Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-05-22 / 61. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1928. május 22. 81DE1 Él ill nemzethözileg iímctl ttMUI Kellemes nyaralóhely, pompás vidékkel Wienből 35 perc alatt elérhető. Naponta cca 100 vasút és 80 villámos közlekedik. 4 szanatórium, 1 a középosztály részére, 1 gyermekszanatórlum, 41 nagy szálloda, penaiók, számtalan vendéglő. Lakás és ellátás minden árban. Világhírű kénesfürdők! nf sz apcsomagolás" Ivókúra Szőlőkúra Újonnan éplllt strandfürdői ÜgetJversenyek, sutó-, motoí- és csónakkirándulás. Magas művészi nivójú városi színház nyári színkörrel. Elsőrangú zene csodaszép parkban. Több mozgószinház állandóan változó műsorral. Villamos, taxiautó, bérkocsi, egyfogatu, Fel világosító svai szolgál: KIMM BADEN BEI WIEN Telefon i Baden 243. 432 részére? Pobedi Sándor, az após, 67 éves, erós, tagbaszsadt ember volt, aki a falu postáját vitte széjjel. Amint karácsony este az öreg ember az istálló ; elé Került, Rózsa Károly behívta őt az istállóba és kérdőre vonta a levelek miatt. Az após tagadta a leveleket, a férj azonban biztosat tudva dulakodni kezdett vele. Sikerült is neki apósát földre teperni, ami — mert az is erős ember volt — csak nehezen ment. Miután apósa a földön feküdt, kivette zsebéből a leveleset, amelyeknek tartalma olyan volt, hogy az a hónapok 6 a feldúlt lelkű ember belsejét még jobban felkavarta, annyira, hogy szinte önkívületi állapotba került. De csakhamar apósa a földről föltápászkodva rátámadta vádlottra, csámpássága miatt csu- j ufolta, mire a különben is erősen fölindult ember az istállóban levő fejszét felkapta és több vágást sújtott apósára, ki azonnal holtan terült el. Ezután, mint a vádlott mondotta, félreállt és gondolkodott azon, amit csinált, majd a holttestet félrehúzta, hogy az állatok ne lépjenek rá, mielőtt pedig elhagyta az istállót, gödröt ásott és elföldelte apósa tetemét. A tett elkövetése után hazament és megkérdezte feleségétől, hol van az apja, de nem mondta meg, hogy meggyilkolta. — Nemsokára kiderüli, hogy az após nem volt a levelekkel az erdésznél és miután Rózsa Károly még mindig nem mondta meg, hogy'az apóssal mi/örtént, kezdték keresni az eltüntet, A keresésben Rózsa Károly is rész1 vett. A gyilkosság két nap múlva kiderült és december 27-én Rózsa Károly Farnad ól elutazott Párkányba, hogy jelentkezzék a rendőrségnél, az álló násnál azonb in a csendőrök már várták őt, mivel előzetesen Farnad ról értesítést saptas Rózsa Károly bűntettéről. Ezt megelőzően azonban még december 26-án Rózsa Károly és felesége között megint összeütközésre került a sor és pedig akkor, mikor a megcsalt férj megmutatta feleségének azokat a leveleket, melyeket apósától elvett az istállóban. A feleség el akarta venni tőle erőszakkal, közben Rózsa Károly az udvaron kőmüveskalapáccsal az aszszony fejére sújtott, úgyhogy az 17 nap alatt gyógyuló sérülést szenvedett. Rózsa Károly később a komáromi államügyészség vizsgálati foglya lett, mig felesége az após meggyilkolása után megint tovább folytatta a viszonyt az erdésszel. Rózsa Károly vallomásában mindent beismert, megbánva tettét. Általában vallomása egy családját szerető férj feldúlt életét tükrözte vissza, aki, mig a feleségét nem szerették el tőle, boldog és megelégedett volt. Az orvosszakértők szerint a meg gyilkolt Pobedi Sándor négy súlyos ütést kapott, mind a négy ütés halálos volt. Az ütések közül egyik hátulról nyakszirtjét érte, két vágás a homlokát sújtotta, a negyedik a