Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-05-19 / 60. szám
1928. május 19. Komáromi Lapok 3 oldal akiknek módjukban van előzetesen is foglalkozni a város kiadásaival és be« vételeivel, illetve az azokra vonatkozó előirányzati javaslatokkal, amelyek rideg realitással tárják f41 Komárom város pénzügyi helyzetét. Ami az első pillantásra szembetűnik, az kétségkivül az, hogy a város szükséglete évről évre nő, fedezete azonban kevesbedik, ami természetesen súlyos feladat elé állítja a város vezetőségét. Bár világosabb képet nyerhetnénk e tekintetben akkor, hogyha a költség vetés magában foglalná az 1927, évi kiadásokat és bevételeket, vagyis ha az elmúlt év zárószámadásai állhataának rendelkezésünkre, így azonban a javaslatban az 1927. évre feltüntetett előirányzatok nyújtanak tájékozást a helyzetről, ezekből pedig könnyen meg lehet állapítani, hogy az elmúlt évre eiőirányiott összegeken jóval felüljár az 1928. évi előirányzat. Ennek az emelkedésnek magyarázatára részben felvilágosítást nyújt az a körülmény, hogy a városnak 1928 évben tetemes beruházási adósságtörlesztést, kamat- és adófizetéseket kell eszközölnie, ami az 1927. évi 487 500 K-val szemben 1,09319 12 K-t tesz ki. A város gazdálkodására előirányzott kiadások több mint kétszer annyira vétettek fel az 1928. évre mint a mvihban (262.371 az 1927. évi 112300 K-val szemben) és az adminisztrációs kiadásoknál is létiyegsa emelkedés mutatkozik, amennyiben az 1827 évre előirányzott 895.591 K he lyeti az idén 1,026 269 K-í veitek föl. Ebből h összegből, dacára hogy 14 alkalmazódat eíbccsá'oit a város, a tisztviselők, alkalmazottak és napidija. sok illetményei 576 000 Kt Usínek Isi, valamint ebben a rovatban irányozták elő a 260 000 K nyugdijhozzájárulást és 48701 K kegydijat is. Az adók, illetmények, vágóhíd kezelése 209775 K- ba kerül a városnak, a múlt évi 117603 K val szemben, a közbiztonság pedig, dacára az áilamrendőrségnek, csekély 353 368 K-t emészt föl. Az iskolaügyi kiadások 481 034 K- yal szerepeljek a költségvetésben, a szociális gondoskodásra pedig 267.670 K t vettek föl. Da a rendes kiadásokon kívül még rendkívüli szükségletei is mutatkoznak a városnak. Anya- és csecsemövédelemre 50 000 K, nyugdijrendezésse pedig 220.000 K t állított be a tanács, Ugyancsak e rovatban foglal helyet a gázmű 1,812.024 K, a vizmü 295 C00K és a csatorna fentarfási alap 290,000 K szükséglete. A váro3 bevételei igen szerények. A gáz és vízműn kívül egyedül az adók Azt hiszi, hogy szövetségese a homály, pedig ellensége. Intrikus, aki lépvess őkét és tőröket tartogat számára. Messziről már előpislogtak a városi lámpák s a fiatalok ösztönszerüen a fák közé menekültek. A suttogás nem bírja el a lámpavilágot. Szevér és Zsuzsika egymás melleit csöndesen lépegettek. Mindenik a maga gondo lataiba merült és nem is sejtette egyik sem, hogy az a viliámos erő, ami körülöttük settenkedett, titokzatos szálakkal kotQzgeti össze gondolataikat, Szevér egyszerre fölvetette lesütött fejét. — Különben ... — szólalt meg, mintha kérdésre felelne, — én csak egyet álmodtam mindig. Nekem csak egy álmom volt. Egy álmom van. — Egy? — tétovázott Zsuzsika. — Igen, egy. Én, ha álmodom, csak arról az egyről álmodom. Ha dalolok, ő van a szivemben. Ha szépet