemzeti öntudatunk mértéke elegendő biz­tosítéka-e jövő megmaradásunknak? Nemzeti erőink birják-e az ősi cél­kitűzésekért vívott és vívandó har­cokat ? Nem áldozunk-e idegen is­tenek bálványimádó oltárain? A magyar nemzeti lélek a mi nagy összefoglaló kapcsolatunk a világ négy táján szétszórt magyar­ságnak. Tartalma a történelmi ha­gyomány, a kultúra, nemzeti er­kölcseink és hitünk az isteni Gond­viselés igazságosságában. Fegy­vereinket is ebből kovácsoljuk: törhetetlen hitünkből, a jogból és törvényből. Szövetségesünk mi lenne más, mint az isteni örök igazság és . az idő, mely minden sebre talál gyógyító irt. Nemze­tünk azonban csak akkor juthat el célkitűzései felé, ha a hivatottak, a váteszek próféták tanácsán jár; de jaj azoknak, akik hamis pró­fétáknak hisznek és álnok beszédei­ket zárják lelkűkbe, mert meg­mérgezik maguk és utódaik jöven­dőjét. Legyünk egyek a jelen meg­próbáltatásai útján a szebb és bol­dogabb jövőben is, melyhez el kell érkeznünk, ha a nemzeti er­kölcs, a népi istenfélelem pajzsai­val vértezve haladunk megalkuvás és meghátrálás nélkül, nem nézünk Mikor lesznek A közigazgatási reformot julius 1-én életbe kell léptetni, amit a törvény ir elő. Julius 1 - lő! kezdve tehát az uj közigazgatási rendszert fogják beve­zetni Szlovenszkóba, amelynek élén a tartományi elnök fog állani és a köz­­igazgatást a tartományi képviselet fogja irányítani. Ezt a reform írja elő, de a reform azt is megkívánja, hogy a tar­tományok elnökeit még a törvény életbe­lépte előtt kell kinevezni, hasonlóképen még julius előtt kell a szükséges tar­tományi és járási képviseletek tagjait megválasztani. Hónapok óta van napi­renden ez a kérdés és dacára annak, hegy elérkezett a huszonnegyedik óra, a választások kiírására még mindeddig semmiféle intézkedés nem történt. A kormány pártjai a legkülömbözőbb fel­fogás szerint kezelik a kérdést s van olyan párt is, amely a választásokat csak a jövő évben kívánja megtartatni, sőt olyan párt is akad, amely a re­formnak életbeléptetését 1929 január 1 re szeretné kitolni. Megegyezni nem képesek a pártok, a kormány pedig, ameiy különben is tehetetlen a saját pártjaival szemben, képtelen határozott állást foglalni ebben a kérdésben és mert létét is kompro­misszumnak köszönheti, a pártok egyez­kedésére bízza a súlyos helyzet meg­oldását. A belpolitika csendjében min­denki feszült várakozással lesi a dön­tést és a nyolcas bizottság tanácsko­zásaitól várja a bizonytalanság meg­szüntetését. Az bizonyos, hogy a köz­­igazgatási reform életbeléptetése a tör­vény szerint is küszöbön van, ki kell nevezni a tartományi elnököket és meg kell alakítani azokat a képviseleteket, amelyek az uj közigazgatásnak irányitó és ellenőrző testületéi lesznek. Ha ez meg nem történik, akkor csakis a tör­vényhozás beleegyezésével lehet a ha­lasztó intézkedéseket megtenni. Csak­hogy itt megint fölmerül a kérdés, hogy megludnak-é előre egyezni abban, hogy a képviselőházban a halasztás keresz­tül vihelő legyen. Előbb ehhez kell megszerezni a garanciát. A mi parlamenti életünk jellegzetes sajátossága a halasztgatás, a tehetet­lenségig fokozódott huzavona, ami sok­szor állja útját sok hasznos dolognak. A kormány pártjai között nincsen egyet­értés, azt hosszas tárgyalásokkal lehet csak létrehozni és ha valamely dolog­ban megegyeztek, az mindig valamely sem jobbra, sem balra, nem haj’ lünk a kisértő szavakra, a földi menyországot hazudó radikaliz­musra és a földön csúszó racio­nalizmus ígéreteire, amelyek ör­vényekbe csalják a hiszékeny vándort, hogy megsemmisítsék testét é3 rabul ejtsék lelkét. A Szentlélek és a nemzeti lélek le­gyen velünk utainkoD, küzdel­meinkben, megpróbáltatásainkban és örömeinkben. a választások ? Komárom, — május 25, , más ügynek a rovására történik. Eset­ről-esetre kell a pártoknak egymást kapacitási arra, hogy valamely tör­vényjavaslat mellett a kormány több sége kialakuljon és nagyon sokszor a kormánynak kell áldozatot hoznia, csak­hogy a kormány kereke bele ne sül­lyedjen a tehetetlenség kátyújába. A csehszlovák pariamenli életben a kor­mány nem a parlamentnek felelős, ha­nem csak azoknak a pártoknak, ame­lyek a többséget neki biztositjákninnen származnak azok a fonák és ferde hely­zetek, amelyek a kormányt cselekede tében feszélyezik. A kormány maga tisztában van azzal, hogy a tartományi választások nem fognak kedvezni azoknak a párfoknak, amelyeknek támogatására szorítkozik. Abekövetkezhető kudarc keserű mellék­­izt adna a kormány jubileumi ünnep­ségének is, amelyet pedig teljes zavar­talanságban, méltóságteljesen akar a kormány megülni. Ebből kiindulva a választások kérdésében semmiféle állás­pontot sem foglal el, hanem várja a mellékkormánynak, a nyolcas bizottság­nak döntését. — Az meg vitatkozik egymás között a végkimerülésig, ahelyett, hogy a törvény rendelkezésének érvé­nyesítését tartaná legfontosabbnak. Ezelőtt öt hóval kezdték már rebes­getni, hogy esetleg elhalasztják a vá­lasztásokat novemberre, azóta rengeteg időt és szót pocsékoltak erre a kér­désre, de azért ma sem tudjuk, hogy tulajdonképen mikor is lesznek a vá­lasztások. A sok huzavonával majd csak kifogynak az időből s akkor aztán azt mondják, hogy kényszerűségből el kell halasztani a választásokat. Azonban nem oda Buda! Vagy res­pektálják a törvényt és akkor haladék nélkül kiírják a választásokat, vagy pedig viselik a halasztásért a legtelje­sebb felelősséget Csehszlovákia népe előtt. Mert az még sem járja, hogy a meglevő törvényt örökös taktikázással kijátszák és o'yan példát statuáljanak, amely a törvényből eredő jogok neg­ligálását vonja maga után. Itt nincs mit tovább taktikázni, itt a huszonne­gyedik óra: ki kell írni a tartományi választásokat! (.—) Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat gyomor, és toéltisztitö Itatása páratlan. Az Igmándit ne tévessze össze másfajta kesetűvizzel! ,3 Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Schmidthauer kútvállalat Komárom. fl természetes keserűoiz

Next

/
Thumbnails
Contents