jobb halántékát érte. Az ütések következtében a szerencsétlen ember agy veleje teljesen szétloccsant. Rózsa Károlyné a vádlott felesége a könnyelmű falusi menyecske, aki miatt ez a tragédia történt, 30 éves, magas növésű, barnabőrü, kékszemü falusi asszony. Rózsa Károly 16 éves korában vette feleségül. A biróság előtt hadaró beszédével minden áron ártani akar a férjének, akit rossz, munkakerülő embernek szeretne feltüntetni. Elmondja, hogy házásságuk sohsem volt boldog, a férjé mindenki asszonyának akarta őt tenni. Az erdésszel folytatott szerelmi viszonyát másképen iünteli fel. Eszerint tulajdonképpen a férje küldte őt az erdészhez akkor is, amikor már megtudta ő, hogy neki viszonya van vele, amit ő férje tudtával folytatott. Az asszony tanúvallomásában sokat összefecsegett, szinte betanulva a mondókaját, a védő keresztkérdéseinél azonban ellentmondásokba jutott. Védő: Igaz-e az, hogy az erdésszel szó volt arról, hogy együtt mennek a halálba? Tanú: (szégyenlősen) Igaz. Védő: Ha a férj beleegyezett a vi szony folytatásába, miért atrart a halálba menni az erdésszel? Tanú: (Nem felel) Védő: Igaz-e az, hogy apja meggyilkolása; u'ánaz^ erdésszel élt tovább? Tanú: Igaz. A védő ezután hivatkozott az erd*sz levelére, amit Soós táblabiró felolvasott, éppúgy azt a két levelet is, amelyeket az asszony irt az erdészhez s amelyeket a vádlott az apósnál talált meg azon a karácsony estén. Az utolsó levél külö nősen terhelő az asszony ellen, ami miatt a férj érthetően elvesztette józanságát. Ebben a levélben a falusi asz szony leglázasabb szerelmi vallomásál Írja az erdésznek és férjéről csak mint „rongyról* emlékezik meg. A tanúhoz az ügyész is intéz pár j kérdést és egyik esküdt is. Az asszony ! tanúvallomása után a vádlott férj kije- j lenti, hogy az asszony vallomása nem j felel meg mindenben a tényeknek. A j tanú megesketése ellen a védő semmi- j ségi p maszt jelent be. Mikor az asszony l vallomása után elment, a vádlott meg j jegyzi: „Mindig harcoltál ellenem, | harcolj hát ezután is*. § A következő tanú a megyiikolt fde- i sége özv, Pobedi Sándorné volt, aki j a vádlott mellett enyhitően vallott. 1 Elmondta, hogy a vádlott, s a meggyil- j költ között nem volt viszálykodás és a j gyilkosság előtti napon is még szépen j elbeszélgettek. Az öregasszony valló mása ; szerint a vádlott, mig a feleség nem j folytatott viszonyt az erdésszel, rendes munkás ember volt, aki csak a család- 1 jának élt. Pobedi József az asszony ; öccse, akitől a vád ott először tudia meg, hogy a felesége titkos levelezési folytat az erdésszel, nagyjában ugyan azokat mondj1!, amit az asszony és igyekszik a vádlottat rossz színben feltüntetni. Bálint Lajos a vádlott fél testvére elmondja, hogy Rózsa Káro’y az utóbbi időben feldúlt lelkiállapottal járt, bánatának okáról azonban neli nem panaszkodott. Tudomása van arról, hogy Siegler erdész a gyilkosság után azt mondotta az asszonynak, hogy a vizsgálóbírói vallomásában Rózsa Ká< j rolyt minél rosszabb embernek tüntesse fel. Ezt ő maga hallotta. A következő tanú Siegler Miklós erdész, aki Rózsa Károly családi életét feldúlta azzal, hogy eiszerette az asz szonyt. Külseje nem mutatja a veszélyes Don Jüant, de a temperamentuma olyan, hogy tetszhetett az ugylátszik nagyravágyó falusi menyecskének. Igen öntudalosait akar a biróság előtt felelni a kérdésekre, amelyek azonban néha kellemetlenek részére. A vádlott ellen vall, szerinte Rózsa Károly tudomásul vette kettőjük viszonyát. Védő: igaz-e az, hogy az asszonnyal már