akarok látni, az ő arcára gondolok. Nekem csak egy szép van. Csak egy álom van. Nekem nem kell a Montblanc. És semmi sem kell. Nekem elég világ az én világom, mert abban mindent megtalálok, ami a világot és az életet kedvessé teszi. ÍJs az .. . maga . ,. édes, drága Zsuzsika 1 Lágyan karolta át a Zsuzsika karját, de úgy szoritotta magához, mintha védelmezné a láthatatlan ellenségtől és mintha sohase akarná többé elereszteni. Zsuzsika bámészan nézett rá. Olyan volt két sötét szeme, amilyennek Szevér még sohase látta. — Ha ez igaz volna! . . . Szevér alig bírta lihegését visszafojtani. — Mi volna? Ha igaz volna? Mondja, mi volna akkor? Mondja, és illetmények rovata nyújt valami jelentősebb hozadékot. E cimen 860700 K-t irányoz elő a költségvetés, amit igen reálisnak kell elfogadnunk, mert az 1926, évben 97800 korona lett előirányozva. Állami adójutalék címén 225000 K-t vettek fel a számadásba, mig a városi gazdaságból 361222 K-t remél (tavaly 264000 K. volt) a tanács bevéfe lezni. Összefoglalva az 1928. évi összes szükségleteket, végösszegeként muíatko zik szükséglet 7.137.313 K62f, amellyel szemben a fedezet 4317 505 K-t tesz ki A fentmaradó 2.819,808 K 62 f hiány fedezetére a következő javaslat szolgál: 200%-os községi pótadó (604855 K egyenes állami adó után) 1,209.710'— K bevétel a községi adóhátralékokból 610.098 62 „ államsegély a 77/1927, sz. törvény alapján 1,000 000'— , összesen 2 819 808 62 K Mint látjuk, a fedezetlen hiányra államsegély cimén egy millió koronát vettek fel a költségvetésbe, csak az a kérdés, hogy vájjon ezt az összeget megkapja-e a város a szanálási alapból. A képviselőtestület tagjainak mindenesetre rajta kell lenniök, hogy az államsegély a szükségelt összegben kiutalványozlassék, mert különben válságba kerül a város pénztára, aminek azután igen súlyos következményei lehetnek. SANATORIUM Dr. Hugo Selye Komárno, Deák F. utca 3. Sebészeti és nőbetegek részére Up, Quarz. Htlmia. Telefon 68. 484 Egy igazi humanitás jegyében működő egyesület megalakulása elé. Lépjünk be a „Szabaduló fegyeacekat támogató és gondozó egyesület“ komáromi csoportjába. — Évi 20 korona tagdíjjal mindenki a legnemesebb emberbaráti kötelességét teljesítheti. — A mozgalom élén g komáromi államügyészség és törvényszék áll. — május 18, Még áprilisban megirluk, hogy Komárom társadalmában mozgalom indult meg, hogy azokat az elitélteket, akik a komáromi államügyészség fogházában töltik ki büntetésüket és akiket legtöbbször csak kisebb bűnözés miatt Ítéltek szabadságvesztésre, kiszabadulásuk után megkíséreljék visszavezetni a társadalomba, hogy annak hasznos tagjai legyenek, vagyis hogy megóvják a további bűnözéstől. A tapasztalat azt mutatja, hogy a börtönt elhagyó egyén legtöbbször azért esik vissza a bűnözésbe, mert a börtönt minden lámasz nélkül hagyta el és nem találja meg a helyét a társadalomban, amely az elitéit bűnöst és nem a vezekelt embert lálja benne s igy csaknem a kényszerűség sodorja öf a bűnözésbe. A komáromi állami fogházban büntelésüket kitöltő egyének, akik mintegy kétszázan vannak, nagyobbrészt kisebb arányú bűnözés miatt töltik ki a büntetést és sokszor a szerencséden körülmények mialt legtöbbször a nagyfokú nyomor miatt követ el Zsuzsika 1 A leány maga is alig birta fékezni a gyönyört, ami a szivét elöntötte s ami szép arcán kigyulladt. Csak az első szerelem lángol ilyen rózsaszínű fényben, Megrázta szép fejét, melyet előrehajlott, Szevér felé, mig a karjával hozzátapadt. A hangja reszketett. — Akkor?... Akkor én nagyon, nagyon boldog volnék! A hold kidugta öreg szatir fejét. Közömbösen nézett szembe az utcák felé. Bucsuzkodás, köszöntés. Tréfa, kacagás verte föl az utcák sápadt éjszakáját. Az erdő hangulatát a város cinikus hangulata váltotta föl. Az érzelmek szelid szimfóniája még ott rezgeti a lelkűkben. Szevér kezébe kaparintotta a Zsuzsika egyik fehér kezecskéjét. Nevetett. — Egyszóval csakugyan igaza van: Petyi szereti Katyit, Zzuzsika melegen visszamosolygott rá. — És Katyi. . . Katyi is szereti Petyit .. . Gyöngéden visszaadta a Szevér heves kézszoritását. S a novellát, amiről induláskor beszélgetni kezdtek, az érkezéskor mindketten elfelejtették. Azt érezték, hogy a nagy novellaíró, az élet, uj novellát kezdett, ami szebb, kedvesebb, színesebb és változatosabb mindama novellánál, ^ amit eddigelé a világon megírtak, sőt annál is, amit Szevér megírhatna. Hogy a Montblanc és a Como már elbújhat. Mert Petyi szereti Katyit... És — ami fő, — Katyi is szereti Petyit. bűnt. Ehhez hasonló egyesüld, amely — értsünk szót — nem gonosztevőket pártoló egyesület, hiszen éppen az ügyészség támogatásával működik, de a legtisztább célú, az igazi felebaráti szereiden alapuló egyesület, Szlovenszkóban Pozsonyban és a többi városban is működik és a komáromi alakulás a lozsonyi egyesületnek fiókegyesilete lesz. Az egyesüld nemzed, vallási, viiágnézeli, társadalmi és oszlálykülönbségre való tekintet nélkül, az abszolút humanitás jegyében tömöríti tagjait azzal a céllal, hogy az egyszer eltévedt embertársainknak a sorsát visszatartsuk a teljes elzillléslől. Másrészt az egyesület munkájának a társadalomra nézve az a nagy gyakorlati előnye van, hogy tulajdonképen prevenliv megoldással kiküszöböli azt a lehetőséget, hogy a társadalomban elszaporodhassanak a bűnözők. Az egyesületnek, amely mini említettük, a pozsonyi „Kiszabaduló fegyencekei fámogafó és gondozó egyesületnek“ lesz a fiókegyesülete, a jóváhagyod alapszabályok értelmében az a célja, hogy munkaszerzéssel, ruházadal, munkaeszközökkel, szükséges létfeltételekkel és az egyesüld védenceire megfelelő erkölcsi befolyással segélyt nyújtson, tekintet nélkül nemre, korra, vallásra és nemzetiségre, de csak oly szabadult fegyen« ceknek, akik büntetésük tartama alatt magaviseleíükkel, a büntető cselekmény inditóokai és körülményei által, valamint egyéniségükkel reményi ébresztenek, hogy a társadalomnak újra rendes tagjai lesznek. Az egyesületnek bárki tagja lehet, aki őszintén hajlandó közreműködni az egyesület törekvésének elérésében, történjék ez akár személyes részvéttel, akár pedig anyagi vagy egyéb támogatás mellett. Alapitó tag lehet az a jogi személy vagy egyesület, amely az egyesületnek legalább 500 koronát és az az egyes személy, aki legalább 200 koronát adományoz egyszerre. (Az alapitó tagok neveit az alapítók emlékkönyvében bejegyzik és kihirdetik.) Működő tag az lehet, aki köielezi magát, hogy az ajánlod pártfogolja részére vagy önmaga nyújt munkaalkalmat vagy segélyt, vagy ilyent