viszonya volt mielőtt napszámba járt ki hozzá? A tsnu bevallja, hogy felesége már azelőtt is jár! 5 i hozzá „főzni*. Közte és Rózsa Károly között az asszony miatt voltak súrlódások, azonban lelövéssel nem fenyegette a férjet. A biróság megesketteiie a tanút, ami ellen a védő semmiségi panaszt jelent be. A délutáni tárgyaláson több tanú a ELEGÁNS FÉRFIINGEK MÉRTÉK SZERINT NŐIj FEHÉRNEMŰEK BABY KELENGYE Á G Y N EMU VÁSZONÁRU vádlott melleit kedvezően vallott. Sze riniük Rózsa Károly rendes, munkás ember voít, aki a felesége részére m lg akkor is főzött ebédel, mikor az tő e elment lakni pár napig. Ezután köve kezelt az esküdtekhez intézett kérdések feladása, ami végeit a tárgyalást másfélóráig felfüggesztették. Délután hat órakor Soós táblabiró újra megnyitotta a tárgyalást. Felolvasta az esküdtekhez intézett kérdéseket, amelyekben az erős felindulásban elkövetett szándékos emberölésre vonatkozó kérdések közé felvették a jogos védelemre vonatkozó kérdést és a jogos védelemből való erős felindulás kérdését. Az ügyész ezek miatt a kérdések miatt semmiségi panaszt jelent be. Molnár Jenő államügyész emdkeded fel szólásra és mondotta el vádbeszédét, amelyben, a szerelmi féltékenységen kivül a vádlott leltében azt a piy zt is látja fennforogni, hogy cselekedetét a vagyoni érdek is befolyásolta. Kétségbe vonja a jogos önvédelmet és a jogtalan bántalmazásból eredő eredő erős felindulást. Ezután Kendi Zoltán dr. mondotta el hatásos védőbeszédéi, az bizonyítva, hogy a vádlott nem bűnözött volna, hí elsősorban a házasságtörő felesége nem dúlta volna fel a békés otthon szentélyét. Részletesen ismerteti a miijőt, amelyben a vádlott élt egészen a végzetes karácsony estig, mikor a jogos önvédelemből eredő erős felindulásában embert ölt. A vád és véd beszéd elhangzása után az esküdtszék verdiktre vonult vissza. A verdikt a vádlottat erős felindu'ásbin elkövetett szándékos emberölésben mondotta ki bűnösnek, ezenkívül tulyos testi sértés yétségében. A verdikt al-pján a biróság Rózsa Károlyt héiom évi börtönre Ítélte, amelybe az eddigi hat hónapi vizsgalati fogságot beszámitottnak vették Az ügyész az Ítélet súlyosbításáért felebezett, a védő és a vádlott a bü nösség enyhítése végett. HI HEK. — Gyász. Gyászhirt hozott a posta A Csallóköznek egy messze ismert férfia, a betegeknek szeretett és megbecsült orvosa dr. Rogriln Ede életének 55. évében a budapesti Vörös kereszt kórházban hosszabb szenvedés után 1928 május hó 14 én elhunyt. Munkás éle léből mintegy 30 évet töltött Koma rommegye közönsége szolgálatában, először mint mocsai, majd mint gutái községi orvos, 1906. évben választották meg a nemesócsai körorvosi állásra, melyben haláláig odaadó és áldásos munkát fejtett ki. Hosszabb időn át működött a csallóközi járás főszolgabirája mellett mint helyettes járásorvos is. Halálhírét mély megilletődéssel és őszinte részvéttel veszik tudomásul mindazok, kiknek az elhunyttal valaha is dolguk volt, mert benne egy melegszívű, jólelkü ember, faradságot nem ismerő, betegeiért odaadóan élő jó orvos veszett el. Áldás emlékére. A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: Őzv. dr. Rogrün Edéné szül. Senyei Margit mint felesége, Margit miat leánya, dr. Rogrün Jenő, özv. Kaáa Károlyné szül. Rogrün Uirika mint testvérei, özv. Senyei Ferencné szül. Kaffka Anna mint anyósa, özv. Ross Nándorné, dr. Senyei Gyula, Senyei Ferenc, Rózsahegyi Ödönné, dr. Hollósy Ede, dr. Rogrün Jenőné szül. Salamon Etel mint sógorai és sógornői úgy a maguk, valamint a