közvetit és aki az egyesület védence feletti felügyeletet átveszi, arra törekedve, hogy befolyása által védence a jóban megszilárduljon és öl megóvja újabb megtévelyedéstől-Segítő tag mindenki lehet, aki az egyesület közgyűlése által meghatározott évi 20 korona tagdijat megfizeti. Ez az évi 20 korona tagdíj olyan minimálisan csekély, hogy csaknem mindenki részére tehetővé van téve az egyesületet, mint segítő tag támogatni, amiáltal nemcsak a maga lelkiismeretét nyugtatja meg azzal, hogy egy altruista emberbaráti egyesületnek a tagja, de a társadalom egyik nagy problémáján is iqyekszik tőle telhefőleg segíteni. A komáromi fiókegyesüld mozgalmát az itteni államügyészség élén a vezető államügyésszel, továbbá a törvényszék vede kezébe s minden igyekezetük oda irányul, hogy Komárom társadalma legszélesebb rétegének a pártfogásával alakuljon meg az egyesüld, Az egyesületbe való belépés taggyüjtő iveken történik, amelyek egyes taggyüjíőknél vannak. Akik tagoknak akarnak belépni, szándékukat jelentsék be az államügyészségen (törvényszéki épület), vagy akár lapunk szerkesztőségében is. Az eredményes taggyüjtés után pár héten belül a ftókegyesület megtartja alakuló közgyűlését. Komárom társadalma bizonyára megértéssel fogadja majd a mozgalmat, amelynek emberi értéke senki előtt nem lehet kétséges. Az áldozat pedig, amivel mások sorsán segíthetünk, igazán minimális. % fiatalít és szépít a HULL-Ott MIL (HL Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: nVÖRÖS RAK“ gyógyszertár Bratislava. — Alapítva 1312. Polgári neveléstan elnevezés alatt egy „uj tantárgy“ került be a népiskolába. Ez az uj tantárgy már sok hírlapi témát szolgáltatott. Ä napi lapok hasábjain igen sok vélemény hangzott el — ellene. Egyesek feleslegesnek tartották, mások vértelennek nevezték. Voltak, akik a vallás helyettesitőjét vélték felismerni benne és úgy az uj tantárgyat, mint annak művelőit ellenséges szemmel nézték és nézik még ma is. A komáromi tanitógyüiésen nekem jutott az a szerencse, hogy a polgári neveléstan tanítása körül szerzett tapasztalataimról beszámolhattam, ugyanakkor kész örömmel vállalkoztam azon feladatra, hogy a polgár-nevelés terén kifejtett munkánkat a nagyközönség előtt szakszerűen megvilágítsam. Előre bocsátom, hogy a polgári neveléstan voltaképen nem is tantárgy, és nem is uj a népiskolában, csak a kor követelményeinek megfelelő újítás. A polgári nevelés nagy fontosságú munkáját régente szép csendben elvégezte a család, az iskola és a társadalom. Polgári nevelésről ritkán esett szó, ellenben mind a három tényezó pontosan teljesítette népnevelői feladatát. Családi nevelésben fő szerep az anyának jutott, aki féltő szeretettel gondozta övéit. Éber figyelemmel őrködött a felelt, hogy kicsinyeinek jó erkölcsét a világi gonoszságok időnap előtt meg ne fertőzzék. Leghőbb óhaja volt, hogy gyermekei idővel a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Az iskola a családi nevelést folytatta, kiegészítette s a társadalom pedig befejezte. A gyermeknevelést és főként a gyermek erkölcsi nevelését illetőleg ma egész más a helyzet. Sok hajlékból a kenyérgond elszólitja az anyát is( A (gyermekek a családi hajlékban, hol a nap 24 órájából 18-20 órát töltenek, felügyelet nélkül maradnak, vagy ki-