többi rokonok nevében is mély fájdalommal tudatják, hogy felejthetetlen, szeretett jó férje, édesapja, testvérük, veje, sógoruk és rokonuk dr. Rogrün Ede orvos f. hó 14-én este */*9 órakor, hosszú szenvedés után, életének 55-ik és boldog házasságának 29-ik évében az Urban csendesen elhunyt. Szeretett halottunk hült tetemét f. hó 17-én d u. 3 ólakor fogjuk a kerepesi úti temető halottasházában az ág. hitv. evangélikus egyház szertartása szerint megáldani és ugyanazon temetőbín örök nyuga.omra helyeztetni Budapest, 1928 május ho 15 én. A'dás és béke drága poraira 1 — Eljegyzéa. Weselovsky János dr járésbiró, az ógyatlai járásbíróság vezetője eljegyezte Bartha Magdát, Bartha János dr. ny, pínzügyigazgaló leányál. — Az irgalmas nővérek növendékeinsk mÖBOroe előadása. A helybeli Irgalmas Nővérek óvodás és iskolás növendékeikkel vasárnap és hétfőn május hó 27-én és 28 án délután 4 órak°r W’-hoÜtus Legényegylet szinházj. 0 az épitkezés céljaira műsoros előadást rendeznek, melyre Komárom ss vidékének nagyrabecsült közönségét szeretettel meghívja az intézet Vezetősége. Műsor: 1. Az újságárus leány alma. Gyermeksiinmű 1 felvonásban. "l Ferenc y Hugóné. 2. A kis szita°k. 3 A bemutató kis leány. 4 A kis gazdasszony. 5. Hajós játék! 6. lorkos L«ci. 7. Beteg-ápolók, A zenét a táncokhoz a főgimnázium zenekara szolgáltatja Ferényi József VIII. osztályú tanuló vezetése mellett, jegyek: 4- 3, 2 és 1 koronás árban a zárdában kaphatók. Feiüifizetéseket hálásan fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. — A Komárom Vidéki Hitelintézet ma választja meg uj felügyelő bizottságát, A Komárom Vidéki Hitelintézet igazgatósága mára, azaz május 22 éré (és nem mint szombati számunkban tévesen 27-ikét irtunk) hívta egybe tagjajt rendkívüli közgyűlésre, amelynek egyedüli tárgya az uj felügyelőbizoltság megválasztása lesz, A mai rendkívüli közgyűlési déiuián 3 órakor tartják meg. — Ajándék a múzeumnak. A komáromi kultúrpalota gazdag gyűjteményeit gyakran felkeresik a helybeli és a vidéki iskolák növendékei és ennek kulfurnevelő hatása igen nagy, A másik jó hatása ezeknek a látogatásoknak, hogy az iskoiásgyerekeí, ha valamit tatáinak, szívesen ajándékozzák azt a komáromi múzeumnak. A napokban Saiiga László, a komáromi községi elemi iskola IV osztályának tanu’ója több társával gödröt ásott a Vágduna melletti Aranyszigelen. Ásás közben egy régi kis pisztolyt találtak, amelyet a tanulók megmutattak tanivójuknak Z.olnsy Bélának, aki figyelmezietíe őket, hogy az ilyen talált tárgynak legszebb helye a múzeumban van. E re aztán Saiiga László el is hozta a talált tárgyat a kultúrpalotába, ahol dr. Baranyay József könyvtáros ál is vette azt köszönetfel a muzeum részére. — Adományok az első éldozókn,k Az első szent áldozáshoz járuló gyermekeknek még a következő adományok érkeztek: Heirczné 10 K és ruha, Szent Antal tisztelői 20 K, lfj. Nagy János 10 K, Schmidt néni 20 K. Zechmeister Sándorné 20 K, N. N„ N N 10—10 K, Domby L ászióné 30 K, N. N. 5 K, Prágay Annuaka csokoládé, Fiaskó Adolfné 2 pár harisnya. Kalácsot és süteményt küldtek: Godovszky Józsefné, Kiss Istvánná, Ágoston Istvánná, Székelyt Ferencné, Zsirkó Sándorné, Miklós Istvánná, Meszlényi Györgyné, dr. Budőcz Józsefné, Bakáéi Bíláné, Kör mendi Z-sigmondné, Vaskó Jolán Sovány Lajosná, Schvecz Dezsőné, Ö;vösnó, Schmidt néni, Fererczné Holczer Istvánná, Horváíovxs Józsefné, Paál Jó zsefné, Tomsilz Miháiyná, Molnár Jó, zsefné, Viski lózsefné, Weíhoffer Antalné, Hoffer Károlyné, Ft. Égler Dózsa,
